Unikornisok trágyaszaga

Startup szcéna egyik szépsége, hogy rengeteg csillogó, villogó csoda ígéretekkel teli prezentációk mellett sokszor valahogy elmaradnak az eredmények. Az egyik nap még szupernovaként felfénylő, az életünket gyökerestül megváltoztatni akaró technológiai cégek szép csendben omlanak össze pénznyelő fekete lyukakká.
Mi a leggyakoribb oka az összeomlásnak? A tisztán lehúzásra, az alapítók gyors meggazdagodására építő shémák mellett a világ működésének meg nem értése, a bullshit oly töménységű porlasztása a levegőben, amitől a projekten dolgozók nem veszik észre a világot maguk körül. Pontosabban, nem veszik észre, hogy a világ az ajtajukon és fejükön kívül teljesen más. A legjobb, mikor ezt a mágikus ködöt a befektetők is beszívják és pénzzel tömik a szarporlasztót.

A mai sztorink egy ilyen történet klasszikus példája. Alapból erős a kezdés, mert ilyen hívószavakkal találkozunk: Open source, refugees, agriculture, food, portable, computer, server, vertical scaling, knowledge share, community, MIT, TED, #nerdfarmer, stb, stb. Normálisan, ennek a fele is elég lenne, hogy egy befektető sugárban pénzt ejakuláljon.
És ez meg is történt, 4 millió dollár ömlött a projectben, komoly nevek tűntek fel a vezetőségben.
Aztán 4 év alatt szép lassan leeresztett a lufi. A pénz eltűnt, a menekültek kaptak pár használhatatlan dobozt, és az összes vizionárius befektető és nagykutya seggfájósan kerüli a project kommentálását.
Hogy hol bukott el a dolog? Hogy egy normális mérnök nem vett részt a projectben. Olyan aki mondjuk járt Szíria közelében. Aki tudja, hogy akár 45 fok is lehet arrafelé. Aki ismeri az infrastruktúrát, az áramkimaradásokkal és a nyomokban létező internetet . Aki tervezett már ipari rendszert és nem szop be olyan mágikus szavakat mint Raspberry Pi, remote management és WiFi. Aki tud olyan szoftvert és hardwaret tervezni, ahol a ph szenzor vagy a adagoló szivattyú nem üti agyon a vezérlő mikrokontrollert.

Hogy mi lesz a Food Computer sorsa? Valószínüleg, marad az aminek maradnia kellett volna. Játékszer egyetemeknek és hobbistáknak, és egy tanulságos mese, hogy a TED talkok helyett egy adott iparban járatos szakemberre kell hallgatnia a befektetőnek.

( asch v | 2019. 10. 25., p – 09:21 )

Mit akartak ezek? Megspórolni a csíráztatás keserves 3 percét a szíriaiak életéből?

Aki menekül, az nem tud egy ilyen szart magával vinni, aki meg nem menekül az megcsinálhatja maga is.

Aki bajban van, annak rendes táplálék kell, leveleken csak a szarvasmarhák és a vegák nem halnak éhen. Olyan doboz nincs, ami zsírt, húst, májat csinál? Mondjuk ugyanez disznóól kivitelben?

A projekt nem csak a startupok csillámpónis világát példázza jól, hanem az álomvilágban élő nyugati értelmiségit is, aki meg akarja oldani a harmadik világ problémáit, miközben ő maga éhenhalna ha három napig nem nyitna ki a Tesco.

Egyébként a cikket nem olvastam el, csak a képeket nézegettem meg, de ez elég volt hozzá, hogy megalapozott véleményem legyen.

„A projekt nem csak a startupok csillámpónis világát példázza jól, hanem az álomvilágban élő nyugati értelmiségit is, aki meg akarja oldani a harmadik világ problémáit, miközben ő maga éhenhalna ha három napig nem nyitna ki a Tesco.”

Ez hatalmas +1, teljesen egyetértek veled!

-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…

Nem vagyok benne biztos hogy egy random nyugati befektetőt most bármilyen vád érheti. Elment megnézni hogy miről van szó, behülyítették, odaadta a lóvét, aztán se eredmény, se pénz. Itt a projekt vezetői a hunyók, nem?

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/nokiax6_DRG_sprout

A cél az lett volna, hogy a menekülttábor lakóit lássa el helyben termelt élelmiszerrel. A aquaponikus termesztéssel, adott termőterülethez viszonyítva többszörös terméskihozatalt lehet elérni fele idő alatt, hála a kontrollált környezetnek. A világ számos pontján működik ilyen rendszer, de még a magyar szupermarketekben is komoly tételben fordul elő ilyen növény és még nem is tudsz róla.
Maga az eljárás faék egyszerűségű, csak pontos, folyamatos szabályozás, stabil energiaellátás, megfelelő műtrágya kell a magas terméskihozatalhoz.

És igen, jól rávilágítottál arra, hogy pont a mentalitás ami ezeknek a kudarcát adja. Mikor ideológia nem párosul szaktudással. Mert megoldható lett volna, hogy ugyanezen dobozok töménytelen zöldséget termeljenek, de nem ekkora méretben, nem nyugati infrastruktúrára méretezve.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

4 fej saláta, gyorsított növesztéssel (6 órás nappal-éjszaka ciklussal) 22 nap alatt.
9 sárgarépa (sűrű osztású tálcán 25), gyorsított növesztéssel (6 órás nappal-éjszaka ciklussal) 65 nap alatt.
Az elképzelés az lett volna, hogy ezeket a dobozokat filléresen, tömegesen gyártják és hajózási konténerekbe telepítve lehetne kitenni őket humanitárius katasztrófák helyszínén.
A probléma az, hogy a dobozonkénti szivattyú+szenzor+kontroller költség töredékét lehet elérni ha konténer szinten vannak ilyen tálcák telepítve.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Meg mindig nem lattom hogy ez miert jobb mint naponta leejtoernyozni 2 tonna salatat+sargarepat.

Ettol meg nem lesznek onellatoak, hisz tovabbra is energia, mutragya meg sok egyebb kell. Meg szakertelem.

Valamint akkor mar osszuk fel a kontenert 10 reszre, egy reszben neveljunk salatat, masikban sargarepat stb. 1000-10000 darab PC nagysagu dobozba nevelni dolgokat nem tunik hatekonynak.

( p2pking | 2019. 10. 25., p – 10:38 )

Startup. Ez meg megy. 99.99% valami befekteto behulyitese es lelepes a loveval.

Wework

Oszlopos pelda, hogyan kolts 100x annyit valamire mint amit valaha is erhet. :D

( harlequin | 2019. 10. 25., p – 11:52 )

Ha valakit érdekel az ilyen Food Computer, vannak a neten open source (forráskód, kapcsolási rajzok, szerelési útmutató, vásárlólista, mindent készen kapsz hozzá, csak szerelni kell) megoldások, aztán lehet pár hét alatt bármilyen zöldséget termeszteni az év bármely szakaszában :)

Jahm, csak bírjad a műtrágya szagát, a szivattyú zaját, az UV-vel felütött lila fényt. Emellett napi szinten figyeld a műtrágya állapotát (ph, nitrogén, foszfor, algásodás), a növények gombásodását, és ha bármi történik a dobozban azt 2 napon belül tudd orvosolni, mert az egész megy a levesbe. Szóval, otthon, lakásban,szigorúan tudományos célú kender termesztésen kívül nem épp megtérülő befektetés. Napos ablakpárkányba tett sor cserép hasznosabb és kevésbé macerás.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

> Szóval, otthon, lakásban,szigorúan tudományos célú kender termesztésen kívül nem épp megtérülő befektetés.

Eleg sokat gondolkodtam a probleman, es nekem is csak ez az egy dolog jutott eszembe. Meg az sem elkepzelhetetlen, hogy mindig is a hazi fuveszkert letesitese volt a projekt celja, csak nem akarta sajat zsebbol finanszirozni a projektet.

( chx | 2019. 10. 25., p – 12:05 )

Először azt hittem ez valami vicc. De ez inkább egy drága trollkodás. Tele van a linkedin ilyen világmegváltó csodákkal.
____________________
echo crash > /dev/kmem