Sonoff T1 - fázis nulla kapcsoló - vizes helyiség

Fórumok

Sziasztok!

A két fürdőszoba lámpakapcsolónk a fürdőszobán kívül van, az egyik a tükörhöz tartozó lámpát kapcsolja a másik a mennyezeten lévő lámpán. Lemegy a kapcsolókba 0 vezeték és a fázis is, és a kapcsoló mindkettőt kapcsolja. Ha jól tudom vizes/nedves helyiségeknél ez az előírás, hogy fázis-nulla kapcsolót kell használni, így teljesen le kell kapcsolni az áramkört. Erre nem jó a Sonoff T1 okoskapcsoló. Valaki esetleg tudja, hogy kellene ezt megoldani, hogy szabványos is maradjon minden?

Köszönöm:
Dávid

Hozzászólások

Köszi, ezen gondolkodtam én is. Kérdés, hogy kapok-e olyan relét, amiből egy-egy befér még a kapcsolók mögé a dobozba (és 0-t és fázist is kapcsol), vagy a két darab a két kapcsolóhoz tartozó egy közös elosztó dobozba, és rendesen szerelhető. Most a neten keresgélve elsőre nem találtam jót. (bár sokat még nem néztem).

Illetve felmerült bennem, hogy mi lehetett az érintésvédelmi szabályt kitaláló ember eredeti célja. Tehát ha lekapcsolom a lámpát, akkor az le van kapcsolva. Valahogy így:

https://www.youtube.com/watch?v=Z3c7VDe3x1A&feature=youtu.be&t=200

Egy megrelézett okos kapcsoló megfelel az érintésvédelmi szabályoknak, vagy annak, amit el akartak érni ezekkel a szabályokkal, ott ahol a fázist és a nullát is le kell kapcsolni? Azaz ha lekapcsolom a lámpát, akkor az le van kapcsolva, nem pedig egy MQTT szervert figyelő bekapcsolt eszköz bizget egy relét, és ami eszközt egy szoftver felkapcsol egyszer csak.

A lámpatestbe építés nem szerencsés. A nedves, párás helyiségekkel az a probléma, hogy a pára lecsapódik a hideg felületekre és a nedvesség a hideg felé tart, egy része a falak mikropórusain távozik. Így bejut a kötődobozokba és a védőcsövekbe, ahonnan nehezen távozik. Ez szigetelési problémákhoz vezethet. A védelmet ezért a helyiségen kívülre kell helyezni. Esetünkben a leválasztást.

A szabványalkotó az áramütéses balesetek vizsgálatai alapján módosítja a szabványt a nagyobb biztonság érdekében. Még statisztikai vizsgálatot sem végez, ha valamilyen eset egyszer bekövetkezett, akkor annak tapasztalatai a biztonságtechnikában meg fognak jelenni.

A fürdőszoba nem "csak" azért veszélyes, mert időnként nedves, hanem azért, mert a csupasz emberi test sokkal védtelenebb. Ez kockázati tényező. A szabványalkotók nyilván felelősek azért, amit leírnak, ezért érthető módon a nagyobb biztonság felé mozdulnak el. Az építési és fenntartási költségek magasabbak, de kifejezhető-e az emberi élet pénzben?

Köszi szépen. A lámpatestet kihagyom. A relés dologgal az a bajom, hogy csak egy plusz probléma forrás, és szerintem kicsit erőltetett. Egyébként azt logikusnak tartom, hogy minden balesetet vizsgálnak, és bekerül a szabványba az, ami kivédhető lett volna, és nem kavarnak a statisztikával. Én meg nem akarom vizsgálni, vagy azon gondolkodni, hogy ami a szabványban van az nálunk (az itteni körülmények között) indokolt-e. Legrosszabb esetben a fürdőszoba marad ahogy van, és nem cserélek le semmit. De ha nem szükséges kétpólusú kapcsolót tenni, ahogy írtad, akkor elvileg mehet a csere.

Egyébként amikor én keresgéltem ennek kapcsán, akkor találtam egy villanyszerelős fórumot, ahol többen is írták, hogy nem értenek egyet a dologgal, mert lehet hogy kivéd bizonyos helyzeteket, de behoz helyette újakat.

Pl. ha meghibásodik a kapcsoló, vagy a szerelő rosszul köti be, akkor megtörténhet az az eset, hogy csak a nullát bontja. Az eredmény: user azt hiszi, hogy le van kapcsolva, hiszen nem világít az izzó. Eközben viszont a fázis rajta van, ami "meglepetésekhez" vezethet. Valaki írta, hogy neki volt is a látókörében konkrétan ilyen baleset.

Ha ehhez még hozzágondolod azt is, hogy a bontást relék végzik, akkor további plusz hibalehetőségek jönnek be.

Mivel nem előrírás, csak ajánlás, és a fentiek miatt nem is feltétlen jó, így én mindezek miatt úgy gondolom, hogy azt a nullát inkább elhasználom majd a vezérlés tápellátásához ezen kapcsolóimnál. Biztatni amúgy senkit nem szeretnék erre, csak leírtam, hogy én mire jutottam.

Nem néztem utána szabványnak, ajánlásnak, de én például nyugodtabb lennék, ha kikapcsolást követően nulla potenciálon maradna minden, mint akkor, ha lebegne az egész kóceráj, a nedvesség miatt picike szivárgóáramok következtében ki tudja, milyen potenciálra kerülne a lámpatest, vezetékek. Szóval én magamnál inkább csak a fázist bontanám.

Amit te is írsz, ha valamiért ez sikertelen, akkor legalább világít tovább, aminek információ tartalma van, szemben azzal, ha a nulla bomlik, a fázis meg nem. A másik dolog, hogy szerelés előtt mindig mérünk, nem bízunk semmit a véletlenre. Illetve a kismegszakítóval feszültségmentesítjük azt a részt, amit kell. És utána visszamérjük, hogy sikerült-e.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igen, ugyanerre jutottam én is :) A feszültségmentesítéssel is egyetértek nyilván maximálisan, csak azért nem tértem rá ki külön, mert az elvi helyzet a példákban és a lehetséges veszélyforrásoknál az, hogy ennek hiányában szerel valaki. Ha le van áramtalanítva, akkor úgyis tökmindegy, hogy az a kapcsoló mit bontana meg mit nem, ha áram alatt lenne :)

Én meg szoktam győződni a körülményekről, például arról, hogy a kapcsoló valóban a fázist bontja-e. Aztán felkapcsolom a lámpát, kismegszakítóval bontok, utána újra lekapcsolom a lámpát, s mérek. Azért így, mert közelében voltam olyan esetnek, amikor a kismegszakító le lett oldva a szerelés miatt, egyik szakinak nem ment a fúrógép, hiszen le volt kapcsolva a megszakító, mire eszébe jutott, hogy akkor felkapcsolja, lesz táp, s majd jól menni fog a fúró. Másik szaki meg könyékig villanyszerelt...

Ezekre az esetekre jó, ha lehetőleg több ponton is meg van szakítva az áram útja.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

De, természetesen, de ha összesen két-három ember fusizik egy picike létesítményen, vagy magánlakásban, akkor ilyen biztonsági előírásokkal nem szoktak törődni. Szólnak egymásnak, hogy mi van, csak aztán valamelyikük ábrándozik, lankad a figyelme, cselekszik, s megvan a baj.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Maradjunk a kérdésnél!
A fürdőszoba definícója: hidegpadlós.
Ha nedves is, akkor az armatúra vízálló és védőföldelt.
Mindkét esetben elég lehet a fázis megszakítása.

Mi meg már végigragoztuk az összes speciális meghibásodást és szerelési vagy javítási esetet is.
Ehhez képest az emberiség tetemes része eddig is életben maradt sok okoskodás és firelé nélkül. ;)

Pedig nagyon szorosan kapcsolódik az eredeti kérdéshez a fenti eszmefuttatás. Ugyanis pont azt tárgyaltuk ki, hogy miért elegendő csak a fázist megszakítani, aminek az eredménye az (ha a kérdező is egyetért az érvekkel), hogy az említett Sonoff T1-et be tudja kötni, sőt, még nullát sem kell húznia hozzá, hiszen már ott van a kapcsoló mögött.

Szerintem nem annyira triviális a dolog, főleg hogy van rá egy hivatalos ajánlás is, és már nagyon régóta ez alapján kötnek be itthon vizes helyiségeket. Egyáltalán nem baj, ha mélyebben kibeszéljük, hogy mivel jár a megtartása, vagy az ettől való eltérés.

Ennyire nem egyszerű a kérdés. Hidegpadlós a konyha és a garázs is, mégsem vonatkoznak rá olyan követelmények, mint az időszakosan nedves helyiségekre. Vagy, fürdőszobában is divatos elektromos padlófűtést beépíteni. Kellemes meleg :-)

A fürdőszobára a szabvány zónákat határoz meg. A zónák a vízhasználati hely (pl. fürdőkád) kerületétől mért különböző távolságokat írja le. A fürdőkád maga is egy zóna, a 0. zóna. A szabvány részletesen leírja, hogy ezekbe a zónákba milyen elektromos szerkezetek milyen módon létesíthetők. A villanyszerelőnek ezt tudnia kell és ennek megfelelően kell elvégeznie a kivitelezést.

Önmagában a freccsenő víz ellen védett szerelvények beépítése sem elegendő, mert nem áramütés elleni célt szolgál a védettsége, hanem a szerelvényt védi.

A védővezető (védőföldelés) az áramütés elleni védelem egy módja, de ehhez szükség lesz egy önműködően lekapcsoló védelemre is. Az áramütés elleni védelemnek többféle módja létezik: pl. villamos elválasztás (ilyen a hajszárító), törpefeszültség (kisvasút).

Valóban, az "emberiség tetemes része" túléli a hibamentes helyzetet. De a védelmek a hibás helyzetek ellen védenek, és a hibás helyzeteket már jóval kevesebben élték túl. Az áram-védőkapcsoló (Fi-relé) az egyik leghatékonyabb védelem. Alkalmazásuk óta kimutathatóan kevesebb a halálos áramütéses baleset!

És akkor egy kis okoskodás: Egysarkú billenőkapcsolón - helytelenül - a nullavezető van megszakítva. Szépen működik, hiszen ha lekapcsolom, akkor az áramkör megszakad és lámpa kialszik. Nem is vagy tudatában a hibás szerelésnek. Egyszer a lámpatestben a fényforrás tönkremegy. A kapcsolót lekapcsolod, háztartási alumínium létrára állsz és a fényforrás cserélése közben hozzáérsz a foglalt érintkezőjéhez véletlenül. A földelés rajtad nem fog segíteni, a kismegszakító szintén nem fog leoldani. Csak a szerencsén múlik az életed.
Ha van beépítve áram-védőkapcsoló, akkor igen nagy eséllyel túléled.

Egy kis okoskodás: Részegen olvasgatsz a fürdőkádban az ablaktalan fürdőszobában. Kiég az izzó, amit úgy nedvesen, mezítláb, alumínium létrára állva szeretnél kicserélni. Persze olyan részeg vagy, hogy először a mutatóujjaddal a folglalatba nyúlva próbálod belőni a helyes irányt. Bár minden szabványos, de elfelejtetted lekapcsolni a kapcsolót. Hiába a fi-relé, a létráról leesve koponyaalapi törést fogsz szenvedni.

A tanulság csak annyi, hogy az embert önmagától semilyen szabvány nem képes megvédeni.
Ha meg egy műszaki berendezés hibásan kivitelezett, akkor a szabvány alkotója általában nem bizonyul elegendően fantáziadúsnak.

Az áramütéses balesetekről meg azt érdemes tudni, hogy kisfeszültség és a nagyfeszültség "aljáig" többnyire töréssel végződnek.

A szabványok meg egy adott korban és adott helyen elérhető technológiát is tükrözik.
Pl. néhány évtizede a fémlapra szerelt sorkapocs (csoki) alá prespán lemezt kellett szerelni, hátha kiesik a vezeték és zárlatot okoz. Ugyanakkor a németeknél semmi ilyet nem kellett tenni. Az ok egyszerű: kötelező volt a védőlemezes sorkapocs és az érvéghüvely alkalmazása. Mivel még ez sem volt elég, ilyen esetekben csak olyan sorkapcsot lehetett alkalmazni, aminek az alja megfelelő hosszúságban kinyúlik, így semilyen extra szigetelésre nem volt szükség.

Az, hogy a csillárokhoz is kell védőföld, nem más, mint a hulladék minőségű termékek piaci létjogosultságának és az emberi hülyeségnek az elismerése. ;)

Régeben a fi-relé inkább a kétfázisú hálózatokon volt elterjed, mert ott a konnektor mindkét luka ráz. ;) Elhiszem, hogy az elterjedt alkalmazása több ostoba, vagy hanyag szakemberekkel dolgoztató ember életét menti meg.

Ebben mind igazad van, de ettől függetlenül törekedni kell arra, hogy az adott kor technológiai színvonalának megfelelő védelmekkel a lehető legtöbb baleseti lehetőséget elhárítsuk, illetve a bekövetkező baleset egészségkárosító hatását csökkentsük, a potenciális halálesetek számát is csökkenteni igyekezzünk. Ettől még nem fognak megszűnni a végzetes balesetek, csak kevesebb lesz belőlük.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szia, Teljesen szabálytalanul járt el a szerelést végző szaki! Villanyszerelést csak feszültségmentes állapotban (berendezésen) lehet végezni. (vannak kivételek, de most nem ez a tárgy) Viszont a feszültségmentesítésnek meg vannak a szigorú szabályai.
Helyesen jársz el, hiszen szerelés előtt mindig meg kell győződni a feszültségmentes állapotról. A kismegszakító lekapcsolása önmagában kevés: meg kell tudni akadályozni a visszakapcsolást és figyelmeztető táblát el kell helyezni. (pl. Bekapcsolni tilos!)

Jó, nyilván az a biztos, ha a megszakítást követően nemes egyszerűséggel rövidre zárjuk a fázist és a nullát, így nem fog sikerülni a visszakapcsolás, illetve biztosan nulla potenciálon marad a fázis vezető. Szerelés végeztével meg eltávolítjuk a rövidzárat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

+1
Bár, ha azt vesszük ki mit látott...
Hibás bekötés miatt eléghet és ezzel megszakadhat a nulla. Ekkor a másik fogyasztón keresztül kaphat fázist - a nulla. Ilyen konstellációt egy 140 számítógépes rendszernél láttam, tehát nem most találom ki.
Ha meg az életszerűséget vizsgáljuk, akkor remélem ritka eset, amikor egy ember "nedves testtel" cserél izzót. ;) Mezítláb meg nem szerelünk villanyt!
Arról meg nem is beszélve, hogy egy ideje az armatúrára is védőföldet kell kötni. Az meg nem megszakítható.

A biztos megoldás, ha beszólsz a havernak az erőműbe: Álljatok le egy kicsit, mert izzót cserélek! :-D

Nem egy erőmű van a világon.
Lehet a háztetőn napelem is.
Lehet olyan megoldás is, amikor az áramszolgáltatói betáplálás kimaradása esetén automatikusan átváltás történik valamilyen másik áramforrásra, pl. aggregátorra, de van olyan is, hogy akkuról táplált inverterről megy tovább a tápellátás.
:)

1.) Az elektromos szakember köteles tudni, hogy a fázisvezetőt kell megszakítani. Ha szerelést végez, akkor tisztában van azzal, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlanság miatt sok évre félre lehet vonulni.
2.) Villanyt szerelni mindenki tud. (és léteznek alacsony szaktudású szakik is, nem is kevesen) Ők sokszor szakszerűtlenül, sőt szabálytalanul szerelnek. Majd ha bekövetkezik a baj, akkor nyomozni fognak. És... és a tulajdonos ugyanolyan felelős lesz ha nem szakemberrel végezteti el a munkát.
3.) Ha valaki nem ért egyet a szabványok ajánlásaival, avagy nem tartja megfelelőnek, akkor van lehetősége nagyobb biztonságú kivitelt készítenie.
4.) Nem csak szabványok léteznek, hanem rendeletek is, amelyek nem ajánlások, hanem törvények. Ezek esetenként hivatkoznak szabványokra, emiatt sok szabvány majdnem törvény.
5.) Ha a hatóság vizsgálódik, akkor a szabványokat veszi figyelembe, és máris törvényerőre emelkedtek a szabványok. (az ítélet szövegében meghivatkozzák a szabványokat)

Relé: Semmi gond nincs vele. Persze kijelenthető, hogy további hibapont lehet, akár meg is hibásodhat, de a gyártók megadják rájuk az élettartamot (kapcsolások számát). Mechanikus tartósságuk általában 30 millió kapcsolás, elektromos élettartamuk 100 ezer kapcsolás körül van. Az egyszerű billenőkapcsolók jellemzően 300 ezer kapcsolást bírnak. Persze léteznek minőségbeli különbségek is.

+1

Teljesen jogos az észrevétel. :) Fogalmam sincs, miért éreztem annyira nyilvánvalónak, hogy nem írtam le. Azt hiszem, azért, mert arra fókuszáltam, hogy nem jó ötlet a triac-ot csupaszon, egy kapcsolónak képzelve használni, kell oda némi körítés.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szia, Az időszakosan nedves helyiségek (pl. fürdőszoba) világítási áramköreinek kapcsolására nem követelmény a kétpólusú kapcsoló alkalmazása. Alapkövetelmény, hogy a fázis legyen megszakítva. Alkalmazható a kétpólusú kapcsoló, ami növeli a biztonságot. Ha nagyobb biztonságot szeretnél, akkor "A" típusú 30mA-es áram-védőkapcsolót építs be.

Szia! Köszi szépen a választ. Úgy látom, hogy nekem AC típusú áramvédő kapcsolóm van (szerk: kint a villanyóra mellett a szekrényben, erre gondoltál?) (egy hullámjel van a rajzon rajta, és nincs ugráló jel, gondolom ez jelenti azt).
Tehát ez van rajta: TFV2 ~
In = 40A
I delta N = 0,03A

Ezt érdemes lecserélni, vagy elfogadható, ha ilyen van?

Igen, neked AC típus van beépítve, ami egyébként tökéletes. Az AC típus működését az elektronikus eszközök megzavarhatják, pl. fényerő-szabályozók, indukciós sütők... stb. A mai követelmények szerint a dugaszoló aljzatok áramköreit kötelező áramvédő-kapcsolós (ÁVK és nem Fi-relé) védelemmel kiegészíteni. Fontos tudni, hogy a védővezetős áramütés elleni védelem mellett az ÁVK kiegészítő védelmet nyújt. Egyébként az ÁVK tűzvédelmi szerepe sem elhanyagolható.
A lakásokba jellemzően egy központi ÁVK-t szerelnek be. Ez költséghatékony és egyszerűbb szerelést jelent. Nem kell lecserélned, az AC 30 mA-es tökéletes. Ha egyszer elfárad, vagy zavartatás miatt elkezd sűrűn leoldani, akkor az "A" típus javasolható. De ez a javaslat most igaz, mert mire elfárad, lehet hogy lesznek újabb típusok. A 30 mA-nél kisebb hibaáramú, vagyis túl nagy érzékenységű sem jó választás, mert sűrűn leold.

Szerk.: hülyeséget írtam azt hiszem, a Shelly 2 nem lesz jó ide :)

Köszi azért :) Sajnos nem találtam még jó relét. Holnap megkérdezem a boltban. :) Esetleg tud valaki ebben segíteni, melyik relét érdemes megvenni, ami kicsi, tud 0-t és fázist kapcsolni (230V-al)? Most az az irány is érdekes, amit Amper írt, hogy erre nincs is szükség. Jó lenne a szabványt letölteni (nem csak emiatt, elhiszem amit Amper írt, de én is szeretném elolvasni az ide vonatkozó részeket, mert érdekel) valahonnan, csak azt sem találom.

A szabványok a követelményeket írják le, ami nem követelmény, az nem szerepel bennük. Sajnos a szabványok "csak úgy" nem elérhetők. Nekem is csak a munkahelyen van lehetőségem olvasgatni ezeket. Még egy-egy szakasz kimásolása sem megengedett.

Relére egy javaslat: https://www.findernet.com/hu/hungary/products/families/9/series/46
Két váltó-érintkezős és van csúszósarus változata is.

+ A Finder 26-os reléit érdemes megnézni: https://www.findernet.com/hu/hungary/products/families/14/series/26

Köszi, megnézem.

Szerk: Ha nem értem félre, akkor ez 24V-os.

Egy érintésvédelmi mérőtől is ezt az infót kaptam most, hogy tényleg nem kell kétpólusú kapcsoló (ebben az esetben: otthon, fürdőszoba, időszakosan nedves helyiség), az egy plusz biztonság. De akkor kell az áramvédő kapcsoló. Ahogy Amper is írta.

Köszönöm mindenkinek.

Rosszat linkeltem, nyilván a ~230V-os behúzótekercses változatot kell keresni. Pl.: http://www.relecentrum.hu/RM84-max-8A/400V-AC
Ha kétsarkú relét raksz, akkor nincs veszély a foglalatban. :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az egy tévhit, hogy 102 (kétpólusú) kapcsoló kell a fürdőszobai világítás elé.

--
"You can't convince a believer of anything;
for their belief is not based on evidence,
it's based on a deep seated need to believe."
Carl Sagan

Nem akarom teljesen új topic-ban feldobni a kérdést, de van egy finder impulzus relém a 26-os sorozatból. (Bocs, ez nem a fürdőszoba kérdés :))

Alternatív kapcsolás kiváltása: A konyhába kellene tennem egy kapcsolót, egy Sonoff T1-et, ami az udvaron kapcsolja a lámpát (ahova a konyhából is ki lehet menni).
Az udvaron is van egy normál kapcsoló (nem Sonoff T1, hanem egy megnyomós (csengő szerű) kapcsoló), ezek alternatív kapcsolásban voltak.

Ugye jól gondolom, és nem tudom a Finder relét felhasználni alternatív kapcsolásra, a következő problémák miatt:

- A Sonoff T1 outputjára (L out) nem biztos, hogy lehet csak úgy 230V-ot kötni, ha a másik gombot nyomom meg.
- Ha lehet is, és be tudom úgy állítani a Sonoff T1-et, hogy csak egy impulzust adjon kapcsoláskor (Tasmota firmware), akkor ha a kinti kapcsolóval nyomom fel a lámpát, akkor a Sonoff T1 nem tudja, hogy éppen be van kapcsolva, vagy ki van kapcsolva.

Megoldás:
Egy Shelly-t magában kapcsolgatok a kinti kapcsolóval, ami nincs egy fogyasztóra sem kötve, MQTT-n keresztül megkapom, hogy mi újság, és a Sonoff T1-et programozottan tudom kapcsolni. Ez nem túl jó, mert a WIFI, vagy a szerver kiesésekor alapvető funkciót vesztek.

Ezt hogyan lehetne egyszerűbben megoldani?

Ez nekem zavaros így. Kapcsolási rajzból meg pontos specifikációból értek. Az nekem semmit sem mond, hogy finder impulzus relé a 26-os sorozatból. Biztos túrhatnám a netet, csak hadd ne annak kelljen ezt megtennie, aki segíteni próbál.

Amúgy az alternatív kapcsolás lényegében kizáró-vagy függvény. Ennélfogva ott nem az a lényeg, hogy tudod, mi lesz az eredmény, hanem az, hogy ha kapcsolsz egyet, akkor épp az ellenkezője lesz annak, ami most van. Ha a vezérlés egy helyről, például egyetlen mikrokontrollerről megoldható, akkor könnyebb a helyzet, mert sokféleképpen megoldható a dolog. Vagy a hagyományos kizáró-vagy kapcsolattal, de akár úgy is, hogy csak nyomógombok vannak, s bármelyik nyomógomb egyszeri megnyomása - tehát lényegében élvezérelten - ellenkező állapotúra hozza a kimenetet, de lehet azt is, hogy az egyes kapcsolók felfelé kapcsolva mindig be, lefelé kapcsolva pedig mindig kikapcsolnak. Ez utóbbi esetben, ha már világít a lámpa, s felfelé kapcsolunk, nem történik semmi, de ha visszabillentyük a kapcsolót lefelé, akkor az el fog aludni. Kérdés az, milyen hardware, milyen kábelezés áll rendelkezésre.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Köszönöm a választ. Bocsi, ez a relé az: https://www.conrad.hu/hu/rele-csatlakozo-huevellyel-2s-230-vac-26-soroz… Szerintem pont ezt linkelte be Amper is. Idő közben vettem egy darabot, mert máshol is kell majd. Az alternatív kapcsoláson elgondolkodtam, de nem rajzolom le, mert amit írtam az több sebből vérzik, hibás elképzelés.

A következő megkötések vannak:
1. Legyen egy alternatív kapcsolásnak megfelelő működés: Két külön kapcsoló, bármelyiket használom, a lámpa a soron következő állapotot veszi fel, ahogy írtad is, kizáró vagy-al.
2. Az egyik kapcsolónak (beltéri) Sonoff T1-nek kell lennie, mert egy másik Sonoff mellett van, és az néz ki normálisan mellette.
3. A másik kapcsolónak egy IP55-öst gondoltam, ez kinti kapcsoló, bírnia kell a nagy esőt.
4. Fontos lenne tudni, hogy a lámpa fel, vagy le van kapcsolva, amit egy MQTT üzenettel kell megkapni, amikor a lámpa kapcsol. (és pl itt megbukott a dolog a relével).

A shelly-s megoldás működhet.

Ha a kapcsolt oldalon valósítod meg a kizáró-vagy függvényt, akkor úgynevezett morse-érintkezős relé kell, azaz olyan, amelyik nyitott állapotában az egyik, zárt állapotában a másik kontaktus felé vezeti az áramot, a másik felé meg épp nem. A linkelt relé tekercse 12 VAC-t igényel a fénykép szerint - bár lehet, az csak egy minta ábra -, ami szerintem nem a legszerencsésebb választás elektronikus meghajtáshoz.

Amúgy nem ismerem a topológiát, a lehetőségeket. Az nem járható, hogy van két kapcsolód, vagy nyomógombod, ennek vezetékei bemennek a mikrokontrolleres vezérlőbe, valamint van egy kimenete, ami hajt egy relét vagy triac-ot, az meg kapcsolja a lámpát? Mert így a mikrokontrollerben firmware-ből azt csinálsz, amit akarsz, akár time-out-tal is lekapcsolhatod a világítást, ha már túl rég óta ég.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Köszi a választ. Amit írtál:

"Az nem járható, hogy van két kapcsolód, vagy nyomógombod, ennek vezetékei bemennek a mikrokontrolleres vezérlőbe, valamint van egy kimenete, ami hajt egy relét vagy triac-ot, az meg kapcsolja a lámpát? Mert így a mikrokontrollerben firmware-ből azt csinálsz, amit akarsz, akár time-out-tal is lekapcsolhatod a világítást, ha már túl rég óta ég."

De, végül én is erre jutottam, ha jól értem, akkor ez hasonló, amit írtam lejjebb:

"Sonoff T1-et "buta" kapcsolóként használom impulzus üzemmódban, azért mert Sonoff T1 kinézete van. :) Egy Shelly-t (ami felel a lámpa kapcsolásért) kapcsolgatom majd a két impulzus kapcsolóval (a Sonoff T1-el, és a külső kapcsolóval). A Shelly elvileg tud MQTT-t, de Tasmota-t is tudok rá tölteni, ami biztos hogy tud. Ez akár jó is lehet."

Felmerült már itt a HUP-on is, meg máshol is, hogy impulzusrelére kötött kapcsolók helyére akar valaki betenni wifis/zigbee-s kapcsolót. Úgy van ahogy írod, azaz nem fogják tudni egymásról az impulzusrelére kötött eszközök, hogy éppen fel van e kapcsolva a relé vagy sem. Persze meg lehet próbálni mindenféle jelzés alapján tudatni velük, de ez is hozhat bizonytalan eredményt, de erre is rájöttél.

A fő gond az egésszel az, hogy az egyetlen biztos információforrás maga az impulzusrelé a kapcsolószekrényben (bár ha jól értem, akkor esetedben nem ott lenne), az pedig buta. E miatt én pl. egy Shellyt használnék helyette mert:

- rendelhető hozzá DIN sínes mount
- az SW bemenetére felfűzheted ugyanúgy a meglevő pillanatkapcsolókat ahogy a relére is be lennének kötve
- viszonylag olcsó, EU-ban gyártott, EU-s előírásokat teljesítő nem kínai vacak
- használhatod a hazai szabványú kapcsolókat, amiből még az alsó polcos OBI-s is normálisabb minőségű mint a Sonoff, arról nem is beszélve hogy biztosan elférnek a fali dobozaidban

Mondjuk a te esetedben tovább bonyolítja az ügyet, hogy mindezt egy alternatív kapcsolás helyett akarnád, és nem arról van szó, hogy már ott van az impulzusrelé a kapcsolószekrényben.

Köszi a választ. A normál kapcsoló egyszerűségét leszámítva (nincs igazán minek elromlania) miért gondolod, hogy jobb minőségű mint a Sonoff? Vagy erre gondoltál?

A lakáson belül muszáj lesz Sonoff-ot használnom, mert egy másik Sonoff kapcsoló mellett lesz, és csak ez néz ki normálisan. Vagy valami teljesen hasonló kapcsoló is lehet, pl a 433 Mhz-es rádiós kapcsoló, és egy shelly-t kapcsolhatok. Ami ezzel a baj, hogy a kapcsolást akkor az MQTT szerveren keresztül tudom intézni, programozottan. Ha valami van, akkor nem működik a kapcsoló.

Vagy lehet, hogy a Sonoff T1-et buta kapcsolóként használom, és csak impulzust ad a shelly-nek. A shelly pedig szépen tud kapcsolgatni mindkét kapcsoló impulzusára. Egyébként (lehet hogy nagy hülyeség, de megkérdezem) probléma lehet a Sonoff T1-nek, ha a másik kapcsolóról én teszem feszültség alá az Lout kimenetét?

Csak arra gondoltam, hogy szerintem bazári kinézete van, és érezni rajta hogy nagyon kínai az egész. Egy belépő Legrand (pl. Valena sorozat) szerintem sokkal robusztusabb, és valódi kapcsoló, nem egy touch-os izé. Bár ez utóbbi ízlés kérdése, én nem szeretnék touch alapú kapcsolót a falra, szerintem nem komfortos. Úgyhogy én inkább abba az irányba megyek, hogy szép és minőségi fali kapcsolókat vásárolok, és a mögé teszek vezérlőelektronikát.

"Vagy lehet, hogy a Sonoff T1-et buta kapcsolóként használom, és csak impulzust ad a shelly-nek. A shelly pedig szépen tud kapcsolgatni mindkét kapcsoló impulzusára. "

Ez működhet.

Pont alap Legrand kapcsolókat szedek le (bár ezek szerintem a legegyszerűbb változatok, és annyira nem is jó minőségűek (amik itt vannak)). :) Először én is idegenkedtem a touch-os kapcsolótól, de végül is teljesen rendben működik, rögtön kapcsol ha kell, nem nehéz kezelni, lehet hozzá dupla vagy hosszú érintésre eseményt rendelni, és most egészen megtetszett. Van rajta egy WIFI jel, ami világít (nagyon minimálisan), ezt szeretik a gyerekek, mert sötétben látják hol a kapcsoló. De ez tényleg nem zavaró, csak pont annyira világít, ami jó. Egyetlen egy dolog nem tetszik a Sonoff kapcsolóban: időnként le kell törölni, mert a kölkök mancsos keze jobban meglátszik rajta, mint a régi kapcsolón (bár a régi kapcsolót is ugyanennyi volt összekenni). Van egy két kínai márka, amivel ki vagyok békülve, pl: Blitzwolf, Xiaomi, vagy a Sonoff.

Jól érzem, hogy a Sonoff T1 beépítési lehetőségeit keresed? :-)

A Finder relé-n van egy számsor, ha ezt megadod, akkor a katalógusadatok alapján meg tudom mondani a felhasználás lehetőségét. (működtető feszültség, érintkezők száma... stb.)

Egyébként van egy jó hírem, mert ezekből az elemekből összeállítható a "kvázi alternatív" kapcsolás. Pontosabban: a több pontról történő kapcsolás lehetősége.
Az impulzusrelé valószínűleg elektromechanikus. Minden impulzus felfutó élre átkapcsolja az érintkezőjét és abban az állapotban marad. A Sonoff T1-et fel lehet konfigurálni impulzus üzemre, úgy fog működni, mint egy nyomógomb. Az eredeti váltókapcsolókat ki lehet cserélni nyomógombra és ha ezeket párhuzamosan kötve az impulzusrelére kötöd, akkor mindenhonnan tudod kapcsolni a világítást. Ha valamelyik kapcsoló nyomógomb tönkremegy, a többiről akkor is működtethető marad.

Szia! Igen, a Sonoff T1 beépítési lehetőségeit keresem. :)

A relé száma: 26.02.8.230.0000 10A, 230V Ez az a relé lehet, amit Te is írtál a fürdőszobánál.

A gond az, hogy tudnom kellene a szoftver oldalon (ami MQTT-ven összekötve a kapcsolóval), hogy fel, vagy le van kapcsolva a lámpa, és Sonoff kinézetű valamit kell használnom az egyik helyen.

Most a következő megoldásokra gondoltam eddig:

1. Sonoff T1-et "buta" kapcsolóként használom impulzus üzemmódban, azért mert Sonoff T1 kinézete van. :) Egy Shelly-t (ami felel a lámpa kapcsolásért) kapcsolgatom majd a két impulzus kapcsolóval (a Sonoff T1-el, és a külső kapcsolóval). A Shelly elvileg tud MQTT-t, de Tasmota-t is tudok rá tölteni, ami biztos hogy tud. Ez akár jó is lehet.

2. A külső kapcsolóval egy fogyasztó nélküli shelly-t kapcsolgatok, a belső kapcsoló a lámpát kapcsolja. Ha a shelly jelzi MQTT-n, hogy kapcsolták, akkor programozottan MQTT-vel kapcsolom a belső kapcsolót. Ez nem lenne szerencsés.

3. Veszek egy rádiós kapcsolót belülre (van kb Sonoff T1 kinézetű), és a Shelly-t kapcsolgatom vele, ha az rf-bridge jelzi MQTT-n, hogy megnyomták a rádiós kapcsolót. Ez sem túl szerencsés megoldás.

A lámpát kapcsoló eszköz (pl Shelly) adhat visszajelzést a saját állapotáról. Ez ok, de a lámpa tényleges állapotáról nem szolgáltat információt. Ha fényforrás tönkre megy, akkor fals információt kapsz. Vagy az áramfelvételét kell mérni vagy a fénykibocsátást érzékelni. Vagy túltoltam a kérdést? :-)