Alvallalkozoi szerzodes

 ( tr1719 | 2019. március 5., kedd - 14:28 )

Üdv!

Talán nem a legjobb témaválasztás... .

Alvállalkozói szerződés(mintát) keresek. Eddig csak angol volt, viszont most egy magyarra lenne szükségem, és mivel most nekem kell vinni, jó lenne, ha nem csak a megrendelő érdekeit védené. Tudna valaki egy nagyon alap szerződéshez egy linket küldeni?

Informatikai - mérnöki munkáról van szó, nem fix díjas, hanem órabéres.

Köszi.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

[Feliratkozom]
Engem is érdekelne. Angolból milyen volt?

Sztem nincsen ilyen. Ez felteszem egy megbízási szerződés lehet, amiben a lényeges dolgokat érdemes kikötni: kik pontosan a szerződő felek, kik írják alá és milyen minőségükben a szerződést, mire vállal kötelezettséget a megbízott (nem alvállalkozó, hanem teljesítési segéd a neve - pontosan mit kell csinálnia, hogyan kell a munkáját végezze, hogyan kell átadja, elszámoljon vele, hogyan igazolja a megbízó az elvégzett munkát, mikor állítja számlába a megbízott az ellenértéket) és mire a megbízó (mennyi az elvégzett és igazolt munka ellenértéke, hogyan fizeti meg, mikor, milyen fizetési határidővel), a szerződés mikor lép hatályba és meddig van érvényben, hogyan lehet a szerződést rendes felmondással megszüntetni (milyen módon lehet, mikor felmondani, hány napra), hogyan és mikor lehet rendkívüli (azonnali hatályú) felmondással megszüntetni és a felek egyébként kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vitás ügyeket egymás között peren kívül, békésen rendezik. Ha ennél bonyolultabb a dolog, akkor ne sablont keress hozzá, hanem ügyvédet, mert megéri.

+1

Az alapokat leírta a kolléga, de kb. egy átlagos ügyvéd ennél 20-30 ponttal hosszabb checklist-el kezdi, vagy egy nem sablon, hanem előző hasonló szerződéssel, amit átír. Amiről kolléga nem írt, az a kötbér, kártérítés, egyéb "hát nem így akartuk, de ez lett" eshetőségek. Nagyobb munkáknál részteljesítés van-e, pl. ha az ügyfél nem fizet mit adsz át, dokumentáció a végén íródik-e de közben nem fizetnek mi van? Support felelőssége, mit vállalsz, milyen külső minősítéseknek felelsz meg, hasonlók. Ügyvéd, könyörgöm, ha nem akarod, hogy a bíróságon tanuld meg, hogy mit kellett volna még. (Illetve hát ott se mondják el, csak addigra már lesz ügyvéded, aki elmondja.)

Amikről nem írtam, és eszembe jut még: GDPR kapcsán a hozzád jutott teszt vagy éles adatokról ők gondoskodjanak, hogy megosztható legyen veled, kép és hanganyagok jogtisztaságát nem ellenőrzöd amikor megkapod, jóhiszeműséget feltételezel az ügyfélről, nem garantálod, hogy a munkád használható arra a célra, amire ők szeretnék (vagy atombiztosan specifikálod azt, hogy mire jó amit írtál, még a futtató környezet verziószámát is), ha kapsz a megbízótól valamilyen egyéb eszközt azért is ő felel jogilag, és ha az eszköz korlátoz téged a teljesítésed meghiúsulhat, egyéb ilyen esetileg kiderülő részletek, van-e bármi függésed tőlük, vagy induláskor minden ott lesz előtted, és nem kavarhatnak be. Bírót nagyon nem érdekli, hogy te nem kaptál elég részletes specifikációt, csak az, hogy kaptál valamit, szakértőt kérdezhet, akit majd ki is kell a vesztesnek fizetni (200-400e Ft-al nő a tét rögtön), és aki leírja, hogy hát, a program tervezése nem a fejlesztő dolga (láttam konkrét esetet, programozó specifikált, ez nem ismerték el munkavégzésnek, mert csak fejlesztésre volt szerződése :) ), de a fejlesztés nem lett befejezve, mert nem kapta meg a teszteszközöket.

specifikacio legyen es acceptance criteria....
"nemijet akartunk igy nem fizetunk"

Ezeket mindig egyedileg írom. Még a karrierem kezdetén volt szerencsém egy mentorhoz aki megtanította nekem, hogy a szerződésírás nem varázsképesség és nem is az ügyvédek kiváltsága, bárki képes rá és hogy fontos a testreszabottság. Igaza volt. Vállalkozóként egyenesen alap, lényegében a biztonsági háló alattad. Vedd elő az eddigi összes szerződésedet és mindenképpen kezd el megtanulni.

Azért a végén javasolt elkocogni egy ügyvédhez, mert rendkívül logikusnak hangzó megkötéseket is lehet tenni egy szerződésben, amikre úgy röhög fel egy bíró vagy ügyvéd, mint a fakutya. Pl. népszerű tévhit, hogy csak úgy lehet kártérítést kérni, mert hát beleírtuk, hogy majd lehet. Vagy ha már alvállalkozó, ügyfélnek fizetett kártérítést is persze lehet áthárítani, csakhogy a bíróságon ez sokkal összetettebb bizonyítást igényel, ha a szerződés nem úgy van megírva. Hajlamosak a programozók abból kiindulni, amit csinálnak (részleteiben, eshetőségeiben ismert, teremtett univerzumban dolgozol), és nem abból, amiben a jog zajlik (részben ismeretlen, kombinációiban néha nem logikusnak tűnő, nem általunk teremtett univerzumot próbálunk leszabályozni logikussá). Amíg egy programozó a vállalkozói és a megbízási szerződés különbségére üveges tekintettel néz, addig életveszélyes ügyvéd nélkül dolgoznia.

+1

Úgy van. Komoly szerződéshez komoly ügyvéd kell. A józan paraszti ész tuti bukó. Nagyjából mint az unokatesó, aki "ért" a vindózhoz, ezért informatikus is bisztos.

Igen. A "trükk": nem az számít hogy kinek van igaza (átlagember megközelítése), hanem hogy kinek mikor mihez milyen joga van. Ennek fényében kell megírni a szerződés pontjait. A jogrendszer nem az igazságról szól, hanem a jogok védelméről. Emiatt vannak jogai egy tömeggyilkosnak is, nem is kevés. Ilyen a kártérítés is, ha ahhoz mondjuk a PTK szerint joga van valamelyik félnek így vagy úgy ekkor és akkor, akkor joga van hozzá, hacsak a szerződésben ez nincs felülírva (már ha és amikor felül lehet írni). Tehát elvileg ismerni kéne az upstream (pl. PTK, számviteli törvény, stb.) által szabott (alap) jogokat egy szerződés megírása előtt mert ezekre épül a szerződés, de ezen segít az ügyvéd. :)

Érdemes azzal kezdeni, hogy vállalkozói vagy megbízási szerződés lenne a legjobb. Előbbinek teljesen más kötelezettség vállalásai vannak mint utóbbinak.


No rainbow, no sugar

sub
--