kedvezmenyes karacsonyi vasar a tozsden...

ki mit vesz ilyen jo arakon? ;-)

mintha vegkiarusitas lenne :D

( trey | 2018. 12. 24., h – 19:13 )

27-én kidumpolok minden papírt és inkább ingatlant veszek.

--
trey @ gépház

Nem tudod eltalálni, hogy mikor érdemes venni és eladni. Akkor kell venni, amikor van pénzed venni, akkor azonnal. Akkor kell eladni, amikor szükséged van a pénzre, el akarod költeni. Az sem tudja eltalálni átlagban a beszállási pontokat, aki egész nap ezzel foglalkozik, a laikus kisbefektető még ennyire sem tudja.

Befektetés? Inkább nevezném játékpénzzel (100 EUR) beszállásnak egy HUP játékba. Ha visszaemlékezel, volt egy szavazás, hogy mennyit fog érni a bitcoin 2030-ban. Én a "nulla" ellen fogadtam a pénzemmel :) Tudod, szeretek szembemenni a fősodorral.

Az összes befektetésem vastagon pluszban van :)

--
trey @ gépház

Ha tiszta befektetésről lenne szó, valószínűleg igaz is lenne. De itt kicsit bonyolultabb a kép. A gyereknek veszek egy lakást, amit addig használhat, amíg a sajátjára való össze nem jön. Nem kell albérletbe mennie, hogy abban kezdje az életét. Ez az én hozzájárulásom a kezdéséhez. :)

Szóval ez nem tiszta befektetés.

--
trey @ gépház

Nem hinném, több okot is tudok mellette:

- megvan a tökéletes lakás a tökéletes helyen, ami ritka
- Győrben nem állt meg az áremelkedés, a növekedés üteme sem csökkent
- hosszútávra tervezek (min. 15-20 év), de lehet, hogy öregkoromra ebből lesz a nyugdíj egy része
- a "biztos" befektetések (pl. állampapír) ma már csak arra jó, hogy 0-ra kigyere a pénzedből (reálkamatról nem is álmodhatsz)
- nem kell a pénz semmire, bankban tartani a legnagyobb faszság, csak égetem a lóvét
- kp. fizetek, nem hitel
- segítem vele a gyerek indulását (neki nem kell albérletet fizetnie, havonta min. 100K-val beljebb lesz, amit félretehet a saját lakására, vagy megveszi ezt később)
- nem szerencsejáték (tőzsde és társai)

Mi szól ellene?

--
trey @ gépház

Ha a gyerekemről lenne szó, minden mást én is leszarnék, de ha nem akkor is meg tudnám magyarázni. Szerintem jól teszed amit csinálsz, mert kapsz cserébe egy önálló felnőttet. Annak meg mi is az ára? Szerintem nincs. Pont hasonló okkal van nekem az olasz sztori is. Évi két hónap nyaralás a gyerekeimnek. Nem érdekel, mint befektetés, mert a legnagyobb hozam a gyerekeim boldog gyerekkora. Ennek sincs ára.

Így van, itt a befektetés fő célja az, hogy a gyerek önállóságra legyen nevelve minimális segítséggel és nem az anyagi haszonszerzés.

Nem, nem kap ingyen semmit. Nem az én filozófiám. Dolgozzon meg érte. Beszéltem vele, nem is fogadná el.

A segítséget viszont adom.

Ahogy mondod, az ebből származó "haszon" nekem többet ér minden forintnál (vagy eurónál).

--
trey @ gépház

Mi a nagy sztori most egyébként a tőzsdén? A magyar bluechip-ek nem (OTP pl. a történelmi csúcsa körül szédölög). Az AAPL? Mert márciusi szinten van?

Oké, most beszállsz, de ha jön egy elhúzódó válság (rebesgetik), akkor mit csinálsz? Emlékszem, hogy az OTP-nek is kellett 5-6 év, mire visszajött 10 ezer környékéről. Kiülöd?

Ráadásul, ha ebből akarsz generáció életét biztosítani, akkor kurva nagy lóvét kell beletenned. Tőzsdébe. Sokan lettek nincstelenek a tőzsde miatt, mert tuti sztorit olvastak ki belőle, de nem jött be.

Csak óvatosan :D

--
trey @ gépház

Szerintem a tőzsde, akkor tud "tuti sztori" lenni, ha mindig csak beteszel pénzt, olyat amivel nem tervezel és ülsz. Mindehhez figyeled a beszállási pontokat. Magyarul lesz egy doboz aminek az értékének örülsz és soha nem realizálsz, maximum az osztalékot. Ha olyan pénzt raksz be, amivel terved van, akkor nagyobb az esély a rábaszásra. (Mindez kisbefeketői szinten.)

Ki kell ülni. Mindig azt mondják, hogy a tőzsde megy fel is, meg le is, oszt' ennyi. Kisebb válság mindig van, lehet belőle jól kijönni, meg rosszul is (ha olyan pénzt teszel bele, amire hamar szükséged van, és pánikból eladsz, akkor simán bukhatod a vagyonod felét is). Amikor 10+ évre fektetsz be, semmit nem számít egy ilyen. Ha bejön egy 30 éves válság, akkor azért a FIRE mozgalom követői kevésbé lesznek lelkesek... Az más kérdés, ha valaki day tradinggel, meg bróker marcsikákkal próbálkozik, ott könnyebb koppanni. De lehet ezt ésszel csinálni.

Hosszútávon pont ilyen a jó ingatlan is. Van olyan lakásom, ami most 22 gurugát ér. Ez 2003-ban 6 volt, előtte 2-3 évvel meg 2,1 millió. Én nem látom (és a válság alatt sem láttam), hogy itt a környékünkön egyszer is esett volna az ingatlanok ára annyit, hogy a befektetett tőkédnél kisebb értékű legyen. Sőt.

--
trey @ gépház

Az is teljesen jó. De a lényeg a diverzifikáció. Legyen ingatlan is, meg más is. Ha csak ingatlan van, eléggé meg lehet szívni. Egy nagy járvány miatti populáció csökkenés, egy természeti katasztrófa, egy ingatlanadó, egy fidesz törvény, egy új olcsó házépítési technológia elterjedése, vagy valami rövid idő alatt át tudja rendezni az ingatlanpiacot.

Tévhit:

1. az áremelkedés egy végtelen sorozat
2. az, hogy eddig emelkedik semmit sem jelent, a múlt nem a jövő

Ha ingatlanba fektetsz akkor érdemes régóta drága környéken nézelődni, mert 10-20-30 év alatt bármely környék lelakódhat. Én még emlékszem a miskolci avas átadójára. Kurva menönek tűnt.

Amikor a panellakások jelentős részét átadták, a többség még komfortnélküli, fa/szén/olajtüzelésű kályhás, gyakran vizes-dohos lakásokból költözött át. A panellakás - már csak az építési módja miatt is - a hipermodernség látszatát keltette, a folyó (meleg-)vízről, angolvécéről, központi (táv-)fűtésről nem is beszélve.

A lakóépületek köré parkosított részeket építettek, modern kiszolgáló infrastruktúrával. (iskola, óvoda, ábécé áruház, satöbbi.)

Aztán persze kiderültek egyes hiányosságok.

Az a vicc egyébként, hogy amiket manapság "exkluzív, új építésű lakóparknak" hirdetnek, az bizonyos esetekben visszalépés a panelhez képest. Az odáig rendben van, hogy felraknak 10-15 centi hőszigetelést, de úgy építik egymás nyakába a 8-10 emeletes tömbházakat, ahogy azt panel lakótelepeken soha.

A panellakás az egyik, amire szerintem mindig lesz kereslet. Errefelé gyakorlatilag ha egy piacra kerül, napokon, heteken belül elkel.

Nem 10 emeletes panelben kell gondolkodni, hanem zöld övezeti, max. 3 emeletes, 12 lakásosban. Ahol a környéken nincs 10 emeletes ház.

Lassan annyiba kerül Győrben egy panellakás, mint Győrtől 10 kilométerre egy nagyobb családi ház.

--
trey @ gépház

Ingatlan ugyanolyan kockázatos, mint a részvény. Hosszú távon jól kiegészítik egymást, csökkentik a portfólió szórását, miközben a hozam növekszik. 1 db ingatlan nagyon kockázatos, olyan mintha az összes pénzed 1 db részvénybe tetted volna.
Befektetési céllal fizikai ingatlan nem a kisbefektetőknek való. Hacsak nincs erre a célra legalább 10 milliárd forintod, akkor ne vegyél meg 1 db ingatlant sok pénzért.
Van helyette REIT ETF (ingatlanbefektetési alap), de nem a magyar piacon, hanem globális kitettséggel, egyetlen tranzakcióval tudsz részesedni több száz ingatlanfejlesztő cég több ezer ingatlanjának teljesítményéből, amelyik több országban vannak és többféle típusú ingatlanok (lakás, iroda, raktár, hotel, kórház, ipari, bevásárlóközpont stb.). Így a kockázat drasztikusan kisebb, mint 1 db ingatlan esetében, és mégis részesedsz az ingatlanpiac teljesítményéből. És a REIT ETF likvid, bármikor el tudod adni a tőzsdén egyetlen tranzakcióval, úgy lehet vele kereskedni, mint bármelyik részvénnyel. Az árjegyző garantálja, hogy mindig lesz, aki megvegye tőled. Nem úgy, mintha lenne 1 db fizikai ingatlanod, azt nem tudod eladni 1 napon belül piaci áron. De ez a részvénnyel egyenértékű kockázat, az is lehet, hogy évekig mínuszban maradsz (ha 1 db fizikai ingatlanod van, akkor a kockázat sokkal nagyobb).
ETF-eket azért nem ismerik nálunk, mert csak tőzsdén elérhetők, a tájékoztató angolul van, és az itthoni reklámok, bankok, befektetési társaságok nem igazán ajánlgatják őket.

"Ingatlan ugyanolyan kockázatos"

Ha direkt befektetési céllal ingatlanozol, valóban. Önmagában egy üresen álló ház drágulására játszani azért nem jó, mert csomó tényező miatt éppen lefelé is mehet az ára, és öregszik, legrosszabb esetben bele is költözik egy vándorcsalád. Ha meg kiadod, avval is sok a macera, ha leamortizálják, nem fizetik a csekkeket, stb.

Viszont ha van egy házad, amire szükséged van (nekem backup célból van meg), vagy ismerősnek/rokonnak ki tudod adni (minimális a kockázat), akkor mellesleg rá lehet mondani, hogy jó befektetésnek IS.

"ETF-eket azért nem ismerik nálunk, mert csak tőzsdén elérhetők, a tájékoztató angolul van, és az itthoni reklámok, bankok, befektetési társaságok nem igazán ajánlgatják őket."

Nem teljesen igaz. Én kb. 1 éve kezdtem ebbe igazán belefolyni, de már 10 éve is csomó kollégám befalapozott. Én is simán nyitottam CIB-ben értékpapírszámlát, és adtam-vettem a cuccot pár tízezer forint értékben, mert annyit tudtam félretenni, aztán a túl nagy költségek miatt abba is hagytam :). De most is bármelyik banknál nézd meg, lesz alapkezelő és értékpapírszámla. Más kérdés, hogy nem érdemes, mert kurva drága és nem elég diverzifikált :).

De hiába van ingatlanod, amit ki akarsz adni, annak az ingatlannak az értéke csökkenhet is hosszú éveken keresztül is, vagy az értéke stagnálhat (de közben van infláció is), ill. lehet hogy hónapig nem találsz bérlőt, vagy nem elég jó áron, közben pedig azt a pénzt befektethetted volna máshová is. Ergo elég könnyen lehetsz mínuszban a végén, hiába volt egy ingatlanod, amit még ki is adtál. Ingatlanalapnál ezt a kockázatot diverzifikálod 8-10 ország között, 600 különböző cég között és 3000 db különböző típusú ingatlan között.

Igazad van, de mondom, az nem egy utolsó dolog, hogy van egy backup lakás, és ha nagy gáz van, maximum albérlet felmondási idő után van hova menni. Egyébként a trendek nagyon azt mutatják, hogy nőnek a lakásárak és az albérletárak is, tehát azért jó üzlet (amiből nehezen, de ki is lehet szállni, ha már nem lesz jó). Miközben a REIT-nek van egy olyan hátránya is, hogy sokkal volatilisebb. Az amerikai tőzsdepánik miatt az amerikai, de már az európai REIT-ek is szépen zuhannak. Miközben ebből egy magyar lakásvásárló gyakorlatilag semmit nem érez, még a híreket se fogja elolvasni.

Nem éri meg a backup lakás, ha pár hónapig lakás nélkül maradsz, még mindig kivehetsz addig egy olcsó Airbnb-s lakást. Az, hogy eddig nőttek a lakásárak, semmit nem mond arról, hogy a jövőben hogyan fognak alakulni az árak. Ha pl. megnövekszik a kínálat, akkor esni fognak az árak.

Azért lehet nagyobb szórású egy REIT ETF, mint egy magyar lakóingatlan, mert a REIT ETF-ben nemcsak lakóingatlan van, hanem üzleti ingatlanok is (irodaház, raktár, gyár, hotel, bevásárlóközpont stb.), amelyeknek nagyobb a kockázata, mint a lakóingatlanoknak. De mivel nagyobb a kockázat, ezért az elvárt hozam is nagyobb. Hosszú távon (10+ év) értettem, hogy a REIT ETF jobb, mint a magyar lakóingatlan, mert a várható hozam magasabb. Lehet, hogy rövid távon nem érzed a piaci mozgásokat az 1 db saját lakással, viszont hosszú távon meg elég nagy lesz az esélye, hogy nem tudtad eltalálni a legjobb befektetést, és így lemaradsz a jó hozamokról.

pl. miért nem inkább az USA irodaház piacba szállsz be, miért pont a magyar lakóingatlanba? Vagy honnan tudod, hogy a német hotelépületeket birtokló cégnek nem lesz háromszor akkora hozama, mint a magyar lakóingatlanodnak? Ez egy torzítás, amit már kutattak: https://en.wikipedia.org/wiki/Equity_home_bias_puzzle

The Equity home bias puzzle is the term given to describe the fact that individuals and institutions in most countries hold only modest amounts of foreign equity. This is puzzling since observed returns on national equity portfolios suggest substantial benefits from international diversification.

lent valaszoltam egy reszere.

a nagy osszeg kinek mi. egy lakas ara mar az, csak hogy a peldad vegyuk, amit irtal? 5 lakase? minek tartanek penzt bankszamlan, ha tarthatom tozsden is?

nem hiszem hogy van olyan jol diverzifikalt portfolio ami penzt veszitett 20 eves tavlabban. ha egy lapra tesz fel az ember mindent, akkor szopoka; en probalom ugy csinalni, hogy egy ceg se legyen 20% felett a portfoliomban (de inkabb 1-5% per ceg)

( flimo | 2018. 12. 25., k – 11:53 )

Tavaly ilyenkor csucskozelben sikerult tobb reszvenybol is kiszallni, amivel kulonoskepp szemezgetek most az a Whirlpool es a General Dynamics, elobbi azota majdnem felezodott..

( joco01 v | 2018. 12. 25., k – 15:59 )

Szerintem az SP benéz 2000 alá is, ezért most épp várok. Shortolni azért nem fogok, nincs ilyen irányú perverzióm egyelőre. Tudom, hogy a market timing általában nem ajánlott, de olyan sokan paráznak és adnak el pánikból, hogy önbeteljesítő jóslat lesz.

Semmi különös: diverz (régiók, pénznemek, szektorok, underlying asset type (stocks, commodities, bonds) szerint) és népszerű ETF-ek. Nem hajtok olyan tuti tippekre, hogy most hirtelen XY cég részvénye sokat fog nőni/csökkenni, nem vagyok Warren Buffet sem...

Amúgy szemezek már vele, hogy csak a móka kedvéért is egyszer fogok spekulációval játszani. Pl. http://reddit.com/r/wallstreetbets oldalon vannak jó sztorik.

elore leszogezem, hogy en a jovomet akarom epiteni amit foleg osztalekkent kepzelek el, igy a portfoliom osztaleknehez.

- AMZN (lesz ez meg 2k is siman megint)
- AMD (Rome odabasz, uj Ryzen jon a januari CES-en) - igy is van eleg sok, most vettem meg :)
- T (6.5+% osztalek, ami 34 eve novekszik, mi kell meg?)
- CTL (~14% osztalek [stabil, FCF fedezi], miota megvettek a Level3-at azota az internet egy jo nagy szazaleka rajtuk megy keresztul, nem fogjak hagyni bedolni se, HA kene)
- NLY (~12% osztalek, 97 ota fizetik, stabil, az FCF-nek az osztalek <20%-a, ami nagyon ritka)
- IBM ;))))))) (5.5% osztalek, 100+ eve fizeti, evenkent no, ha torik, ha szakad, az osztalekhoz nem fog senki nyulni)
- BGR (jo osztalek, stabil, etc)
- NVDA (nem hiszem h meg kell magyaraznom)

e mellett persze S&P500, valami Europe ETF meg esetleg meg egy total world fundba.

Ezek az osztalékok elsőre jól néznek ki, másodikra nem annyira. Főleg, hogy Svájcban pont az osztalékra fizetsz adót és az értéknövekedésre nem. Illetve az én szájízemnek már kicsit rizikós sima részvényekbe fektetni. Miért döntöttél egy ilyen portfólió mellett?

szerintem megeri a kockazat vs nyereseget a CTL (az ILM is), a portfoliom 1%-a van kb ebben, tehat az sem a vilagvege, ha nullara megy. a linkeden csaloka a dolog, mert az osztalek-ujrabefektetessel nem szamol, illetve ha cashre jatszik az ember (lakbert/lakastorlesztot fizetni peldaul) akkor teljesen mindegy hogy a masik reszveny EPPEN felment 20%ot, ha en tudom hogy kozben meg kapom 3 havonta a penzt.

az tevhit, hogy svajcban nincs capital gains tax, ez csak akkor igaz, ha jopar feltetelnek megfelel az ember :). a gyarkorlatban tenyleg nincs, mert a helyi adohivatal hataskore lenne egyesevel kivizsgalni az adoesetet, es nem csinaljak.

az osztalekra leesik 30% ado, amibol 15%-ot visszakap az ember az adobevallassal, cserebe fizet ra income taxet, nekem ez nem tunt annyira rossz dealnek, de nyilvan a 0%-nal rosszabb. az pedig, hogy mi a jobb, osztalekos cegekbe fektetni vagy olyan cegekbe ahol varod az arfolyam novekedeset... az mar hitvita :-)

Ja hogy nem ez a teljes portfóliód, csak ezeket akarod most megvenni, ok. High dividend yield ETF-ek nem jönnek be? Elég jól lekövetik az S&P 500-at, habár még mindig nem akkora százalékok. Lehet, hogy hitvita, én szeretem a total returnt nézni, és kb. tök mindegy, hogy mennyire osztalékból és mennyire értéknövekedésből jön össze. A nagy osztalékot is lehet újrainvesztálni, és a nagy értéknövekedésből is lehet osztalékot lecsippenteni magadnak.

A linkem tudtommal számol értéknövekedéssel, ex date dividend reinvestment módszerrel, nézd meg jobban. Pár tickerre kiszámoltam Google Sheets-ben és egyezett az eredményünk. Ezért tűntek annyira lesújtónak az általad írt tickerek.

A CGT-vel egyszerűsítettem, tudom, hogy van. De pont fordítva tudom az elméletet. Alapesetben nincs, kivéve, ha igaz rád egy csomó feltétel, hogy te megélhetésből, professzionálisan tőzsdézel. Amíg nem csinálsz őrült pénzeket, és van mellette rendes munkád, tök egyértelmű, hogy rád nem vonatkozik, és nem az adóhivatal jólelkűségén/lustaságán múlik, szerintem. De nem ástam bele magam.

Azt hallottam, hogy svájci bróker esetében kicsit máshogy működik az osztalékadó. Tőlem az amerikai osztalék után csak 15% adó jön le, amit leírhatok a saját adóból. Európai cuccokat meg ír vagy luxemburgi tőzsdéről kell venni állítólag, mert semmit nem vonnak le.

persze, nem ez a teljes portfoliom, ezeket vettem mostanaban :) NVDA/AMZN/AMD/IBM/SP500 a fo portfoliom, ez az 5 kiteszi a >85%-at, az IBM-et nyilvan nem kell magyarazni, a tobbi meg szerintem iszonyat growth stock.

a high yield bejonne, ha high yield lenne :)
nekem a 3-4% az nem high yield, amikor egy AT&T 7+%ot fizet, egy IBM meg 5.5%-ot, a jelenlegi amerikai 10 eves allamkotveny hozama 2.7%a, a 30 evese 3.27%.
ehhez kepest az YVM 3.22%...

tegyuk fel income portfoliod van growth papirokbol. most, amikor -tizsensok%-on van a tozsde, csak ugy tudsz bevetelt generalni, ha eladod a papirjaidat, mig egy osztalekos reszvenynel nyilvan kapod tovabbra is, es vehetsz tobbet, nem kell aggodnod hogy honnan lesz penzed. a masik, amiert nem szeretem azt az ervet hogy majd eladsz papirt ha kell penz az az, hogy tipikusan olyan cegeket vadaszok (meg az income investorok nagy resze is) ahol evente van osztaleknovekedes. ha 20 evre kell penz (nyugdij melle pl) akkor nem jo megoldas eladni ezeket, mert a CAGR eleg rossz lesz, he hirtelen eladod :)

az adoban biztos vagyok, tobbszor atolvastam a torvenyt, viszont az otthoni gepemen van bookmarkolva, januarban be tudom linkelni, ha addig nem talalod meg. nemetul, a konfoderacios penzugyi hivatalnak (talan) a globalis velemenye, leirjak hogy HA ezek vannak, akkor BIZTOS nem kell fizetni, minden mas esetben pedig meg kell vizsgalni hogy kell-e; es igen, ha professional investornak minositenek (amihez NINCS hivatalos leiras, az adohivatal eldontheti sajat jogkorben) akkor fizetsz.
de en is abban remenykedem amiben Te, hogy minket, ahol a tozsdei jovedelmunk << fele a rendes jovedelemnek (iden jo minuszos :P), ott nem fognak csesztetni. :)

igen, a svajciak levonnak 15+15%-ot, a tobbi broken csak az amcsi 15ot. amit en nem ertek, hogy elvileg csak az amcsi 15ot lehet visszakapni a kettos adoztatasi egyezmeny miatt, ez tiszta sor. mi tortenik a masik 15-el? ha van valaki aki nem svajci brokernel van, hanem pl IBnel, es ott nem vonjak a 15%-ot, akkor... ? az adobevallo programban en nem jottem ra ezt hogy lehetne beirni, illetve ekkor mi tortenik. az lenne a logikus, hogy be lehetne irni, h nem lett levonva, es az adoprogram meg pluszban hozzadobja a fizetendo adohoz, de nem latom, h ez tortenne.

az ir/luxemburgi cuccot hallottam mar en is, de ez nem csak ETFekre vonatkozik? sima papiroknak altalaban egy kibocsato tozsdeje van, ETFeknek pedig kibocsatasi helyszinuk - rosszul tudom?

Sokan esküsznek a tisztán indexált stratégiákra ("accumulation phase"), és csak nyugdíj közelében váltanak át income alapúra (lásd "yield shield"). Nyilván a mi korunkban nem adunk el papírt, mert most épp nem kell az a pénz, ezért is vagyok kissé indifferens a dividend irányában.

Nekem az a tippem, hogy a svájci bróker azért vesz le 15+15-öt, mert az egyik fele megy vissza a fundhoz, a másik meg kb. svájci adóelőleg. Ezt az adókitöltő programban és az ICTax-ben is látni kellene.

IE/LU optimalizációt ETF témakörben olvastam csak. Nem veszek egyedi részvényeket. Sőt, ahogy engem is lebeszéltek a GOOG-ról, téged is lebeszéllek az IBM-ről :). Nem diverzifikált, és mivel téged az a cég foglalkoztat, dupla rizikó, hogy ha nagy gáz van, egyszerre veszted el a munkádat és a befektetéseidet is.

Nem olyan sok idő, ha munka mellett csinálod hosszú távú célokkal. Kezdetben több hónap (napi pár óra szabadidővel számolva) képbe kerülni, hogy mi az a tőzsde, mi az az ETF, hogyan kell adózni, de ez szerintem alaptudás, amit iskolában is lehetne oktatni. Aztán tervet kell szőni, számolgatni, és bevásárolni. Egy jó tervnek része, hogy pl. évente egyszer van rebalance, és mikor fizetsz be pénzt, mindkét esetben csak egy kis adás-vétel van a terv alapján. És pont az az ajánlás, hogy a tervtől ne térj el, minél tovább tarts ki mellette, ekkor már alig kell időt tölteni vele (kivéve, ha változnak a terveid). A híreket közben nem is kell olvasni, fölösleges.

ETF-ekkel/indexekkel ellentétben ha egyedi eszközökbe fektetsz, akkor biztos több idő megy rá, sokkal jobban észnél kell lenni. Az ETF olyan dolog, ami egy minimális (~0.1%) költségért cserébe ad neked egy diverzifikált portfóliót, ami megfelel a céljaidnak és helyetted elvégzik a munka nagy részét (kereskedés, hírek olvasása, stb.). Meg van nyilván efölött is szint, amikor napi 8+ órában tőzsdézik valaki.

a pesszimista, alap portfoliomodellem (ez lenyegeben csak par osztalekfizeto reszveny, ez a "core", ez az, amit mindig, minden korulmenyek kozott veszek havonta) jelenleg a kovetkezoket dobja ki, adozas utani szamok ertendoek mar.
az evente alapul vett befektetett toke 24000 dollar, de nem nullarol indul, hiszen mar van valamekkora erteku befektetesem ezekben a cegekben

- $25k/ev (~2083$/honap, 585k HUF/honap): 2027-ban valamikor ev kozben
- $50k/ev: 2034-ben valamikor ev kozben
- $100k/ev: >2036

es egy remenyeim szeirnt realisabb modell szerint:

- $25k/ev: 2026-ben valamikor
- $50k/ev: 2031-ben valamikor
- $100k/ev: 2036

allitolag $25k/ev-bol mar el lehet elni europaban sok helyen, ezt nem tudom :), viszont $100k-bol szerintem mar el lehet. meg nem gondolkoztunk hogy hol mennenk nyugdijba, vietnam eleg szimpatikus, ott el lehet elni mar 25 ezerbol siman.

nem olvasol figyelmesen :) a toke itt csak no, hiszen osztalekokbol van fedezve az a 100k. legrosszabb esetben neki lehet allni a toket eladni (4%/evvel mint standard)

a 100 barmeddig marad (ha az adott cegek nem szunnek meg/nem szuntetik meg/csokkentik az osztalekukat/etc), a 24 meg mostani evek - celdatum + egy kis kezdes

A pénzügyi modell elméletileg rendben van. Életfilozófiailag nem tudok vele egyet érteni, mint fő céllal.

Ha a cél a nyugdíj, akkor minek várni?
Most is lehet kevesebbet dolgozni. Nyugdíjasként meg az embernek projektéhsége lesz és dolgozni vágyik.

Ez egy külön téma. Hozzám Frei Tamás életszemlélete közel áll, ahogyan él, még akkor is, ha esetleg az nem igaz. :)

Szerintem a jó élethez változatosság kell és mindenből egy kicsi, de egy dologból kell sok az az idő. Szumma(idő) = élet.

A jó élet összetevői (szerintem):
- család
- magány
- munka
- mozgás / sport
- önképzés / ismeretszerzés / tanulás
- olvasás / játék / szórakozás
- társasági élet (barátokkal)
- környezetváltozás
- utazás (ízlés szerinti mennyiségben)

Anyagilag a legfontosabb cél:
Legyen legalább egy forinttal több, mint amire szükségem van, de mindig minimum ennyivel.

Másodlagos cél:
Leszármazottaimnak is legyen minimum egy forinttal több pénzük.

ez egy penzugyi blog, ugyhogy csak az elso mondatot olvastam ;-)

a FIRE nem arrol szol, hogy nyugdijaskent nem csinal semmit az ember, hanem hogy nem kell azt csinalnia, amit nem akar, es van eleg penze mindenre, amit meg szeretne venni. (najo, a komoly FIREosok sokat bealdoznak ezert, en nem fogok a kenyelmembol semmit feladni csak ezert)

Nekem most Magyarországi visszavonulás jár a fejemben. Úgy számolok, hogy havi 250K HUF-ból (évi 11K USD) már lehet hozni egy alap életszínvonalat, és akkor már ma visszavonulhatnék. Csak az a baj, hogy ebbe nem számoltam bele az adókat, és benne vannak a nyugdíjaim is, amiből az angolt még 20 évig, a svájci pillar 1-et még 30 évig nem kapnám meg. Ha Svájcban akarnék nyugdíja menni, az 20 év minimum. Pontosabb modellem egyelőre nincs. De épp mostanában rakok össze egy Mr. RIP sheetjével egyenértékű cuccot magamnak, abból majd jobban kiolvasom a jövőt. Még azt se tudom megmondani, mennyit fektetnék be évente, de remélem minimum 50K.

szerintem 250k keves lesz, hacsak nincs mar lakasod, amin se hitel, semmi. foleg az utan, hogy hozzaszoktunk a svajci minoseghez :-)
az ingatlanarak az egekben, uj epitesu lakasok ~1 millio HUF/nm aron mennek a belvarosban, ...

persze nem irtad, h Bp :), videken akar sokkal olcsobb is lehet.

Mr RIP-nel nekem az nem tetszett hogy egy ujszulottel 50nm-en nyomorogtak ugy, hogy a nagyszulok is jottek hetekre, nem volt lift, nem volt semmi, de verte a nyalat hogy csak 1400 havonta. mutasson nekem valaki most egy rendes alberletet 1400ert... mert en nem tudok. 2k-ert is necces, inkabb 2,5, de ha betesszuk a mostani igenyeinket a csaladdal (padlofutes, ne legyen 10 evnel regebbi, tagas lift v foldszint, sajat mosogep/szaritogep a lakasban, 2 furdoszoba) akkor 3k alatt se. ezt figyelembe veve pedig nagy csalas azt predikalni, hogy huhu, nezzetek, ennyi %-ot teszek felre, de kiraly vagyok.

Persze van már lakás, Pest megyében, újan vettük 2010 körül, idéntől tehermentes. Nyilván nem albérletben képzelem a dolgot :). Most albérlők is vannak, szóval a piaci dráguláson felül teljesít. De valszeg le is cserélném, ha hazamennék, ez inkább backup/hedge. 5-jegyű nyugdíjakból tengődnek a legtöbben, szóval 250K már luxus. Rezsi alacsony, kaja olcsó...

Ja, amúgy találkoztam Mr. RIP-pel :). Ő győzött meg pl., hogy adjam el a céges részvényeket. Én nem is a lakbérén, hanem a bolti költésén vagyok jobban kiakadva. De azért én is tudok egész jól félretenni.

ez nem hardcore tozsdezes, mert nem kereskedem minden nap :) amikor azt csinaltam (tavaly) akkor rosszabbul teljesitettem mint most, es az elvitt napi 2 orat kb. most kisgyerek mellett ezt nem is engedhetnem megm magamnak estenkent, plusz igy jobban is teljesitek, igy abbahagytam ezt - azert megnezem naponta, es ha kell, azert hetente belenyulok az allokaciokba.

De hogyan viszonyul a hozamod sok éves átlagban a sima indexkövetéshez vagy magyar állampapírhoz képest? Vagy egy sima 1 db indexkövető globális részvény ETF (MSCI World vagy hasonló) + prémium magyar állampapír portfólióhoz? Ehhez minimális időbefektetés szükséges ráadásul, szóval hozzá kell számolni a kiesett időt is.

Vegyünk egy faék egyszerűségű portfóliót: 60%-ban 1 db MSCI World globális részvény ETF, 40%-ban prémium magyar állampapír. Egy ilyen portfólióval a tőzsdézgetők 80%-ánál, és a profik által kezel befektetési alapok 60-70%-ánál jobb hozamot lehet elérni, minimális időbefektetés szükséges hozzá, és bárki meg tudja csinálni.

Ezt kicsit lehet még szofisztikálni (pl. külön súlyozod a régiókat, small/large cap, stb.), de kb. erről van szó. Amúgy a százalékod honnan jött, tipp?

Osztalék akkor jó, ha már nyugdíjba mentél, és a befektetéseidből élsz. Ha kihozod, hogy dividend >= safe withdrawal rate, akkor a befektetésed sose fogy el, és megvan a nyugdíj. Egyéni részvény meg akkor jó, ha szeretsz veszélyesen élni :) (aki többet tud a piacnál, az vagy szerencsejátékos, vagy illegális, vagy esetleg okosabb Warrennél).

Ez a 60-40 részvény-kötvény kezdésnek megfelel a legtöbb átlagos kisbefektetőnek, persze lehet még tovább kozmetikázni. Szinte mindenre jó egy ilyen portfólió:
-infláció meglódulása esetén az inflációkövető állampapír megvéd
-forint gyengülése esetén sincs gond, mert ugye a részvényt EUR-ban vagy USD-ben kell megvenni, tehát forint gyengülés esetén a részvény arány egyre többet fog érni forintban
-forint erősödése esetén még mindig ott van a forintos állampapír rész, bár ugye a forint drasztikus erősödésére nincs túl nagy esély
-bika piacnál a részvény arány miatt nagyon jó lesz a hozam
-medve piacon megvéd a nagy esésektől a 40% kötvény arány
-vállalati csődöknél semmi gond nincs, mert a globális részvény ETF-ben van több ezer vállalat részvénye

Érdemes még finomítani egy kis ingatlan (REIT ETF) hozzáadásával, pl. 45% globális részvény ETF, 15% globális REIT ETF, 40% prémium magyar állampapír.

Ja bocs, ez nekem világos, én erre a százalékra gondoltam: "Egy ilyen portfólióval a tőzsdézgetők 80%-ánál, és a profik által kezel befektetési alapok 60-70%-ánál jobb hozamot lehet elérni." Az mondjuk egyértelmű, ha egy speciális indexkövető alap önmagában nem jól teljesít, ez by design, minden alapnak van egy célja és kötött stratégiája, és majd a befektetők eldöntik, hogy melyik alapból mennyit vesznek. Ha egy aktívan kezelt alap szarul megy, az tényleg gáz, de nem tudom, hogy ez mennyire gyakori.

15 éves időtávon még rosszabb a helyzet, több mint 90%-a az alapoknak alulteljesít az index-szel szemben: https://personal.vanguard.com/pdf/ISGIDX.pdf

Ennek fő oka a befektetési alapok által felszámított magas díjak plusz a kereskedés tranzakciós költségei. Ha valaki tőzsdézget, akkor a brókeri díjak miatt még magasabb lesz a költsége, ezért még nagyobb eséllyel fogja alulteljesíteni a piacot. A jobb ETF-ek átlagban pont hozzák az index teljesítményét, még költségek levonása után is (pl. értékpapír kölcsönzés miatti plusz bevétellel).

Ez elég elnagyolt levezetés.

1. Alapokról beszél, ahol az aktívaknak valóban nagyobb a költsége. Én csak az index megverését írtam.

2. Feltételezi, hogy a nem indexkövető többször kereskedik, ami szintén nem igaz. A passzív minden indexátsúlyozáskor át kell, hogy súlyozza a saját portfólióját, ami jutalékot generál. Ellenben ebben a kontextusban az is aktív befektetés, hogy megveszek egy halom Berkshire részvényt, és 50 évig felé se nézek, ergo 49 éven át nulla forint kereskedelmi jutalékot fizetek, vagyis kisebb a költségem, mint az aktív befektetőé. Máris megdőlt az az állítás, hogy egy passzív mindig olcsóbb mint egy aktív.

3. Az indexkövető alapok pénze buta pénz, mindent megvesznek ami az indexben van, ezzel adnak egy baseline árfolyamváltozást attól függően, hogy melyik irányba áramlik a pénz az alapokba, vagy az alapokból. Ha mindenki ezt a stratégiát követné, megfagynának a jelenlegi árfolyamarányok, mert nem lenne, aki indextől eltérő arányban venne, ezért nem is lenne semmi, ami alapján egy indexet át lehetne súlyozni. Ha a cikk hatására 1991 végéig mindenki indexkövető stratégiára váltott volna, akkor figyelembe véve, hogy azóta az sp500 3.622-szeresére nőt, egy Apple részvény ma 6,15 dollárt érne. Az egy részvényre jutó készpénzállomány 14 dollár, az éves osztalék 2.92, az első befektető aki visszavált aktív stratégiára, akkor is hülyére keresi magát a többiekhez képest csak az osztalékon, ha más nem követi.. Ez nyilván extrém példa, a lényege, hogy minél több a buta pénz, annál könnyebben észrevehető és kiaknázható elárazások születnek.

De csak negyedévente szokták átsúlyozni a portfóliót, és ezek az ETF-ek össze vannak vonva egy nagy kalapba, valójában csak technikailag különülnek el, tehát egy ilyen ETF-es cég kezel mondjuk 1000 milliárd dollárt, ezért fillérekért tud részvényeket adni-venni. Nem a kisbefektetőkre vonatkozó brókeri díjakat fizetik.
De mindenki eddig még sosem volt indexkövető a befektetők közül, most sem az, és nem látszik, hogy bármikor ez történne. De ha mindenki indexet követ, akkor meg örökké emelkednének az árfolyamok. ez csak sima matematika, hogyha te egy olcsó ETF-fel a költségek levonása után is pont eléred az index hozamát, de a többiek a költségek levonása után átlag alattiak lesznek, akkor mindig az átlag felett leszel az indexkövetéssel. Mivel az összes befektető hozamának átlaga maga az index teljesítménye.

"De csak negyedévente szokták átsúlyozni a portfóliót"

Csak:D És akkor még ezt hívják passzívnak..

"fillérekért tud részvényeket adni-venni. Nem a kisbefektetőkre vonatkozó brókeri díjakat fizetik."

De továbbra sem ingyen kereskednek, ráadásul egy alap esetén nem csak a kereskedelmi költségeket fizeted, hanem egyéb költségeiket, hasznukat.

"De ha mindenki indexet követ, akkor meg örökké emelkednének az árfolyamok."

Nem, indexkövetés esetén a ki-be áramló pénz nettó irányától függ. Ha több jön be emelkedik, ha több megy ki, csökken, gyakorlatilag piramisjátékká silányítva a tőzsdét.

"De mindenki eddig még sosem volt indexkövető a befektetők közül, most sem az, és nem látszik, hogy bármikor ez történne."

Melyik része nem érthető annak, hogy "extrém példa"? Bocs, hogy neked írom ezt, de már tököm tele azzal a vitakultúrával, hogy felületesen elolvassuk a másik írását, legyintünk egyet, majd más szavakkal még egyszer leírjuk a saját mondandónkat érdemi újdonság nélkül. Mert szerintem az is egyszerű matematika, hogy ha van két extremitás - mindenki aktív, tökéletesen árazódik a piac vs mindenki passzív ezért abszolút elrugaszkodott az árazás - akkor a köztes mixek egy köztes állapotot fognak jelenteni, vélhetően minnél közelebb kerülve egyik végponthoz, annál inkább ahhoz hasonlító állapotban. Én pedig pont ezt írtam, és nem többet: Minél többen vannak indexkövető stratégián (annál tökéletlenebb az árazás, ezért) annál könnyebb (anomáliákat találni az árazásban és ezzel) megverni a piacot. Erre nem az a reakció, hogy "de úgyse valósul meg az egyik extremitás".

Az abszolút nulla fokot sem lehet elérni, mégis van értelme arról beszélni, hogy a 200 fok rohadt hideg, a 300 meg kellemes.

A passzív indexkövetés azt jelenti, hogy az ETF / befektetési alap egy indexet követ, és általában negyedévente átsúlyozza a portfóliót, hogy igazodjon az indexhez. Nem azért passzív, mert 10 évente van egy tranzakció, hanem mert passzívan követi le az indexet, nem akarja megverni.

Az a lényeg, hogy a legjobb ETF-ek már olyan olcsók, hogy minden költség, kereskedési díj levonása után is hozzák az index teljesítményét, vagy pár század százalékponttal maradnak el tőle. Persze vannak rosszabbul kezelt ETF-ek is, amik képesek jóval alulteljesíteni a követett indexet költségek levonása utána, dehát jól kell választani.

Szerintem ha nagyon sokan elkezdenének indexet követni, akkor sem lenne egyszerűbb egy kisbefektetőnek megverni a piacot, akkor annyi történne, hogy kevesebb intézményi befektető keresne több pénzt. Nem fogod tudni előbb észrevenni a félreárazásokat, mint egy intézményi befektető, mert nincsenek meg az eszközeid hozzá. A profi befektetési alapok, hedge fundok saját programozókat vesznek fel és saját kereskedési szoftvert, tőzsdei programot fejlesztenek maguknak, amik tudnak automatizáltan kereskedni, és akár századmásodpercek alatt végrehajtanak egy tranzakciót, naponta mondjuk 1000-szer. Ezzel nem tudsz versenyezni. Persze vásárolhatsz ilyen átverős kész tőzsdei robotokat, de azzal nem fogsz pénzt keresni. Ha tényleg működne a szoftver, akkor nem adnák el másnak, hanem saját maguknak keresnének annyi pénzt, amennyit lehet. Ha már árulják a tőzsdei robotot, akkor lehet tudni, hogy átverés. De a többség még így is alulteljesíti a piacot. Akkor tudnád megverni a piacot, ha fel tudsz venni pár programozót és tudsz írni egy olyan saját kereskedési szoftvert, ami jobb, mint a többieké. De még ez is kevés, mert ha nincs elég tőkéd, akkor meg nem tudod elég olcsón végrehajtani a tranzakciókat.

Ha 100 befektetőből 99 indexet követne, a maradék 1 pedig egy intézményi befektető lenne, akkor ez az 1 keresné meg az összes pénzt a félreárazásokon, neked mint kisbefektetőnek még ekkor sem teremne babér.

Tudom hogy működnek, tudom mennyibe kerülnek.

"A profi befektetési alapok, hedge fundok saját programozókat vesznek fel és saját kereskedési szoftvert, tőzsdei programot fejlesztenek maguknak, amik tudnak automatizáltan kereskedni, és akár századmásodpercek alatt végrehajtanak egy tranzakciót, naponta mondjuk 1000-szer. Ezzel nem tudsz versenyezni."

Ennek semmi köze az aktív befektetéshez, ez technikai alapú spekuláció. A tőzsdében meg az a szép, hogy nem csak pénzügyi ismeretek kellenek hozzá, hanem adott szektoroké. Például Buffet hiába a valaha volt egyik legnagyobb befektető, a technológiai szektorhoz bevallottan nem ért, sokáig kerülte, majd amikor mégis beszállt, sikerült az IBM-et kiválasztania 2011-ben, később bukóban szállt ki. Nem rég Applebe nyergelt át, azóta az se teljesít valami fényesen. Pénzügyi jelentések elemzésénél többre ment volna, ha legalább laikus geek szintjén ismeri a szektort.

Én úgy tudtam, hogy az index az egy képzeletbeli valami, egy cég számolgatja, de kereskedni nem tudsz vele, csak indexKÖVETŐ alappal tudsz kereskedni. Nyilván van költsége, ami miatt szerintem az alapok 100%-a is alulteljesíthet, de ez by design. Amúgy a költség nagy ETF-eknél szinte semmi (Vanguard 0.1% és alatta), és pl. az Interactive Brokers is szinte ingyen dolgozik (ha $100K+ van bent, és buy-to-hold a stratégia).

mivel nemreg kezdtem, igy erre a kerdesre terjunk vissza 5 ev mulva :), hiszen az idei ev az utolso par honap miatt eleg rossz.

premium magyar allampapirt nem veszek, hiszen nekem az arfolyamkockazat, mivel se a jovedelmem, se a kiadasom nem HUF.

mint ahogy jocot sem akarom meggyozni arrol, hogy altalanossagban jobb az osztalek v growth, igy en senkit nem akarok arrol sem meggyozni, hogy erdemes kulon reszvenyekbe fektetni, de tekintve, hogy volt olyan poziciom, amiben siman bennevolt -50 +50 mozgas, _en_ tudok ezzel egyutt elni.

( Charybdis | 2019. 01. 05., szo – 08:21 )

Tegnap 3,43%-ot emelkedett az S&P 500...
Akinél nem voltak részvények, az lemaradt az emelkedésről. Elég 2-3 ilyen nagy emelkedő napot kihagyni, és máris nincs esély egész évben jó hozamra.
Az a baj a piacra ki-be ugrálással, hogy az ember lemarad erről a néhány nagy emelkedő napról, és onnantól kezdve rossz lesz a hozama. Viszont aki hosszú távon tartja a részvényindexet, és hosszú távon ha emelkednek a piacok, akkor ténylegesen realizálni is fogja az emelkedést.
Kíváncsi lennék, hogy azok közül, akik össze-vissza adják-veszik a részvényeket, hányan találták el a tegnapi emelkedő napot?

És ha alulteljesíti a referencia indexet a részvényed? Nagyon nehéz eltalálni, hogy jót vegyél. Eleve nem tudod beszerezni a megfelelő információt. Ha feliratkozol egy hírlevélre, ahol részvényeket ajánlanak, az nem sokat ér (miért nem veszi meg saját maga a tuti részvényeket, miért ajánlgatja inkább másoknak?). Vagy bújhatod saját magad a több ezer beszámolót, hírt stb. Vagy írhatsz rá szoftvert ami elemzi a papírokat, de másnak is van ilyenje, jobbat kell írnod, ehhez fel kell venni pár programozót.
A jelenlegi információk már beépültek az árakba, csak az új információk mozgatják az árfolyamokat, tehát jövőbe látónak is kell lenned. Ez nem működik így. Néhány évig lehet szerencséd, de 30-40 éves távlaton nem fogod megverni a piaci indexet.

Aztán ott vannak az osztalékok. Ha pl. USA részvényed van, ami fizet osztalékot, akkor levonnak belőle 15% osztalék forrásadót. Viszont ha ETF-ed van, akkor pl. írországi ETF-nek lehet olyan kettős adóztatást elkerülő egyezménye az USA-val, hogy ott nem vonják le az osztalék forrásadót az ETF-től. Vagy ha mégis levonják, akkor lehet úgy trükközni, hogy osztalékfizetéskor kölcsönadja az ETF a részvényt olyan szereplőnek, akitől nem vonják le az osztalék forrásadót. Azért az se kevés pénz hosszú távon, mármint az osztalék forrásadó.

Az index vs részvénnyel maximálisan egyetértek.

"Viszont ha ETF-ed van, akkor pl. írországi ETF-nek lehet olyan kettős adóztatást elkerülő egyezménye az USA-val, hogy ott nem vonják le az osztalék forrásadót az ETF-től."

Én meg úgy tudom, hogy nem. USA-ban eszköz (tehát részvény, nem alap) szinten adózzák le az osztalékot. Nekünk itt Svájcban az van, hogy ha közvetlenül USA-beli alapba vásárolunk bele, kapunk róla adópapírt, van USA-Svájc közötti egyezmény, és vissza lehet igényelni, de az Írországos trükközéssel meg pont elesünk a visszaigényelhető adótól.

es ha tulteljesiti a "referencia" indexet? (ami neked az S&P500, de masnak mas lehet). ilyen okossagokat tudok en is irni. szerintem indexelj tovabb, aki meg mast is akar, annak had lehessen mar, egyelore meg szerencsere nincs kozpontilag eloirva ki mibe fektet ;)

nem baj, ha levonjak a 15% adot, ahogy joco irta, visszakapom, nyilvan annyival rosszabb, hogy jovedelemkent meg leadozom.

tegnap az a hulye AMD megint ment 8.26%-ot, igy mar lassan 20%-ot ment ket nap alatt, mi lesz velem :(((( :D

Nem az S&P 500, hanem a portfóliódhoz legjobban illeszkedő indexhez kell mérni.

Szerintem a levont osztalék forrásadót nem kapod vissza. Két ország közti egyezmény szabályozza, ha egyszer levonta a forrás ország, azt nem kapod vissza, az egy adó, amit be kell fizetni. Viszont egy ETF el tudja kerülni, pl. értékpapír kölcsönzéssel.

Nem pár nap alatt kell mérni a teljesítményt, hanem 30-40 éves távlatban, ilyen távlatban pl. a profik által kezelt befektetési alapok 99% alulteljesít, pedig azokat profik kezelik.

visszakapom, mar decemberben megjott az adohivataltol a hatarozat, januar 31-en utaljak ha addig nem modositom. szoval ez nem "szerintem" kerdes, viszont amit leirtal komolyan megkerdojelezi hogy Te befektetsz-e, foglalkoztal-e komolyan az ado temakorrel, vagy csak irogatsz.

az, hogy a postod masbol se all mint losung / eztnemtudomdeszerintemezvan / losung, azt jelenti szamomra, hogy felesleges veled errol tovabb beszelgetnem. altalanos faszsagokat en is tudok irni. az meg, hogy en AMD-t szeretnek birtokolni, had legyen mar az egyeni dontesem, kthxbye

Én is befektetek ténylegesen ETF-be.
Ha USA-ban levonnak osztalék forrásadót, azt miért kapnád vissza? Max. az lehet, hogyha levontak az USA-ban 15% osztalék forrásadót, viszont a helyi adó meg 20%, akkor már nem kell helyben 20%-ot fizetni, csak 5%-ot. Vagy ha levont az USA 30% osztalék forrásadót, de csak 15%-ot kellett volna a két ország közti kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmében, akkor persze vissza fogják adni a 15%-ot, de a másik 15%-ot megtartják, azt nem adják vissza.

Olyanról még nem hallottam, hogy az USA adóhivatal levon 15% osztalék forrásadót, aztán írsz az USA adóhivatalnak, aki visszautalja neked egyenesen az USA-ból mind az összeset. Ilyen létezik? De miért utalná neked vissza az USA, ha egyszer már levonta? Szóval azt állítod, hogy van USA részvényed, kapsz osztalékot, de 0% osztalék forrásadót fizetsz a végén? Ez hogy lehet?

Egy ETF tud profitálni az értékpapír kölcsönzésből, plusz az ezzel járó osztalék forrásadó optimalizálásból. Itt van erről egy cikk: http://www.cmp.as/its-all-about-dividend-tax/

Úgy működik, hogy az ETF úgyis csak tartja a sok részvényt a portfóliójában, szóval amíg nem történik velük semmi, kölcsönadja valakinek, ezért kap kamatot, ill. amíg kölcsönbe vannak adva a részvények és pont akkor fizetnek osztalékot, akkor valahogyan így kevesebb lesz az osztalék forrásadó, mert akinek kölcsönadta a papírokat az ETF, az kevesebb osztalék forrásadót fizet, mint maga az ETF.

Ezeket nem tudod megcsinálni egyéni befektetőként, de sok éven keresztül kamatos kamat miatt ez is lényeges különbség.

ado reszere reagalok, az ETF-eket engedd el, engem nem erdekelnek ennyire. orulok, h neked bevalt, vedd csak, en sem tiltom meg neked, de te se mondd meg nekem h ne vegyek reszvenyt:) van ETFem is (S&P500), de az osztalekokbol allo jovomet nem ebben kepzelem el.

amennyiben a W-8BEN ki van toltve, ugy a ketoldali megallapodasok ertelmeben adozik az ember, errol van az IRS-nek is szep dokumentuma (orszagonkent), illetve ami esetunkben svajcnak is van errol az adohivatal oldalan boven iromany, biztos a NAV-nak is.

svajcra nezve konkretan ugy nez ki, hogy (a svajci bankok) levonnak 15%ot svajci, 15%ot amerikai adora, es az amerikai 15%-ot egy-az-egyben visszaadjak, cserebe jovedelemkent kell adozni belole, ami altalaban minden adolevonas utan <15%, igy megeri visszaigenyelni. a 15% van definialva az USA<>Svajc (de raneztem, az USA<>Magyarorszagban is ugyanez van) egyezmenyben.

Karácsony előtt meg mennyit is zuhant? Ja, 12-t?

"Akinél nem voltak részvények, az lemaradt az esésről. Elég 2-3 ilyen nagy csökkenő napot kihagyni, és máris van esély egész évben jó hozamra.
Az a jó a piacra ki-be ugrálásban, hogy az ember lemarad erről a néhány nagy csökkenő napról, és onnantól kezdve jó lesz a hozama. Viszont aki hosszú távon tartja a részvényindexet, és hosszú távon ha csökkennek a piacok, akkor ténylegesen realizálni is fogja az esést."

Nahát, én is tudok generikus/demagóg butaságokat írni komolyabb szakértelem nélkül! :)