Xfce használati útmutató

 ( Balzamon | 2018. szeptember 11., kedd - 14:22 )

A korábbi problémám miatt úgy döntöttem váltok egyelőre másik desktop felületre.
KDE partíció kezelési hiba - avagy miért kell elb@szni, ami jól működik
A javasolt XFCE-t választottam, még az LXQT-t néztem meg, de az egyelőre nekem túlságosan fapados.
Pár problémával szembesültem:
1. Grafikus felületen nem lehet bekapcsolni az autologin-t. - Ezt megoldottam.
2. Ikonos feladatkezelő - Úgy tűnt, hogy az újabb XFCE már tudja, de nem. Csak ki lehet kapcsolni a feladatkezelőben a szöveget. Viszont AUR-ból elérhető a megfelelő bővítmény. Tehát ez is megoldva.

Ami kérdésem most felmerült:
- Összeérnek a betűk az xfce terminálban. A menüben nem, csak a parancssorban. Lényegében olvashatatlan amit begépelek. Ezt egyelőre megoldottam, lecseréltem xterm-re, de érdekelne a megoldás.

Nem nagyon használtam még Xfce-t. Már lényegében mindent megoldottam, amit akartam, de jó lenne valami hasznos útmutató a képességeiről. Tippek-trükkök ilyesmi.
Pl: menü editor - erre csak konzolos megoldást találtam. Jobb téma mert az OS X-re hajazó méretező gombok nem tetszenek. Calibre-ben mások a betűk mint KDE alatt. Az jobban tetszett. Ilyesmik. Nem nagyon találtam normális leírást az Xfce-ről még a honlapjukon se.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

az alap xfce beállítás is elég jó, ugyanakkor mint sokan mások én is a numix témát meg ikonokat használok. Ez egy nagyon modern, flat kinézetű valami. Van egy két spéci font amit még érdemes feltenni, amit fejből nem tudok, ha kell megnézhetem.
Illetve érdemes alsó tálcán, whiskermenu-t, dockbarx-szel használni, ami nagyon hasonlít a .............. huh, hogy is mondjam............ uh, ok a win7-hez. Ja, nehéz bevallani de sztem nagy képernyős desktopra tényleg ez az elrendezés a legjobb. És osx után se hányja le az ember egyből a képernyőt lol...
(oké az utolsó szakaszt mindig le kell tagadni, ha dózeres csávó nézi a gépedet és azt kell mondani hogy véletlenül néz ki így az asztal.)

--
GPLv3-as hozzászólás.

lehe egyből win 10 temat felrakni icon packel, stb...
https://b00merang.weebly.com/windows-10.html

sokaig hasznaltam es szerintem eleg jo theme

-------------------------------------------
Support Slackware: https://paypal.me/volkerdi

Nem akarok win 10 témát linuxra, de köszi a segítséget!

Köszönöm a segítséget!
- A numix téma sokkal jobb mint az alap volt. Vicces, hogy a pamac pont nem veszi figyelembe.
- a dockbarx helyett és taskbar-plugint tettem fel, de a dockbarx sokkal jobb. Ez magamtól nem jutott volna eszembe.
Már lényegében minden működik, ami kell.

Az xfce-terminálos problémára:
Lehet rosszul értem, és nem ilyen egyszerű, de esetleg ha valami másik Mono betűtípust választasz a beállításaiban, az nem oldja meg a gondot?

---
| Dropbox |

Illetve érdemes lehet a font smoothing/antialiasing környékén állítgatni valamit. Én a Win7-ből átmásolt Consolas-t szeretem nagyon, light RGB hintinggel nekem az a legolvashatóbb.

Win7-et elég, ha a céges laptopomon látok munkaidőben... :)

Mostanság a Luxi Mono Regulart szoktam választani (Arch és származékai alatt a font-bh-ttf csomag tartalmazza), de szerintem a Liberation Mono és az Inconsolata sem rossz - ez mondjuk ízlés kérdése.

---
| Dropbox |

Az új Kubuntuban láttam a Hack betűtípust, az is egészen jó. Még nem állítottam át Consolas-ra :)

:)

Igen, én is láttam már ezt a Hack betűtípust (ArcoLinuxot használok Plasma-val, ezen kívül dualbootban Ubuntu 16.04 van), de a fentebb említettek nekem bőven megfelelnek.

---
| Dropbox |

Ez nem oldotta meg, de közben valami mástól megjavult.

Tippre a téma váltás.

Ez nagyon LOL. Be nem húzott függőség miatt rossz betűtípust használt. Nekem soha nem volt ilyen gondom, igaz én mindig egyedi betűtípust állítok be, amit kézileg is telepítek (nem csomagból), Xfce helyett most Gnome-ot használok (de volt előtte Xfce, Openbox, i3wm, LXDE, KDE). Jelenleg Fantasque Sans Mono-t használok terminálban és text editorokban is. Ez egy kicsit modern, vidám, kézírás jellegű, oldja a túl szabályos terminálfontok okozta gépies szárazságot, anélkül, hogy az olvashatóság rovására menne. Mozilla-féle Bespin-színsémával használom. Van több tartalék terminálprofilom is, zöld foszforos képernyőket utánzó retró, Ubuntu-lila Ubuntu Mono fonttal, Turbo Pascal 6 IDE színét imitáló, stb., de ezeket nemigen használom, néha poénnak váltok át rá egy-két ablakban, vagy hogy elkülönüljön a többi terminálablaktól.

A betűtípusokat 13-16 pt körüli méretben használom, ez jó nagy, sőt, még font hintinggel is meg van kicsit kövérítve (meg ugye alapból élsimítva). Nincs gond a látásommal, jól olvasom az apró betűket is, de azok azért hosszú távon fárasztják a szemet. Amúgy is a divat most a túl vékony, túl apró betűtípusok, főleg a weben, oda nagyon jól jön egy kis vastagító hinting. Egész parányi kövérítést okoz, nem lesznek a betűk undorítóan félkövérek, az már ronda lenne, és nem hogy könnyítené, de egyenesen nehezítené a képernyőn lévő infó feldolgozását.

De ahogy látom, ezzel nincs mindenki így. Múltkor a kolléga mutatta a CRT-vel használt gépéről a screenshotot, valami nagyon alap, ultravékony, élsimitatlanul teljesen pixelesen recés, apró betűk Verdana vagy milyen fonttal, gusztustalan EGA-szerű sötétzöld háttéren tök fekete (#000000) betűk. Na arról nem tudtam eldönteni, hogy a szemem folyik ki először vagy még előtte el is hányom magam, 1 percig nem bírnám elviselni. Aztán mégis van, akinek meg az tetszik. Nem vagyunk egyformák, különböző kijelzőket, felbontást használunk, különböző ízléssel.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Köszi a linkeket! Bár igazán hasznos számomra nincs köztük, talán csak a global menü lehet majd egyszer érdekes, de egyelőre elégedett vagyok az alul egy tálcás megoldással.
https://hup.hu/node/160783#comment-2265618

Krusadert használok, a thunar hack hasznos lehet csak nem nekem. A beépített pdf nézegetőt lecseréltem evince-re, hiányzott a kép kijelölés funkció. De lényegében kész vagyok.

Egy dolog zavar még, oldalt a gördítősáv nagyon keskeny, alig tudom eltalálni egérrel. Többnyire egérgörgőt használok így nagy szükség nincs rá, de amikor van, akkor kényelmetlen a használata.

A menu-libre és az Alacarte két relatív elterjedt menüszerkesztő, amit XFCE-vel lehet/szoktak használni.

> Nem nagyon találtam normális leírást az Xfce-ről még a honlapjukon se.

Minek, intuitív és működik :-)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Menu szerkesztesre en ezt hasznalom: http://lxmed.sourceforge.net/

java kell neki, egyebkent tokeletesen mukodik

---------------------------------------------
Support Slackware: https://paypal.me/volkerdi

Hasznos hely. Feliratkozom.

+1

szábszkrájb, ez egy igen hasznos topik.


Archlabs

Saját xfce4 konfig:

https://drive.google.com/open?id=1VSinkR_cYyiDixt2qpEQVetlMcbwTw_r

Ikonok és GTK téma Xubuntus, kompozitor lecserélve Comptonra, betűtípus Liberation Sans és Mono.
Nincs külön dock, sima xfce4 panel van alul, "intelligens" elrejtésre beállítva, az ikonok nem pattognak, de nem is hiányzik.

Az xfce4 feladatkezelőben nálam vannak ikonok, autologint nem használok, passz.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Kösz! De én ennyire nem bonyolítom túl a felületet.
Az enyém így néz ki:
https://drive.google.com/open?id=1QwXrZ7ka44qW0icLnTyCMZvQQBz_Tjmh
Így nézett ki korábban is KDE-vel:
https://drive.google.com/file/d/1OyZqrlH_2t1uqnlH2OCmjmzBJqIDsxGg/view?usp=sharing
De így nézett ki már tizenéve is:
https://drive.google.com/file/d/1iJyGrS-mWezcVaG5CmONeoTa24yTWdng/view?usp=sharing
Persze használtam már Unity-t, Gnome-t (Gnome-Shell-t is), sőt Voyager Linuxot Xfce-vel is, de a felső tálcás megoldás csak globalmenüvel az igazi. A felső, alsó tálcás megoldást meg sose szerettem. Laptopon meg szerintem kifejezetten rossz választás. Ha egy tálcán elférek - márpedig elférek - akkor amúgy is felesleges a 2 tálca, 1-et meg felesleges elrejteni.

Még két negatívum.
1. A témákat sose szerettem. Az Xfce-ben meg külön lehet témázni az ablakkezelőt, meg a megjelenést. Próbáltam pár témát. Hát elég érdekes eredmények születtek. Vagy eltűntek ikonok pl: a tálcáról, vagy olyan is volt, hogy a betűszín és a háttér megegyezett. A legviccesebb az volt, hogy a ablakkeret teljesen más volt a pamacban és a gthumb-ban mint a többi alkalmazásban. Más szín vagy ha ugyanaz a szín, akkor mások voltak a méretező gombok. Ez azért elég gáz.
2. flatpak - Szerintem én vagyok az egyik, aki azt gondolja, hogy a flatpak-nek, vagy az Ubuntus snap-nek már sokkal előbbre kellene járni mint ahol most tart. Akartam egy egy alkalmazást telepíteni - hogy ne az AUR-ból kelljen -, hát mit mondjak a flatpak nagyon gáz. Nem tudom mennyire volt ennek az alkalmazásnak a hibája. De a menüben nem jelent meg, nem keresési útvonalra települt. Nagy nehezen megtaláltam a /var-ban. De onnan se indult el. Maradt az AUR. Pedig nagy szükség lenne rá.

"De én ennyire nem bonyolítom túl a felületet."

Láttad volna a Gnome 2.6-ot belőve nálam :D https://drive.google.com/open?id=1MlN53ACbjIzEbmvtMVXKExAh2nJu2PJz

"A felső, alsó tálcás megoldást meg sose szerettem."

Az alsó tálca semmi mást nem csinál, csak program indító ikonok vannak rajta, amiket gyakran használok, hogy ne kelljen menüt használni.
Amint megnyílik egy teljes méretű ablak, rejtetté válik, csak szándékra jön elő, nem foglal helyet. De természetesen ízlések és pofonok.

1;
A témákat jól kell megválasztani, és akkor nem ütik egymást, hiányoznak ikonok, stb. Azért használom az Xubuntu által összecsiszolt témát/ikonokat, mert ezekkel nincs ilyen probléma és még tetszik is. Utálom a flat google-ről koppintott ikonokat.

2;
Flatpak? Hát, próbáltam anno, de feltolsz két-három közepes programot és utána lesel, hogy hova lett a hely. AUR-ral semmi problémám, amit ne tudnék megoldani.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Az alsó tálca semmi mást nem csinál, csak program indító ikonok vannak rajta, amiket gyakran használok, hogy ne kelljen menüt használni.
Mint láthattad, bőven van helyem 1 tálcán is. Még úgy is, hogy a dockbarx szélesebb ikonokat használ. Így a te megoldásod számomra fölöslegesen bonyolultabb(két tálca egy helyett) és kényelmetlenebb(elrejtem az indítóikonokat holott nincs rá szükség). De ízlések és pofonok.
1. Örülök, hogy kiderült, nem csak nekem okoznak gondot a témák.
2. Hát ebben nem értek egyet. Igazából azt gondolom, hogy a Google Play áruház, vagy az Apple store bebizonyította, hogy a szélesebb felhasználói és fejlesztői bázis eléréséhez az ilyen megoldások sokkal jobbak, mint a linuxos csomagkezelés. Én azt gondolom, hogy nagyobb programválasztéknál egyszerűen nem működik az, hogy mindent a disztribútor csomagol, mert ez erősen behatárolja a csomagok mennyiségét, és ez a megoldás nem mindenki számára (pl: jogok) elfogadható/kivitelezhető. Ráadásul a rengeteg disztribúció, több verziójára való csomagolás szerintem egyszerűen agyament. Az nem fejlesztés, hogy kiadok egy újabb disztribúciót, amiben kb. annyit csináltam, hogy frissítettem a csomagokat! Ráadásul ez foglalja le a disztribútorok erőforrásainak a jelentős részét, de minek? Mi haszna van? Tehát nagyon hiányzik egy olyan platform, ahová a fejlesztők felrakhatnák a programjaikat és onnan a felhasználók disztribúciótól függetlenül elérhetnék. Sokkal vonzóbb platform lenne a linux. Ráadásul mentesülnének a disztribúciók a -szerintem - felesleges időt rabló csomagolástól. Csak ennek úgy kellene működnie, hogy egy óvodás is használni tudja, és ez nagyon nem így van.

A globális, disztrótól független csomagválaszték jó lenne, de a különböző libek időnként inkompatibilis verziói eléggé nehézzé teszik egy konzisztens környezet előállását. Talán ha elfelejtenénk a shared libeket, és visszatérnénk a statikus linkeléshez .... Még egy-két év, és visszatérhetnénk az elf-ről az a.out-ra (netán a coff-ra)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Csak magamból kiindulva jelenleg 3 külső programot használok. Mindegyik telepítése, frissítése kicsit másképp működik.

Calibre: telepítés, frissítés konzolos script. A program automatikusan keres frissítést, de nem telepíti. Beépül a menürendszerbe, mintha csomagból települt volna. /opt-ba települ.
PyCharm: tar.gz bináris. Kicsomagolva futtatható. Új verziót keres, de azt újra le kell tölteni, kicsomagolni. Nem épül be a menürendszerbe. Oda települ, ahova akarom.
Jdownloader: Letölthető telepítő. Beépül a menürendszerbe. Saját magát tudja frissíteni. Oda települ ahova akarom.

Mindegyik lényegében disztribúciófüggetlen megoldás, de valahol mindegyik gányolás. Nem lenne jobb helyettük egy Linux Áruház? Nem hiszem, hogy megoldhatatlan a probléma. Az előző 3 program bizonyítja, hogy lehet disztribúciófüggetlen programot csinálni.

Példaként felhoztál 2 Java és és egy Python kódot. *Valódi* binárisokat is mutass. Az se lehetetlen amúgy, de azért jóval kevesebben gyártanak *általánosan* telepíthető installert RH6-ra, RH7-re, SLE10/11/12-re, Ubuntu 14.04-re, 16.04-re és 18.04-re - csak hogy a supporttal rendelkező rendszereket vegyem alapul - és hol van még az egymillió egyéb disztró. és olyat meg végképp nem láttam, ahol van egy csomag, és abban egy db bináris az összes fent felsoroltra. (Amúgy én a felsoroltakból a PyCharm-ot és a Calibree-t is csomagból raktam fel és frissítődnek elég rendesen. A PyCharm 2018.2.3 ma/tegnap jelent meg portsban, így rossz esetben hétfőre nálam is fenn lesz. Calibre 3.31 szűk egy hete. Igaz, ez nem csoda-Linux, csak FreeBSD latest-repóval, ami elavult és szűkös a csomagválaszték is, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jDownloader nincs is. ;-) )

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Hát akkor mondok jobb példát:
wxPyhton - A Phoenix(béta) verzió (3-as Pythonhoz) már isten tudja mióta van. Kínkeserves volt linuxra telepíteni. Ubuntu-ra nem ment fel se wheel-ből, se pip-pel, se sehogy. Részben ezért váltottam Manjaro-ra, mert ott AUR-ból elérhető volt. Februárban kijött a végleges, de csak most lett belőle Manjaro-ra csomag. Csak most!!! Úgyhogy most már a repo-ból telepítettem. Korábban AUR-ból, meg pip-pel. De pip-pel mindig lutri volt, vagy sikerült vagy nem. 7 hónapot késett a csomag! A Calibre-nél a fejlesztő maga javasolja, hogy ne használd a disztribúció által szállított verziót. Vagy mondhatnám a wxFormBuildert, amiből a mai napig nincs csomag linuxra (kivéve AUR). Szóval ne mondd nekem, hogy a disztribútor általi csomagolás nagyobb csomagválasztékot, meg frissebb csomagokat jelent. Mert ez egyik sem igaz.
Tehát:
1. A disztribútorok biztosan nem tudnak előbb készíti csomagot, mint az adott program fejlesztője. Ha az azonnali frissülés előny, akkor a disztribútor kontra fejlesztő meccs 0:1.
2. Ki a francot érdekel, hogy valódi bináris vagy sem. Van olyan formátum, ami minden Linuxon fut? Van! Lehetne szabványosítani? Lehetne! -> Össze lehetne gyűjteni egy helyre? Igen! Akkor miről beszélünk? Hogy balf@szok a disztribútorok? Hát igen! Hogy elaludtak a disztribútorok és a flatpak meg a snap 10 éves hátrányban van? Igen! Ott van!
3. Bocsáss meg, de én most az Android milliós áruházáról beszélek, és az abban lévő appokról. Hol van ehhez a max 10-20 ezer Linux vagy BSD csomag (aminek a nagy része csak programrészlet, nem önálló program). Azt hogy te nem érzed a különbséget, az azért van, mert ezt szoktad meg. Ha lenne áruház és kismillió programból válogathatnál, akkor értenéd, hogy mi a bajom. Látszik a különbség, hogy hova mennek a fejlesztők(meg a felhasználók), hova érdemes fejleszteni. -> Mondhatnám azt is: Hol van fejlődés. Számomra egyértelmű kritikája ez a linuxos csomagkezelésnek. Egyszerű matematika. Lehet vitatkozni, hogy az androidos appok 90%-a haszontalan, de a maradék 10% is sokkal több, mint az összes linuxos program.

... Hát akkor mondok jobb példát:
wxPyhton - A Phoenix(béta) verzió (3-as Pythonhoz) már isten tudja mióta van. Kínkeserves volt linuxra telepíteni. Ubuntu-ra nem ment fel se wheel-ből, se pip-pel, se sehogy. Részben ezért váltottam Manjaro-ra, mert ott AUR-ból elérhető volt. Februárban kijött a végleges, de csak most lett belőle...

Hát ezért kell tudni disztrót választani :-)
Fedora 28-on kb.ennyi:

# dnf install python3-wxpython4*
....
# rpm -qi python3-wxpython4
Name : python3-wxpython4
Version : 4.0.1
Release : 3.fc28
Architecture: x86_64
Install Date: 2018. szept. 17., hétfő, 10:07:22 CEST
Group : Unspecified
Size : 44280647
License : wxWidgets and BSD
Signature : RSA/SHA256, 2018. febr. 16., péntek, 04:41:05 CET, Key ID e08e7e629db62fb1
Source RPM : python-wxpython4-4.0.1-3.fc28.src.rpm
Build Date : 2018. febr. 16., péntek, 03:17:20 CET <================================================!!!!!
Build Host : buildvm-04.phx2.fedoraproject.org
Relocations : (not relocatable)
Packager : Fedora Project
Vendor : Fedora Project
URL : https://www.wxpython.org/
Summary : New implementation of wxPython, a GUI toolkit for Python
Description :
wxPython4 is a is a new implementation of wxPython focused on improving speed,
maintainability and extensibility. Just like "Classic" wxPython it wraps the
wxWidgets C++ toolkit and provides access to the user interface portions of the
wx API, enabling Python applications to have a GUI on Windows, Macs or Unix
systems with a native look and feel and requiring very little (if any) platform
specific code.
#

És ha ez a változat megfelel (ami szintén február óta elérhető...):


# rpm -qi wxformbuilder-3.6.2git-4.1.x86_64
Name : wxformbuilder
Version : 3.6.2git
Release : 4.1
Architecture: x86_64
Install Date: 2018. szept. 17., hétfő, 10:12:49 CEST
Group : Development/Tools
Size : 6674637
License : GPLv2
Signature : DSA/SHA1, 2018. febr. 21., szerda, 07:22:48 CET, Key ID 51f2f00ce06f8c93
Source RPM : wxformbuilder-3.6.2git-4.1.src.rpm
Build Date : 2018. febr. 21., szerda, 07:22:44 CET <================================================!!!!!
Build Host : cloud116
Relocations : (not relocatable)
Vendor : obs://build.opensuse.org/home:zhonghuaren
URL : http://sourceforge.net/projects/wxformbuilder/
Summary : An open-source, cross-platform RAD tool for wxWidgets
Description :
wxFormBuilder is an open-source, cross-platform RAD tool for wxWidgets.
It aims to be an application that as well as enabling visual development
and generating the corresponding code, allows the inclusion of non-graphical components,
as well as providing facilities for extending the set of widgets easily via plugins.
#

Szerintem nem figyeltél.
Manjaro-n:
wxPython-ból már a 4.0.3-s verzió van.
wxFormbuildernek AUR-ban már a 3.8.1-as verziója van fent.
Akkor ezek szerint én nyertem.:)

Arról nem volt szó a posztban, hogy MOST milyen verziószámú csomagok vannak a Manjaróban.
Ezekre reagáltam:

... 7 hónapot késett a csomag! ... Vagy mondhatnám a wxFormBuildert, amiből a mai napig nincs csomag linuxra (kivéve AUR)

Amint látható, a Fedora 28-hoz már FEBRUÁRBAN voltak ilyen csomagok, még ha 1-2 al-al-verziószámmal kisebbek is, mint a mostani Manjaróban.

Még mindig nem figyeltél. Azt írtam, részben ezért váltottam Ubuntu-ról. Nem azt, hogy Manjaro-n nincs.
De a lényeget te se érted: Én nagyon tudnék támogatni egy "Linux Szoftver Áruház"-at, ami megkönnyítené a felhasználók (meg a fejlesztők) dolgát, ha olyan programot akarnak használni, ami az adott disztribúcióban nincs, vagy nem a legfrissebb. Még egyszer érthetően, hogy miért tartom ezt fontosnak:

- szabványos -> Lehet hozzá igazodni, nemcsak a fejlesztőknek, hanem a disztribútoroknak is fontos.
- minden disztribúción egyformán használható -> Egyetlen csomag kontra a minden egyes disztribúció minden egyes verziójával. Szerintem ezt egyszerű belátni, hogy miért előny.
- egy helyen van ÁRUHÁZ -> Ezt nem is akarom magyarázni. Ez a felhasználóknak és a fejlesztőknek egyaránt jó. Aki nem hiszi: Google Play áruház.

Még egyszer kihangsúlyozom, nem az cél, hogy az alaprendszert kiváltsa, hanem hogy összehozza a fejlesztőket és a felhasználókat.

"Calibre. A Calibre-nél a fejlesztő maga javasolja, hogy ne használd a disztribúció által szállított verziót."

https://calibre-ebook.com/download_linux

"The latest release of calibre is 3.31.0."

yaourt -Ss calibre
community/calibre 3.31.0-1 [installed]

yaourt -Ss wxPython
community/python-wxpython 4.0.3-4
Phoenix wxWidgets GUI toolkit for Python
community/python2-wxpython3 3.0.2.0-1
Classic wxWidgets GUI toolkit for Python

yaourt -Ss PyCharm
community/pycharm-community-edition 2018.2.3-1
Python IDE for Professional Developers

yaourt -Ss Jdownloader
aur/jdownloader2 latest-13 (328) (4,82)
Download manager, written in Java, for one-click hosting sites like Rapidshare and Megaupload. Uses its own updater.

1 csomag kell aur-ból, a többi tárolóból meglenne. Jó disztribúciót kell használni.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Neked sem ment át a mondandóm lényege. Ha lenne egy normális disztró független megoldás, akkor nem lenne rossz disztribúció.

De mindegy is. A váltásom sikerült. Minden működik, amit akartam. Azt kell mondjam, hogy megváltozott a véleményem az Xfce-ről. Eddig túl fapadosnak tartottam a két nagy klasszikus felülethez képest, de azt kell mondjam, hogy sikeresen felzárkózott, és valódi alternatívája a KDE-nek és a Gnome-nak. Még ha ez részben a KDE és Gnome bénázásainak is köszönhető.

Átjött, csak nem értek veled egyet. Már ~2010-ben az Amsn szoftver használatakor találkoztam ilyen kezdeményezéssel, akkor sem terjedt el. Ezek a snap, flatpack csomagok ugyanis pont a linux azon előnyeit veszik el, amiért használjuk őket, a viszonylagos tárhely és memória takarékosságot. Ezenkívül disztribúció készítőként te használnád ezeket, amikor külső forrásból, minden ellenőrzés nélkül bármit felpakolhatnak a gépre? Hiszen saját statikus lib-eket pakolnak fel, és azok lehetnek bármilyen verziójúak, lehet bennük bármi sebezhetőség, illetve szándékos károkozó. A linux-os csomagkezelés egyik fő erőssége a disztribuciók saját, aláírt, biztonságos tárolókból telepíthető csomagkínálata, és a snap, flatpak, lófüty pont ezt a biztonságos frissítési, telepítési metódust nullázná le.

Ha bárhonnan letölthető exe-k kellene, használj Windows-t. Ne a linux-ot akard Windows-osítani.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Akkor csak érted. Vagyis igazából nem.

Nem azt mondtam, hogy cseréljük le az egész rendszert. Azt mondtam, hogy ez a fajta programterjesztés több szempontból is korlátot jelent. Ennek a leküzdésére pedig számtalan tákolt megoldás született, de egyik se jó. Helyette jó lenne végre egy egységes. Flatpak, snap akármi. Ezzel megkönnyítenénk a felhasználók és a fejlesztők dolgát is.

Ezenkívül disztribúció készítőként te használnád ezeket, amikor külső forrásból, minden ellenőrzés nélkül bármit felpakolhatnak a gépre?
Bocsáss meg, de ez nem a disztribútorokról szól, hanem a felhasználókról. Felhasználóként hagy én döntsem már el, hogy mit és honnan rakok fel a gépre. Kiben bízok meg és kiben nem. Linuxon eddig is volt igény és lehetőség a hivatalos tárolóktól eltérő forrásból telepíteni. Tehát nem változik semmi, csak a felhasználók életét könnyítené meg a dolog, mert egy helyen találhatnák meg ezeket a programokat, és a felhasználók, disztribútorok visszajelzése alapján lenne lehetőség szűrésre. Azaz sokkal biztonságosabb lenne mint a mostani gányolt megoldások. A dolog működik -> Google Play Áruház, Apple Store. Pont nem a Windowsról beszélek. Ha egy telefonon elférnek ezek a megoldások, ne mondd már, hogy egy pc-re meg nem. Egy hasznos/szükséges program esetében meg az ember lesz@rja a tárhelyet.

+1

* Nekem a terminálban terminus font-ot van beállítva.
xfonts-terminus
xfonts-terminus-dos

---
[hnrbrt - YT]

su

Inconsolata, Monaco, Source Code Pro. Még Windows 10-ben is az utóbbit használom a PowerShell és cmd ablakokhoz, sőt PuTTY-ban is.

*szerk.: ezt lentebb akartam. A terminál betűtípushoz szántam. Szerintem az Xfce terminál alapból valami olyan betűtípusra van állítva, ami neked hiányzik, vagy az alapértelmezett mono alias mutat valami olyan típusra, ami nincs a rendszeren. Ha nincs kedvem tökölni, akkor átalában DejaVu Sans Mono.

A probléma mint írtam már megoldódott. Szerintem az volt az oka, hogy először zárt driverrel telepítettem. Másodjára nyílt drivert használtam. Azóta nincs hiba.

Magamnak válaszolva még néhány trükk:

1. A beépített háttérkép cserélő elég bénácska. pl: kiválasztod a mappát, de meg kell várnod, még betölti az összes képet, ha előtte bezárod az ablakot nem menti el a beállítást. Induláskor nem cserél képet. Nincs system tray ikon. Így macerás az aktuális kép lecserélése esetleg törlése. Ezért felraktam a Variety-t. Kicsi az ágyúval a verébre esete, de tényleg a legjobb háttérkép cserélő linuxra. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
2. Lomtár NTFS-en. A Variety-vel futottam bele abba a hibába, hogy nem tudott a Variety képet lomtárba törölni. Először azt hittem a program hibája, de a gthumb se tudott. Ez csatolási probléma az fstab-ban az uuid=1000 lett a megoldás.
3. A dátum kijelzése a tálcán. Én úgy szeretem, hogy a dátum az idő alatt van. De ez vagy nem volt lehetséges (Unity, Gnome Shell) vagy nem tetszett (KDE). Az alap óra nem tudja, viszont az orage naptár órája igen. Apróság tudom, de nekem így tetszik.

Kicsit visszatérve a flatpak-re.
Úgy alakult, hogy szükségem lett volna egy programból flatpak csomagra, de a csomag sajnos hibás, a program nem indult el. Ezért kicsit belemásztam a flatpak-be.
Vannak pozitívumok:
1. Szabványos megoldás a program beépül a menürendszerbe.
2. Disztribúció független.
3. Sandbox mód.
4. Van disztribúció amiben már beépül a csomagkezelőbe.

Sajnos negatívumok is vannak.
1. Az első amit kipróbáltam program nem működik.
2. Sandbox mód. Sajnos ez nagy hátrány, ha a program maga mégis igényelne rendszer libeket. Ebbe sajnos belefutottam.
3. Saját témát használ, eltér a rendszerétől, ami nagyon ronda is tud lenni.
4. Én azt gondolnám, hogy ennek elsősorban egy olyan felületnek kellene lenni, ahol a fejlesztők maguk teszik közzé a programjaikat. Viszont egyetlen olyan programot se találtam, ahol a közzétevő ne a flathub maintainers lenne. Így viszont kicsit célját vesztett az egész.

Úgyhogy nem lenne rossz a flatpak, mert a külső tárolók (ppa, AUR), vagy az egyéb gányolt megoldások helyett igazi előrelépés lenne a használata.

Most már kapisgálod, mi az alapvető probléma :-)

Mindenféle csomag (deb, rpm, flatpak, akármi) elkészítéséhez kell
- szakértelem;
- infrastruktúra (az elkészítéshez + teszteléshez + publikáláshoz);
- több-kevesebb időráfordítás.

És ez így együtt talán a jobb (nagyobb) Linux disztribúciók egy részében, illetve az ő csomagformátumaikat használó kisebb kiegészítő repókban áll rendelkezésre.

Sajnos te nem érted. Nem azt mondtam, hogy cseréljük le erre az disztribúciók saját csomagkezelését, hanem ha ez valakinek (felhasználó, fejlesztő) valamiért (nem friss, nem elérhető a csomag, jogi korlátok stb.) nem felel meg, akkor jó lenne egy szabványos disztribúció független megoldás, ami sokkal jobb mint az eddig gányolások. -> Egyet kell csinálni. Egy helyen lehet elérni. Erre alkalmas lehet a flatpak. Az irány jó, csak még van mit rajta reszelni.

Valóban jó lenne. De akkor még egyszer megkérdezem:

Legyen foobarxxx egy új, hiperszuper, minden eddiginél jobb, technikailag überfasza, teljes mértékben szabványos (ez mit is jelent???) és teljes mértékben disztribúciófüggetlen csomagformátum.

Ki fog foobarxxx csomagokat gyártani? Valamelyik disztribúció? Osztán miért jó ez neki?
Néhány unatkozó vagy megszállott fejlesztő? Ők is terjesztik majd? Hogyan és meddig?

Lehet csupa foobarxxx csomagból működő disztribúciót összerakni? Érdemes?

Ha már a jogi korlátok is említésre kerültek, erről a RedHat/SuSe/Ubuntu jogászai sok érdekeset tudnának mesélni. Ki fogja a foobarxxx csomagok jogi ellenőrzését fizetni? Mibül?

Elképzelhető olyan működő üzleti modell, ami szerint egy cég/egyesület/akármi hosszabb távon képes volna foobarxxx csomagokat gyártani és terjeszteni?

A válaszom erre:
Ki fog foobarxxx csomagokat gyártani? Valamelyik disztribúció? Osztán miért jó ez neki?
Néhány unatkozó vagy megszállott fejlesztő? Ők is terjesztik majd? Hogyan és meddig?

Flathub
Snap store
Arról vitatkozni, hogy egy ilyen megoldás lehet-e, működhet-e szerintem értelmetlen. -> Már vannak működő megoldások.

Ki fogja a programokat gyártani? - Reményeim szerint a fejlesztők, de ameddig nem, akkor aki az oldalt üzemelteti. Vagy ketten közösen. -> Megint leírom: Van működő megoldás.

Lehet csupa foobarxxx csomagból működő disztribúciót összerakni? Érdemes?
Ki mondta, hogy ebből disztribúciót kell csinálni? Én abban reménykedem, hogy megjelennek végre a non-free third party fejlesztők, és nem fikázzák többé - megjegyzem jogosan - a Linuxot a gyér szoftverválasztékért. Pl: megjelenne végre a Photoshop Linuxra.

Ha már a jogi korlátok is említésre kerültek, erről a RedHat/SuSe/Ubuntu jogászai sok érdekeset tudnának mesélni. Ki fogja a foobarxxx csomagok jogi ellenőrzését fizetni? Mibül?
Megint messzire szaladsz. Ha a fejlesztő rakja fel a csomagot, akkor ő vállal érte felelősséget. Csak nem a saját honlapján teszi, hanem egy áruházban! Az opensourse-nál meg nem mindegy?

Elképzelhető olyan működő üzleti modell, ami szerint egy cég/egyesület/akármi hosszabb távon képes volna foobarxxx csomagokat gyártani és terjeszteni?
Még egyszer leírom: Már van ilyen működő modell. Én csak szeretném, hogy jó és sikeres legyen. A cél az, hogy a fejlesztők (nem opensource is) számára vonzó platform legyen a Linux. A Google Play Áruházhoz vagy az Apple Store-hoz hasonlóan. Ha összejön, akkor a finanszírozás is megoldott lesz.

Éppen te írtad, hogy: "4. Én azt gondolnám, hogy ennek elsősorban egy olyan felületnek kellene lenni, ahol a fejlesztők maguk teszik közzé a programjaikat. Viszont egyetlen olyan programot se találtam, ahol a közzétevő ne a flathub maintainers lenne. Így viszont kicsit célját vesztett az egész."

Ezek szerint ez mégsem egy működő megoldás. A fejlesztők jelentős része ugyanis eddig sem akart, és ez után sem akar csomag készítéssel foglalkozni.
--
♙♘♗♖♕♔

De ezt is én írtam: Én csak szeretném, hogy jó és sikeres legyen.

A másik, hogy ez alapján:
flathub/wiki
úgy látom, a flathub-on csak az oldal üzemeltetőjén keresztül lehet csomagot közzétenni. Úgyhogy az én laikus véleményemből ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Úgy tűnik képtelen vagyok megértetni itt bárkivel: Én személy szerint nagyon fontosnak tartom, hogy legyen egy nyilvános(non-free is), disztribúciófüggetlen "Linux Áruház". Szerintem az előnyei messze meghaladják a hátrányait. Vannak erre próbálkozások, csak még igazán népszerű és jó megoldás nem született.

Értem én, hogy te ezt szeretnéd, csak éppen a nagy résztvevők különösebben nem érdekeltek ebben.
Egy cégnek (vagy az általa készített disztribúciónak) lehet "Áruháza". Többnek együtt (= disztribúciófüggetlen) már aligha.
--
♙♘♗♖♕♔

Erre csak azt tudom mondani próbáld ki a flatpak-et/Flathub-ot. Garantáltan disztribúció független. Én Manjaro-n használom, de pl: a Linuxmint-ben már beépült a csomagkezelőbe!
Amit meg kéne értened, hogy ennek a megoldásnak bár ellentmond a linuxos hagyományoknak számos előnye van. Pl: rengeteg erőforrást spórol. Ma már nagyon nehéz új disztribúciót csinálni, mert nem elég megcsinálni az alaprendszert, hanem elérhetővé kellene tenni kb. minden programot, ami a nagyobb disztribúciókban elérhető. Ez akkora munka, hogy kisebb/induló fejlesztőcsapatok erre képtelenek. Ezért vannak mostanában inkább forkok. Nekik is megoldás lehet, csak berakják a csomagkezelőjükbe. Hogy ez miért fontos? -> lásd pl: Windows Phone. Nincs elég program -> nincsenek felhasználók -> nincsenek fejlesztők -> Nincs elég program. Tehát nyer rajta a felhasználó, nyer rajta a fejlesztő és nyer rajta a disztribútor is. Tehát van Áruház! Már csak el kell terjedjen. Nem véletlen, hogy a Canonical saját formátumot erőltet. Nagyon nem mindegy ki fogja üzemeltetni, ha megjelennek rá a fizetős programok.

Te nem érted, hogy ez a fejlesztőknek spórol erőforrást, de a felhasználóknak pont ellenkezőleg. Egy snap, flatpack a felhasznállók erőforrásait pazarolja. A statikus libek miatt ugyanis nő a csomagok tárhely és memóriaigénye! A biztonságról ne is beszéljünk, hogy mit csomagolnak bele a snap, flatpack csomagba, milyen lib, milyen biztonsági hibát tartalmazó verziója van benne. Pont a csomagkezelés megbízhatóságát vágnád haza vele.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Hát tudod ezzel egyet is értenék:
A statikus libek miatt ugyanis nő a csomagok tárhely és memóriaigénye!
DE!
Nem tudom feltűnt-e, hogy az utóbbi időben a Linuxok is eléggé meghíztak. 5-6 éve még elvoltam egy 5 GB-s partíción, most meg már 40 GB-t adok lényegében ugyanazoknak a programoknak (Jó több mint a fele szabad). A függőségek miatt egy rakás lib felmegy alapból. Az XFCE minimal telepítésnek még az Android Studio is a része, meg a libqt5 meg stb. Holott használok kb. 5 programot napi szinten. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a gépeden biztosan van egy rakás felesleges lib, amik helyett simán elférne az az 1-2 program, amit snap-ből vagy flatpak-ből raknál fel. Tehát a helyfoglalás számomra nem komoly érv. Sőt ha kell a program, akkor bánja a fene, hogy foglalja a memóriát. Azért használom a gépet!
Bocsáss meg, de ne nevettess hogy egy .deb csomag azért biztonságosabb mint egy .flatpak, mert más csomagolta? Sőt továbbmegyek, ha hibás a lib akkor flatpak-nél csak az adott program kockázatos, linuxos csomagnál meg az összes ráépülő sőt az egész rendszer! Nem tudom hallottad-e, hogy a flatpak csomagok sandboxban futnak?

Igen, abban igazad van, hogy egy snap, flatpak csomag több helyet foglal. De hogy biztonságosabb lenne? Abban nagyon nem értünk egyet. Pont, hogy ez lenne az egyik előnyük.
A helyről meg annyi, hogy lassan SSD-ből is terrabájtosak vannak nehogy már 2-3x pártíz mega gondot okozzon!

Úgy tűnik még mindig nem érted: Nem az egész rendszert lecserélése a cél, hanem csak 1-2 programé, ami a rendszeren vagy nem érhető el vagy a verziója nem megfelelő. Ehhez jó lenne (sőt nagyon régóta jó lenne) egy egységes, disztribúciófüggetlen megoldás az eddigi tákolmányok helyett.

Nem vagyok fejlesztő, de ha az lennék nagyon nem akarnék Linuxra fejleszteni. Miért?
- Nem tudom megoldani a programom terjesztését mivel nincs áruház.
- Nem egy csomagot kellene csinálnom hanem a nagyobb disztribúciók összes támogatott verziójára azaz vagy százat!

Xfce4-em van, a rendszerpartíció 20 Gb, ebből szabad 7.5 Gb, rengeteg telepített programmal. Az xfce4-el nálam nem mászott fel az android studió, a libqt5, meg stb. Megfelelő disztribúciót kell használni, ahogy feljebb már írtam.

A biztonsággal kapcsolatban pedig nézz utána a linux-os csomagkezelésnek, aláírt és hitelesített tárolóból jönnek a csomagok és azok is aláírtak, hitelesítettek. A flatpak, snap csomagod tárolóját ki hitelesíti, írja alá? És magát a csomagot?

Persze, a külső ppa tároló, vagy az AUR sem biztonságos, de ezeket az "egységsugarú" user nem fogja használni, mert nem egyszerű annyira, ezáltal kevésbé esélyes hogy szanaszét fertőzi a rendszerét.

Használj windows-t, hagyd békén a linuxot.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Bocsáss meg, de
1. Hagy én döntsem el, hogy melyik Linux jó nekem. Hidd el, próbáltam eleget. Nekem 20 GB foglalt úgy, hogy ebben benne van 4 GB a swapfájl is.
2. Ha ez valami verseny, akkor mikor kezdtem, elfért egy 5 GB-s HDD-n két Linux meg egy Windows. Arra céloztam, hogy igen a Linuxok is híznak, és sajnos sok értelmetlen függőség van, azaz van függőség, de felesleges vagy épp nincs függőség de kellene. De úgy tűnik nem vetted a lapot.
Csak 2 példa:
1. Krusader - nem függősége a Kate, ez a kisebbik gond, de a kde-cli-tools se. Az utóbbira magamtól rá se jöttem volna. Szerencsére a program szólt, hogy szerinte hiányzik és ezért így könnyen megoldottam. Ha nem így lett volna, több óra szopás várt volna rám, míg rájövök. Ezt régen se élveztem, ma meg már kifejezetten utálom.
2. Goldendict - úgy tűnik erősen bugos az új verzió. Képtelen vagyok a kiejtést bekapcsolni. Nincs rá nagy szükségem, de én így szeretem. Tegnap vagy 2 órát szoptam vele, most már ott tartok, hogy már hibaüzenet sincs, csak szürke a lejátszó gomb. Ilyenkor a jó édesanyjába kívánom a program fejlesztőjét, a program csomagolóját, meg a kib@szott függőségeket is. Sokadik ilyen szopásom ez már Linuxon. Mindezt azért, mert kicsiben elméletileg jó a csomagkezelés meg a függőség, de a csomagok számának növekedésével nem lineárisan, hanem exponenciálisan nő a függőségi problémák száma.
3. Úgy tűnik képtelen vagy felfogni, hogy csomagolás (meg az aláírás) csak attól véd meg (igazából még ettől se), hogy a programba utólag ne kerüljön kártékony kód.
Attól nem, hogy sérülékeny vagy ne adj isten kártékony kód legyen benne. A flatpak és a snap tárolóját is védik szerintem. Innen már csak az a kérdés, hogy a csomagolóban megbízom-e, meg a program írójában. Szóval semmivel nem biztonságosabb egy .deb, .rpm csomag mint egy snap vagy flatpak csomag. Mondanám, hogy azért mert ugyanúgy emberek csomagolnak és ember gondoskodnak a csomag sérthetetlenségéről.
4. Még mindig képtelen vagy felfogni, hogy a eddig is voltak olyan programok, amiket az ember nem hivatalos tárolóból telepített, ezeknek egy jobb alternatívája a snap meg a flatpak. Az ezt te képtelen vagy belátni, az a te problémád. Nem haladsz a korral.

Használj windows-t, hagyd békén a linuxot.
Te aztán tudsz érvelni. Nem tudom feltűnt-e, de még mindig a Google Play Áruház és az App Store mintájára készült megoldásról vitatkozunk. Talán használjak Androidot? Vagy Mac-et?

Jó, akkor szarjuk le a biztonságot, a felhasználók tekintélyes része is azt teszi :-)

És legyen diszk meg memória amennyit szeretnénk, vagy annak a duplája.

No de az előbbi példák alapján még kevésbé értem, hogy miért lenne az a bizonyos disztribúciófüggetlen csomagformátum jobb megoldás pl. a függőségek kezelésére.

1) Ha disztribúciófüggetlen, akkor elvileg egy megoldás van: mindenhez MINDENT hozzácsomagolni, pl a fönt hivatkozott Goldendict-hez a KDE/Qt vonatkozó részeit + a teljes audio stack-et, ha biztos akar lenni benne a csomag készítője, hogy működjön a kiejtés. Különben honnan tudná szegény csomag, hogy mit keressen (pulseaudio, alsa, jack, akármi), és hogy olyan van-e azon a gépen, amire fölrakták.

2) És hogyan tesztelik az ÖSSZES (fontosabb) disztribúción ezeket a disztribúciófüggetlen csomagokat, hogy tényleg működnek-e mindegyiken? A Linux eddigi története azt mutatja, hogy néha már az is túl nagy kihívás a disztribúciók összeállítóinak, hogy az elkészült deb, rpm vagy akármilyen csomagot EGYETLEN (a saját) disztribúciójukon alaposan kiteszteljenek.

Megpróbálom még egyszer utoljára, aztán ejtem a témát.
Jó, akkor szarjuk le a biztonságot, a felhasználók tekintélyes része is azt teszi :-)
Felteszem még egyszer a kérdést: Mitől biztonságosabb egy hivatalos Ubuntu .deb csomag mint egy hivatalos Ubuntu .snap csomag? Mind a kettőt a Canonical csinálja! A flatpak megalkotója meg egy Red-Hat fejlesztő (vagy volt fejlesztő)! Miből gondolod, a flathub csapat nem tud csomagolni?

1. Szerintem bízd rá flathub, snap csapatra a csomagkészítést. Neked csak az a dolgot, hogy használd. Ha használtad, és hibásak a csomagok, akkor jogosan reklamálsz. Ha nem használtad, akkor meg mi alapján alkotsz véleményt? A Goldendictnél én bizony most örülnék egy akármekkora csomagnak, cserébe hogy működik.
2. Ez megint legyen a technológia problémája. A te dolgod, hogy használd. Engem mint felhasználót az érdekel, hogy működjön. Te kipróbáltad? Melyik program nem működött?

néha már az is túl nagy kihívás a disztribúciók összeállítóinak, hogy az elkészült deb, rpm vagy akármilyen csomagot EGYETLEN (a saját) disztribúciójukon alaposan kiteszteljenek.
Ez a mondatod pontosan megmutatja, hogy miért van a flatpaknek, snapnek jövője. Baromira nem mindegy, hogy egy profi csapat csinál egy univerzális de jó csomagot, vagy kismillió amatőr csapat csinálja meg külön-külön ugyanezt a csomagot és a fele sz@r.

De hát éppen te írtad, hogy "Mind a kettőt a Canonical csinálja!"
Egyik nap ugyanazok az emberek "profi csapat" máskor meg "amatőr csapat"?
Zavart érzek az erőben.
--
♙♘♗♖♕♔

néha már az is túl nagy kihívás a disztribúciók összeállítóinak, hogy az elkészült deb, rpm vagy akármilyen csomagot EGYETLEN (a saját) disztribúciójukon alaposan kiteszteljenek.
Zavart érzek az erőben.
Én is.

Nem érzem az erőt...

"Tehát van Áruház! Már csak el kell terjedjen. Nem véletlen, hogy a Canonical saját formátumot erőltet. Nagyon nem mindegy ki fogja üzemeltetni, ha megjelennek rá a fizetős programok."

Szerintem még mindig nem érted. A Linux nem egyetlen cég, vagy disztribúció. Ahogy van Gtk, Qt, etc., vagy deb, rpm, etc, vagy KDE, Gnome, Xfce, etc., ugyanúgy van flatpack, snap, appimage, stb. És ez jól is van így. Aki egységes, központilag szabályozott, áruházból letölthető programokra vágyik, az választhatja a Windows-t, vagy a Mac-et. A szabad szoftvereket fejlesztő programozókat és a disztribúciók készítőit soha nem fogja senki meggyőzni az egyetlen, igaz Áruház használatáról.
Ez a bazár.
--
♙♘♗♖♕♔

Akkor ezek szerint ők sem értik:
A Linux Mint a legújabb disztribúció, amely beáll a Flatpak mögé, a várt „következő generációs” Linuxos alkalmazásterjesztési platform mögé.

Ők meg pláne nem:
A Universal App Store for Linux
Csak néhány hivatalos támogató: Mozilla, Google, Microsoft, Amazon.

Nem értem ez a nagy ellenállást. Ez megoldás nem Windowst majmolja. Hanem a Google Play Store-t és az Apple Store-t. A megoldást pedig értékelje a statisztika:

Number of apps available in leading app stores as of 1st quarter 2018

Mennyi alkalmazás (Nem csomag! Alkalmazás!) van mondjuk Ubuntura? 10 ezer?

Fel nem fogom, mit nem lehet ezen érteni. A több a jobb.

Ez a snapcraft.io a Canonical áruháza. Az Ubuntut leszámítva az összes többi disztribúcióra előbb parancssorból telepíteni kell valahogy a snapd csomagot a felhasználónak ahhoz, hogy aztán az áruházból tudjon is "vásárolni".
Az kicsit sem ugyanaz, mint a Google Play Store :)
--
♙♘♗♖♕♔

Az kicsit sem ugyanaz, mint a Google Play Store :)
Hát ez az! Ezt mondom én is, hogy nagyon messze van tőle!
Amúgy nézegetve a kínálatot egyértelműen a snap vezet. A flathub alkalmazások több mint 90%-a szerintem bármelyik Linuxon elérhető tárolóból(AUR-ból meg kb. az összes). A Snap Store-ban meg már van pl: MS Powershell.
Vagy az augusztusi kínálatot nézegetve egy rakás olyan program van, ami az AUR-ban sincs.
https://snapcraft.io/blog/fresh-snaps-from-august-2018
Szóval mégis csak az van, amit én mondok, hogy egy egységes formátum, amivel nagy számú felhasználót el lehet érni fejlesztőket is idecsábíthat.

Ez olyan mint a docker, csak lájtosabb?

A docker-t nem ismerem. Így fogalmam sincs.

[Feliratkozás]

sub