Scribus vagy Libreoffice template jobb szótár szerkesztésre?

 ( zoltanh | 2017. október 16., hétfő - 13:17 )

Sziasztok,

Belefutottam egy problémába és nem igazán látom át - egy kicsi segítségre lenne szükségem. Egy konkrét 5000 szavas szótárat, papír alapú könyvet kellene összeszerkesztenem, de nem tudom hogy melyik alkalmazás lenne jobb erre a célra. A további probléma, hogy a szótárnak egy arab-latin IPA (fonetikus átírat) oszlopot is kellene tartalmaznia, és valahogy meg kellene oldanom, hogy a szerkesztett anyagon belül ha az oszlopban átugrok, teljesen azt a nyelvi környezetet használja. Amíg három oszlop a 4-ből latin és balról-jobbra irányú, a negyediknek arab környezetet kellene produkálnia egy közös sablonban. Van erre valami megoldás, hogy egy dokumentumon belül más nyelvi környezetet produkáljon a LO, vagy Scribus sablon, hogy csak a gépelésre kelljen koncentrálni?

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Szerintem erre a feladatra a LaTeX lenne a legjobb megoldás, nulláról nagyon nehéz elindulni, de ha az alapok megvannak utána könnyebb mint bármi más.

http://tex.stackexchange.com/a/58218 Ez egy jó kiindulási alap.

Ez több mint megfelelne, de mivel és hogyan tudom használni? Lyx elviszi?

Lyx-t nem használtam, használok.
TeX Live 2017-et használok TeXStudio-val.
A XeLaTex verzió hiba nélkül lefordult, a LaTeX változat viszont hibával leállt.
Ilyen összetett dokumentummal még nem dolgoztam, én is kezdő vagyok.

Agyrém lesz már látom. Elsőre m17n rendszert kéne rávennem IPA transscriptelésre, mégpedig előre definiált szabályok szerint. De az m17n annyira bugos, hogy néha csak sírok... Aztán ha az megvan, akkor kéne egy template ami viszi négy oszlopban a szöveget, vagy ha mást nem, akkor minimum kettőben, de akkor is ki kell hozzá egy formázási rendszer, amiben tudna segíteni vagy a scribus, vagy az LO, de TEX-el még nem volt dolgom sosem nekem sem sajnos. Scribus annyiból jobb, hogy előre tudom ívenként definiálni, aztán onnantól csak újra kell a template-el mennem. Vagy lehet hogy a kettő közt lesz az igazság? Scribus megcsinálja a covereket, de a többit TeX-el kellene mivel elég nagy mennyiségű formázás kellene, amit talán a fenti kétoszlopos megoldás még fedezne is... TeX Live és Tex Studio... Linuxon milyen igénye van, és hogy kell a git-es állományt felhasználni?

Mindenképp valamilyen TeX alap való erre, azok közül is vagy XeTeX, vagy LuaTeX, mivel azok kezelik rendesen az Unicode-os arab írás, írásirányt, arab tipográfiai szabályokat. Én XeTeX-et használok, igaz szótárat még nem csináltam vele, de biztos nem nehéz, csak arra kell figyelni, hogy kéthasábosítson meg az árva- és fattyúsorok kezelve legyenek. Esetleg még trükkös lehet, ha az oldalfejlécben ki akarod emelni az első szót, erre nem is tudok megoldást.

A LaTeX-nek, és ezzel együtt a XeLaTeX-nek, LuaLaTeX-nek nem vagyok híve, a plain TeX nyelv sokkal egyszerűbb megoldást kínál mindenre, és nem kell csomagokkal szenvedni, gyorsabban is fordul le, kevesebb és átlátható kódból. Sima LaTeX, pdfLaTeX nem jó, ezt már most előre mondom, nem a LaTeX-ellenességemen múlik, de el fognak vérezni az arab szövegen.

A Scribus, LyX is LaTeX-en alapul, de ezek még gányabb kódot raknak össze, csak a legvégső esetben próbálkozz velük. LibreOffice nem való nyomdai kiadványokhoz, mert bár elég sok mindent támogat tipográfiaiag (ebben durván megelőzi az MS Wordot), de azért mégse kiadványszerkesztői műfajban indul.


„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Ok, köszi - Erről véleményed?

- https://www.latextemplates.com/template/dictionary
- https://tex.stackexchange.com/questions/1319/showcase-of-beautiful-typography-done-in-tex-friends/58218#58218

Mennyit szokás kérni egy-egy ilyen munkáért? Leütésszámra megy a dolog?

Nem csináltattam még ilyet, de az biztos, hogy nem leütésszámra megy, ha nem tördelésről van szó, hanem csak egy egy oldalas sablont csináltatsz, aztán az ott lévő minta alapján kibővíted a saját bejegyzésekkel. Akár ilyen automata konverziót is csinálhatsz, mert szótárat ma már eleve XML-be érdemes csak készíteni (XML-szerű leíróformátumot használ a Goldendict, Stardict, stb. is) és a LaTeX is leírós, tehát szabadon konvertálható regexppel, nem kell kézzel egyenként formázni mind az 5000 bejegyzést.

Ez a LaTeX template egész jónak tűnik, de ne sima LaTeX-kel, hanem min. XeLaTeX-el használd az arab karakterek miatt. Arab szöveget még sosem tördeltem, de IPA karaktereket rendszeresen használok XeTeX alatt, azokat akár be lehet vinni sima karakterként beillesztve, de arra figyelj, hogy a forrásdokumentum is eleve UTF-8-ban legyen. Ha viszont mellékjelekkel ellátott IPA-karaktereket is használsz, azokat célszerűbb speciális karakterekként bevinni az Unicode-kódjukkal.


„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Köszönöm a tanácsokat. XeTeX-hez létezik magyar szerzőtől származó írás, könyv? A másik kérdésem, hogy az az arab szöveg, módosított arab - mégpedig uyghur nyelv lenne. Erre FOSS betűkészlet ami hiánytalan? Vagy egyáltalán arab XeTeX-ben hasznosítható betűkészlet?

+1 - én a magyar - japán nyelvvel küzdöttem meg, maradtam a scribusnál, de lehet hogy hiba volt.

Hogy sikerült? Pontosabban mennyire?

Az eredménnyel elégedett vagyok, a nyomda is elfogadta. A gond az japán szöveg beírása, nem igazán kényelmes. Működik, de úgy rémlik, hogy tulajdonképpen nem is támogatott. Ha szótárat kéne csinálni, akkor tuti valami táblázat, adatbázis alapján generálnék TeX valamit inkább. Még úgy is, hogy a képekkel is szenvedni kellett egy sort, és a nyomda alapvetően nem barátja az RGB forrásnak.

Újabb felfedezés: A jutalom pedig ez lett - http://www.ling.ohio-state.edu/~beckman.2/ling600.01/tipachart.pdf

[Feliratkozás]

Az arab szöveggel még nem volt dolgom, de én azt tenném, hogy készítenék egy CSV(-szerű) fájlt, ami a formázatlan szöveget tartalmazza. Majd ebből egy bash (vagy bármi más) scripttel legyártanám a TeX/LaTeX fájlt, ami már tartalmazza a formázást.

Ha egy szótárat szerkesztesz, nem lehet, hogy egyszerűbb lenne egy táblázatkezelőben megcsinálni,
aztán az eredményt csak exportálni?

A kérdés az, hogy openoffice tud-e tex-et, vagy xetexet menteni... Ha igen akkor hurrá, és akkor lehet koncentrálni a többi nyomdai kiemelésekre, és formázásokra. Bonyolultnak nem bonyolult, csak az IPA transscript alapvetően per pillanat megoldhatatlannak tűnik... hogy a viharban fogok definiálni átírási szabályokat?

Ok. Kiderült csak külön 3-4 lépésben fogom tudni megoldani, és úgy tűnik mind külön programmal. Viszont így semmi értelmét nem látom a Libreoffice-nak, főleg egy Texstudio mellett.