640KB

 ( jimmy399 | 2016. december 31., szombat - 21:01 )

Sziasztok!

Épp most elmélkedtem, hogy annó még a régi gépeken volt 640KB alapmemória és az a feletti memóriát EMS és XMS memóriakezelővel érték el a DOS rendszerek de még a win 1-2-3.x/win9x-es rendszerek egészen az NT megjelenéséig. Nos azóta már sok víz folyt le a wc-n. Ez a felépítés megvan még most is az új alaplapokon is? Mert már rég nincsen "mem" parancs ahol szépen kiirja hogy alapmemória meg kiterjesztett meg bővített memória.
Nomeg a rendszerek is ahogy bootolnak igaz h elvileg valós módban indítja el a boot kódot a BIOS/UEFI de már a boot loader átvált védett módba ahol meg a teljes elérhető fizikai memóriát láthatja.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Persze, hogy megvan, ez a x86 real mode (szörnyű)hagyatéka. Az x86 CPU-k még most is default ebben az üzemmódban indulnak. A BIOS biztos, hogy real modeban fut és a bootloader-nek legalább az első stage-ei is ebben mennek, ugyanis bios hívásokat kell csinálniuk (pl a disk IO miatt, nativ driver híján). Aztán a váltás mikor történik az már megvalósításfüggő.

Az UEFI-hez nem értek annyira, hogy 100%-ra ki merjem jelenteni, de úgy rémlik, hogy itt a váltás már az UEFI init legelején megtörténik és a bootloader már nem lát real mode-ot.

A coreboot-osoknak van egy viszonylag jó előadásuk róla: https://www.youtube.com/watch?v=xc08SN6Dhz4
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

az x86 proci ok, de a mai x64 procik is így indulnak? Bár , ha jól gondolom akkor igen a visszafele kompatibilitás miatt.

Uefiben igazad lehet szerintem, hogy eleve védett móddal indítja el a CPU-t. De elvileg ahol át lehet állítani legacy bootra ott a cpu is real módban indul.

Viszont a mai deszkákon van még alapmemória? Mert van olyan lap is amin eleve elérhetetlen a legacy boot és így okafogyott a 640 kb alapmemória.

A coreboot-osok előadása szerintem a legtöbb kérdésedet megválaszolja. A CPU _mindig_ real mode-ban indul, amikor áramot kap, vagy a RESET jelet elengedik. -> Az alapmemória, mint fogalom - értsük most úgy hogy 1MB-ra korlátozott címtartomány, amiben 640kB fölött lehetnek perifériák is, pl legacy VGA grafika - szükségképpen létezik bármilyen alaplapon. A különbség inkább az, hogy az alaplapi firmware már saját inicializálási szakaszában elvált-e ebből az üzemmódból, vagy real mode-ban indítja a bootloader-t. Illetve a későbbi fázisok számára biztosít-e valami real mode-ban futó hívási lehetőséget, meghív-e real mode-ot igénylő option rom kódot. Na ezek azok, ami az UEFI legacy mode letiltásával megszűnnek. De ettől függetlenül még legbelül legalább egy rövid ideig mindig van real mode.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

ez biztos igy van? Meg eleve mi koze az alaplapnak ahhoz, hogy az OS hogyan kezeli a memoriat?

Idézet:
Épp most elmélkedtem, hogy annó még a régi gépeken volt 640KB alapmemória és az a feletti memóriát EMS és XMS memóriakezelővel érték el a DOS rendszerek de még a win 1-2-3.x/win9x-es rendszerek egészen az NT megjelenéséig.

Az egesz kulcsa az A20 gate, ami egy 286 proci bugbol indult ki, amit az IBM az alaplapon, a keyboad vezerlo segitsegevel takolt korbe, es szoftveresen a HIMEM.SYS manage-elte. De mar 286-on is csak a valos modu szoftverek futtatasahoz volt ra szukseg. Kesobb ezt a takolast megorokolte az osszes PC, kulonfele modokon, viszont az Intel a Haswell magban dobta a tamogatasat. (A fenti link kifejti.)

Viszont ha a proci vedett modban futott, akkor mar 286-on is egyben latta a 16MB RAM-ot (well, 64K szegmensenkent, de folytonosan), 386-tol felfele pedig az EMS-t amugyis V86 moddal emulaltak, szoval a proci igazabol olyankor amugy is vedett modban futott, ha az EMM386 be volt toltve, hiszen ugy tudta belapozni az 1MB feletti RAM-ot, hogy a valos modu DOS-os cuccok is lassak. Es akkor meg a DPMI-t nem is feszegettuk. De ennek (az A20 Gate-en kivul) az alaplaphoz vajmi keves koze van, ott a RAM az RAM, aztan jolvan.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Ja egyebkent az A20 gate-et az IBM maga is tobbfelekeppen implementalta, es a klongyartok is vegtelen szamban. A HIMEM.SYS a vegere tobb mint 17 kulonbozo A20 gate valtasi modot ismert...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Laza... azért a himem.sys eléggé fontos volt a winnek régen ha a fájl nem létezett boot közben lehalt az egész boot...

Mivel a HIMEM.SYS-ben voltak azok a hívások, amikkel a Windows védett módba tudott lépni és átvenni a memóriavezérlést, többek között a már említett A20 gate miatt, meg amúgyis, egy rakás nem publikus funkció van benne. Ez már a 3.x-es Windowsoknál sem volt másként, ezért volt az, hogy a Windows sokszor nem akart menni konkurens gyártok DOS-aival... Ez egész addig így maradt, amíg a bootloader közvetlenül nem töltötte a kernelt, azaz az NT alapú Windowsokig.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

na ez komoly... Amúgy is sok nem dokumentált funkció van/volt az MS-nél. Piaci monopolium fenntartása...

Nem is gondoltam volna, de logikus lépés az MS-től.

jó hogy a grub eleve a kernelt és az eus (early user space) lemezképet töltötte be így azért mintha előnyből indított volna... Bár nyilt forrás. :)

A Win95 azért volt, mert az NT alapú Windowsoknak túl nagy volt a HW igénye az otthoni felhasználóknak, és még nem volt kész multimédiára sem. De egy rakás OS már korábban is DOS nélkül indult a PC-n a különféle Unix klónok (GRUB még seholse volt, LILO és talán LOADLIN voltak, utóbbi amúgy pont DOS-ból futott), vagy pl. az OS/2 is.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Nem a gépigény és nem is a multimédiás képességek hiánya volt az alapvető probléma NT esetén, hanem a korlátozott visszafelé kompatibilitás.

Én használtam NT4-et 486-on 20MB memóriával rendelkező gépen, és szépen működött.

Ugyanakkor régebbi programok, gyakorlatilag a védett módú (pl. dos4gw-t használó) megoldások és közvetlen hardver-elérést igénylő programok nem futottak rajt.
Nem is tudták megborítani a rendszert mint W9X esetén (General Protection Fault és társai), de emiatt nem is állt még készen tömeges használatra - bár ebben már rendes multitasking is volt... persze specifikus driverek is kellettek a hardvereszközökhöz.

Ja. Pedig technológiailag lehetséges volt a visszafele kompatibilitás, de az NT-ben sosem csinálták meg rendesen. Én OS/2-t használtam akkoriban, a DOS taskja egy álom volt, kőstabil volt és minden (fontos) dolog működött vele, legyen az DOS, Win3.1 vagy natív cucc. Egy Cyrix 6x86-on 48MB RAM-mal használtam, na ott volt olyan, hogy modemes nethez az volt a gateway, közben DOS taskban Need for Speedeztem a Sound Blaster hangkártyával, és mellette még szólt az MP3 a Gravis Ultrasoundon. DPMI alkalmazásokat is fejlesztettem rajta, DOS alá, HW banging cuccokat, ment... Ha a DOS task lefagyott, becsuktam az ablakot és kész. A gép ment tovább.

De érteni kellett hozzá, marketingje alig volt, aztán meg az IBM - a Microsoft "finom" nyomására, mint az az antitröszt perben kiderült, dobta az OS/2 mindenféle desktop felhasználásának terveit.

Ah, rég volt, tán igaz se volt...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Az NT vonal az XP-re vált használhatóbbá - a kompatibilitáson javítottak is, meg jórészt a régebbi programok is kikoptak addigra a mindennapi használatból...
Manapság persze normális DOS-emulátorok is vannak, amik egy mai hardveren le tudják futtatni az akkori környezetet.

Én OS/2-t nem használtam, de ilyen szintű kompatibilitás nem lett volna rossz. :)
Marketingje valóban nem sok volt...

+1

OS/2 Warp 4, ha egyre gondolunk. Évekig használtam win95 helyett.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.

"Ironically, if you never ran native OS/2 applications and just ran DOS and Windows apps in a VM, the operating system was much more stable."

http://arstechnica.com/business/2013/11/half-an-operating-system-the-triumph-and-tragedy-of-os2/5/

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

Ja, a SIQ az kicsit szopas volt, de csak fosul megirt alkalmazasokkal... Es ha volt egy konzolod nyitva, akkor azert nem volt remenytelen kijonni egy ilyen SIQ-deadlockbol, voltak ra eszkozok. Egyebkent igen, ez esetben elony volt ami hatrany, hogy alig volt ra alkalmazas, ezert a tobbseg DOS es Win3.1 alkalmazasok stabil futtatasara hasznalta. :D

A kesoi Warp 4 update-ekben ill. a "Warp 4.5"-ben amugy kijavitottak ezt... (Asszem FixPack #15 es utana? Vagy ilyesmi... Reg volt...) Az utolso evek nagyon furcsak voltak az OS/2-ben. Semmi marketing, semmi hivatalos fejlesztes nem volt, megis olyan kernel es egyeb frissiteseket es architekturalis valtoztatasokat toltak bele a rendszerbe FixPackok es egyeb frissitesek formajaban, amiket meg az is nehezen magyaraz, hogy azert voltak jocskan fizetos ugyfelek is, hiszen kvazi EOL volt mar az egesz... (Bankok, stb.)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

OS/2 biztos nagyon jó pentiumon meg afölött (bár a nevetséges SIQ miatt 5 perc után úgyis FORMAT), de meg kéne nézni 386-486-on is (amire készült), meg amin még volt értelme DOS-t futtatni... Én megtettem. Hát elég gyász.

A legendás DOS kompatibilitásból amúgy kb semmi se igaz, nagyságrendekkel lassabb és bugosabb alatta sok DOS ware (többnyire játékok). Esetenkénti multitaskra egyszerűbb egy DesqView, mint orrba-szájba bootolgatni DOS és OS/2 között.

Idézet:
Meg kéne nézni 386-486-on is (amire készült), meg amin még volt értelme DOS-t futtatni... Én megtettem.

Egy AMD 5x86-on kezdtem hasznalni 24MB RAM-mal, ha jol remlik, vagy valami ilyesmi (a Warp 3-at). Az ugye 486 class. A fo use case az volt, hogy a 150Ft-os MATAV kezdvezmennyel ugy lehessen elni es letolteni a hatterben, hogy kozben DOS gamekat tolok es/vagy IRC-zek. Teljesen jol ment. Ugyanerre a stuntra azert Windows 9x-szel nem vallalkoztam volna. Se Desqview-vel. NT alatt meg meg ennyi sem ment volna. (Se Linux DOSemuban, probaltam...)

Idézet:
A legendás DOS kompatibilitásból amúgy kb semmi se igaz, nagyságrendekkel lassabb és bugosabb alatta sok DOS ware (többnyire játékok).

Hogy mennyire, az nagyban fugg a videokartyad VGA BIOS-atol, es hogy mennyire szar a videokartya OS/2 drivere, ill. a ketto egyuttmukodese. A kesoi idokben kb. mindenki az SDD drivercsomagot hasznalta, az eleg fasza volt, es megjavitott egy csomo mindent. Bar nekem elotte sem voltak lenyeges problemaim. Ezen kivul egy par dolog nem ment, ami tobbnyire EMM386-tal sem, de azon csak az lepodott meg, aki nem tudta hogy mukodik egy V86 mod a prociban.

Egyebkent en egy komplett DOS-os demoengine-t megirtam OS/2 alatt, zenelejatszas (GUS/SB) es mindenfele VGA modok, egyszer megprobaltam egy Win98-on kifixelni valamit, egy haverom gepen, mert nem volt keznel a sajatom, de a fel oran beluli 8. reboot utan ragequiteltem.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Nagyon bejött nekem annak idején az OS/2 Warp 3.0, DOS-os programokat futtattam alatta, nagyon stabil volt, az áramkörtervező és a NYÁK-tervező párhuzamosan tudott így futni, meg még egy csomó más is mellette. Nem örültem, amikor a 4-essel vége lett a dolognak.

Most van megint valami mozgolódás, 2017-re ígérik a jelenleg Blue Lion kódnéven futó verziót.

Atyaég... De durva, hogy a 286-os óta "bug" a 640KB memória feletti rész elérése és főleg de atomdurva hogy a billentyűzet vezérlő is belekeveredett.

DPMI. Ismerős kicsit de nem tudom hova tenni.

Akkor a Haswell-el el is tünt az alaplapi 640KB vagy ez gyártófüggő?

DPMI - DOS Protected Mode Interface - szabványos DOS API a védett mód DOS-ból történő elérhetőségéhez. Alapból csak a Windows implementálta, meg az OS/2, a játékok és egyéb programok saját DPMI szervert használtak, pl. DOS4GW, PMODE, CWSDPMI...

"Alaplapi 640KB"? Ezt magyarázom, hogy ilyen megkülönböztetés XT óta nincs. (Ott voltak utoljára külön kártyás memóriabővítések.) Nem lehet hogy a magyarra "640KB alapmemória" fogalmat kevered, amit az angol "640KB base memory"-ból fordítottak, a magyarra "alaplap"-ként fordított "motherboard v. mainboard" szóval?

A "base mem" semmi más nem jelent, csak a memória első 640KB-jét, helyesebben első 1MB-ját, mivel az eredeti 8086-nak 20 bites címbusza volt (és 2^20 == 1048576). De ez ugyanannak a DDR akármi memóriamodulnak az első 1MB-ja, amit beledugsz és ez régen sem volt másként. A 640KB ebből úgy jött, hogy az alsó 1MB felső 384KB-ja fenn volt tartva BIOS bővítésnek és különböző kártyák memóriabővítésének (az eredeti EMS kártyák ide lapoztak, itt van a képernyő címterülete, stb.)...

Vagy nem értem a kérdést. :)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Dos4gw... egy pár játék használta... win10 alatt nem mennek, de a fifa 98 megy :) Durva visszafele kompatiblitás.

De biztos hogy azzal keverem. Tehát a 640KB az eleve ram modulban van nem az alaplapra forrasztva különálló memóriára.

Tetszik a blogod. Sok vicces kép van rajta :)

Kösz. :P

Amúgy az hogy fizikailag is a RAM modulok része az a 640KB, az elég egyértelmű volt kb. 20 éve, amikor volt 16MB RAM egy gépben, de ebből csak 15 látszott XMS/EMS-ként. :) A többit nem megette a cica, hanem az volt a base mem. De miután több mint 64MB lett a gépekben, az XMS és az EMS mindenféle limitációkba futott bele, és onnatól már nem volt egyértelmű, hogy ki kivel van, mert a "Mem" program által kiírt memóriaméretek köszönő viszonyban sem voltak azzal, ami a gépben volt fizikailag.

Édes istenem, ilyenkor mindig újra megdöbbenek, mekkora trágyahalom is a PC belülről... De hát sose az terjed el ami jó, hanem ami olcsó és könnyű klónozni...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

No nekem ez eddig kb nagyon nem volt világos. Eddig azt hittem, hogy az alaplapon van 640KB memória és ezen felül RAM. Így érthető miért sípol az alaplap hogy nincs benne RAM modul.

Igen a pc ilyen... a 20 éves programmal is kompatibilis, valamit valamiért... Bár hogy egyik legnagyobb hátrány is egyben. Elég is az IA64-re gondolni... Full Bukás, hiába Intel.

"Édes istenem, ilyenkor mindig újra megdöbbenek, mekkora trágyahalom is a PC belülről... De hát sose az terjed el ami jó, hanem ami olcsó és könnyű klónozni..."

a forma koveti a funkciot, ha az amigat toltak volna a mai napig, akkor abban is lenne csunyasag rendesen, lasd meg arm, ami hasonlo hack hegy, meghozza szabvanyos architektura nelkul (minden soc teljesen mas drivereket igenyel)
amugy szerintem teljesen vallalhato az x86, egy-ket ilyen maradvanyt csak a bootloadernek kell ismerni, utana mar eleg ertelmes

ad egy nem tul gyenge memoria modelt (nem olyan fos, mint az alpha pl), az mmu is teljesen normalis, nem kell kezzel instruction cache-t flusholgatni (arm), meg ilyenek, ioapic/lapic jo koncepcio, az msi pedig zsenialis

mitol nem jo az x86, es mi a jo akkor helyette?

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

powerpc-t sokan dicserik

+1. Mint architektura, valoszinuleg a PowerPC a legjobb(an megtervezett) a meg letezok kozul. Jellemzo, hogy egy x86 koder ismerosom egyszer megkerdezte, hogy ha az Altivec nem tud float adattipust a G4-ben (azaz a 7400 seriesben, azaz az e600 magban) mint az SSE akarhany x86-on, akkor megis hogyan szamolunk gyors float matekot? "- Hat az FPU-val. - Oh, tenyleg..." Ugye, ha az alap architektura nem szar... Azota egyebkent lett float SIMD, valamelyik VMX kiterjesztesben.

De kar, hogy az IBM kizarolag a datacenterekre koncentral, es semmifele desktop es embedded felhasznalasban nem nagyon akarnak reszt venni, meg az altaluk tolt OpenPoweren keresztul is nehezkes. A Freescale-fele CPU-k sorsa pedig az NXP es aztan a Qualcomm felvasarlas utan meg aztan foleg bizonytalan. Szoval ja... Valszeg marad az x86_64, meg talan az AArch64 hosszu tavon, ha valami platformot sikerul korevakarni, es lesz rendes szoftverhatter, es nem csak mindenfele "developer board"-okat lehet venni, erdemi termekek nelkul.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Ejnye-bejnye! Hát nem tűnt fel, hogy a Lockheed Martin sem gyárt Trabant motorokat? ;)

Ebben a korszakban olvastam egy hosszabb cikket - amikor az AMD és az IBM együtt dolgoztak - a két gyártó processzorainak részletes belső működéséről. Jellegében ilyeneket írtak: Ez a queue az IBM-nél rövidebb és keskenyebb, de sokkal ravaszabbul használja, ezért gyorsabban működik. Az egyiknél így, a másiknál úgy működik, de az Intelnél ugyanez a funkció leakad, mert csak egy magon lehet használni. stb.
A pálmát az a fórumozó viszi, aki egy (talán) POWER7 bejelentés hatására megmérte a pécéje memóriasebességét, majd megállapította: nem nagy durranás. :D
Aki csak a cikkekből ismeri, nem tudja elképzelni ezeket a szerkezeteket működés közben.

Nem gyart Trabant motorokat, de en ugy latom, hogy az az architektura marad eletben hosszu tavon, amit kitolna "a zemberekhez" es milliok tanuljak meg programozni es dolgozni vele, es termekeket epitenek ra, meg forog a koztudatban. A Power ebben eleg szarul all jelenleg, es nem is ugy tunne, mintha az Apple csodje ota barki is eroltetne a kerdest. Az elvileg az IBM es egyeb gyartok altal backelt OpenPower/Power.org egy rossz vicc ezen a teren, kb.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

A zemberek olvasták az újságban már 10 éve, hogy az ubuntu a legjobb linux, vagy ha nem, akkor windows 10. Ezzel az okossággal az IBM sem tud mit kezdeni, ezért kivonul a piacról az apróságaival. A szerverek maradnak a "high end audiophile" :) szerver használóknak.
Az OpenPower véleményeddel egyetértek, én sem tudtam értelmezni. Ha lesz valami kiút, akkor az IBM majd nyom bele néhány milliót, de valószínűleg ők sem látják még mi lesz belőle.
Csak érzékeltetni szertném a véleményem megalapozottságát:
- a linuxot kb. 0.7 verziótól ismerem és használom
- úgy 20 évet üzemeltettem, fejlesztettem több országos rendszert AIX/POWER platformon
- sőt, van egy Motorola Atlas 604 szerverem (még nem dobtam ki), és egy p615/POWER4+ gépem is.
Az AIX+POWER azért jó, mert 100% jut a feladat megoldására. Ehhez képest egy linux olyan mint a windows, rengeteg szívással jár. És nem hinném, hogy csak bennem van a hiba. ;)
Ezért visszanyergeltem hardverfejlesztőnek. Ebben a korban már szórakozni kell! ;) (Á, dehogy!)

Szerintem van eleg probalkozo, normalis PPC-s gepeket epiteni, csak hagyni kene oket letezni es minimalisan tamogatni, nem kellene mindent az IBM-nek... Ez a baj, hogy eldontottek hogy "kivonulunk a piacrol", es innentol mindent majdnem hogy szandekosan kaszalnak el, ami nem a "piacuk". Pedig ahhoz kepest h. mi penzeket beleolnek soseleszbelolesemmi dolgokba, ahhoz kepest ez csepp lenne a tengerben. Na mindegy... AIX-ot sose hasznaltam, de elhiszem. :) En a masik vege vagyok a PPC vilagnak, regi desktop es ujabbacska embedded chipekkel, jelenleg kb. 10db PowerPC procis gepem van, 160Mhz-s 603-tol 1.8Ghz-s G4-ig...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Eegen, pl. erre gondoltam. De korabban is voltak projektek...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

"ha az Altivec nem tud float adattipust a G4-ben (azaz a 7400 seriesben, azaz az e600 magban) mint az SSE akarhany x86-on, akkor megis hogyan szamolunk gyors float matekot? "- Hat az FPU-val. - Oh, tenyleg..." Ugye, ha az alap architektura nem szar..."

ezt nem ertem, x86_64-en az SSE AZ fpu

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

Igen, meg most mar van AVX is, floatot szamolni. De attol meg hagyomanyos terminologiaban az FPU az a regi stackes x87 FPU. Es egyebkent az x86_64-en is letezik, mert csak a Microsoft-fele Windows ABI-ban deprecated, Linuxon (es OS X-en) siman hasznalhato, IIRC.

Szoval az ember egybol a SIMD utasitaskeszleteket nezte, mert az fel sem merult hogy az "eredeti" FPU nem vacak. :)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

x86 azert tobb, mint egy isa

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

>ha az amigat toltak volna a mai napig, akkor abban is lenne csunyasag rendesen

híreim vannak

Ezt az "erdekes vilaglatast" tartalmazo postot mar anno is szetszedtuk az Amigaspirit forumban, itt kezdodik a szal, es ajanlom meg pl. ezt a hozzaszolast.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Ja. Ami szamottevo ervrendszert nem tartalmaz. De nem, tenyleg, elnezest, ha nem tudok valakit komolyan venni, aki a C128 MMU-javal (ami egy kb. par regiszteres "lapozzunk be tobb ROM/RAM-ot a 16 bites cimteruletbe" chip, es semmi koze a multitaskhoz meg a memoriavedelemhez) ervel az Amiga ellen. Az ilyen az netto fogalmatlan es hulye. Az ilyet kirohogjuk es leszarjuk, mint a szinten linkelt Mikrovilag/Alaplap cikket (inyenceknek ajanlott, Atari vs. Amiga, ha ertesz kicsit ezekhez, sirvarohogos).

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

>a C128 MMU-javal ervel az Amiga ellen

http://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab

>szamottevo ervrendszert nem tartalmaz
>netto fogalmatlan es hulye. Az ilyet kirohogjuk es leszarjuk

^ kepunk illusztracio

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

Idézet:
ha az amigat toltak volna a mai napig, akkor abban is lenne csunyasag rendesen

Lenne, mivel a kovetkezo generacios Amigahoz a Commodore HP PA-RISC procit (a 90s evek elejen ugye mindenki RISC oruletbe ment at), es Windows NT-t kepzelt el, mint operacios rendszert. Szerencsere jo korai fazisban csodbement az egesz koceraj, es annyiban maradt a dolog.

A PowerPC Amiga csak utana jott, mint fallback terv, az Escom-os idokben, mire onallo gepek lettek belole pedig mar a 2000-s eveket tapostuk, szoval az mar inkabb csak szubkultura, semmint jelentos architektura. :) (Annak ellenere hogy en imadom.)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Tehát a 640KB az eleve ram modulban van nem az alaplapra forrasztva különálló memóriára.
Basszus nekem most esett le, hogy hogy érted a kérdést. A fentebbi válaszomban feltételeztem, hogy az megvan, hogy ez a 640kB (ill 1MB) egy teljesen logikai jellegű korlátozás, és fizikailag soha nem volt elkülönítve ez a memória. Ez nem olyan, mint az Amiga-nál a Chip ram meg a Fast ram.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Szerinted a kissrác tudja miaz, hogy Amiga, meg Chip RAM? :)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Legelső gép aminekna közelébe kerültem már 286-os volt. De azért tippelem hogy belerakható modul volt az a memória.

Logikai korlát volt csupán? Akkor kissé el voltam tájolva.

:)
Inkább csak azért vettem elő, mert más példát nem tudtam felidézni, ahol ez tényleg úgy lett volna ahogy a srác gondolja. Az XT korszakban talán előfordulhatott PC-n is ilyesmi, de akkoriban még nekem sem sok fogalmam volt a hardverekről + az a korszak még a késői Cocom listás, Bécsből darabokban magánimportálós idő volt, akkoriban csak szájhagyomány és olvashatatlan stencilezett Byte magazin cikkek útján terjedtek infók. Meg aztán az Amiga-nak érdemes volt később utánanézni és megérteni, a korai PC-knek meg valahogy nem annyira :)
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A korai magyar IT szakszavak inkább a németből jöttek, nem az angolból.

Viszont olvastam az Intel procik SMM módjáról. Ha jól tippelem, akkor az AMD cpu-kban is van ilyen mód. Nem?

Van.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Nem is csoda. Nem olyan rég olvastam, hogy a legprivilagizált mód, ami az OS futását is megszakítja és letilott memóriát is kezel amit az OS eleve nem is érhet el.
Ezt nagyon nem tanítják suliban. :(
Kb azt adják elő, hogy az OS kernel a mindenható, pedig van egy szint, ami feljebb van ami az alaplapi firmware.

És manapság van a kettő között még egy szint, a Hypervisor, ami a hardveres virtualizációt intézi. Sokmindent nem tanítanak a suliban, rám se ott ragadt az informatika, hanem mint a kosz...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

De a hypervisor is a SMM mód és az operációs rendszer között helyezkedik el.