PCB Linuxra

Iroda

Sziasztok,

Linuxra keresek PCB-t. A KiaCAD-et tettem fel, ezzel relatíve meg is barátkoztam, pár óra használat után akár maradnék is emellett :).

A kérdésem az, hogy van esetleg még valami más, amit érdemes kipróbálni?

Ezzel kapcsolatban találtam ezt a topikot, de ez elég régi, nem tudom mi változott azóta.

Köszi,
a.

  • 3001 megtekintés

( renard | 2016. 12. 19., h – 09:26 )

KiaCAD

Autót szeretnél tervezni? :)

A viccet félretéve: a KiCAD nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben, nem jársz vele rosszul, de ne az adott disztóban meglévőt használd, hanem a legfrissebbet. Pl. Linux Mint 17.3-ban még a 2013. júliusi változat települ a csomagtárolóból, ezért érdemes váltani a KiCAD saját csomagtárolójára. Más disztróknál nem tudom, mi a helyzet, azt sem tudom, te mit használsz, de a lényeg, mindenképpen új verziót telepíts, mert tényleg nagy a különség tudásban is, stabilitásban is a régi verziókhoz képest.

A másik lehetőség a CADSoft EagleCAD, viszont az nem open source, csak viszonylag kis méretekig (lábszámig) ingyenes otthoni célokra.

Érdekes lehet még a DipTrace is, ami WINE alatt futtatható, de az is fizetős, szintén csak kis lábszámig használható valamilyen licenc vásárlása nélkül. Szerintem ez tanulható a leggyorsabban a három közül, viszont komolyabb dolgokra már kevés az ingyenes változat.

Ha már megbarátkoztál a KiCAD-del, akkor szerintem ne keress mást.

Hello,

köszi a tanácsokat. A doksik olvasásakor feltűnt, hogy nem ugyanazt látom a képernyőn, mint a doksiban :), de az alapokat így is megértettem, és sikerült összerakni egy áramkört egy NYÁK tervvel együtt.
Mint 17.1 van egyébként, a közeljövőben váltanék frissebbre (bár amíg nincs vele gond...).

Az Eagle-t még Kr.e. valamikor használtam, DOS alatt, szerintem nincs releváns tapasztalat, bár sokan ajánlották, mint de facto áramkör- és paneltervezőt. Wine-el nem akarok semmit, ha van natív alkalmazás, az jobb. Megnéztem még párat, de az egyszerüségük mellé nem társult könnyű használhatóság, ezért valszeg le is szedem őket.

A KiCAD saját repoit megnézem, köszi.

a.

Nincs mindenhez footprint. Nagyon függ a gyors siker attól, hogy milyen alkatrészekkel tervezed megépíteni az áramkört. Sokféle NYÁK-tervezővel dolgoztam már, egyiknél sem úsztam még meg az alkatrésztervezést. Volt olyan is, hogy nem tetszett az az alkatrész, amit a schematic-ban láttam, ezért rajzoltam helyette újat. A meglévő footprintek a PCB-ben nagyon jók, ha gyártatni akarsz, viszont ha éppen kézzel akartam NYÁK-ot csinálni, ahhoz jobbnak láttam átméretezni egy-két dolgot.

Nos, pár óra használat után ez kezd látszódni. Kicsit tényleg fura, hogy felveszek az áramkörbe egy 7805-öt, hozzárendelek egy TO-220 tokozást, de akármelyik TO220-at rendelem hozzá, mindegyiknél 1-2-3 a lábak elnevezése, míg az ábrán Vin, Vout és GND, és ez persze nem tetszik a Pcbnew-nak. Azt hittem ez kicsit egyszerűbb lesz... :|

Nem bonyolult így sem, csak egy kicsit szerkeszteni kell az áramköri elemet. Láthatóvá kell tenni a lábszámozást, majd a láb sorszámát át kell írni így:

VI --> 1
GND --> 2
VO --> 3

Utána elmented az alkatrészt, majd a könyvtárat (ez utóbbit az adott projekthet tartózó könyvtárba), és majnem kész is vagy.
Már csak generálni kell egy új netlsitet, majd azt be kell olvastatni a NYÁK-tervezővel.

Igen, pontosan így tettem én is :).
Csak valamiért azt hittem, hogy ezek "evidenciák", nem kell ezekkel külön foglalkozni.

(Szóval már saját footprint lib is van, Arduino Nano-hoz, TO220-hoz, és Siemens mittudoménmilyen reléhez :)) Így most már lehet tervezni a NYÁK-ot.

Aha, látom, a "regul" libraryben a 7805 tényleg VI/VO/GND "számozással" látta el a pineket, ami szerintem inkább hiba mint feature. :) Én valamikor régebben átvettem ezt az alkatrészt saját librarybe, és akkor átírtam 1/2/3 -ra a pin numbert.

Eleinte sok időt eltoltam azzal, hogy a library-ben próbáltam megtalálni a megfelelő alkatrészt, míg rájöttem, hogy sokkal gyorsabb megrajzolni mint keresgélni, javítgatni. A KiCad library szerintem elég szegényes/bugos/furcsa, de ezt már nem érzem hátránynak - megrajzoltam azt a kb 40 alkatrészt amit használni szoktam és így már kényelmesen alkalmazom őket. Az Eagle library-je szerintem sokkal jobb (nem is szólva a 3rd party kínálatról), de végsősoron ott is saját libbe került minden, úgyhogy nem számít, csak az első pár órában.

Igen, valami ilyesmire számítok én is. Ez tényleg "csak" egy hobby, de a raszteres panelt már kicsit unom: nem tudom igazából szépen megcsinálni, ahogy szeretném. A saját NYÁK meg most kihívás :).

Viszont a KiCAD-nak úgy látom van más baja is (vagy nekem :)): van egy 4 csatornás opto (LTV-847), ami 4 relét vezérel, ill 4 db 10k-s ellenálláson keresztül (12V) 4 leddel jelzi, hogy melyik ad kontaktust. A rajzon ezt elég triviális volt megcsinálni, de a Pcb valamiért az egyik csatorna emitterét a GND-re teszi, a rajzon ide csatlakozó ellenállást szintén a GND-re. Lehet, hogy én nézek el valamit, kitöröltem a rajzon az összekötést, megrajzoltam ismét, frissítettem a Pcbnew-ban a netlist-et (engedélyezve, hogy frissítsen mindent), de nem változik semmi. Ha "megerőszakolom" a NYÁK-ot, tehát összekötöm az emittert az ellenállással, akkor piros színű lesz a vonal. Mikor elkezdem rajzolni a vonalat, akkor pedig sárga színnel jelöli a NYÁK-on a rajz szerint egyébként helyes huzalozást.

(Bocsánat, hogy ennyi és ilyen kezdő kérdésekkel traktálom a fórumot, de amíg segítetek (amit nagyon köszönök), addig ez lesz :))

Kezdem érteni, hogy mi zavar téged :)

A footprintek kezelése egy egy "kicsit" béna benne, az ismert áramkör- és NYÁK-tervezők esetén már az áramköri elem megtervezésekor hozzá lehet már rendelni az adott elemhez a footprintet, vagyis amikor a shematic használatakor leteszel egy alkatrészt, az már akkor tartalmazhatja azt, hogy a PCB-ben milyen tok kerüljön a lapra. Ennek viszont van egy olyan következménye, hogy mivel rengeteg olyan alkatrész van, ami többféle tokozással is létezik, ezeket mind külön kezelned kell, hogy amikor elemet választasz, olyan kerüljön a lapra, amihez a ténylegesen használni kívánt tok tartozik.

Hogy az egyes áramköri elemekhez könnyebb legyen hozzárendelni a megfelelő footprintet, az Eeschema tartalmaz ehhez egy segédprogramot, a CvPCB-t. Az ikonsorban jobbról a harmadik, vagy Tools --> Assign Component Footprint. Használhatsz benne szűrőket, ami megkönnyíti a megfelelő footprint kiválasztását. Ha nem találsz megfelelőt, csak akkor kell újat készítened, illetve előfordulhat, hogy egy meglévőt kicsit módosítva pont azt kapod, amit szeretnél.

Köszi, nagyjából értem - de mégsem :).

Van egy ilyen alkatrész:

C1 - 1000uF

Ehhez hozzárendeltem a Capacitors_THT:C_Radial_D10_L25_P5 kiosztást, de pl erre is ezt írja: 

Error: No footprint defined for component 'C1'.

ill lejjebb pedig ezt: 

Info: Checking netlist component footprint "C1:/585870A3:". 
Error: Cannot add new component "C1:/585870A3" due to missing footprint "".

(De tulképp minden alkatrészre ezt írja, legyen az egy ellenállás, kerámia kondi, DIP16-os 4 csatornás opto, vagy bármi...)

Most frissítettem a Pcbnew progiból a Preferences -> Footprint libraries wizzard menüből a Github-ról.

Köszi:
a.

Mikor az általad írt módon megnyitom a Tools -> Assign Component Footprint menüt, bejön a netlist. Ott kiválasztom az alkatrészt középen, és jobb oldalon van a footprint - vagy nem?

Itt kiválasztom, kétszer kattintok, és megjelenik a középső blokkban az alkatrész mellett. Ezzel kész.

Ah, igen - kezdem érteni :)

És igen, le kellett generálni a netlist-et, majd az imsételt betöltésnél már más hiba jött: 

Error: Component 'ARDUINO_1' pad '29' not found in footprint 'Connectors_JST:JST_EH_B15B-EH-A_15x2.50mm_Straight' 
Error: Component 'ARDUINO_1' pad '27' not found in footprint 'Connectors_JST:JST_EH_B15B-EH-A_15x2.50mm_Straight'

és ebből néhány.

Ezt én nem mondanám előnynek. Számomra az a praktikusabb, ha egy áramköri elem minden információt tartalmaz, mielőtt elhelyezem az áramköri rajzon. Szerencsésebbnek tartom, ha - mondjuk - háromféle tokozás esetén az adott alkatrészből mindhárom külön szerepel az alkatrészkönyvtárban, pl. MAX232ACPE, MAX232ACSE, MAX232ACWE. DipTrace esetén ez így is van, megszoktam, szeretem. KiCAD-ben még emésztenem kell, hogy nem így van. DipTrace-nél azt is könnyedén megtehettem, hogy kisebb dolgokhoz létrehoztam saját könyvtárat, amiben csak olyan alkatrészek voltak, amiket az otthoni NYÁK-gyártáshoz alakítottam át a gyári könyvtári elemekből. Pillanatok alatt meg lehetett tenni, utána abból dolgoztam, ha olyasmit csináltam. Ha Gerber fájlt akartam csinálni gyártatáshoz, akkor meg használtam a gyári könyvtárakat. Szeretnék pedig áttérni DipTrace-ről, mert fut ugyan WINE alatt rendesen, de fizetős. Nagyon gyorsan lehetett tanulni, nagyon kényelmes a használata. Nyilván nem annyira profi, mint a PCAD, Protel, PADS, OrCad és ezek utódai (már nem is nagyon tudom követni, ki mikor mit vett meg, hogyan változtak a nevek), de nekem teljesen megfelel. Ha egy open source cucc ilyesmi módon működne, azt csípném.
Szerencsére a KiCAD-nek vannak jól használható billentyűparancsai (nem mindegyiket láttam a leírásban, pl. a CTRL+nyilakak sem, amik gyors mozgást tesznek lehetővé a lapon - lehet, hogy ezt túl egyértelműnek gondolták), így még nem adom fel a dolgot, bízom benne, hogy olyan ütemben fejlődik tovább, ahogy az utóbbi két évben tapasztaltam.

Szerencsésebbnek tartom, ha - mondjuk - háromféle tokozás esetén az adott alkatrészből mindhárom külön szerepel az alkatrészkönyvtárban, pl. MAX232ACPE, MAX232ACSE, MAX232ACWE.

Ennél még jobb, ha eldönthetem, hogy hogyan szeretném. Legyen külön sch szimbólum hozzájuk - mindegyikhez a megfelelő default footprint hozzákötve, vagy ha nekem úgy tetszik, akkor legyen egyféle csak, és mondhassam meg a terven, hogy éppen melyik footprint tartozik az adott példányhoz. Sőt, még az is lehet, hogy van külön szimbólum a DIP-tokoshoz - azonban az adott tervnél nem a standard DIP footprintet szeretném használni (mondjuk mert nem gyárban fog készülni, ahol a 0.7-0.8-as furathoz elég az 1.3mm-es forrszem, és így kényelmesen el tudok vinni a két láb között egy vezetéket, hanem házilagos kétoldalas lesz, ahol kell az 1.5, de inkább 1.6mm-es forrszem, hogy a két oldal illesztési pontatlansága ellenére a furatok nagyjából stimmeljenek a két oldalon, cserébe elviselem, hogy nem fér el közöttük vezeték).

Na ezt a koncepciót tudja pl. a geda/pcb páros. A footprint egy attribútum, amit vagy megadok a kapcsolási rajzon használatos szimbólumkönyvtárban, vagy nem, de ha meg is adtam, felülbírálhatom a kapcsolási rajznál. Sőt, a már elkészült terven, utólag, egy attribútumeditorban egy táblázatban átírhatom ezeket, még meg sem kell nyitni a tervező guiját.

> háromféle tokozás esetén az adott alkatrészből mindhárom külön szerepel az alkatrészkönyvtárban, pl. MAX232ACPE, MAX232ACSE, MAX232ACWE

Naja, alapértelmezésben nem ez a KiCad libek alapelve, de van anyira rugalmas a KiCad, hogy ezt az elvet alkalmazhatod a saját libedben: egyszerűen több független alkatrészt hozol létre és mindegyikhez hozzárendeled a megfelelő footprintet. Így már nem kell tovább "dísziteni": amikor lerakod az alkatrészt az eeschema-ban, az már a "végleges".

( apal v | 2016. 12. 19., h – 11:31 )

gEDA/pcb. Van egy-ket gyenge pontja, valoban, de jol bevalt.

Megnéztem a gEDA-t is, de ott jóval szembetűnőbb volt a különbség a doksiban látott, és a valóságban megjelenő felület között, így nagyon hamar bezártam, és néztem a többit. Akkor már túl voltam egy gyors szemlén a KiCAD esetében, így a gEDA egyébként is hátrányból indult :).

( dotnetlinux | 2016. 12. 19., h – 12:49 )

Fritzing.

Héba-hóba fejlesztik is, de igazából kész van.. Nekem eddig sikerült PCB-t exportálni bér-maratáshoz is és itthoni levilágításhoz is. Sok komponens van benne, szerintem okés.

ps: http://fritzing.org/home/

( nehai v | 2016. 12. 19., h – 13:39 )

Mostanság rászoktam erre:

https://easyeda.com/

Igaz online, de nekem jobban kézre áll mint bármelyik OSXes vagy Linuxos nyáktervező. A nyákgyártásról nem is beszélve, toronymagasan olcsóbb minden hazai manufaktúránál.

A pcbway.com olcsóbbnak tűnik így elsőre (és jó minőségű), a rendelés feladásától számítva 5-6 munkanap alatt megkapod a nyákot.

Bár nem néztem meg, de tippelem, hogy az easyeda lényege pont az, hogy nem lehet exportálni azaz csak náluk lehet az ezzel tervezett nyákot legyártatni...

Én is ezt tippeltem, de nem.

"Unlike some other some free EDA tools, where you can order your PCB only from them, we hope that you will order your PCB from us but you are welcome to download the Gerber and Drill files and to use any other PCB house. The EasyEDA file format is open source, you can read the Gerber files in a number of open source viewers and we will open source our gerber generation program soon: maybe you can improve it!"

PCBway-nél hogy tudod a költségeket optimalizálni?
Én most rendeltem két kisebb és egy nagyobb nyákból 10-10db-ot és kb. 16e Ft volt PCBway számlám. Ezen felül még 5e körül volt a vám és a DHL is megszabadított ennyitől. Végeredményben 26e körül jöttem ki a 3x10db nyákkal.

Mondjuk alap, hogy EU-n kívülről nem rendelünk futárszolgálattal, ha olcsó megoldást akarunk.
Inkább legyen 3 rendelés, 3 postaköltséggel, de "rendes" posta legyen, mert annak van esélye vám+áfa nélkül átjönni. Nyilván ha cégesen el akarod számolni, akkor ez nem szempont.

Az ugyanaznap leadott rendeléseket elvileg egyben küldik 1x postaköltséggel. Én csak 5db-os protokat rendeltem onnan, idén 2x, nem cégnévre, nem emlékszem mennyi volt a vége.

EU-n kívüli csomagnál DHL esetén a 4000 forintos DHL kezelési költséget lehet megspórolni, ha a bankodnak van szerződése az EBÜK rendszerrel. Ez esetben bemész a bankodhoz és kéred a számlád regisztrációját az EBÜK rendszerbe. Ekkor ha vámot/áfát utalsz a számládról a NAV felé (VPID-vel) akkor az EBÜK regisztráció miatt azonnal küldenek értesítést a vámhivatal felé, hogy megfizetésre került és a csomag továbbítható belföldre. A DHL-től kapott vámolási nyomtatványon pedig azt jelölöd be, hogy te akarod utalni a vámot/áfát a NAV felé, ne a DHL utalja. Így a DHL-nek nincs teendője a NAV felé és megúszod a 4000 forintos kezelési költséget, az EBÜK miatt a csomag sem késik. Az EBÜK nélküli saját vám/áfa utalás azért nem nyerő mert akkor 2-3 nap mire a vámhivatal értesül a NAV-tól az utalásról, a DHL addigra meg már napidíjat számol fel a tárolásért. Nem mindegyik banknak van szerződése az EBÜK rendszerrel (pl. CIB-nek nincs).