30 év mérlege

Egészen jól alakultak a dolgok kb. olyan április közepéig, 2 hetente fogytam is stabilan fél-egy kg-ot. Aztán sajnos kicsit felborult a rendszer, amit felállítottam, és jöttek a félrekajálások. Így sajnos nem sikerült a kitűzött terv, ma reggel 92,4 kg-ot mutatott a mérleg.
Persze a kilók önmagukban semmit se érnek. Főleg, mert kb. 3 hete az edzőm megkérdezte, hogy nem-e akarok a XIII. Chan Wu bajnokságon versenyezni. Ami viszont pont a 30. születésnapomra esett.

Ha valaki a 20. születésnapomon azt mondja, hogy a 30-on egy kung-fu versenyen, egy tradicionális shaolin formagyakorlattal fogok versenyezni ahelyett, hogy a számítógép előtt tespednék, valószínűleg elég furcsán, de mindenesetre hitetlenkedve néztem volna rá. Márpedig, az utóbbi történt tegnap.

A gyakorlatnak egészséges vizsgadrukkal kezdtem neki, és ez sajnos meg is látszott az elején. Aztán, kb. a forma kétharmadánál, valahogy megnyugodtam, "elkaptam a chi-t", nevezzük flow élménynek, harci meditációnak, mindegy is minek. De NAGYON jól esett a mozgás, tudatában voltam a testem minden porcikájának, az ütéseimnek, rúgásaimnak, mindennek.

Hogy harmadik lettem a kategóriában induló három versenyzőből? Nem érdekel. Az edzőm szerint edzésen csináltam már ezt a formagyakorlatot jobban is (hehh), másrészt a pontozó főbíró, Sefi Shifu később nagyon megdicsért. Persze sokat kell még gyakorolni, javítani, de ha ő azt mondja, hogy "van benne fantázia, ilyet még nem láttam tőled, kifejezetten tetszett amit láttam", akkor ennél nagyobb elismerés nem kell.

http://www.youtube.com/watch?v=D-9CIhmPxrw

Nem sikerült tehát 90 kg alá lefogynom. Ettől függetlenül elégedett, és büszke vagyok magamra. Mert az út jó, még akkor is, ha kicsit nehezebben haladok rajta, mint gondoltam.