802.11ac lassú sebesség [MEGOLDVA]

Wireless

Üdv mindenkinek!

Adott egy Netgear R7000-es router és egy TP-Link Archer T4U USB3.0-ás vezeték nélküli adapter. Pár mérés alapján nem teljesen azt hozza, amit vártam:
5GHz: három üzemmódot ismer, idézem a manualt:
>At 5 GHz, Up to 1300 Mbps is the default setting, which allows 802.11ac and 802.11a wireless devices to join the network. The other settings are Up to 600 Mbps and Up to 289 Mbps.

iperf szerint 289-es üzemmódban 115 Mbit/s a peak, n-es és ac-s módban kb. 220 Mbit/s. Ez szerintem kevés, Tenda routerrel meg adapterrel mérnek 400 Mbit/s-t...

A kérdésem az lenne, hogy mi okozhatja ezt? Van pár tippem de jelenleg egyiket se tudom tesztelni: csak GNU/Linux alatt próbáltam, rtl8812au driverrel ami open source és lehet nem támogat bizonyos üzemmódokat, annak ellenére hogy iwconfig 867 Mbit/s üzemmódot ír, szóval lehet sima userfail is részemről, a héten próbálok szerezni egy ac-s eszközt amivel rámérek még. Lehet a Windowsos driverrel jobban muzsikálna? Esetleg kell valami speciális beállítás router oldalon? Stock beállítások mellett, csak az 5GHz mód állítgatásaival néztem.

Köszönök bármiféle ötletet, gondolatot a problémámmal kapcsolatban!

Update (válaszokban részletezem): a routerrel nincs gond, más ac-s eszközzel tesztelve közel fél Gbit/s-t hoz letöltésen. Az adapterrel lehetne gond, de Windowson az adapter is hoz egy egész jó, 420 Mbit/s körüli letöltési értéket. Kizárásos alapon a Linuxos driver kellene legyen a bottleneck.

  • 7665 megtekintés

( segej | 2016. 04. 25., h – 21:31 )

mindenki mondani fog mindent, egy dolgot mindenképp csekkolj, a signal-to-interference értéket, ha ez nem megfelelő akkor lehet akármilyen tweaked, akármilyen ac-s adaptered akármilyen driverrel :)
data-rate != throughput, még hiperideális esetben is data-rate*3/5 = throughput, többi marketing bullshit, pláne netgear és egy soho kategóriában

A signal-to-interference az milyen mérőszám?
Eddig hallottam SNR - Signal to Noise Ratio-ról.

Az interferencia az szerintem SNR-től függetlenül lehet.
Mármint:
-50 a signal
-85 a noise
->35 az SNR

ha az interferencia -75-nél hallható, akkor két lehetőséged van
1) elviseled
2) kiszűröd. Mondjuk úgy, hogy a noise küszöböt leveszed -74-re, így az annál gyengébb jeleket "eldobja".
Ha az így 24-re csökkent SNR még mindíg bőven elég az átvitelhez, akkor örülsz.
De javíts ki, ha rosszul gondolom.

( vl v | 2016. 04. 25., h – 22:20 )

A routered 3:3-as, az adaptered 2:2-es. Ergó bármit állítasz a készüléken, a router szerinti névleges számnak a 2/3-a lesz az elérhető névleges sebesség a kliensen. Tehát te 1300-at mondasz, a kliens meg csak 866-ot lát. Ennek a névleges sebességnek kb. az 50-60%-át lehet jobb körülmények között elérni. Tehát a beállított 289 helyett ~100-110Mbps, a beállított 600 helyett ~200-240Mbps, a beállított 1300 helyett pedig ~450-500Mbps. Az első kettő nagyjából stimmel is, a harmadiknál valami gyenge lánccszem került a rendszerbe. Ez akár lehet az USB3 driver is a PC-den... Vagy mondjuk sikerült olyan csatornára navigálnia magát, ahol nincs HT80-nak megfelelő darabszámú üres csatorna, anélkül viszont nincs ac sebesség se.

BTW: ezért a >200Mbps-ért nagyon sok wifi felhasználó a seggét a földhöz verdesné...

Köszönöm, mindenképp ránézek erre is, kipróbálom frissebb kernellel és Windows alól is a héten. Nekem a 450-500 Mbit/s már bőven jó lenne ehhez a "projekthez". Hogy a csatorna-e a hiba azt igyekszem tesztelni ac kompatibilis tablettel, amit sikerült szereznem kölcsön időközben.
Meg legközelebb felveszem a szemüveget mielőtt 10k-t kidobok egy vacak adapterért... :(

Megj.: nekem ~10 Mbit/s wifiből már bőven elég, ez a sebesség csak teszteléshez, egy diploma munkás méréshez kell(ene) most.

( SPYFF v | 2016. 04. 26., k – 13:52 )

Update: annyi már biztos, hogy nem a routerrel van a probléma. Sikerült kimérnem egy ac-t támogató tabletről: iperf szerint a letöltési peak és kb. tartja is nagyjából 480 Mbit/s, feltöltési sebesség átlag 450 Mbit/s.

Igen, tényleg lehangolók ezek az eredmények, de reméltem azért mikor megvettem, hogy legalább lesz pár Mbit/s különbség n és ac üzemmód között.

Időközben sikerült szereznem egy Windowsos gépet, kipróbáltam ott mit bír. A helyzet az, hogy ezen a TP-Link oldaláról letöltött friss driverrel hoz elég szép eredményt (Ookla Speedtest, több szerverrel megnéztem) és ez meggyőzött, hogy mégsem annyira hulladék kártya:
http://www.speedtest.net/my-result/5280263697

Megpróbálom megtalálni a hiba okát Linux alatt (jó eséllyel félrekonfiguráltam valamit vagy a stock fordítási paraméterek nálam nem jók)

( nvik | 2016. 04. 26., k – 21:17 )

Ez lesz a gond:

"TP-Link Archer T4U USB3.0"

Ez ilyen egyantennás-kétantennás vaczak lehet, meg gondolom jó olcsó is volt.

Nem ez a baj. Azt hiszem megvan, Linux alatt nem használ csak USB 2.0-át, csak a Windows-on hajlandó 400 Mbit/s fölé menni (ami egyébként megfelel a leírásában lévőnek).
Ld. leírásban: https://github.com/tliron/8812au

Az hogy kinek mi az olcsó szerintem relatív, örültem, hogy ezt ki tudtam gazdálkodni.

"Az hogy kinek mi az olcsó szerintem relatív, örültem, hogy ezt ki tudtam gazdálkodni."

Ez rendben van, viszont ez abszolútértékben olcsó, összehasonlítva a drágább ac -s eszközökhöz képest!

Egyébként példa kedviért, hogy mi az olcsó és a jó között a különbség, az én laptopom csak "kétantennás" ac-s beépített wifis, az acces point meg egy airport extreme.
A csatlakozási sebesség 867 MBps, az iperf simán hozza bármikor az 580+ Mbit/sec -et.
samba másolás simán bármikor 50 MB/s körül.

Van egy desktop gépem is, az beépített 3 antennás ac-s wifis, az 1200Mbps -sel csatlakozik az airport extreme típusú acces pointra, iperf hozza a 880+-900 Mbps -eket, samba -n másolni meg 90+MB/sec. (de azért kábellel használom.)

" de korbácsolni már nem fogom magam"

Ez nyilván való. Mindenkivel előfordul egy-egy rossz beszerzés.

konkrét tapasztalatom konkrét eszközzel nincs, csak beépített ac -s gépeim vannak, viszont az biztos, hogy a jól működő ac -s wifi kis méretű házba nem fog beférni, az antennák miatt.
Én ezekről az eszközökről _hiszem el_, hogy képesek rendes ac -s sebességet hozni, stabilan!
http://us.dlink.com/products/connect/ac1900-wi-fi-usb-adapter/
http://us.dlink.com/products/adapters/ac1200-wi-fi-pci-express-adapter/
http://www.asus.com/hu/Networking/PCEAC66/
ha ennek a fizikai mérete nem túl kicsik, akkor a 867Mbps -t akár hozhatja is: http://www.asus.com/hu/Networking/USBAC53/

vannak iylen pendrive méretű ac -s stickek is, de azokhoz - legalábbis a dlink esetében - ilyenek vannak odaírva, hogy "5Ghz up to 433 Mbps", stb. Szóval a specifikációkat át kell olvasni alaposan!
Például ez is csak ac600 -as, max 433Mbps 5Ghz -n: http://www.dlink.com/hu/hu/home-solutions/connect/adapters/dwa-172-wire…

Mondjuk erre azt írják, hogy megy vele a 867 Mbps, de nem tudom...: http://www.asus.com/hu/Networking/USBAC55/

A D-Link AC1900 pont olyan chipsetes ami neki van (és lehet bármilyen antennája, ha a linux drivere kacat :))
D-Link DWA-582 szintén Realtek nem tudom, hogy a drivere jobb-e. (nehéz lesz laptopba dugni :))
ASUS PCE-AC66 - BCM4360 (ez ugyanolyan mint ami az extrém almába van :)) meg kell nézni milyen a broadcomra manapság linux support.
ASUS USB-AC53 - BCM43526
DWA-172 szintén RTL8811AU
ASUS USB-AC55 - MediaTek MT7612U

Köszönöm, megnéztem mindegyiket, az ASUS-os az kb. egy tier a TP-Linkesemmel (a talált tesztek és ár alapján). A többi jónak néz ki, bár a teljes méretű PCI expresses nekem sajnos nem jó laptopba.
Mini PCI expresszesek között egy ilyet találtam: http://www.amazon.com/802-11ac-Bluetooth-Wireless-BCM94360CSAX-802-11AC…

Elméletileg ilyenek vannak a MacBookokba is és ezek már közel jó sebességet hoznak. Most viszont rászánok még egy hetet, nehogy megint befürödjek :-)

valami 3 antennás kártyát laptopba, amivel jó eséllyel lesz értelmes ac sebességem?

Hát, én miniPCIe cuccokkal próbálkoznék. Szép dolog ez az USB3, csak még kicsit kiforratlan a sw-támogatása... Pl. a múltkor egy B75-ös Asus alapra Win7-et raktam, a latest Intel USB3 chipset drivertől úgy állt fejre, mint a huzat. Az alaplap van már vagy 2-3 éves...

Ezt a verziót is próbáltad?
https://github.com/abperiasamy/rtl8812AU_8821AU_linux
(nem mintha sok reményt fűznék hozzá)

Aliexpressz elég lutri, és ne dőlj már be antennás laptop kártyának.
Nem mintha lehetetlen volna, mert a méretbe még beleférne, de az elhelyezés miatt úgysincs alkalmad kihasználni azt az esetleges antennát.

Nem értem... lehet kapni CardExpress kártyákat (PCIe PCMCIA-szerűség), azoknak tud lenni saját antennájuk. A miniPCIe kártyáknak nem tud lenni saját antennájuk (illetve lehetne akár a panelen, pici, de az még viccnek is rossz), hiszen ahova a kártyát rakod a laptop aljában, ott nem lehet rárakni semmilyen antennát, mert nem fér el.

A D630-as notimnál valami broadcom és intel 3945 volt a gyári wifi opció, mindkettő csak 2.4 gigás. Maga a ház ugyanaz mint a D620-nál, és nem hiszem hogy 2006-ban az 5 gigás antenna szempont lett volna.

De 5 gigás mini pcie wifi-vel remekül működik - bár nekem nem célom sokszáz megabitet kihozni az éterből, ahol erre van szükségem ott van gigás ethernet.

Megerősítem. Nekem is D630-am van. Eredetileg egy i3945 volt benne. De qrva lassú volt. (10mbit) Szétszedtem, akkor látom hogy 3 antenna madzag van benne gyárilag, de csak kettőt használt a kari. Olcsón bele egy i4965. Gyönyörűen viszi az 5ghz-t is. A szomszéd megyéből is látom a wifiket, meg gyors is. (min 50mbit) A régi karit meg átettem a cellmodem helyére. Szoftveresen kikapcsolva. Ha kellene ott lesz.

---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.

Az egész jó, bár ahogy látom, az a kis ház nem csak egy feles hosszúságú miniPCIe kártyának ad helyet (az ix945 teljes méretű, mint a Macbookokban van). Sajnos nekem valamiért csak feles méretű kártya fér belé (Lenovo G580) de most jobban megnézve kicsit ki lehet benne reszelővel tágítani annak a résnek a szélét amitől nem férne belé egy hosszabb kártya. Mondjuk onnét kicsit meredekebb lesz kivezetni az antennát de megpróbálkozom (sajnos ez csak 2 antennás, ha jól látom feljönnek a monitor mögé szépen, de kell majd még egy harmadik antenna is)

( SPYFF v | 2016. 05. 11., sze – 15:16 )

Leírom mi lett a vége a dolognak, hátha segít valakinek a jövőben akinek hasonló problémája van:

A TP-Link Archer T4U-hoz jelenleg elérhető valamennyi open source driverrel ugyan az a probléma: nincs xhci mód és így még jó vételi körülményekkel sem megy AC módban átlag 250 Mbit/s fölé.

Maradt az a lehetőség hogy a notebookom belső adapterét cserélem ki valamilyen 3 antennás megoldásra: ilyenből jelenleg annyira nagyon sok nincsen még, hogy válogatni lehessen, nézegettem az MacBook-okba lévő kártyákat, de sajnos azok bár elég olcsón elérhetőek és esélyesen jól is mennének, sajnos nem szabványos miniPCIe portba illeszkednek, az átalakító meg elég drága valamint nem is nagyon találtam ""normális"" helyet ahol forgalmaznák (eBay, Ali).

Egy másik kiszemelt a 3 antennás AzureWave AW-CB160H nevet viselő kártya, de a lényeg, hogy ugyan az a chipset van benne mint a MacBookokban használtakban, BCM4360. Egy ilyet rendeltem végül AliExpressről, úgy csomagolva, hogy már mellékelik a 3 antennát is (36$, HongKong Post szállítási opcióval elsején rendeltem 10.-én már a kezemben volt a csomag).

Ami elsőre (nekem) kicsit furcsa volt, hogy a pinek kiosztása a formfactor ellenére más, de gondolom a régi kártya beérte kevesebb pinnel. Amiért még aggódtam, hogy a BIOS nem fogja elfogadni, de elvileg ASUS kártya azonosítóval látja a rendszer, meg is nyugodtam beszerelés után, mikor az lspci parancs kihozta hogy BCM4360 ASUS 802.11AC adapter. Felraktam a drivert és a tökéletesen működött. Rápattintottam az antennákat és szépen fel is ment minden kipróbált AP-ra.

Most néztem meg kezdő posztban említett routerrel: http://www.speedtest.net/my-result/5316589539

iperf-el nagyjából 900 Mbit/s környékét hozza, de az antennák elhelyezésének a változtatásával ez erősen romlik, van hogy 600 Mbit/s-re is leesik a stabil throughput. Amit még fogok rendelni hozzá, az egy antenna formátum konvertáló, ugyanis a laptopom monitorába épített antennák sajnos más formátumot (nem MHF4-et) használnak így pedig a három antenna nem ideális helyen az aluminium borítások alatt van (bár igyekeztem a szélekre kivinni őket hogy inkább a műanyag oldallap árnyékolja le őket max.).

Köszönöm a segítséget mindenkinek, örülök, hogy happy end lett a vége :-)

Ubuntu 14.04 alap repóból elérhető bcmwl-kernel-source drivert raktam fel és azzal megy, ez szerintem nem open source, mert verziószámban a Broadcom oldalán jelenelg fent lévő binárisnak egy régebbi verziója. Letöltöttem Broadcom oldaláról is a friss binárist, makeltem velük a modult de azt végül nem is próbáltam ki. Ami kicsit fáj bár nem létszükséglet, hogy AP mód nem támogatott (monitor mód viszont megy)

Amit sajnálok, hogy az OSX driverek sem kompatibilisek Linuxal (Windowsosokat nem is említem, most kijött a 1.60-as NDISWrapper, nálam kernel panicon kívül mást még nem okozott, régebbi wifi-s kártyák windowsos driverei sem mentek vele). Pedig OSX-en megy szépen az master mód is és simán működhetsz AP-ként is a kártya ugyan ezzel a chipsettel, egy T420-nál (Windows) alatt láttam olyat, hogy ugyan az a kártya egyszerre vevő és AP is...