Villamos kötések lakásban

Fórumok

Sziasztok!

Lakásfelújítás közben kíváncsiságból kibontottam pár villanydobozt. Javarészt aluminíum vezetékeket találtam, de ahol később toldozgattak van valamennyi réz is. A kötések mindenhol a drótok összesodrásával és szigetelőszalagozással vannak megoldva (ott is, ahol réz találkozik alumíniummal), aki csinálta, sehol nem használt "rendes" kötőelemeket.
Amennyire én tudom, a fent vázolt szerelés, főleg az alumínium és a rézvezeték összesodrása, nem szabványos. Viszont nem tudom, hogy ez ténylegesen mekkora problémát jelent (esetleg rámgyullad-e az egész kóceráj?).
Nyilván, ha szükséges, megcsináltatom.

Szóval ha jár erre villanyszerelő, szívesen fogadnék tanácsot. Köszi!

Hozzászólások

+1 Megfelelő WAGO csatlakozó és fenti alu kontakt paszta ha rám hallgatsz. Ez a minimum, ha nincs kedved újrahúzni a vezetékeket. A tömör vezeték ellenére érdemes lehet érvéghüvelyezni, szigorúan arra a célra készült fogóval.
Az elosztótáblánál is érdemes megnézni a kötéseket, mert gyakori a csavaros réz nullázó sín, ezt vagy cserélni érdemes, nem réz, körmös szorításúra, vagy ott is érvéghüvelyeket alkalmazni.

Húztam már ki ilyen kötés miatt régi családi házban 10m-es vezetékszakaszokat, amelyek szigetelése szó szerint beleolvadt a műanyag gégecsőbe. Az alumínium g*ci egy dolog ilyenkor, ahogy melegszik és egyre jobban "deformálódik", oxidálódik, úgy egyre rosszabb a kötés és pont ezért még jobban melegszik... és így tovább öngerjesztő folyamat.

Érdemes szakinak szólni, de vigyázni kell, mert elnézést abból is van hülye fajta. Láttam olyan villanyszerelőt, aki a három fázisra kötött fix aljzatot kiszedte a falból, az 5 vezeték végét elvágta és szabadon hagyta, mindezt kisgyermekes házban - de ez utóbbi talán lényegtelen is. Amikor szóvá tettem neki, azt mondta, hogy a kapcsolószekrényben lekapcsolta a kismegszakítót. Akkor járt ott utoljára mert elmagyaráztam neki amit elfelejtett megtanulni az iskolában és elzavartam a susnyásba.

Ha a kismegszakító(ka)t kikapcsolt állapotban lezárta (egy drótot bele lehet dugni, ami kikapcsolt állapotban rögzíti), és ráakasztotta a bekapcsolni tilos táblát, akkor esetleg, rendesen leszigetelt drótvégekkel elfogadható, amit alkotott... De gondolom egyik feltétel sem volt meg :-P

Egyszerű esetben a kismegszakítóról ki kellett volna kötnie, hogy megakadályozza a véletlen visszakapcsolás lehetőségét. Ahol a kikötés nehézkes, ott
1.) lekapcsolja a tápláló megszakítót
2.) a megszakítót biztosítja visszakapcsolás ellen
3.) a megszakító szekunder oldalán összeköti a 3 fázist és ezt földelőpontra köti
4.) elhelyezi a bekapcsolni tilos táblát
6.) ellenőrző mérést végez
7.) jobb esetben feljegyzést hagy (fesz.mentesítés oka és dátuma, név, elérhetőség)

Ha ezeket megtette, akkor mindent megtett annak érdekében, hogy megelőzze a balesetet. Természetesen hülyeség ellen ez sem véd. De ha valaki hülyeséget csinál, majd balesetet szenved és a szerelő valamely lépést kihagyta, akkor rosszul fogják megítélni a bíróságon. Hiába a másik követett el hülyeséget.

Az utolsó bekezdésedhez:
A feszültségmentesítésnek meg vannak a szigorú szabályai. A szaki ezt nem tartotta be. A dolog teljesen független attól, hogy van-e kisgyermek a közelben, mert minden esetben be kell tartani a szabályokat. A szaki részéről, nem csak az a gond, hogy nem tartotta be a szabályokat, hanem az is, hogy nem megfelelő gondossággal járt el.
Egyébként alapszabály: minden vezetéket feszültség alattinak kell tekinteni. Mindig meg kell bizonyosodni a feszültségmentes állapotról. Ha magad végzed a feszültségmentesítést szabályosan, akkor is az utolsó lépés, hogy mérsz.

Ha nincsen eloxidálódva egyik vezeték sem, nincs baj. Egyébként sorkapcsozni érdemes, akkor nem érintkeznek közvetlenül, és bármikor felülvizsgálható.

-
A kevés tudás veszélyes. A sok is. /Albert Einstein/

Az alumíniumnak megvan az a rossz tulajdonsága, hogy hosszú idő után akkor is megfolyik, ha nem mozgatják, nem rázogatják. A csokiban is megfolyik a rögzítő csavar alatt, és lötyögni kezd. Ebből aztán vagy lesz KH és ezzel együtt melegedés, vagy nem. Nem ismerem a pasztát, nem tudom, véd-e ez ellen is.

Akkor gyulladhat rád, ha van mit meggyújtania, mert maga a vezeték nem fog égni. Tehát ha pl. tetőtérben megy ilyen vezeték, és nem falban, hanem a fa burkolathoz, gerendákhoz közel. Ez még akkor is veszélyes lehet, ha csak vezeték megy arra, és nincs doboz. Ugyanis az aluminium vezeték tud olyat csinálni, hogy a kötésnél melegszik először, majd onnan kezdve szépen végigég a szigetelés a dróton. Elég hosszan le tud égni, mielőtt levágja a biztit (talán nincs elég nagy áram, és az elégett műanyag is szigetel). Téglafalban, rendes csőben menő vezetéknél ebből nem lesz gond, csak annyi, hogy elmegy az áram a vezeték végén (pl. a csillárnál), és füstszag lesz a lakásban.
Ha nem akarsz magadnak később kellemetlenséget, és most könnyen hozzáférsz a vezetékekhez, akkor az alumíniumot cseréld ki. Az akkor is KH-s lesz egy idő után, ha rendesen van szerelve (csokival).

szerk.: Sodorni a rezet sem szabad. A sodrás csak addig jó, amíg nem dugja be valaki a konnektorba a 3KW-os hősugárzót.

Lehet kapni csoki szorítót, vagy ilyen bedugdosós akármit. Beledugod a drótot és benne marad, mert valami éles vas megfogja. Úgy tudom, hogy csokival alumíniumot is lehet összekötni.

Volt szerencsém már nem egy kiégett konnektort látni. Anyóséknál hiába magyarázom el, hogy 2 kW az már sok az alumínium érintkezéseknek, addig nyomatják a villanyradiátort, amíg ki nem olvad a konnektor a falból. A szag sem zavarja őket, viszont meglepődnek, hogy miért nem megy már megint.

Egy darabig javítgattam, de amikor 1 év alatt 3-szor sikerül megolvasztaniuk a konnektort, akkor hagytam a fenébe. Mocskos egy dolog az az alumínium vezeték.

Ha lakásfelújítasz, akkor csináld meg normálisan: csőben vezetve rézt, EPH, stb. ne ezen spórolj.

Egy lakásfelújítás (járólap/szalagparketta csere, újracsempézés, külső/belső ajtó/ablak csere, komplett vízvezeték rendszer felújítás, festés és teljes újravezetékezés) után azt mondanám, hogy a villamos rendszer tisztességes felújítása nem elhanyagolható költség. Meg kell tenni, szükséges, de a költsége nem elhanyagolható.

-----

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Rezet alumíniummal összesodorva? Kerül rá egy rendesebb fogyasztó, abból baj lehet. Amikor villanysütőt vettem (fogyaszt rendesen ha ki van hajtva, valami 3 kilowatt peak-ben) én inkább húzattam egy villanyszerelővel a kismegszakító doboztól (amit szintén kicseréltettem egy modernre) rezet végig, megszakítás nélkül a sütőig, nehogy egyszer arra riadjak, hogy kigyulladt az alumínium vezeték a falban. A sütőnél is csokival, a réz végét érhüvellyel csináltam a fix bekötést.

Ezen ne spórolj. Hívj egy szakembert, inkább fizess egy 10-est most, mint, hogy pusztuljon minden.

--
trey @ gépház

Szüleim házában pont emiatt melegedett egy csomo vezeték/doboz elöször nem tudtuk mitöl. Aztán egyszer összeégett az egyik dobozban, lecsapta a megszakitot de szerencsére kigyulladni semmi nem tudott, igaz hogy nem volt olcso de ujra lett minden vezetekezve.Ahogy fentebb írták többen is, én ezen tuti nem sporolnék mert a vége drága lehet.

3x1,5 a minimum. Új szabvány szerint 13A ig terhelhető, felette 2,5mm-es kábel kell.
Lakásba 3x1,5 a kapcsoló és lámpához ill dugalj áramkörnél a dugalj és az első kötődöböz közé szokták rakni.
A dugalj kötődoboz betáphoz már 2,5mm2-es kábel kell.
A konyhába a csoportos dugaljig 2,5 a sötőhöz 4 vagy 6

pch
--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

"
A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), mely többek között a csatlakozó aljzatok és kapcsolók szabványelőírásainak, követelményeinek kidolgozásaival foglalkozik 2011. januárjában módosította az IEC 60884-1 jelű („Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra”) szabványt. A módosítás során az eddig alkalmazott 10 A és 16 A névleges áramerősség közötti 13 A névleges áram értéket is a szabványba foglalta, melynél a 1,5 mm2 keresztmetszetű vezeték még használható.

Ez a változás a gyakorlatban költséghatékonyabbá teheti a kivitelezést, mert az eddig alkalmazott kismegszakítók esetében 10 A-ig még megfelelő volt az 1,5 mm2 keresztmetszetű vezeték, de 16 A-től minimum 2,5 mm2-es kábelezést kellett kiépíteni. A változás viszont lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a terhelés nagyobb, mint 10 A, de nem haladja meg a 13 A-t, akkor elegendő legyen az 1,5 mm2 keresztmetszetű vezeték. Így a kínálatban elérhető 13 A-es készülékeket használva kedvezőbb lehet az ennek a követelménynek megfelelő áramkörök kábelezése, amely már kisebb beruházásnál is megtakarítást eredményezhet.
"
pch
--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

Konkrétan halálos lehet a réz + alu sodrás. Nálunk is iylen volt (tudtomon kivül), aztán az egyik kötődoboz teljesen kiégett miatta (= teljes lakás újravezetékelés). Ha nincs keret áthúzatni az egészet, legalább tegyél be "csokit", de semmiképp se legyen sodorva!
-------------------------
Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Köszönöm a válaszokat! Nem akarok ezzel később szívni, úgyhogy valószínűleg teljes rezesítés lesz a vége, talán még belefér a keretbe.
Azért hihetetlen, hogy néha a "szakemberek" milyen gányolásokra képesek. Alapvetően védőcsőben vannak a vezetékek, de van olyan hely, ahol a konnektor egy méterrel odébb van, mint a felső kötődoboz, ide haránt megy a cső. Meg van két olyan "földelt" konnektorom, amibe be van kötve a három vezeték, de a földelés a kötődobozban el van vágva, mert a villanyóra irányából érkező zöld-sárga vezetéket behasználták egy utólag felszerelt lámpa áramellátásához :D

Ha már felújítás valószínűleg ilyen régi rendszernél elspórolták még az áramvédő relét (vagy más néven fí relét). Azt tanácsolom azt és szükség esetén új kismegszakítókat is szereltess be. Nem egy vagyon a ma világban és néha megspórolhatja egy váratlan temetés árát. Morbid, de így van.
Egyébként szabvány szerint úgy tudom kötelező egy jó ideje felújítás során is a beszerelése, ha szaki csinálja tudnia kell!

A 30 mA-es áramvédő kapcsoló beépítése az új lakásokba valami 15-20 éve vált kötelezővé. Előtte talán még a létezéséről se tudott a legtöbb szaki, egyáltalán nem volt elterjedt. Ilyen értelemben nem kispórolásról van szó. Az alu kábel eleve arra utal, hogy legalább 20-30 évvel ezelőtt építették azt.
Nem tudom pontosan, de gondolom akkor kötelező, ha engedélyeztetni kell a lakás elektromos rendszerét. Ez akkor fordul elő, ha egyről három fázisra, vagy egy bizonyos áramerősségnél nagyobbra akarsz bővíteni. Ilyenkor csak akkor hajtja végre az áramszolgáltató a szükséges bővítést és köti be a lakásba az új rendszert, ha egy általa elismert (regisztrált) villanyszerelő ellenőrizte/kivitelezte a lakáson belüli elosztást. Ez főleg három fázis esetén érdekes, mert ott törekedni kell arra, hogy a három fázis egyenlően legyen elosztva (terhelve) a lakásban.

Életveszélyes dolog másra, főleg fázisra használni a zöld/sárga vezetéket. Én is láttam már néhány érdekes dolgot. Az egyik egy korábbi lakásban volt, amit béreltünk: (mint utólag kiderült) a lakásban nem volt kiépítve a földelés, de mégis beépített főzőlap volt (csak ahhoz odavezették), a közelében lévő két konnektor földelését meg úgy oldották meg, hogy rákötötték a fázist. Komoly! Az első konnektorban az egyik vezetőt rákötötték a földelésre, aztán onnan már egy szabvány három eres kábellel átvitték a másik konnektorhoz. Évekig használtuk, mire kiderült egy baleset miatt: egy darab elpárolgott a fém főzőlapból, amikor hozzáért a fém melegszendvics sütő burkolata. A főzőlap rendesen földelve volt, a melegszendvicssütő meg kapta a fázist a burkolatra a konnektor földelés pontjáról. Bármikor agyonvághatott volna minket. Persze fi relé és egyebek nem voltak.
Azóta ha beköltözök egy új helyre, az az első dolog, hogy ellenőrzöm az érintésvédelmet. Sajnos nagyon sok durvaság van még.
Amúgy régen (kb. a 80-as évek elejéig) szabványos volt az, hogy a fali konnektorban kötötték rá a nullvezetőt az aljzat földelésére. Itt is ezt akarták eljátszani, csak rossz vezetéket kötöttek rá. (és az egész lakásban érződött ez a hozzá nem értő saját kezű felújítás).

Beledugod a drótot és benne marad, mert valami éles vas megfogja. Úgy tudom, hogy csokival alumíniumot is lehet összekötni.
Wago
De aluhoz nem túl jó ötlet.

Néhány apróság.

Az alumínium vezeték utálatos dolog, de sok helyen találkozni vele, a "magyar ezüst" fénykorában előszeretettel használták mindenhol. A tuti megoldás nyilván a rézre áthúzás, de önmagában az alumínium vezetékezésből nagy bajod még nem lesz, ha a kötések korrektek, és a keresztmetszet is megfelelő.

A másik pedig, hogy lehet fújolni az összetekert vezetékekre, de két, hosszan-becsületesen összetekert vezeték nagyobb felületen, és stabilabban találkozik egymással, mint sok "manapság divatos" (és szabványos) kötőelemben.

A csavaros sorkapcsok esetén ("csoki" és társai) ez különösen igaz. Ott a csavarokat időszakosan után kellene húzni, amit nyilván a többség soha nem csinál meg.

Ezzel nem azt akartam mondani, hogy fogj két alumínium drótot, és tekerd össze, hanem azt, hogy önmagában ne abból ítélj, hogy alumínium, vagy hogy össze van csavarva.

Találkoztam már több olyan wago-szerű kötőelemmel, amiből a vezeték teljesen magától, vagy esetleg a vezeték enyhe meghúzására kicsúszott.

Erről lejjebb már volt szó:

Az alumíniumnak megvan az a rossz tulajdonsága, hogy hosszú idő után akkor is megfolyik, ha nem mozgatják, nem rázogatják. A csokiban is megfolyik a rögzítő csavar alatt, és lötyögni kezd.

Nem szórakozásbók írják, hogy nem szabad alumíniumot rézzel összetekerni. Szerintem az egyedüli jó megoldás az újrahúzás. Csak sajnos a pártállam alatt nem jellemzően vitték a vezetékeket csőben. Szimplán befalaztak mindent.

Alumíniumot használni meg kötelező volt.

Közben tájékozódtam. Én ezt a WAGO-t nem ismertem korábban, csak látásból, nem tudtam, hogyan működik. Elvileg ez rugós kötőelem, tehát a csokival ellentétben megfolyás ellen is véd. Akkor már csak az a bizonyos alu kontakt paszta kell, és elvileg maradhat az alumínium vezeték. Kérdés még, hogy az a kontakt paszta veszít-e minőségéből 10+ év alatt.

Jó, jó, de évek alatt nem szárad ki? Nem porlad el? Nem korrodálódik? Semmilyen módon nem változik a minősége? Pl. a szilikon kenőanyagokat nem szeretem, mert azok szép lassan elporladnak, míg a gépzsír 50 év múlva is gépzsír marad (csak azt meg nem lehet mindenre rákenni).

Nem olvasom végig az összes posztot :P
Az alumínium vezeték alattomos dolog. Akár el is tud porladni, mondjuk sok év kell hozzá.
A rézzel érintkezve galván kapcsolatba kerül, korrodál így az átmenő ellenállás szépen növekszik, növekszik a veszteség, ami hőemelkedést okoz és akár ki is gyulladhat.
Én egyelőre úgy oldottam meg a hétvégi háznak használt kicsi családi házamban, hogy sorkapocsra tettem és az egyik oldalon csak réz a másik oldalon csak alumínium - nincs komoly terhelés (pl. elektromos sütő - akár 3KW, főzőlap stb.)
Ha te folyamatosan ott laksz élsz, szabadulj meg tőle mint a pénzed engedi. Én 2007 -ben újítottam fel a nyóckerben a lakásomat. Minden réz, és a kötöződobozokban forrasztás! Nincs mechanikus kötési probléma, nincs az idővel változó átmenő ellenállás. Másik megbízható megoldásnak a sorkapcsot tekintem, de akkor is "postás kötés" (átlapolással kötöd a vezetéket).
A társasház > 100 éves! - szintén 2007 -ben lett lecserélve a gerinc hálózat - mindenütt sodrott vezeték, érvéghüvelyekkel. A lakásban négyféle vezetéket is találtam: kátrányos szigetelésű rézdrót, színes(!) selyem szigetelésű rézdrót és huzal (sodrott), illetve műa. szigetelésű alumínium.
Mindent kicseréltem - három fázis dől be, egyenként 16A - nincs karnyújtásnyi távolságban más fázisra kötött eszköz vagy konnektor - háromfázisú eszközöket is tudok használni (pl. légekeveréses elektromos sütő) - nyugodtan alszom.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

IGAZAD LEHET!
Anno, az egyik nagyon kedves barátom a családi házát, sodrott vezetékkel csinálta meg - ahhoz jutott hozzá, még az anti világban. Újra csináltatták vele! - azóta a gerinc hálózatban kötelező.

Vajon mi gondjuk a forrasztással a tüzeseknek? A három méter magasban lévő kötöző dobozokhoz még a tűz sem ér el egykönnyen, legfeljebb a füst. A lakás teljes áramtalanítása a villanyóránál három kismegszakítóval működik - azt nem forrasztottam :)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Hát ha te falra "illeszted" a karácsonyfát ...
Ha, viszont mégis olyan hő jelenik meg a kötöződoboznál, ami a fedlapot, és szigetelést elégeti - zárlat! Mire is tettem be a kismegszakítót?
(A teljesítmény elektronikákban, megemelkedett feszültségre érzékeny eszközöknél jól bevált az, hogy mondjuk egy tirisztorral rövidzárlatot csinálunk ami rögtön kicsapja a biztosítékot)
Ha ennyire zavar a forrasztás, mondjon valaki egy épkézláb okot miért ne?
Engem is érdekel!
A tűzvédelmi szabályok inkább hasonlítanak a kresz -re - ha semmit nem találnak akkor "az út és látási viszonyoknak nem megfelelően vezetett".
Nincs bűnös? - csinálunk egyet!

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Mondom nézz meg néhány videót, pl. ebben valahol 5 perc táján mutatják a hőkamera képét, hol van a legmelegebb:
https://www.youtube.com/watch?v=PH4lw7M_zkM
A láng, az égő gázok fölfelé törekednek, a plafon alatt fognak elfeküdni.

https://www.youtube.com/watch?v=nj9EXlg4pxg

A forrasztás elektromos kötésnek teljesen jó, egy gond van vele: mechanikus rögzítés is kell mellé, mivel arra a célra (joggal) nem elismert módszer. Hiszen a hőmérséklet emelkedésekor a mechanikus rögzítési funkciója elmúlik. Viszont senkinek nincs kedve azzal pepecselni, hogy a forrasztott kötés vezetékeit mechanikusan is rögzítse, na ezért nem használatos szabványos kivitelezésnél.

Egyébként pedig nem kell a falra illeszteni a karácsonyfát, elég, ha meggyullad a függöny, attól meg a tapéta, és máris ég az egész szoba.

Egy lakástűz kialakulásakor kb. 30mp-ed van a beavatkozásra! Ha ez alatt az idő alatt nem sikerül eloltanod a tüzet, akkor már csak a menekülés maradt. A karácsonyfatűz képes két perc alatt tűzbe borítani az egész szobát, a mennyezeten kialakuló, füstgázokkal és oxigénnel táplált tűzgomoly pillanatok alatt többszáz fokot csinál odafent, az a minimum hogy a kötésdobozok mennek a picsába, bennük a vezeték azonnal összeolvad és a zárlat további problémákat okoz!

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A legkomolyabb veszélyforrásként a karácsonyfát nevezitek meg - nem szoktam állítani.
Gáz robbanás esetén nincs 30mp sem. Szóval riogatni lehet. De akkor nincs megoldás, mindig tudok neked szörnyűbb lehetőséget vázolni.
Mint azt valahol már írtam az ilyen balesetek általában többszörös hiba során alakulnak ki - a karácsonyfák nem szoktak maguktól begyulladni.
(Ahogy az emberi öngyulladás sem bizonyítható)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Egy gazrobbanast mindenki alapbol veszelyesnek tart, ergo felkeszul ra, megtesz mindent hogy ne kovetkezzen be. A karacsonyfa felgyulladasarol viszont tobbnyire azt gondoljuk, hogy ha a nagy figyelem ellenere meg is gyullad, azt barmikor kepesek vagyunk eloltani. Hat pont hogy nem. Mire eszbekapsz es hozol egy pokrocot, addigra mar langol a fuggony es nem tudsz oltani, csak a menekulesre van idod!

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A karacsonyfatuz csak egy tipikus pelda, siman lehet gond abbol, ha a foldre esik egy ego es manapsag oly diatos illatgyertya, esetleg pont a falnal, a fuggonyre (siman vannak olyan illatgyertyak, amik nem ilyen kis ducik, hogy az ego lang korul karima kepzodik az eges soran, hanem egy rendes szal, elvekonyodo gyertya, ott a tuz kozvetlen er hozza barmihez).

Egyebkent mindettol fuggetlenul: a meleg felfele torekszik, tehat barhol, literally barhol ut ki tuz a lakasban, a legmelegebb mindig a plafon kozeleben (3-4 meter magasan, lakastol fuggoen) lesz, es a forrosag elobb ott fog terjedni.

A masik: hivatal szemeben te maximum szep lehetsz, okos nem. Ha nem is hiszed el, hogy ez mind megtortenhet, akkor is erdemes a forrasztast megszuntetni, mert ha barmiert biztositora lesz szukseged, itt fogsz majd hoborogni. Erdemes ennek az elejet venni.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

"...Én egyelőre úgy oldottam meg a hétvégi háznak használt kicsi családi házamban, hogy sorkapocsra tettem és az egyik oldalon csak réz a másik oldalon csak alumínium..."
- hát aztán a sorkapocs belseje miből van? kutyagumiból?

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ma már csak rezet illik használni. Hogy a régi alu vezetékeket kicserélteted-e, azt döntsd el Te, mindenesetre új szerelésnél már csak réz. 1,5 merev vezetékeket szokás behúzni a csövekbe, kábelt (pl. MBCU) csak indokolt helyen és esetben kell használni. 1,5-esnél kisebbet ne tegyél sehova.
Kötési módszer: ha magadnak csinálod, sodord össze a rezet 4-5 centi hosszan és forraszd le. Villanyszerelők nem szeretik ezt a módszert, mert időigényes. Viszont tuti átviszi az ampert, nem lazul ki, nem megy tönkre.
Ez a kötési mód szabályos is.
(Persze csak rezet rézzel forrassz össze, alu vezetékekkel ne próbálkozz:))

Megnéztem amit írtam, az tényleg kimaradt, hogy az összesodort vezetéket forrasztottam meg, nem csak egymás mellé biggyesztettem - vagyis így mechanikus kötés is van. Arra már nem emlékszem hogy a 4-5 centit betartottam vagy sem. Forrasztáshoz nem pákát, hanem forrasztó lámpa szerűséget használtam - gáz égő egy kupac tartállyal árulták a Praktikerben - nem volt akkora teljesítményű pákám amivel ilyen vaskos drót köteget kellően átlehet melegíteni. Az összetekeréshez a blankoló fogót használtam, egy ilyen fajtát (nem pont ezt):
http://madalbal.hu/blankolo_fogo_160mm_dual_narancs_kek_TPR_nyel_akaszt…
Folyasztó szert is használtam, jó drága, alig fogyott belőle (oldott ónt is tartalmaz) - vigyázni kell vele, hogy ne legyen maradék a vezetéken!

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ehhez képest léteznek még olyan házak, ahol ötven éve kiszolgálja a villanytűzhelyt, villanykályhákat, villanybojlert, hősugárzókat, körfűrészt... Működik, ha jól van megcsinálva, és a fogyasztókhoz van méretezve a vezeték. Ez nem jelenti azt, hogy a tekerés nem lehet karbantartásigényesebb a mai szabványos kötéseknél, de nem megfelelőnek nevezni túlzás.

:)

A megfelelő kifejezés tág fogalom. Milyen szempontból megfelelő? Ha működik, akkor megfelelőnek tartod? Ajjaj!
Biztonsági szempontból egy szerelés vagy készülék lehet veszélyes. Erősáramú szerelések és készülékek esetén életvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni: érintésvédelem és tűzvédelem

Nálunk a lakáson kívülre beltéri konnektort tettek, vizes lett és kiégett. Két dolog is furcsa volt: honnan kapta a vizet és mi a tököt csinált eközben a FI relé? Érdekességként a konnektorból kifelé folyt a víz a nyomok alapján, se közel, se távol nem volt más vízfolyás nyom a falon. Láthatóan a konnektorból folyt a víz kifelé és nem átfolyt rajta.

Mi történt:
- gégecsőben vitték a kábeleket, télen az hideg, kicsapódik a lakásból a pára, végigfolyik a gégecsövön, eláztatja a konnektort belülről
- de a FI relének oldania kellett volna: rákötöttem fázisra + földre 120W-ot, csodálatosan világított

A szakik rossz életvédelmi relét raktak be és a fal mellett szilikon gumival szigetelni kellett volna a gégecsöveket. Lakáson kívülre meg vízvédett konnektort rakunk.

A működik és a jól működik tényleg nem ugyanaz.

Nem is volt zárlat.

Próbáljátok ki egy üvegbe vizet tesztek, belelógattok egy fázist meg egy nullát. Eredmény: Víz felmelegszik. Fi-relével. Miért? Pont azért, mert nincs hibaáram, ahogy említette a kolega: "FI akkor vag le, ha a fold fele is folyik aram.."

Magyarul a FI-relé úgy működik, hogy a fázison bemenő áramok összegének egyenlőnek kell lennie a nullán kimenő áramok összegével, ha ez nem így van, akkor egy adott mennyiség felett (30mA) kiold.

Megj: FI-Relé helyett csak mondjuk azt, hogy ÁVK = Áramvédő Kapcsoló

Elvárnám, hogy ha a fázisra és a földre 120W-ot rákötök (ahogy írtam), akkor leold a FI és nem világít a lámpa.

Előfordulhat, hogy a víz úgy folyik, hogy kizárólag a fázis és a null kerül víz alá, de ennek a valószínűsége minimális. A földdel a fázisnak találkozni kellene.

A FI természetesen akkor is old, ha a nulla és a föld kerül összekötésre, mert lesz áram ami a nullon megy, lesz ami földön távozik. Egy csillárt rosszul szereltem fel és a null a földdel össze lett kötve. Ütötte ki azonnal a FI az egészet.

Ebben maximálisan igazad van. A helyzet az, hogy én kókler vagyok, a szakik 90%-a brutálisan hülye. Ha választani kell, hogy a kókler, vagy a hülye szereljen villanyt kit választasz? A szakik annyit sem értenek hozzá mint én.

Amikor leszereli az összes kapcsolót, a falból lógnak ki a vezetékek áram alatt, akkor mit mondasz róluk? Föl akartam kapcsolni a villanyt és megfogtam egy vezetéket. Mindezt áram alatt.

Nem tudom, hogy a szakikat honnan szalasztják, de én a 8 általános elvégzésében is kételkedem némelyiknél.

a falból lógnak ki a vezetékek áram alatt

Ne keverd az áramot a feszültséggel! Mellesleg saját lakásomban én is feszültség alatt szereltem le az elszívó ventilátort, feszültség alatt voltak a szabadon lógó vezetékek, amíg a ventilátort megjavítottam, majd feszültség alatt szereltem vissza. Azért, mert kellett a fény. Lényeg, hogy tudja az ember, mit csinál, fegyelmezett legyen minden mozdulata, s fel legyen készülve arra is, ha nem várt esemény történik.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Ha választani kell, hogy a kókler, vagy a hülye szereljen villanyt kit választasz?"
Egyiket se. A vagyon és életbiztonság nem ér ennyit. pont. És erről nem vagyok hajlandó vitatkozni.
Amúgy meg keresni kell olyan szakit, aki ért is hozzá.

bocs, a spórolás nem ér annyit, hogy a vagyon és életbiztonság kárára menjen.

Lehet, hogy rosszul emlékszem, de szerintem a sodrás + forrasztás nem szabványos.

Ez egyébként pont egy olyan dolog, amit úgy gondolom, hogy meg tudnék csinálni, de biztos ami biztos alapon inkább szakemberre bízom. Csak azért próbálok tájékozódni, mert a mellékelt ábra szerint nem lehet bízni abban, hogy mindent szépen, előírás szerint csinálnak, ha nem figyel rájuk az ember. :)

A hetvenes években jóformán nem lehetett rézvezetéket kapni, mert nagyon magas volt a világpiaci ára. Ezért a régi épületekben lehet találkozni alumínium vezetékekkel. Az alumínium vezetéknek nagyobb a fajlagos ellenállása (másképpen kisebb a vezetőképessége), mint a rézvezetéknek, ezért azonos teljesítményre nagyobb keresztmetszetűt kell tervezni. Az alumíniummal további probléma, hogy lágyabb és erőteljesen oxidálódik. A csavarkötéseknél "eltörik", az oxidáció miatt romlik a vezetőképessége. Ez a folyamat évtizedek alatt zajlik, de az elektromos szerelések hosszú távra készülnek.

Ahogy előttem már írták, a rézvezetéket az alumíniummal tilos közvetlenül összekötni! Az oka az, hogy a két fém az átfolyó áram hatására galvánelemet képez, amit elősegít a levegő páratartalma. Az eredménye az, hogy elfogy az összekötésnél a vezeték, ezért csökken a keresztmetszete. A keresztmetszet csökkenés melegedni fog. Tűzveszélyessé válik.

A sodrott (másképpen:kukac) kötés semmilyen esetben sem szabványos. Hiába egyezik meg a két vezeték anyaga. A sodrott kötéssel az a probléma, hogy idővel meglazul az áram dinamikai hatására. Pl. felkapcsolod a világítást, akkor a vezetékek megmozdulnak a meginduló áram hatására.

A forrasztás. Erősáramú szerelések esetében szigorúan tilos az alkalmazása. (ez nem elektronika vagy gyengeáram) A probléma abból adódik, hogy a forrasztó ón olvadáspontja alacsony, alacsonyabb mint a rézvezetéké. Nagyobb áramok esetén melegszik és megfolyik, ami beindítja a rézvezeték megfolyását is. Kifejezetten tűzveszélyes!

Helyes szereléshez a szorítólemezes kötőelemek használhatók. A köznyelv wago néven ismeri ezeket. A "bedugós" típus a merev vezetékekhez alkalmazható. A "karos" típus" a sodrott vezetékekhez is alkalmazható. A sodrott vezetékeket mindig érvéghüvellyel kell ellátni és úgy kell a csatlakozó pontokba rögzíteni.

A "csoki", azaz a csavaros sorozatkapocs elfogadott kötőelem. Az áram dinamikai hatása miatt a csavarok idővel fellazulnak, ezért rendszeres felülvizsgálatot, karbantartást igényelnek. A csavaros kötőelemekre meg van adva, hogy mekkora nyomatékkal kell meghúzni. Speciális nyomaték-csavarhúzókon beállítható, hogy megfelelően legyen meghúzva a csavarkötés, de ne legyen túl húzva, mert az is káros.

Az alu-réz összekötések, a forrasztott és a sodrott kötések szigorúan tiltottak erősáramú szerelések esetén. Manapság ezek a bűncselekmény kategóriába tartoznak. Amíg nem történik baleset, addig senki nem vizsgálja, hogy mit követtetek el a saját tulajdonotokon belül, de ha bekövetkezik a baj és az emberi életet követelt vagy komoly anyagi kárt okozott...

Még egy szó arról, hogy mennyire tűzveszélyes a "fent a falban lévő" vezeték. Zárlat hatására egy szabálytalan kötésnél villamos ív keletkezhet, amely rossz esetben nem szakad meg. Az ív képes arra, hogy fenntartsa önmagát, ezért műanyag doboztetőt kiégeti, és a vezeték olvadt, izzó fém formájában landol valahol a berendezési tárgyakon. Nagyobb zárlatok hatására komoly dinamikus hatások léphetnek fel, akár több méteren keresztül képes ledobni a vakolatot a vezeték.

Zárlat hatására? - lecsap a biztosíték.
Amit én alkalmaztam az egy szilárd, biztos kötés. A problémát a hibás, biztosítékok okozhatják, de leginkább a többszörös, egymást erősítő hibák.
A házunkban régen (mindenféle vezeték) működött és szolgálta a lakók kényelmét, aztán jött egy föld szakadás és több lakás két fázis közé került. A biztosítékok nem érzékelték - talán a fi relé képes lett volna - lassú, folyamatos változások, annak függvényében, hogy mekkora fogyasztás volt a lakásokban egy adott pillanatban.
Nem lett belőle se tűz, sem áramütés "csak" több eszköz eldurrant.
Rengeteg olyan berendezés működik még mindig, ami anno a 220V névleges feszültségre volt méretezve.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Nagyon szépen összefoglaltad!
Annyi még, hogy csavart kötéseket elvileg rugós leszorítóval kellene mechanikailag biztosítani. Talán még most is lehet kapni ilyeneket, de igazából egy WAGO összekötő elem olcsóbb is és gyorsabban is lehet vele dolgozni (meg kevesebb helyet is foglal).

Ahol most aólakunk (önkormányzati lakás), mindenhol alu vezeték volt, földelésnek meg nyoma sem. Addig be se költözhettünk, amíg át nem kábelezték az egész lakást. Mindenhol rézvezeték, földelt konnektor (még a borotválkozós is!) és FI relé.
A FI relé már egyszer megmentette a lakást. Én voltam a láma, mert figyelmetlenül öntöttem a vizet az akiba, és lement a bútor hátlapján, a konnektorba. Egyszer csak méla csend. Konnektor kihúz áram vissza, konnektor kiszárít, kontaktspay-vel lekezel (hogy ne oxidálódjon) és ment az élet tovább.

"Értem én, hogy villanyos autó, de mi hajtja?"

Hát nem éppen. A fürdőszobákban, tipikusan a borotválkozó aljzat számára a legjobb védelem a leválasztó transzformátor - csak nagy és elég drága mulatság, de az a tuti. Nálam szinte kivitelezhetetlen, pedig tudom ez lenne az igazi, de az asszony hajszárítója több mint 2KW! (egy 3KW trafó minima kalkula 15kg réz és vas, ráadásul sugároz és zajos is lehet)
Gyerekkoromban, akkoriban még nem volt földelt konnektor de 220V igen, "kimostam" egy SU Rakéta porszívót. A szívó csövön be, és hátul jött ki - tocsogtam a fürdőszobában a kövezett padlón a bokáig érő vízben - mégis megértem az 55 évemet :) A porszívót utána szétszedtem és kiszárítottam, még évekig használtuk.
Megjegyzés: valahol az 50-es években lett 220V előtte 110V nálunk is a hálózat. Ha belegondoltok, ott ahol tényleg számít a biztonság és az emberi élet, ott 110V 60Hz van, és a földeletlen konnektor is szabványos. A földelés, lehet több gondot okoz mint amit megold, a plusz vezeték áráról nem is beszélve. A kereskedelemben mennyi olyan berendezés van, ami kettős szigeteléssel készül? Az eléektromos borotvák, epilátorok, hajszárítók stb. nem földelt dugóval rendelkeznek.
Összefoglalva, a szabályok, zömében a felelősség megállapítására alkalmasak, tekintet nélkül arra, hogy mi történt valójában.
Tégy lelkiismereted szerint.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

És agydaganatot kapsz tőle? :-P Egyébként a "A földelés, lehet több gondot okoz mint amit megold, a plusz vezeték áráról nem is beszélve." mondatod is megőrzésre méltó megjegyzés... Érdekes módon, ahol _jól_ csinálják meg, és ahol a berendezések sem sz@rul vannak megcsinálva, ott teljesen jó.

Nem tudjuk mit kapsz a mágneses tértől, de nem is akarom megtudni.
A nagyfeszültségű kábelt is megfoghatod (ott ahol először csináltak ilyet most is így javítják) mindaddig amíg nem "földelődsz" valahol.
Azt tudja valaki milyen is a "jó földelés"? Tudod mi az a "lépés feszültség"?
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A lépée feszültség nem annyira játszik 230V-nál, az akkor szokott bejönni amikor leszakad egy sok kV-os kábel, de ott is elsősorban állatokra veszélyes.
A mágneses térnek van egészségügyi határértéke, ha egész nap egy 100kV-os távvezeték alatt tartózkodsz akkor kb. a 10-edét kapod. Ez a rohadt nagy trafó viszont tényleg nagy mágneses teret tud kelteni, nagyobbat mint az előbbi, de egy ekkora leválasztó trafó értelmetlen...

Azt írta, hogy semmi az, amit egy nagyfesz távvezeték alatt kapsz. Ez igaz is, csak az autórádiót zavarja meg. Ha a kulcsod beáll a mágneses erővonalak irányába, az már gázosabb.

Sokan nem tudják, hogy mi a legveszélyesebb mágneses-tér forrás. Nem a távvezeték, hanem a MÁV vaskorlát. Közel van a fejedhez egy nagyfesz vezeték, ha a MÁV vele párhuzamosan odarak 100m vaskorlátot (földeletlenül), akkor a korlát mellett a mágneses tér nem sokkal kisebb, mint közvetlen a vezeték közelében.

Erről nem szoktak beszélni, csak a jóval kisebb zajt okozó távvezetékekről.

Tereljük ezeket picit helyesebb irányba. Amire írtam, hogy nem értem, az az volt, hogy a 100 kV-os távvezeték alatt a tizedét kapom. Minek a tizedét? Miből? Citromból a piacon? Vagy mi van?

A másik dolog, hogy hozzászólásodban szerintem összekuszálódik a mágneses és az elektromos térerősség. A MÁV egészen biztosan nem rak le földeletlenül fém korlátot, mert az életveszélyes lenne. Azért, mert a 25 kV-os felsővezetékhez a kapacitása kellően nagy lehet ahhoz, hogy ezen kapacitív reaktancián át a korlátot megfogva bizony elég rendes áramütés érjen. Tehát a MÁV bizony földeli azokat a korlátokat, láthatóan ott vannak a vezetékek, amelyek a vasúti sínnel kötik össze a korlátot. Az nem világos, hogyan jön ide a mágneses tér. Ahhoz jelentős áram kellene. Mondjuk van is, mert ha gyorsul egy V63-as mozdony, a sínben elfolyik talán 150 A a talpad alatt, amin lehet, épp strandpapucsban állsz. És akkor mi van? Milyen interakció jön létre az alacsony frekvenciás mágneses tér és az élő szövet között?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerintem a nagyfeszültségű távvezetékekre gondolsz. A távvezetékek (légvezetékek) lekapcsolása (feszültségmentesítése) kieséssel járna az energiaszolgáltatásban, illetőleg a le- és visszakapcsolás komoly igénybevétellel járna...stb. Ezért a karbantartásokat és a javításokat feszültség alatt végzik (FAM). Két módja létezik. Az egyik a védőruha. Ez tulajdonképpen szigetelő ruházat. A másik lehetőség, hogy a szerelő a vezetékkel azonos potenciálra kerül. Pl. 750 ezer voltos feszültség szintre. Gondolj a madarakra :-)

A jó földelés az úgynevezett földelési ellenállás megfelelő értéke, amely mérhető. Az elv röviden annyi, hogy a földelésen folyó hibaáram hatására a védelem lekapcsoljon. Ha a tested nagyobb ellenállású, mint a földelés ellenállása, akkor ideális esetben a hibaáram a földelés felé folyik és nem rajtad keresztül. A védelemnek azt is tudnia kell, hogy ha a hibaáram az emberi testen folyik át, akkor is leoldjon. A hibaáram mértéke mellett az idő tényező is fontos. Egy áramvédő kapcsoló 0,2 s belül kapcsol le. Sokan Fi-relének nevezik, teljesen hibásan. A Fi-relé elnevezés a német szaknyelvből érkezett a magyar szakzsargonba. Helyesen ÁVK rövidítéssel használjuk.

Lépésfeszültség ritkán kialakuló jelenség, de érdemes mindenkinek megtanulni, mert az életben találkozhatunk leszakadt távvezetékkel. Egy leszakad vezeték környezetében előfordulhat hogy a talaj feszültség alá kerül. A feszültség lehet olyan nagy, hogy lépéskor a két láb közötti távolságon veszélyes feszültség különbség alakul ki. Ha lépünk akkor a lábunkon keresztül a testünkben áram fog folyni. Ez halálos lehet!
Tanítsátok meg a gyerekeiteknek, hogy leszakadt vezeték környezetében nem szabad lépni. Lehetőleg ne mozduljon. A védelmek érzékelik a földzárlatot, de többször visszakapcsolnak, illetőleg nem tudható, hogy ténylegesen feszültségmentes-e a vezeték. Aki bátor az páros lábbal kis ugrásokkal eltávolodhat helyszíntől. Ezek olyan esetek, amikor semmi sem biztos. A biztonságos távolság sem ismerhető.

Na ez egy nagyon jó hozzászólás! Mindenki figyelmébe ajánlom.

OFF: Egy másik tevékenységi körömben az ÁVK = árú védelmi kapu - ilyeneket látsz a hipermarketekben és rengeteg butikban is. Sajnos a Fi relé ragadt meg a köztudatban, ezt mindenki érti (érteni véli).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

+1, egy 1:1-es, 1-2kW-os trafó képes maga körül 10-20m-es kiterjedésű, szórt mágneses teret kialakítani. Mivel ez elektromágneses zavarnak számít, az összes erre érzékeny berendezésben problémát okozhat. Nem akarok kuruzsolni, de ha az emberi szervezet érzékeny az ilyesmire, akkor annak sem tesz jót, ha egy masszív elektromágneses mezőben tölti a pihenését...

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Már ne haragudj, de nekem furcsa, amit írsz. Elsősorban a 10-20 m-es kiterjedés. Ahogy távolodunk a transzformátortól, úgy csökken a térerősség, de ez egy folytonos függvény, nem úgy van, hogy itt még van, ott már nincs. Csak akkor nevezhetsz meg távolságot, ha valamilyen peremfeltételt állítasz mellé, például azt, hogy a térerősség adott érték fölött van. No, de nézzük, mit mond erről Dr. Vágó István, amennyiben a távolság az áramot vezetőtől viszonylag nagy:

H ≅ I * A / (2 * π * z3),

ahol A a körvezető által bezárt síkfelület, I a körvezetőben folyó áramerősség, z pedig a kör középpontjától a kör síkjára merőlegesen mért távolság.

Ebből tehát látszik, hogy - legalább is ebben az esetben - a távolság harmadik hatványával csökken a mágneses térerősség.

A másik, hogy miért érdekes az 1:1-es áttétel? Nem mindegy, hogy az adott gerjesztést sok menet kis árammal, vagy kevés menet nagy árammal hozza létre? Akinek ez a baja, rakjon a transzformátor köré rövidrezárt menetet alkotó rézfóliát, amelyik igyekszik legerjeszteni a szórt mágneses teret. (Értelemszerűen nem egy-egy oszlopot fogunk közre rövidrezárt menettel. :) )

Igazából nem tudom, milyen hatása van a kisfrekvenciás elektromágneses mezőnek az élő szervezetre, de nem nagyon látok fizikai okot a kölcsönhatásra.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igy van, csokken. Nyilvan nem marad ugy, de nem is irtam ilyet, igy nem ertem a problemafelvetest. :)
Az attetel nem erdekes, csak peldakent hoztam fel, egy teljesen szokvanyos, ilyen teljesitmenyu biztonsagi transzformator eseteben legalabb ilyen szorasra lehet szamitani. En sem tudom pontosan az elettani hatasat, de ez nem jelenti azt hogy nincs karos hatasa (mint ahogy azt se hogy van, de jobb felni).

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Azt magyarázom, hogy nincs olyan, hogy 10-20 m-es kiterjedés. 100 m-re is lesz térerősség, legfeljebb mérhetetlenül kicsi. Tehát csak akkor van értelme ennek, ha úgy definiálod a kiterjedést, hogy azon pontok halmaza a térben, ahol a térerősség egy adott értéknél, valahány A/m-nél nagyobb. Ha nem adsz peremfeltételt, akkor értelmezhetetlen, mekkora a terület, amelyet megszór mágneses térrel, hiszen annak nincs határa, fala.

A másik dolog, hogy itt csupán a szórt térről beszélünk, a fluxus jelentős része a vasmagon belül marad, a levegőnek alacsony a permeabilitása, így aztán nagy a mágneses ellenállása.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem kelleni ilyen pici 1-2 kW teljesítménnyel foglalkozni, hiszen emberek dolgoznak villamos elosztó központokban, trafóállomásokon (ott vannak W-ok, meg mezőerő). Ezen emberek tapasztalatával, ha van ártalmaikkal, lehetne valami kezdeni meg ebből következtetést levonni.

Kis humor :
http://index.hu/video/2014/09/10/bazisallomas/

Mas dolgozni egy elektroszmoggal szennyezett kozegben, es mas elni (aludni, pihenni) benne. Ha teged mar maga a tudat sem zavar, akkor szerencses vagy, en inkabb kerulom.
A szort elektromagneses ter az erre erzekeny berendezesek mukodesere is karos, jo moka pl. Arnyekolatlan keszulekben brummot izolalni, csak mert arrebb egy korszerutlen kialakitasu trafo uzemel.
--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Költözz a Marsra ott igen gyenge a a mágneses mező, ott csak a Nap mágneses mezejével kell megbékélned, vagy árnyékolni :-D .
Szerintem tökmindegy, hogy dolgozol vagy pihensz a mágneses mező "ártalmasságát" tekintve. A kitettség időtartama számít.

Az elektorszmog az olyan mint a sugárfertőzés?
Az egyik nem fertőz a másik meg nem szennyez :-)

Lehet félvállról venni, de van olyan.

Feltaláltak műszert, ami csipog ha a falban vezetéket érzékel valahol. A bejáratnál, ahol az elosztók vannak, akárhová rakod csipog, mert rengeteg vezeték jön be és ki.

Tehát mérhető az egész. Az másik kérdés, hogy terád hogyan hat...

A mágneses mező nem azonos az elektromágneses mezővel, az élettani hatása is eltérő (nem mindegy ugyanis, hogy a természetben megtalálható, enyhe mértékű, folyamatos mágneses térben éled az életed, vagy egy agresszívan pulzáló intenzitású elektromágnese térben). Hiába nincs az embernek szerve a mágneses tér érzékelésére, attól még az hatással van rá. Nem értünk egyet abban sem, hogy élettani szempontból mi az, ami "számít".

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Tudtommal a "két" mező azonos. (az elektromágnesesség nem piszkálná az iránytűt, de erről van irodalom... egyesített elméletek, youtube: Dávid Gyula... )
A károsságáról: Nem hallani villamosvezetők vagy villanymozdony masinisztáinak megbetegedéséről. Vagy akár a négyáramú hegesztők megbetegedéseiről (bár itt bejátszhatnak a fémgőzök).
Meg a dízel mozdony masiniszták ... mivel a dízelmozdony is villanyos mozdony.

Szerintem csak roppant szerencsétlenül fogalmazott. A kétféle mező között nincs különbség, legfeljebb a megfogalmazásában. Nyilván lehet arra gondolni, hogy a természetes mágneses mező elég gyenge és statikus, míg azok az elektromágneses mezők, amelyeket a berendezéseink hoznak létre, intenzívebbek és dinamikusak, változók, így a környezetükben feszültséget indukálnak, ha úgy tetszik, villamos térerősséget is gerjesztenek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

De hiszen ezt mondtam en is! :)
A foldmagnesseg egy gyenge, allando magneses teret alakit ki - ehhez minden foldi eloleny alkalmazkodott, hiszen benne el, a hatasa alatt all.
(ennek a hianya szinten kihatassal lenne az eletre).
Ettol elettanilag lenyegesen kulonbozik a mestersegesen gerjesztett, dinamikusan valtozo intenzitasu magneses mezo (amire termeszetes minta nem talalhato a szuk kornyezetunkben), na erre nem vagyunk berendezkedve. Az elektroszmog-nevu, (elettani hatasa tudomanyosan is kimutatott) jelenseg pontosan ettol ered.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Haaat en nem tudom te mire gondolsz, a nagyintenzitasu elektromagneses terek elettani hatasait ipari szabvanyokban is figyelembe veszik, az elektronikai berendezesek kulonfele megfelelosegit erre a parameterre is vizsgaljak.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Szerintem neked kell bizonyítanod, hogy a 2kW-os leválasztótranszformátor veszélyes az egészségre. (Az előállítása biztos :-)
A gúnyt pedig kettősséged miatt érezheted. Mivel lehet wifi-d számítógéped, mikród és ezek sugárzása miatt nem aggódsz, (legalább is itt). Pedig nagyobb frekvencia nagyobb energia.

Aggodalmad emlékeztet a "Ne aludjuk vízér felett." történetre.
Ismét egy kis humor:
https://www.youtube.com/watch?v=62XCQsQW0kY

Szerintem nekem nem kell neked bizonyitanom semmit, azt gondolsz amit akarsz! Azert mert nem soroltam fel minden lehetseges okot az elektroszmogra, meg nem jelenti azt hogy nem veszem szamitasba - meg jo hogy te igen (akkor most kell-e bizonyitani, vagy sem?!.. :))
Azt gondolom az elektromagneses terek egeszsegre gyakorolt karos hatasat ertelmes ember ma mar nem kerdojelezi meg. A vizerrel kapcsolatos megjegyzesed nem ertem, a ket eset nem analog.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A mobil igen. A dipólus vízmolekula permittivitása és veszteségi tényezője is nagy, így az energia egy részét elnyeli, abban disszipálódik el. Tehát emeli az élő szövet hőmérsékletét. Nyilván a wifire is igaz lenne, csak ott nagyon kicsi a teljesítmény, valamint kicsi a térszög, amelyet az ember teste kihasít a besugárzott térből.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Közvélekedésre hivatkozni tipikus érvelési hiba, vagyis arra, hogy valami általánosan elfogadott tény. Ez akkor is érvelési hiba ha ténylegesen az tudományos körökben, de mivel ez nem így végképp.
A földkéreg gamma sugárzása keményebb mint ezek a mindenféle cuccok. Ha egy 2kW-os trafó olyan durva lenne akkor egy 250kV-os sok MVA-as trafó mellett elmenve instant megdöglesz, vagy mégis mi történik?

Egy allitas cafolatakent arra hivatkozni, hogy az csupan ervelesi hiba - na az az ervelesi hiba! :)
Azt vitatni, hogy a magneses ternek elettani hatasa lenne, nem erdemes vitatni. Azon mar lehet vitatkozni, hogy ennek mekkora szinte, mennyi ido alat kepes onmagaban egy elo szervezetben valtozast generalni, de azt gonsdolom hogy ez viszont mar egyeni erzekenyseg kerdese. Egy 1-2kW-os trafo szort magneses tere valoban az enyhe hatasok koze tartozik (egy atombombaehoz kepest mindenkeppen), de ettol fuggetlenul megvaltozik hatasara a kornyezetenek termeszetes magneses tere, es az erre erzekeny berendezesek mukodeseben, elolenyekben egy ilyen valtozas szinten kihatassal van.

or van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"[/i]
Népi bölcsesség

Azert valaki igazán belinkelhetne már egy tudományos tanulmányt, hogy milyen betegségeket okozhat egy trafó vagy a mobiltelefon, mert eddig csupa levegőben lógó állítást hallottunk. És nem, a "keress rá" erre nem jó válasz, aki érvel, annak kell a bizonyítékot is szolgáltatnia érvelése alátámasztására.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Én nem tudok olyan hatásról, amely kisfrekvenciás mágneses tér esetében gondot okozna, de ez nem azt jelenti, hogy ilyen nincs. Azt mondják, a madarak részben a Föld mágneses tere alapján tájékozódnak. Ha ez így van, akkor az alacsony frekvenciás mágneses tér is hatással van az élő szervezetre.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha jól rémlik, a madaraknak van külön a mágneses terekre specializált érzékszerve.
Hülye példa: bennem az őseim számítógépének magas hangon sípoló tápja olyan biokémiai folyamatokat indít el, ami a vérnyomásom megnövelésével együtt egy "legalább addig kapcsoljátok már ki azt a k... gépet, amíg én itt vagyok" felkiáltáshoz vezet. Rájuk viszont, mivel koruknál fogva már egyáltalán nem hallják a magas frekvenciás zajokat, nem hinném, hogy bármilyen negatív hatással lenne.

"Azt gondolom az elektromagneses terek egeszsegre gyakorolt karos hatasat ertelmes ember ma mar nem kerdojelezi meg."

Én pedig azt gondolom, hogy ez így ebben a formában baromság, ijesztgetés, FUD.
Pl. az se biztos, hogy egy adott em. tér gyakorol-e egyáltalán bármilyen kimutatható hatást az emberi szervezetre. Ez pedig előfeltétele (lenne) annak, hogy elkezdjünk ezen hatás károsságáról vitatkozni.

kreténségnek tekinteni azt, hogy valaki megtesz helyetted valamit, amire te magad láthatóan képtelen vagy és majd erre még te vagy felháborodva - na az a vastag kreténség! de valóban, ez kétségtelenül szórakoztató... :D

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Régebben találtam valahol egy tanulmányt arról, hogy a tartósan jelen levő nagyfrekvenciás elektromos terek (tipikusan bázisállomás környékén) föllazítanak bizonyos szöveteket, pl. átjárhatóvá teszik a vér-agy gátat. Ez aztán leginkább fejfájást okozhat, meg ki tudja, még mit.

Igen, de pont ezért létezik szabály a bázisállomások telepítésére vonatkozóan, hogy milyen környezetben nem lehet lakóhely, stb. Szóval legfeljebb a bázisállomás-szerelők vannak bajban, nekik meg ez kb. olyan munkahelyi kockázat, mint a röntgeneseknél a sugárfertőzés.

Én még nem láttam egyetlen olyan tanulmányt se, ami alátámasztaná, hogy a mobiltelefonok és a hasonló típusú készülékek használatának a függőségen és az ínhüvelygyulladáson kívül más élettani hatása is lenne.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Pontosan, nem mindegy a sugárzás nagysága. Ha rádesik egy tonnás kő akkor szinte biztosan belehalsz. De ha rádesik egy pár milligrammos homokszem, annak nagyon más a hatása.

Ettől függetlenül lehet olyan hatása, amit évtizedek múlva lehet csak kimutatni. És a gyártók befolyását se szabad lebecsülni, lásd még ólmozott benzin, azbeszt és stb.

A vérben vas van rengeteg. A vasra a mágneses tér hatással van.

A "nem károsítja"-szóról az átalánosiskolai osztályfőnök jut eszembe. A mágnessel a TV elektronsugarait el lehet téríteni, nyugodtan ki lehet próbálni, nem károsítja.
Nem is károsította, csak a színes tévén egy lila folt megjelent azon a helyen, ahol a mágnessel szórakozott.

Egyébként meg nem kell mágneses ágyért az ezoterikusoknál 2 milliót otthagyni, szimplán csak áttolod az ágyat a villamos biztosítékok mellé. Az kellően nagy zajt csinál ahhoz, hogy még ezózni se kelljen.

Tudod milyen eros az MRI? Mocskosrohadtnagyon, a benned felejtett makszemnyi vasdarabot kitepi a testedbol, a pacemakerrol nem is beszelve. Tudod mennyi hatasa van a szervezetedben levo oldott allapotu (!) vasra? Minimalis, amennyiben nincs vastultengesed. Nagyon, nagyon-nagyon keves vas van az emberben a tesstomegehez viszonyitva, par gramm, talan kevesebb, persze emberfuggo. Nyers atomi formajaban pedig szinte egyaltalan nincs, ha jol tudom, a haemoglobin is kotott formajaban tartalmazza a vasat, ami igy nagyon kevesse reagal a magnesre.

Na, ezutan mondd el megegyszer, pontosan milyen hatassal van a minket korulvevo mestersegesen gerjesztett magneses ter a szervezetunkre?
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Az orvosok szokták nézegetni, hogy mikor volt utoljára MRI-d. Valószínűleg csak hobbi időtöltés, hogy mindent nyilvántartanak és dokumentálnak és figyelik, hogy egy év alatt hányszor MRI-ztek meg.

Majd szólok nekik, hogy fölösleges mindezt nézegetni, mert te náluk jobban tudod és szerinted nem veszélyes.

A régi szabvány szerint linóleum vagy parketta padlónál nem kötelező, a fürdőszobák 95%-ban csempe van az egyik se, a mai szabvány szerint mindenhol kötelező a védőföld. Simán lehet nem kettős szigetelésű cucc a fürdőszobában pl.: olajradiátor. A leválasztó trafó ilyen teljesítmény esetén kivitelezhetetlen.

Megjegyzés: valahol az 50-es években lett 220V előtte 110V nálunk is a hálózat. Ha belegondoltok, ott ahol tényleg számít a biztonság és az emberi élet, ott 110V 60Hz van, és a földeletlen konnektor is szabványos. A földelés, lehet több gondot okoz mint amit megold, a plusz vezeték áráról nem is beszélve. A kereskedelemben mennyi olyan berendezés van, ami kettős szigeteléssel készül? Az eléektromos borotvák, epilátorok, hajszárítók stb. nem földelt dugóval rendelkeznek.

A 110V ugyanúgy agyonbasz, mint a 220. Az a feszültség, ami biztonságosan taperolható, kb. 25-30VAC.

A földelésnél olcsóbb általános (bármilyen fogyasztóra alkalmazható) érintésvédelem nincsen. A kettős szigetelés csak bizonyos fogyasztók esetén kivitelezhető (gyakorlatilag azoknál triviális, ahol nincs érinthető fém alkatrész, vagy törpefeszültségről táplálható; ha bármilyen csatlakozó van rajta, attól is szigeteléssel el kell szigetelni - ezért van a mai laptopoknak védőföldes tápja), a leválasztott 220V mellett csak elég drága módon lehet biztosítani az elvárható biztonságot (a leválasztás csak addig biztonságos, amíg az első zárlat be nem következik - de mivel ezt amúgy nem vennéd észre alapból, zárlatfigyelő áramkört kell üzemeltetni, ami az első zárlatnál lekapcsolja az egészet a francba).

Attól, hogy egy nyilvános fórumban obszcén kifejezéseket használsz nem leszel hitelesebb.
Az áramütés halálos kimenetelének valószínűségéről lehet beszélni.
Kimutatták, hogy az 50Hz majdnem a legrosszabb ilyen szempontból az meg, hogy a 110V kisebb valószínűséggel okoz halálos kimenetelű balesetet szerintem nem kell alapkutatásokat végezni.
A kettős szigeteléssel kapcsolatos leírásod helytálló.
A földelés mint védelem addig jó ameddig és amennyire a biztosítékok működőképesek. A jelenlegi helyzetben ezért tudom javasolni a Fi relé beépítését.
Számomra rejtély, ami vidéken, a közvetlen szomszédomnál történt. Felújították, rendbe tették az elektromos hálózatot a házban. Néhány hónap múltán észlelték, hogy a zuhanyozóban ráz a víz. Többen megvizsgálták mi lehet az ok, de nem találtak semmi határozott okot. Beépítettek egy Fi relét. Ennek ellenére újfent rázott a zuhanyozó és egyik biztosítékot sem csapta le. Utána nem sokkal javítottak egy világító testet (plafonra szerelt fémházas), ahol állítólag zárlat volt - mi mihez sajnos nem tudom, de azóta a jelenség megszűnt.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ezek a kedves dolgok akkor szoktak lenni ha ősrégi borzalmas kábelek vannak a falban, ott szoktak ráz a zuhanyzó (mondjuk ez lehet bojler is, sőt olyan 80%, hogy az), meg ráz a fal dolgok lenni, oda nem fi relé kell hanem kábel csere (persze a FI relé beszerelése is fontos, de ezt a problémát nem az fogja megoldani)

Attól, hogy valaki azt mondja, hogy "rendbe lett téve" csak az biztos, hogy valaki ezt mondta. Hogy tényleg a vonatkozó előírásoknak és biztonsági elvárásoknak megfelelően lett-e megcsinálva, arról semmilyen információt nem hordoz.
A második fele, miszerint "ráz a víz", közel 100%-os biztonsággal jelzi, hogy _nem_ végeztek korrekt munkát, pláne azzal együtt, hogy "beraktak egy fi-relét és újfent rázott a zuhanyzó". (Apróság, de ha fi-relét raknak be, akkor nem a kismegszakító, hanem a relé fog "megszólalni" a megfelelő nagyságú áramkülönbség esetén...).
Fémházas világítótestet javítottak... Van tippem, mi lehetett a gond - és szinte biztos, hogy ezen kívül(!) is vannak baromi nagy hibák a kivitelezésben.

Egy gondolatom nekem is van. Lehet, hogy a fém házat nem a védőfölddel, hanem a nullával „földelték”, így az érintésvédelmi relé nem szúrta ki, mert a nullán folyt vissza a fázison kifolyt áram. Ilyesmire gondoltál?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez még nem magyarázná miért ráz a zuhany. Hacsak nem fogja a lápa házát zuhanyzás közben.

Nálam elég nagy katyvasz a kábelezés, egy részét rendbe tettem már és mivel a víz útja a zuhanyba szivattyú->házi vízmű->villanybojler útvonalon megy én is raktam be egy fi relét is. Teszteltem is, kiöntöttem egy kis vizet az udvaron és beledugtam egy madzagot, amin a fázis volt. Szépen le is oldott. :)

--
Rózsár Gábor (muszashi)

A fürdőkádba dobott elektromos hajszárító megfelelően kiépített ÁVK (FI relé) esetén 50%-os hatékonysággal ment életet(10mA-s fürdőszobai ÁVK). Két emberből egy marad életben, ha ha minden tökéletesen be van állítva. A zuhanyzó és villanybojler ugyanez az eset.

Sajnos a nép gyakran elfelejtkezik arról, hogy az ÁVK csak csökkenti a halálos áramütések számát, de messze van a 0%-tól.

99%-ról nyomja le 50%-ra, ezért a legjobb nem kipróbálni.

Kimegy a villanyszerelő és megállapítja, hogy az áramütés hogyan történt (helyszínelés). Ezek után megosztja a néppel interneten és elmeséli, hogy hány esetben volt még értelme kihívni a mentőket, hány esetben kellett a temetkezési vállalat.

Élő/meghalt emberekből levont következtetés. Összeszámlálod a hullákat és megnézed, hogy mennyi az arány, ha megfelelő a hálózat.

Ennyire egyszerű, nem is gondolnád, mi?
:)

Jogos, de mondjuk átázott testtel a fürdőkádba esett hajszárítónál gondolom az elenyésző kisebbség mászik ki a kádból saját lábán.

Van egy Columbo film, ami úgy kezdődik, hogy bedobja a muksi a konyhai robotgépet a kádba, miközben a rokona benne fürdik. Természetesen a filmben az áldozat azonnal meghal.
Kezdetben azt gondoltam, hogy csak a film kedvéért ilyen egyszerű, de egy elektronikai fórumon felhomályosítottak, hogy valóban nem volt túl sok esélye a túlélésre.

Kimutatták, hogy az 50Hz majdnem a legrosszabb ilyen szempontból az meg, hogy a 110V kisebb valószínűséggel okoz halálos kimenetelű balesetet szerintem nem kell alapkutatásokat végezni.

Persze, de a különbség a két valószínűség között nem éri el azt a szintet, hogy megalapozottan lehessen azt mondani, hogy ahol a biztonság fontos, ott 110V-ot használnak. Mert mindkét esetben igen nagy marad a valószínűsége a halálos áramütésnek. Ezzel szemben a törpefeszültségről üzemeltetett fogyasztóknál lehet arról beszélni, hogy ahol a biztonság fontos, ott 24V-ról üzemelnek a fogyasztók, mivel ez _érdemben_ csökkenti a halálos áramütés valószínűségét. Tehát nem mindegy, hogy mondjuk 99%-ból lesz 96%, vagy 0.5%.

A földelés mint védelem addig jó ameddig és amennyire a biztosítékok működőképesek.

Nem a biztosítékokkal szokott a probléma lenni. Hanem a hibás, slendrián kivitelezéssel. Mint a példádban...

Többen megvizsgálták mi lehet az ok, de nem találtak semmi határozott okot.

Ebből egy valami szűrhető le nagy biztonsággal: egyikük sem értett a munkájához. Ahol ráz a zuhanyzóban a víz, ott egyetlen dolog biztos csak: nincs korrektül kialakított EPH. Tehát nem (csak) Fi-relével kellett volna bűvészkedni (eleve: milyen felújítás volt, ahol nem raktak be már kapásból Fi-relét?), mert anélkül is lehetett volna a nemlétező/hibás bekötésű EPH rendberakásával kezdeni.

Én élő embert nem láttam még magánlakásban pl. érintésvédelmi felülvizsgálatot csináltatni. Nyilván új kivitelezés esetén megcsináltatja a kivitelező/beruházó, egyrészt mert kötelező, másrészt mert papírt szeretne arról birtokolni, hogy ha valaki meghal, akkor nem ő volt a ludas. Cégeknél/irodaházakban sem szokták elhanyagolni a dolgot. De lakásfelújításnál még sosem hallottam ilyenről. Így fordulnak elő az olyan esetek, mint ez a rázós zuhanykabin.

Tisztázandó néhány dolog.
A törpefeszültség (pl. a 12V,24V,48V) önálló érintésvédelmi megoldás. Fontos kitétel, hogy csak úgynevezett biztonsági transzformátorról táplálhatók.

A biztosíték nem érintésvédelmi megoldás, hanem túláramvédelemre való. Tehát a biztosíték a berendezést vagy a vezetéket védi. Földzárlat esetén nagy zárlati áramok keletkeznek, ezek szintén túláramok.
A félreértést az okozza, amikor a berendezés érinthető felülete is feszültség alá kerül földzárlat esetén. A földelés olyan érintésvédelmi megoldás ahol az érinthető (vezető) felületek földpotenciálra vannak kötve. Megfelelő földelés esetén a hibaáram a föld felé folyik. Előfordulhat olyan eset, amikor a földzárlati ponton csekély mértékű áram folyik, ami nem elég a túláramvédelem kioldásához. Ez egy veszélyes eset. Ezért tették kötelezővé az áram-védőkapcsolót minden dugaszolóaljazat áramkörre, illetve a lakásokban egy 10-30mA érzékenységűt.
Lényeges, hogy az ÁVK nem önálló érintésvédelmi megoldás, csak kiegészítő megoldás.
Akinek van lehetősége, mert lakást felújít... stb. mindenképpen javasolt (egyébként kötelező is) egy ÁVK beépítése az elosztó táblába. Nagyon megnöveli a biztonságot!

Az EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) kiépítése szintén kötelező. Célja az egyéb fémszerkezetek összekötése, hogy közöttük ne alakulhasson ki potenciálkülönbség. Az EPH hálózatot is be kell kötni a földelésre egy ponton.

Ám hiába a rendes szerelés a lakáson belül, ha a földelő szonda évtizedek alatt elkorrodálódott, semmit sem ér. Az ilyen nem látható hibákat csak méréssel lehet kimutatni. Egy "sima" villanyszerelő ilyen hibakeresésre nincs berendezkedve és ritkán ismeri fel a hibát. Ha ráz a víz, akkor érintésvédelmi felülvizsgálót kell hívni.

Ez megint egy nagyon korrekt, világos hozzászólás!
A földeléssel kapcsolatos bekezdést külön ajánlom mindenki figyelmébe!
Senki ne ringassa magát abban a hitben hogy a földelés valami örök dolog. Különösen fontos ez a családi házakban ahol MINDEN rajtad múlik. A földelés karbantartást és felügyeletet igényel.
Az egyszerű, régi regula úgy szól, ha egy 20-40W izzót a fázis és a föld közé kötünk - ÁTMENETILEG!!! - annak szépen égnie kell. A teszt nem 100% de ha ez azt mutatja, hogy az izzó nem, vagy csak halványan ég akkor ott nagy baj van! Figyelem ott van a Fi relé is!
FONTOS: Ez a teszt csak kellő elővigyázatossággal, körültekintéssel végezhető. Senkinek eszébe ne jusson a föld és a fázis közé valami fogyasztót üzuemszerűen bekötni!

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Két éve volt egy részleges átalakítás a családi házamban és kellett pár új lekötés,kapcsoló,konnektor.Szóltam a helyi villanyászoknak,hogy meg kéne csinálni.Mondták oké,de miután felmérték a terepet azt is mondták,hogy mivel nincs firelé a rendszerben,azt is ki kell építeni.Megcsinálták,igaz a költségvetés megnőtt,de legalább mostmár szabványos és biztonságosabb az elektromos hálózatom.

Közben végigbontogattam a dobozokat, és több helyen is találtam megégett kötést (megolvadt, megbarnult szigetelőszalag, a vezetékek szigetelése épnek tűnik). Még egy érv a csere mellett.

Nem olvastam el egy kommentet se, ha valaki írta már, akkor bocs.
Szóval az aluminium és a réz között elektrokémiai korrózió lép fel, ezért nem szerencsés közvetlen kapcsolatot létesíteni közöttük. Hétköznapi nyelven szólva: "megeszik" egymást, a kötés laza lesz, ívképződésre adhat lehetőséget. A villamos ív pedig a lakástűz okozója. Karos wago a megoldás. Ebből van többféle. Sorkapcsot (csokit) már rég nem használunk, és más wago fajtákat sem. A karossal nem nyúlsz mellé.

A rugóssal az a baj, hogy nem stabil a kötés. Előfordulhat, hogy amikor a vezetéket beigazítod a dobozba, akkor elenged. Volt még a kúpos wago (van is nekem), de arra nem találtam linket. Ott nincs is szétválasztva a vezeték - a réz, aluminium ugyanúgy egymás mellett van, mintha összecsavarnád.

Nem karos, csatos. Ezzel a wagoba sodrott vezetéket (pl.: MT) lehet tenni a tömör vezetékre ott a sima bedugós rugós wago. Ha megfelelő hosszban le van csupaszítva a vezeték és rendesen bele van tolva a wagoba, akkor az nem fog onnan kicsúszni. A vezeték bedugása után meg kell húzgálni a vezetéket, hogy stabilan tartja e rendesen a köröm a wagoba.

Ha már lakás felújítás, akkor érdemes átgondolni az elektromos hálózat felújítását is. Tudom nem olcsó, de jó pár évtizedig nem lesz vele gond feltéve, ha megfelelően, az érvényben lévő szabványok betartásával van kivitelezve.
Régebben nem feltétlenül használtak kötőelemeket, a vezetékek összesodrása és szigetelése szigetelő szalaggal elfogadott technika volt.
Az alu vezeték kevésbé bírja a terhelést mint a réz, nagyobb az ellenállása is (0,0285 ohm/mm2, réz 0,0176 ohm/mm2) és jobban melegszik.
A toldozás - foldozás csak átmenetileg oldhatja meg a problémát vagy csak átmenetileg előzheti meg a nagyobb bajok kialakulását.
Javaslom még a túlfeszültség védelmet is, legalább a belső védelem (B - C osztály esetleg az érzékeny eszközök közvetlen védelme) kialakítását is.

Hívj egy villanyszerelőt (szakembert, mármint igazit, ne olyat, aki csak azt állítja magáról, hogy az), és beszéld meg vele!
Ha most nincs egyszerre annyi pénzed, amennyi kell, akkor kis lépésekben is haladhatsz a cserével. Egy igazi szakember meg tudja határozni, hogy melyek az "égetőbb" prblémák, amiket sürgősebb javítani.
Olvasva a hozzászólásokat, sokan túlreagálják a problémádat. Tény, hogy szabálytalan és veszélyes is, de azért világvégétől nem kell tartani. Persze jobb félni, mint megijedni, de azért ne legyen már pszicho-thriller az életed emiatt.

A hozzászólásokban feltűnt, hogy mindenki biztosítéknak nevezi a biztosítót. Már csak én emlékszem, hogy a biztosító a helyes kifejezés? Ennyire elterjedt a biztosíték (tévesen) elnevezés? Úgy néz ki olyan lett, mint a hacker probléma... :(

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Nem egészen.....
"A vizsgakérdésekben a válaszokban is nagyon kis különbségek vannak (pl.csak egy szó, egy vessző stb.) És több nehezen megérthető utasítást, ami több száz oldalt kitesz kellene tudni pontosan szóról szóra és az összes ábrával. A sikeres vizsgához minimum 75%-os eredmény az elvárás, még a felsőoktatásban sincs ekkora követelmény."

http://munkahelyiterror.blog.hu/2014/02/17/komoly_problemak_a_mav_zrt_a…

És ez kb így van! Ezután el lehet dönteni, hogy nehéz vagy sem, 3 tanfolyamból 90 emberke 10-nek sikerült.

Erősáramú és hűtős tapasztalat szerint ahol alu vezeték direktbe csatlakozik rézzel ott egyéb galádság is lehet. Nézesd át az elektromos hálózatod. Időszakos felűlvizsgálást még a pepec rendszereknél is csinálnak.