Hogyan működött régebben e-mailezés UTF-8 előtt?

Web, mail, IRC, IM, hálózatok

sziasztok,

pár dolog nem világos a számomra... a kilencvenes években nagyon sok probléma adódott az ékezetes betűkből. Elküldtem egy e-mailt egy másik címre (amely másik domain-ban volt), és nagy volt az esély rá, hogy hibásan jelennek meg az ékezetes betűk. Ha az én domain-om mondjuk latin2 kódolást használt, és elküldtem az e-mailt egy olyan domainra, amelyik másik kódolást használt, akkor melyik szerver alakította át az üzenetet? Vagy a túldoldali szerver megkapta, hogy az én üznetem latin2 kódolású, és akkor az üzenet megjelenítésénél átváltottak ők is latin2 módba? Vagy átalakították a saját kódkészletükbe, és úgy jelenítették meg az üzenetet?

Hogy lehetett például orosz-magyar szótát készíteni anno? A latin2-ben nincsenek benne az orosz karakterek, az oroszban, meg gondolom nincs 'ő' és 'ű'?

köszi

  • 4894 megtekintés

( zsigabiga | 2015. 02. 06., p – 21:13 )

Szia!

Semmilyen átalakítás nem volt, és tudtommal most sincs (valaki javítson ki ha tévedek). Az karakter kódolás meg van adva az e-mail fejlécében (jobb esetben), és az alapján kellene tudnia a kliensnek, hogyan jelenítse meg.

( zrubi v | 2015. 02. 06., p – 21:43 )

"A regi szep idok" ;)

Én személy szerint úttörőként kezdtem (linux alatt is) ékezeteket használni mindenhol (igen, még egy fapados terminálban is). Ez akkoriban a szakmán belül igen nagy tabu volt, és mindenki hülyének nézett, hogy magyar a default billentyű kiosztásom is, és a levelekben is ékezeteket használok.

A probléma anno egyébként az volt, hogy a legtöbb (levelező) program nem jelölte meg megfelelően hogy a levél milyen karakter kódolással íródott, így a címzett kliensén múlt, hogy azt miként próbálja dekódolni. (sőt, a fejlécben lévő mezők kódolása a mai napig nem egységes! az ékezetes domainek megoldásáról meg ne is beszéljük.)

Sikeres dekodólás után még a karakter készletekkel is meg kellett birkózni, mert ha a címzettnél nem voltak telepítve megfelelő betűtípusok, akkor hiába a megfelelő kódolás, mégis hiányzó ékezeteket karaktereket látott...

Egyébként még ma is sok betűtípus van mi csak ASCII karaktereket tartalmaz, és olyan fostalicska program is, ami nem ismeri az UTF-8 kódolást.

--
zrubi.hu

( uid_6201 v | 2015. 02. 07., szo – 09:17 )

A legelső megoldás a repu:lo"e'kezet volt. Rengeteg szoftvernél a 7 bites kódtábla után nem volt élet.
Aztán pedig jött a (hogyan hívják?) =a1 --> 0xa1 á betűre. Tehát egyenlőség jel és a hexa kód. Viszont nem volt megadva vagy figyelembe véve a levél fejlécében, hogy milyen karakterkódolással érted a 0xa1-et.

Ma már benne van a fejlécben a karakterkódolás és a legtöbb levelezőkliens figyelembe veszi.
Sajnos az egységes UTF8-ra még mindig nem sikerült átállni.

( ddmb | 2015. 02. 08., v – 11:19 )

@zsigabiga
@zrubi
@hg2ecz

kösz a hozzászólásokat... de mi van akkor, ha egy e-mailt én webes felületen olvastam, amely tételezzük fel, hogy latin2 kódolású... kapok egy levelet, amely latin1 kódolású és azt kell egy latin2-es környezetben megjelenítenem.. ekkor mi történt? Gondolom a weboldal nem kapcsolt át latin1-be az e-mail kedvéért.

"a kilencvenes években nagyon sok probléma adódott az ékezetes betűkből. Elküldtem egy e-mail"

Ekkor még nem volt probléma a webes levelező. Volt terminálból
- elm
- mutt
- pine
- ...

Aztán lassan megjelentek a bináris asztali kliensek, amik pop3 hozzáféréssel vették át a levelet.
A webes levél megjelenítés témája inkább ezredforduló környéki volt.

Egyébként a megoldás a HTML-be berakható &#decimális szám; formában berakható unicode karakter volt.
Ma is az „akármi” (& #8222;akármi& #8221;) kifejezést gyakoran használjuk a magyar idézőjelezésre az "akármi" angol helyett. Ugyanígy beszúrható a cirill karakter is bármely HTML ékezetkódolás esetén és mindig unicode értékként.

Cirill karakterek unikód szerinti hexa értékei: http://en.wikipedia.org/wiki/Cyrillic_script_in_Unicode

A kérdés csak annyi volt, hogy az adott oprendszerben volt-e egyáltalán font rá, vagy üres négyzeteket jelenített meg?

Akkor még nem nagyon volt webes kliens, de ezesetben is a kliensen múlik, és ilyenkor a kliens maga a web alkalmazás. Ezt neki kell tudni megoldani, de ő is csak a levelekben lehelyezett kódolási információból tudott volna (ha a küldö kliense belerakta volna) dolgozni.

webes kliens esetén még maga a weboldal is meg kell(ene) hogy adja hogy a html végeredmény milyen kóolású - ezt még ma sem mindenhol csinálják meg rendesen - így a böngésző maga is 'elronthatja' az végeredményt. (azaz a default beállítást használja egyéb infó hiányában)

Tehát az eredeti levél kódolása, és a webmail oldal kódolása eltérhet egymástól, nem ez az alapvető probléma, hanem a levélben lévő hibás vagy hiányzó kódolási információ.

--
zrubi.hu

( MGy v | 2015. 02. 09., h – 12:06 )

Szép emlékezetes szívás volt vele. Akik fentebb írtak már leírták.
Azért ma sem fenékig tejfel. Ha sok levelet idézgetnek különböző kódolásokkal ma is hajlamosak a levelezőprogramok eltévedni.

( gmoore | 2015. 02. 09., h – 12:18 )

nem volt vele semmi gond, mert általában nem facebookszökevény funkcionális analfabéta fogyatékosok voltak a levelezőpartnerek, mint ma

( KoGa v | 2015. 02. 09., h – 22:48 )

Azt hiszem öreg vagyok, hogy azon csodálkozom, ilyen topicok feljönnek :D

( bucko | 2015. 02. 10., k – 05:25 )

A domain-ek (netwörkök) közötti átvitelt szépen leírja az rfc822. (készült 1982-ben) Az egyes hálózatok és hostok közti átvitelt is specifikálja. Bár volt azért szívás.

Az áttörést az rfc2045, a MIME hozta 1996-ban.

Az "orosz-magyar szótát" :) ennél sokkal precízebben NEM emailben készítették. :)
Viszont a Moszkvából Budapestre érkező telex vagy távirat jóval az email előtt is működött. Ilyenkor egyezményes átírást alkalmaztak, amely angol karakterkészlettel fonetikusan jelenítette meg a szöveget. Moszkvában még nem jártam...