25 kV RMS

Értem én, hogy extrém sport, kell az adrenalin, legyőzzük a légellenállást, turbulenciát, gyorsulásokat, meg mindent. Ez csak a mechanikai vonatkozása. Aztán ott van 0:31 és 0:43 körül még némi probléma. A kerámia szigetelőkön álló tápsín, a srác fejétől centiméterekre lévő felsővezeték. A tápsínt átlépi, mintha pusztán fizikai akadály volna. A vonat kasznija földpotenciálon, a felsővezeték, meg az a rúd úgy 25 kV-on, ami pillanatértékben másodpercenként 100-szor 35.4 kV-ot is elér.

Azért a mobiltelefont már tudják használni, hiszen felvétel készült róla. Ezzel a modern kor kihívásaira fel is készültek.

:((

( Hiena v | 2014. 11. 19., sze – 07:48 )

Mégis, mi a problémád ezzel? Működik a szelekció rendesen. Még egy domináns csúcsragadozó faj esetében működik az evolúció, csak a metódusok, a szelekciós tényezők módosulnak.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( ironcat | 2014. 11. 19., sze – 09:21 )

Változnak az idők.

Régebben nem értettem (a cikkek címe alapján), hogy az FSF-nek mi köze van az RMS-hez.
Most, ennek a bejegyzésnek a címe alapján arra gondoltam, hogy RMS rossz helyre nyúlt. :-)

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Vidai Lidi kolleganőm

Ez most valamiféle aktuálpolitikai utalás?

Tőlem ne kérdezd, a négyzetes középérték miért ez. Gondolom, kifejezés. Amúgy a függvény négyzetének integrálja osztva az integrálási intervallummal, s ennek a négyzetgyöke, szóval van benne négyzet is meg négyzetgyök is.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( batyu v | 2014. 11. 19., sze – 17:18 )

Ha ez oroszország, akkor nem 25 kV AC, hanem 3000 V DC. Persze nem szeretném a dolog veszélyességét alábecsülni, csak a pontosság kedvéért.

Őszintén szólva nem olvastam utána, a magyar viszonyokból indultam ki. Azért valamit nem értek. 3 kV-ról hogyan lehet vontatni? Gondolom, 100 A-nél sokkal nagyobb áramot nem lehet átvinni az áramszedő és a felsővezeték találkozásánál, legalább is nem egy nagyságrenddel nagyobb áramot. Így viszont 1 MW alatt maradunk teljesítményben.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

1 MW azért óriási teljesítmény, tekintve, hogy a sok diesel mozdony teljesítménye is ez alatt marad, és az egyenáramú motorok nyomaték karakterisztikája jobb (ezért is készülnek a nagyobb teljesítményű diesel mozdonyok diesel-elektromos hajtáslánccal).
A DC hajtásrendszerek hátránya inkább a drágább felsővezetékezésből és áramátalakítókból, illetve a nagyfesz. AC rendszerekhez képest rosszabb hatásfokú energiatovábbításából adódik többek között.
Persze az említett DC-rendszerek esetében az átvihető max. teljesítmény is jóval limitáltabb a 25kV-os AC rendszerekhez képest, így nem alkalmasak nagy tömegű teherszállításra vagy gyorsvasutakhoz, de pl. Olaszországban hegyvidéki üzemben is sokfelé megállják a helyüket.

Nem is állítottam, hogy nincs rá igény. Csak hitetlenkedtél, hogy lehet-e egyáltalán 3kV DC-ről vontatni - lehet. Mára lassan túlhaladja a technika, nagyobbak az igények, stb., de volt idő nem is rég, amikor megérte ilyen hálózatokat is üzemeltetni, mert a korabeli más vontatási megoldásoknál előnyösebb volt.

Jó, egy villamos 550..600 V körüli feszültségről is elmegy, a metró 825 V-ról, hiszen nem kell 50 szénnel megrakott vagont elrántania magával. Az áramot nem növelhetjük az egekbe, mert gazdaságtalan a szállítása, valamint gond a sín vagy felsővezeték és az áramszedő papucs közti kontaktus.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A vasutaikon a kis kapacitású 3 kV-os, illetve 1,5 kV-os egyenáramú rendszereket használó országok, mint például Franciaország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország, Olaszország, Belgium, Szlovákia és Hollandia az új nagysebességű vasútvonalaikat már a 25 kV váltakozó áramú rendszerrel építik, illetve építették meg.

Itt olvastam.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( kleinie | 2014. 11. 19., sze – 21:03 )

Még szerencse, hogy nálunk nem divat, egyelőre... Így is késnek eleget a vonatok.