Közösségépítő játékok

+1, az a jó HR, amelynek a létéről normális helyzetben nem is tudsz. Ugyanez a helyzet a rendszergazdákkal is.

Ha kötelező, akkor szerintem is szar, de nálunk (IT-n belül) van több ilyen játék is intraneten. Pl van névtanulós játék (feljön egy név, három arckép AD-ből, kihez tartozik?), az egyik belső fejlesztésű rendszerünkben az elvégzett melóért pontok járnak (semmire nem beváltható, csak toplista van*), stb.

szerk: * ja, ez pont úgy hangzik, mint egy menedzsereknek készülő riport, de nem, ez csak egymás között pörög

Köszönöm. Abban teljesen igazad van, hogy az elnevezés nem a legszerencsésebb (sőt, kicsit sem az), ezt már mások is fájlalták, a HR az utolsó részleg egy cégen belül amelyikkel bárki is találkozni akar a munkája során.
De tegyük fel, hogy nem a HR nevében szerveződnek ilyen játékok, hanem csapatszinten, önkéntes alapon, aki részt akar venni részt vesz, aki nem az nem, egy-egy team akár saját játékokat is indíthat, hogy bizonyos szokásokat kialakítson a körein belül.
Ez egy belső motiváció, tehát nincs külső kényszer, így gondolom azért másképp fest a dolog.

Elmesélem miből indult ez az egész:
egy bizonyos cég egy-két részlegén belül felmerült az igény, hogy néhány új eszközt és szabályt vezessünk be a folyamatok egyszerüsítése, produktivitás növelése végett.
Ezeknek az eszközöknek és szabályoknak a bevezetése nem felső nyomás hatására jött, hanem mindenki által fájlalt dolgokra nyújtott megoldást, tehát olyan dolgokat kellett bevezetnünk, aminek alapvetően mindenkinek örülnie kellett volna, ezzel szemben mégsem ez történt. A következő próbálkozások történtek:
- első körben kapott mindenki egy köremailt, hogy tessék ezt és ezt használni, mert jó lesz. Senki nem használta.
- második körben írott szabályzatban rögzítve lett, hogy ezek használata bizonyos csapatokon belül kötelező. Az eredmény az első ponthoz hasonló lett.
- harmadik körben ejnyebejnye lett kilátásba helyezve, hogy ha nem használják. Ennél a pontnál nyögvenyelősen sikerült részben a kívánt eredményt elérni.

Itt le is zárulhatna a történet, de több dolog is felmerült bennünk:
- ha a későbbiekben ilyen dolgokat szeretnénk bevezetni, az ilyen időigényesen, nyögvenyelősen fog menni? Így hogy adaptoládjunk gyorsan a megváltozott piaci igényekhez, új projektekhez?
- nem vagyunk hívei a motiváció negatív formáinak, az utolsó pont keltett némi felháborodást, tehát nem volt a legjobb megoldás.

Kutattunk, olvasgattunk sokat, így találkoztunk a gamification fogalmával, elkezdtünk az ilyen dolgokra kis "játékokat" csinálni, és működött. Az emberek
nagy része szeret játszani, mozgatja őket a versenyszellem, és maga a jutalom is (ami nem feltétlenül egy badge, hanem kézzel fogható jutalom is lehet, például egy nap szabadnap, két színházjegy, vagy bármi más).
Még a kézzel fogható nem virtuális jutalmak adása is sokkal jobban megérte anyagilag, mint a korábbi módszerrel történő "bevezetés" idő és pénzvonzata, illetve a kevésbé hatékony folyamatok által okozott veszteségek.

Később felmerült a dolog, hogy ez mást is érdekelhet, ennek az eredménye a készülő szolgáltatás, angol nyelvterületről az elmúlt két hétben több mint 160 cég érdeklődött.