SOFORT Banking ???

Security-all

http://www.penzcentrum.hu/tech/meglepodnek_a_magyar_vasarlok_uj_modszer…

Mivan!?

Tehat szerintuk ugy fizessek az interneten, hogy adjam meg NEKIK a netbank felhasznalonevem + jelszavam (+ SMS kodom) es majd ok belepnek oda es atutalast inditanak az en nevemben!?!- A cikk szerint Europa szerte mukodik. Hogy tudjak elerni(?), hogy ne keruljenek masodpercek alatt az osszes bongeszo phishing szurojebe?
- A bankok tenyleg szemethunynak e folott, mert igy a kartyahasznalattal ellentetben nem oket terheli a felelosseg lopaskar eseten? ("A szerzodesben leirtuk, hogy soha ne add meg a jelszavad harmadik felnek, ugyhogy Igy Jaras Esete.")

Vagy mindez franko es az ebben partner bankok modositottak a szamlavazatesi szerzodeseiket? ("Ez a ceg franko, nekik megadhatod a jelszavad.")
A PSZAF/egyeb hatosagok mit szolnak?

Bankos kollegak mi a velemenyetek?

[szerk:]

Ugy latom, hogy a weboldaluk szerint a "mi nem tarolunk el semmit, nem garazdalkodunk" kijelentesuket a "TÜV Saarland rendszeresen ellenőrzi és tanúsítja az eljárást a német szövetségi adatvédelmi törvény irányelvei szerint."

Minden bizonnyal a magyar torvenyeknek is megfelelnek, de errol nem irnak a weboldalukon...

Arrol, hogy a bankok mit szolnak ezt irjak:

"A [Nemet] Szövetségi Versenyhivatal 2011 februárjában egyértelműen állást foglalt az ügyben. A német bankok általános szerződési feltételeit, illetve azok olyan értelmezéseit, melyek a SOFORT Banking használatát tiltják, kartelljog ellenesnek nyilvánította, és felszólította a bankokat, hogy tegyék lehetővé a bankoktól független online fizetési rendszerek, mint a SOFORT Banking, diszkriminációmentes hozzáférését. A bankok kötelezték magukat arra, hogy nyilvánosan nem jelentik ki, hogy a SOFORT Banking felhasználói megsértik a bankok általános szerződési felteteleit."

Minden bizonnyal a magyarorszagi jogi kornyezetben is OK ez es a magyar bankok is egyetertenek, de errol nem irnak...

  • 6979 megtekintés

( Chas | 2014. 04. 24., cs – 15:35 )

Vajon a CIB MobilTokent is le tudják másolni? Mert akkor vissza is adom az összes ilyen szirszart.
Főként, hogy ha több utalást indítok egymás után, külön token kódot kell csináltatnom a mobilon.

( janoszen v | 2014. 04. 24., cs – 15:57 )

Ha itt nagy meglepodes van, akkor nezz utana a SEPA Direct Debit fogalmanak is, na azon fogsz nagyot nezni. :)

( gelei v | 2014. 04. 24., cs – 16:30 )

Tfh ilyen tényleg van, működik és akár biztonságos is. De mire jó?! :)

Akkor itt egy kis tortenelemora kovetkezik. A SOFORT mint olyan nemet nyelvteruletre koncentralodik, az ottani (vagy mondhatni: itteni) igenyekbol alakult ki, megpedig a kovetkezo keppen.

Egeszen a tavalyi evig a bankkozi atutalasok a nemet nyelvteruleten egy olyan adatatviteli szabvany szerint mentek, ami 1976-os datummal irodott es meg magnesszalagos atvitelre volt tervezve. (DTAUS, avagy Datenträgeraustauschverfahren) Emellett, illetve bebbe belenove volt egy masik szabvany is, az ELV (Elektronisches Lastscriftverfahren), ami gyk a nemet banki szektorban levo direkt debitet jelentette, avagy a bankszamla adatok ismereteben a kozvetlen terhelest. Ezt a ket fizetesi modot ez evvel felvaltotta a SEPA atutalas illetve a SEPA direct debit. Ezen ket fizetesi mod mellett meg volt egy harmadik, nevezetesen a klasszikus hitelkartya.

Az a fajta bankkartya, ami Magyarorszagon elterjedt, hogy kozvetlenul a bankszamlarol vonnak le es internetes fizetesre alkalmas, itt de facto nem letezik. Ennek az okairol lehetne spekulalni, en azt gondolom, hogy Magyarorszagon a hitelkeptelenseg illetve a kesoi kezdes miatt alakult ki olyan rendszer amilyen.

Namost, ugye az nyilvanvalo, hogy a lakossag egy resze nem hitelkepes, tehat nem kaphat erdemi hitelkeretu hitelkartyat. Ennek ellenere adott az, hogy bizonyos dolgokat remote kell fizetni. Ilyen peldaul a villanyszamla, a gazszamla, az Amazonos vasarlas, stb. A mar emlitett ELV, vagyis Direct Debit erre viszont csak reszben alkalmas. Mivel nagyon nagy a rizikofaktor (hiszen csak az ugyfel szamlaszamat kell tudni), a mai napig eleg nehez hozzajutni ELV-kepes banki terminalhoz.

Maradt tehat a klasszikus atutalas. Namost, mivel az atutalas meglehetosen nagy szivas, mert az ugyfelnek kell erolkodnie es nem szabad elgepelnie semmit, a tetejebe raadasul meg varni is kell par napot, ket nagyobb/elterjedtebb rendszer alakult ki. Az egyik, Nemetorszagban, a SOFORT, avagy az azonnali atutalas. Eleinte (tudtommal) ugy mukodott, hogy a Te banki adataidat atproxyzva inditotta az atutalast, azota talan valami API-t takoltak hozza. A masik, az Osztrak, az EPS, ami egy harom szereplos banki atutalasos fizetesi modszer es amit hallottam rola, eleg maceras implementalni.

Emellett persze megszamlalhatatlanul sok fizetesi modszer van recurring es nem recurring fizetesekre, a munkaidom egy jelentos reszet ezek implementalasaval es a sajatossagaik kiismeresevel toltom. Remelem, hasznos volt.

Roviden es tomoren: Magyarorszagon pontosan semmi ertelme nincs, mivel mindenkinek van internetes fizetesre kepes bankkartyaja.

En harom lehetoseget tudok elkepzelni a SOFORT uzletstrategiajat illetoen:

1. Azert mennek Magyarorszagra, mert mindenhol ott akarnak lenni, attol fuggetlenul, hogy mennyire sikeres az adott orszagban a koncepcio.

2. Azt gondoljak, hogy izombol (ertsd: a merchantek meggyozese alacsony jutalekok) le tudjak tolni az emberek torkan ezt a fizetesi modot.

3. A SOFORT-nal senki nem elemezte, erezte at igazabol a "Magyar valosagot", vagyis a hazai mentalitast a bankkartyaval kapcsolatban.

Ez utobbit tartom kevesbe valoszinunek, a SOFORT-ot ismerve atgondoltak ok ezt.

Én ezt vitatom, ugyanis, Magyarországon, a bankkártyás fizetés az ügyfélnek (vevő) és a weboldalnak (eladó) is sok pénzbe kerül 3-5% között. Ezt sok vállalkozás nem akarja (tudja) kigazdálkodni. Mivel ilyen szempontból, sookan szeretnének olcsó, megfizethető elviselhető megoldást, igen is van mit keresnie a SOFORT -nak. Mivel ugye utalásról van szó a kültség nagyobb része a vevőt foglya terhelni, így a vállalkozó könyebben fog a rendszerhez csatlakozni.

Nyilván más kérdés, hogy a költségeket ismerve a vevő mennyire akarja majd ezt választani. (Nyilván a felmerülő költségek később derülnek ki).

----
올드보이
http://molnaristvan.eu/

mikor elkoltoztunk Svajcba, meg is lepodtem, hogy senki nem kap a bankjatol "normalis" (ertsd: visa/mc) kartyat, csak debit kartyat, amit neten nem lehet hasznalni. mikor megkerdeztem, hogy akkor megis mivel vasaroljak online, azt mondtak, hogy igenyeljek hitelkartyat... :)

Ausztriában ezt fejeld meg azzal, hogy hitelkártyát nem kapsz a bankszámlanyitás utáni első 3 hónapban. Még szerencse, hogy a szolgáltatók itt mind üzemelnek direct debittel, különben hitelkártya nélkül anno én is ráállhattam volna a szopórollerre. :)

Hitelkártyafronton meg az az érdekes, hogy itt sok helyen a Mastercardot nem fogadják el (egy viszonylag drága étteremben is járt így itt élő ismerősöm).

--
„Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!”

Annyi értelme azért van, hogy versenyt teremt a bankok internetes kártyás fizetési felületének és a paypalnak, ami mind a kettő elég drága.

Az viszont meglep, hogy a németeknél nem divat az internetkártya. Annak azért nagy előnye, hogy a kockázat csak annyi, amit éppen fizetni akarok, senki nem tud a megszerzett kóddal annyit lopni, amennyi a teljes hitelkeret. Hitelkártyával azért nagyon meggondolom, hogy kinek fizetek neten.

Vannak kulonbozo megoldasok, amiket itt nem fejtettem ki, ilyen pl. a Mastercard Red, ami gyk. egy feltoltos hitelkartya, illetve van a cash4web is, ami ugy mukodik, hogy besetalsz a Niedermeyerbe es a kasszanal kifizeted az osszeeget, egy papirsleifnin meg kapsz kartyaadatokat. Minden alkalommal egy ujat.

A hitelkartyarol meg annyit, hogy amelyik bolt nem implementalja a 3D Secure-t (SMS-es megerosites, stb), az kiteszi magat a chargeback-veszelynek. Ha ugyanis a vasarlasi folyamatban nem volt 3DS, akkor a bolt fizeti a chargeback koltseget, ellenkezo esetben pedig nem. Ha valaki megszerzi a kartya adataimat es egy nem 3DS boltnal hasznalja, megyek a bankba es repul a chargeback.

( Crayon | 2014. 04. 24., cs – 20:46 )

PayPal (es hasonlok) mellett teljesen ertelmetlen...

Nekem a Citinél pl. a forint számla mellett van Euro számlám is. Akárhonnan szerzett eurót oda átutalhatok, vagy a bankban befizethetek.

A számlacsomaghoz tartozó debit kártyát átállíthatom, hogy most az Euro számlához legyen kapcsolva, és aztán fizethetek akár Paypallal is - ők már nem konvertálnak semmit.

( agoston | 2014. 04. 24., cs – 21:57 )

Mondjuk ennek úgy lenne értelme, hogy egy megfelelő meggyőző képességű cég az összes bankor rászorítaná, hogy a saját netbankjában csináljon egy felületet, ahol egy kívülről érkező vásárlást a felhasználó a számlavezető bank oldalán hagyná jóvá.

A hollandoknal is van egyszeru netes fizetes es a bank biztositja a feluletet. Nagyon jol megoldottak, IDEAL a neve.
A holland (valoszinu belga es luxemburgi) webshop-ok 99.9999%-at tamogatja. Termeszetesen benelux erdekeltsegu banknal vezetett szamla kell a hasznalatahoz.