Arch

Seems like megvan az új everyday munkakörnyezetem.
Friss, egyszerű, gyors, jó. Mi kell még?

Ez Arch -on hogy működik? Gondolom a legacy nvidia driver nem mindig működik a legfrisebb X.org alatt (pont úgy ahogy a kernel frissitéskor szoktak gondok lenni). Csomagdefinició szinten be van vezetve az ilyen tipusú függőség? (feltéve hogy a legacy driver és a xorg is hivatalos csomagból lett felrakva).
Vagy frissül a xorg és megdöglik a cucc?

--
http://developersideas.blogspot.hu/
http://neurogadget.com/

Van olyan hogy nvidia-304xx (NVIDIA drivers for linux, 304xx legacy branch), az extra tárolóban, ezt használom, nincs vele gondom. Csak arra kell figyelni, hogy ha frissül a kernel, nem feltétlen aznap frissülnek ezek is, össze kell várni - álltalában másnap reggelre már ott csücsül az update. Ha ennél is legacy-bb kell akkor nem tudom mi lehet megoldás :).

Pár napot mindig várni kellett, hogy legyen legacy driver is, különben az X.org nem indult, amíg az nem frissült. Én tiltólistára tettem az X.orgot és külön frissítettem mindig, miután láttam, hogy a driver is frissült.

--
Ingyenes Ubuntu One tárhely:
https://one.ubuntu.com/referrals/referee/170278/

( Cajga | 2014. 01. 15., sze – 23:48 )

Elegge elhamarkodott kijelentesnek tunik. Terjunk vissza ra 1 honap mulva :)

Vagy valamikor, miután két hétig nem frissített, és azóta minden 20 verziót ugrott, és három filesystem upgrade akadna össze, ha hagyná az előző ok miatt is működésképtelen glib. :-)

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

A legszebb az, amikor a frissítés ilyen esetben látszatra zökkenőmentesen lemegy. Aztán bebootolsz, és még a grafikus felület se indul... Én így jártam, akkor hagytam fel az Archhal. Meg az is közrejátszott, hogy utálom ha havonta kényszerítik rám hogy felejtsem el amit nagy nehezen jól megtanultam, s tanuljak valami gyökeresen új tök más akármit, amikor pedig annak abszolút semmi haszna a számomra, mert a régi is ragyogóan megfelelt. De ezeknek az a mániája hogy állandóan csináljanak valami újat, csak azért, mert az új, az más, és az ugye milyen geek meg űberfasza. Például nem tudom nekik megbocsátani, hogy kidobták a francba a régi teljes initszkriptrendszert.

Félreértés ne essék, semmi kifogásom az újat tanulás ellen, de én nem akkor szeretek tanulni, ha a tanulás azt jelenti hogy amit régóta ismerek azt el kell felejtenem mert jön a helyébe más, hanem akkor, ha amit tanulok, kiegészíti a már meglevő ismereteimet.

Aham, ráérsz majd akkor megtanulni az új init megoldást, ha a kedvenc disztribed alapértelmezetté teszi... ja, nem is kellett megtanulni, csupán a migrálást nem végezte el helyetted. Kb 2 perc és egy reboot volt anno, amikor átálltak az újra az archwiki leírása alapján megcsinálni, azóta sem kellett semmi ilyennel foglalkoznom. Azt meg bazi bonyolult volt megtanulni, hogy mostantól systemctl és barátai segítségével lehet indítani, leállítani, ki/be kapcsolni szolgáltatásokat, és még a függőségeivel sem kell törődni.

Mondjuk én két hétnél "kicsit" ritkábban nyúltam hozzá (home router, valamiért a deb telepítő nem akart megindulni usbről, az arch meg igen, aztán gondoltam linux linux, legalább látok valami újat is) mondjuk félévente, de akkor orbitális szívás volt. Általában azzal kezdett bármit, hogy kell a frissebb pacman, de nem tudja feltenni, mert közben valami dependecyt az avas csomagok nem jól elégítenek ki, amit viszont nem tudsz megfixálni, mert nem friss a pacman, uh. goto 10. Utána nyilván átvariált még pár dolgot, amit egyesével kellett levadászni, általában 3-4 óra szöszölés után jutottam el oda, hogy azzal kezdjek foglalkozni, amire készültem.

Lehet, hogy napi szintű nyüstölés mellett ez kevésbé fáj, meg annó én is jókat legóztam a gentooval csak a legó öröméért, de ilyen usage pattenre alkalmatlan imho...

( poliverzum | 2014. 01. 16., cs – 00:41 )

Az Arch tényleg remek. Csak arra kell vigyáznod, hogy ne frissítsd...

Én megtettem. Azóta nem archozom...

Javaslom helyette az LFS-t. Az tényleg csak akkor frissül, ha frissíted, s akkor is csak az az 1 komponens. És friss, egyszerű, gyors, small, nem bloatware, ismered kívül-belül... Mi kell még?

Nem kétlem hogy igaz amit írtál. De épp ez az, hogy az Arch használata egy életforma. Az tényleg akkor jó, ha mint te is írtad, szinte naponta frissítgeted. Na most ez nekem olyasmi hogy „ó anyám nem ilyen lovat akartam”, azaz púp a hátamra. A gépemet használni akarom, s nem frissítgetni állandóan.

Amikor az az ominózus eset történt velem, hogy frissítés után nem volt grafikus felület, akkor kb 2 hónapot hagytam ki a frissítésekkel, mert minek, ment remekül anélkül is. Aztán fel akartam tenni valami új progit ami addig még nem volt, akkor rinyált hogy neki új valami kell mert a függősége. (Nem emlékszem már, mi volt az a progi). Oké, mondom, akkor most úgyis ráérek, frissüljön a rendszer mindenből a legújabbra! Látszatra minden oké is lett, lement, stb, reboot... Erre nem indul az X. Na mondom oké, kösz, akkor erről ennyit...

Ezzel nem azt akarom mondani hogy az Arch szar. NEKEM nem való. Aki „verzióbuzi”, annak viszont ideális. Ez egyfajta életstílus. Nekem fura hogy valaki abban élvezkedik, hogy naponta frissítget, de tudom már hogy mások meg azt nem tudják megérteni, hogyan vállalhatom be hogy kb egy évente elcseszek majd mondjuk kb 1 hetet amíg teljesen az alapjaiból felépítem magamnak az LFS alapján a nekem kellő rendszert. Amiben rém ritka lesz hogy bármit is frissítsek a következő alkalomig, amikor azonban mindent lecserélek cakumpakk. AZ IS EGY ÉLETSTÍLUS. Mindenkinek más való.

Szóval fentebb nem szapulni akartam az Archot, elismerem nekem is tök pöpecre ment és jó volt amíg naponta babusgattam. Csak figyelmeztettem az új rajongót hogy az oké hogy most az elején tetszik neki, de ez mivel jár. Azaz vagy frissítgesse tényleg naponta mint te, vagy egyáltalán nem, hanem amikor nagyon elavult már, telepítse újra az egészet frissen nulláról.

Magamból kiindulva én azt várom egy frissítéstől, hogy valamiben jobb legyen, mint az előtte lévő verzió. Lehet ez teljesítményben, funkciókban, stabilitásban, gyorsaságban, kezelhetőségben stb. A lényeg, hogy valamiben jó legyen.
Sokan sokmindent várnak a frissítésektől vagy azt gondolják, hogy megéri frissíteni. Ezért ha frissítésről van szó, akkor ennek ilyenkor az emberek általában örülnek.
A probléma az, hogy a frissítések révén nem biztos, hogy jobb is lesz a rendszer.
Bármilyen programot vagy rendszerkomponenst is veszük, a fejlesztőkről sokmindent elárulnak. Ugye ha egy program bugos, tele van hibával, rosszul átgondolt kezelőfelülete van, akkor köszönjük szépen, nincs szükségünk ilyen programra ettől a cégtől, ettől a fejlesztői csapattól. Egy darabig nem akarjuk használni a programjukat.

"Amikor az az ominózus eset történt velem, hogy frissítés után nem volt grafikus felület, akkor kb 2 hónapot hagytam ki a frissítésekkel, mert minek, ment remekül anélkül is. Aztán fel akartam tenni valami új progit ami addig még nem volt, akkor rinyált hogy neki új valami kell mert a függősége. "

A sikeres Archozás egyik titka, hogy a "pacman -Syu" _előtt_ rá kell nézni a weboldalukra. Mindig ki van írva, ha valami olyan frissítés vagy változás van, amivel szopás lehet, és ehhez mindig ott van a megoldás is.

Én 2 éve használom, és komoly szívás még nem volt. Általában teljesen random frissítem, ha épp eszembe jut. A frissítés nem idő, és az esetek 99%-ában semmi extra beavatkozással nem jár. Ennyi "melót" nekem megér, hogy mindig friss a rendszer.

Pedig de. Releasekhez kötött cuccoknál főverzió váltásnál _mindig_ elolvassuk a rilíz nótát, ha nem akarjuk magunk lábonlőni utólag. Közben általában azért figyelnek arra, hogy ne csesszenek ki veled. Ki jobban (RH, deb stable, SLED...) ki kevésbé. (ubi pl.) A rolling release distróknál ugye bármikor jöhet egy potenciális problémás csomag. Uh. vagy mindig olvasol, vagy szívsz. (Persze, ha van némi fogalamad, akkor azért az "ezt fogom updatelni" listából is meg lehet tippelgetni, hogy van-e valami potenciálisan fájdalmas, ami miatt megnézi az ember a doksit, vagy beleugrik fejjel.

És a debian-ról mi a véleményed?

Egy időben azt propagáltad.
Én komolyan elgondolkoztam rajta hogyha csak néhány csomagot akarok frissen tartani, lehet nem kéne az Ubuntuval szenvednem. Legalábbis a gazda gépen semmiképpen. A kérdés csak az hogy van-e elegendő backports és 3rd party repo hozzá, ami megfelel az igényeimnek. Ez majd elválik.

Nem emlékszem rá, hogy propagáltam volna valaha is a debiant. Olyan volt, hogy egy időben tervbe vettem hogy átállok rá, ha jól emlékszem mintha talán kértem is volna doksikra linket e témakörben. De propagálásról szó se volt, ahhoz előbb meg kellett volna tanulnom.

Na most ez nem jött össze. Több ok miatt. Egyrészt, nem tetszett hogy egy csomagot szétrobbantanak milliónyi apró részre. Ennek akkor lenne csak értelme a szememben, ha ezek gobo-féle stílusban külön könyvtárakba lennének telepítve, így könnyen átlátható lenne mi van fenn és mi nem, stb. De ha úgyis mind egy helyre megy (majdnem minden a /usr alá ugye) akkor ez csak szivatás hogy azt hiszem fenn van az X program ami a függősége az Y-nak aztán kiderül hogy ja mégse, mert kell még abból az X-dev, X-libs, X-nonfree meg a tökömtudja még mi minden apró vicikvacak.

Ennek ellenére felraktam egyszer egy debiant, aztán rögvest akartam is telepíteni valamit hozzá. De volt valami gond, már nem tudom mi, aminek utána akartam nézni az interneten. Na most grafikus felületem már volt, de normál userem még nem, csak root. S ekkor kiderült hogy ez a barom rendszer NEM ENGEDI hogy én mint root elindítsam a grafikus felületet!

Hát azt se hittem hogy jól látok-e. Ez meg már hogy?! Hát nekem ne csináljon ilyen Windows-módit! Az én gépemen én akarok az úr lenni, majd én elbírálom, adott esetben vállalok-e efféle „szörnyű” kockázatot!

Hozzáteszem, nem is az internet elindításáról volt szó még csak az Xorgról.

Na ekkor azt mondtam hogy kösz de nekem ez nem kell. Nyilván bele lehetett volna túrni úgy, hogy mégis megengedje, de nem azzal akarok kezdeni egy rendszertelepítést, hogy előbb lebontom a mesterségesen elém emelt gátakat.

"Egyrészt, nem tetszett hogy egy csomagot szétrobbantanak"

Helytakarékosság. De ha megfigyeled, a package infó-nál meg lehet nézni, hogy egy csomag milyen forráscsomaghoz tartozik. A forráscsomag egy olyan egység amiről te beszélsz, így azt ez alapján könnyű beazonosítani. Ezt ki is használtam az apt-peak programban. Nem olyan hülyeség ez csak hozzá kell szokni. Persze ezt csak védekezésképpen mondom, nem meggyőzés céljából.

"NEM ENGEDI hogy én mint root elindítsam a grafikus felületet"

Nem tudom, nekem eszembe se jutott volna ezt kipróbálni. Egyébként tényleg a figyelmeztetés elég volna, szerintem is.

De ezt a kompromisszumot be tudom vállalni. Bár ez lenne a legnagyobb baja.

Attól félek inkább hogy bizonyos dolgok hiányozhatnak a repertoárból. Pl. ms fontkészlet remélem elérhető, meg ilyenek.

Szerk:
Megnézhetem igen, elérhető minden. MS font, libdvdcss, mplayer2. Nem is értem miért használok Ubuntut. Talán azért mert azzal kezdtem, mert eleinte csábítónak tűnt. De most már akárhogy keresem nem találok semmi kifogást a Debian ellen. Valahogy időközben felnőttem hozzá. :)

Te miért trollkodsz bele mindenbe? Én tényleg tisztellek becsüllek, hogy saját linuxot csinálsz, fordítgatsz stb, de ilyet kijelenteni úgy, hogy kb mindenki másnak megy, ha nem túl ritkán frissíti és esetleg figyeli az archlinox.org-ot, kicsit merész.. szép szóval.

Egy lfs meg aztán tényleg sokkal biztonságosabb lehet.. pöcsölhetsz, izgulhatsz egyszerre.

Nézd, ha én NEM egy LFS-t használok hanem valami „normális” disztrót ami mögött egy közösség áll, teljesen hivatalosan, és ez a nevét adja egy frissítéshez, akkor azt várom el, hogy akármilyen régen is frissítettem utoljára, ha most ráengedem a gépemre a frissítést hogy „hadd zúgjon”, akkor az istenbizony ne baszkurálja használhatatlanná a rendszert! Az belefér, hogy esetleg eldolgozik rohadtul soká mert nagyon rég frissítettem, s emiatt kb mindent le kell töltsön újra. Az is belefér, ha megvizsgálja a dolgokat, és úgy találja hogy ezt nem tudja megcsinálni automatikusan, akkor szól nekem hogy „bocs öregem ez nem fog összejönni így”. De HA egyszer belekezd, akkor csinálja is meg JÓL, érted?! Tudniillik ha erre képtelen, akkor semmivel se biztonságosabb mint amit én kalapálok össze magam az LFS-ből. Teljesen egyformán egyikre sincs semmi garancia, hogy jól működik.

De ez így orosz rulett, hogy nem tudhatom biztosan, mennyi frissítést hagyhatok ki, úgy, hogy utána amit mégis végrehajtok, az ne csapja agyon a rendszeremet. Legalább lenne egy szabály, hogy mondjuk „MINIMUM 3 HAVONTA 1 FRISSÍTÉS KÖTELEZŐ”, s ha ezt betartod tutira minden rendben lesz. De nincs ilyen szabály! Fogalmam se lehet róla, mennyi frissítés hagyható ki nagyobb kockázatok nélkül. Lényegében az egyetlen tuti módszer ha naponta ránézek az archlinuxos oldalra, jött-e hozzá frissítés, s ha igen, azonnal telepítem. Az azonban őrültnagy macera, nem akarok naptáremberként élni. Még a nőknek is csak havonta 1 hétig vannak „nehéz napjaik”, durva lenne hogy én meg naponta ezzel szórakozzak hogy „megjött-e már”, tudniillik a következő fontos frissítés, ráadásul ez olyan szörnyű fontos, hogy nem is ad semmi érzékelhető plusz funkciót a rendszeremhez, mert tök megfelelt az előző állapot is nekem.

Sőt! Emlékszem, amikor régen felraktam az Archot, az fel is ment a CD-ről. Persze a LEGFRISSEBB elérhető CD-ről raktam fel. Azután nyomtam egy frissítést. MINDEN MEGDÖGLÖTT... Érted?! A legfrissebb CD is alkalmatlan volt arra, hogy frissíthető legyen! Egyedül a netinstallal tudtam telepíteni rendesen. Ha van egy csepp eszem, már akkor felhagyok vele. De nem volt, felraktam. Na aztán jött az amiről fentebb meséltem, hogy frissítés után nem volt grafikus felület, akkor hagytam abba. Ez az amit megsejthettem volna már abból előre, hogy a legfrissebb CD is alkalmatlan volt a frissítésre.

Ez velem mind megtörtént. A tapasztalataimat írtam le. Ha neked az trollkodás hogy ha szóbakerül az Arch akkor leírom az ezen rendszerrel szerzett tapasztalataimat, akkor sorry.

Én még azt is leírtam fentebb, hogy másnak ettől lehet még nagyon jó, a verzióbuziknak. Én nem vagyok az, ennyi az egész.

Különben amit erről írtam fentebb, szerintem minden rolling releasera igaz.

Miért lenne elvárható? Szarból nem lehet várat építeni. Az a problémai a mai disztrókkal, hogy nem minden gépre rakható fel. Az én gépemre hiába rakom fel az ubuntu-t, ha a grafikus felület nem akar bejönni. Tehát én meg az ubunturól tapasztalom azt, hogy szar, ha már az én gépemnél problémázik. Akkor legalább írják oda, hogy mit támogat vagy mit nem támogat. Még a letöltés előtt szerepeljen, hogy el is olvassam mindjárt és nem valami eldugott részbe.
Az Android rom-oknál legalább kideríthető, hogy melyik verziót milyen telefonra lehet felrakni. Érdekes módon ott ez működik és nincsenek igazán problémák. De ha számítógépekről van szó, azért ez már nem így van.

"Akkor legalább írják oda, hogy mit támogat vagy mit nem támogat."

Ahhoz ki kell próbálni. Szerintem erre vannak a nem LTS verziók. :) Sajnos nincs olyan virtualizáció ami minden létező hardware emulálását lehetővé teszi. Ezt akkor hogyan képzeljük el? Van egy géppark amiben minden hardware ott van, mint Noé bárkájában? :)

Viccet félretéve, a probléma elég 1 dimenziós: VGA
A VGA driver minősége pedig pont nem a disztribúcióktól függ.

Ha Nvidia-ról vagy Amd-ről van szó, csak az LTS kernelt és X-et támogatják rendesen. Az Ubuntu-nak meg haladni kell előre. Persze nem állítom hogy ez ideális felhasználási célra. Sőt épp most fedeztem fel hogy a Debian már felfejlődött arra a szintre, hogy felesleges is számomra ez a rohanás. Persze most könnyű mert most jött ki náluk a stable, ezért sokan térnek át. Hogy a wheezy időszak vége felé mi lesz azt még nem tudom. Valószínűleg akkor érződik majd a hátrány igazán.

Van backports kernel is Debianra. Én arra pályázom. Ha lesz időm ezzel foglalkozni majd kiderül.

Egyébként megdöbbent hogy az intel-lel problémák vannak. Nekem eddig csak olyan jellegű gondok voltak, hogy elindult, de néha megszakítás túlpörgés volt, ami a rossz szemafor rendszer miatt akadozást okozott az egér pointer mozgásában. Talán ez volt eddig a legsúlyosabb, de végül volt rá workaround.

Mert ha valaki nekiáll saját rendszert összepa(t)kolni, akkor feltételezhető, hogy egy kész rendszert fel tud telepíteni a saját gépére.
A probléma nem a disztrókkal, hanem a felhasználóval van, aki lusta/nem tud/nem akar utánajárni, hogy hogy lehetne megoldani egy problémát. Csak az Ubuntu példáját hozzam, ennél szájbarágósabban hogy lehetne? Küldjenek ki egy technikust, aki fogja a kezedet és cirógatja a hátad telepítés közben?
Android ROM-os dolog azért kicsit egyszerűbb. Egy adott ROM egy adott típusú telefonhoz készül. Egy számítógépre szánt operációs rendszernek elég sok fajta hardveren kell futnia, a készítői nem tudnak minden géphez alkalmazkodni, de nem is feladatuk. Sokan emlegetik a jól ismert frázist: hardvert venni tudni kell. Vagy ha az adott, akkor keress hozzá megfelelő operációs rendszert.

Valamit félreértettél. TUDOM telepítenbi az Archot. Annyira tudom, hogy máig fellelhető talán valahol az Interneten az írásom, miként kell klónozni a már meglevő Arch telepítésünket USB pendrájvra úgy, hogy az ott működjön is.

Nekem a frissítéssel volt bajom, amennyiben ha sokáig nem volt előtte frissítve, elcseszett mindent.

Nem kétlem, ha beletúrok biztos össze lehetett volna drótozni hogy helyrehozzam. Na de bocs, akkor mennyivel jobb ez mint az LFS, ha ezt is-azt is túrni kell?! Arról nem is beszélve hogy amikor ez az Archos eset történt velem, akkor azért még cseppet se álltam a mai szinten tudásban.

Bocs, csak félig olvastam. Remélem minden, ami fontos odáig le volt írva :)

Most elolvastam az utolsó sorod is, és ezzel kell hogy egyet értsek:
Ha csak fél évente akarsz frissíteni akkor ne Archolj, nem arra való.
Ha mindennapi rendszeredet használod, akkor néha örülsz egy-egy bugfixnek és sechole fixnek is. Ilyen esetben azért pár naponta, hetente frissítesz. Ha erre a nagyon bonyolult parancs kiadására, hogy "pacman -Syu" képes vagy hetente, és ne adj isten elötte ránézel az arch honlapjára, vagy rss-be rakod, akkor az ég adta világon semmi bajod nem lehet.

ui.: Túl sokat irogatunk egymásnak mert már én is tldr-esen írtam le a következőt:) : neked való, ha hetente frissíted, olvasod az archlinux.org-ot és bajod nem lehet.

Feltéve ha az ember géphez is tud ülni 1 hónapon belül. Én már jártam úgy, hogy úgy ki voltam fáradva az 1 hónapos nyári munka miatt, hogy örültem, ha a legfontosabb dolgokat el tudom intézni. De ez csak egy dolog. Mert mi van ha az ember máshová költözik ideiglenesen és nem tudja magával vinni az asztali gépét? És persze hogy a felhasználó a hülye és nem az Arch fejlesztői. Hát be is kaphatják. Bárki bármikor járhat úgy, hogy hosszabb ideig nem tud frissíteni rendszert, mert a mindennapi élete vagy a megváltozott körülmények miatt erre nem képes.
Ezek szerint az Archra épülő manjaro esetén is előfordulhat ez az említett probléma.

( Dgzt | 2014. 01. 16., cs – 07:23 )

Én évek óta használok Arch-ot, két gépen is. Egyiken napokon belül mindig frissítek, másikon kb havonta, de még sosem ütköztem olyan hibába, mint amiket fentebb írnak. Én megvagyok vele teljesen elégedve.
---------------------------
Oszt jónapot!

Párom gépén (is) sikerült egyszer-kétszer belefutni. Kellett neki valami olyan program, ami még nem volt telepítve. Persze régen frissítettem (neki az a lényeg, hogy menjen, nem pedig az, hogy a 2.1.3.4-es kell mindenféleképpen, és a 2.1.3.3-as már nem jó). Megcsináltam a teljes frissítést, kernel is frissült, újraindítás, aztán nem boot-olt. LiveCD be, aztán megreparál. Egy-két ilyen eset után LinuxMint fel, és azzal több, mint fél éve elvan, nem kell folyamatosan frissíteni, tud telepíteni programokat anélkül, hogy több gigát le kellene tölteni a frissítésekhez. Egyszer majd lesz egy dist-upgrade.

Tegyél fel appert. Automatikusan ellenőrzi a frissítéseket, desktopon figyelmeztet, egyszerű guival pár kattintással frissít, asszony is meg tudja oldani vele. :) Mint-et miért nem kell frissíteni? Nyilván a verzióugrások miatt nem futsz bele dependency parába, ha nem frissítesz, de attól még ott is van update. Archon nyilván mennyiségileg több, de azért Gb-nyi adatot ritkán kell húzkodni, KDE, Libreoffice nem minden héten frissül, a többi meg annyira nem sok. Tegnap, vagy tegnapelőtt jött pl KDE generálozás, 1,2 Gb kb summa, nincs is a leggyorsabb net itt, de mire visszajöttem Kv-ból kész is volt.

Mindegy már, nincs Arch.
Úgy értettem, hogy nem kell hetente X alkalommal frissíteni ahhoz, hogy kb. bármikor új csomagot telepítsen fel. Ha nem frissített elégszer, akkor ilyenkor egyrészt sok a frissítés (na jó, a több giga túlzás), másrészt kernel-frissítés is lehet (aztán jön a meglepetés, hogy mégse jó valami reboot-kor (ami persze nem történik meg frissítéskor), harmadrészt épp valamit machinálni kell (archlinux.org news szekció), akkor csak jönnek a hibák. Nyilván ez a rolling release hátránya, Mint esetében még ilyen nem történt, pedig már párszor telepített csomagot - amit frissíteni kell, az frissül és kész. Teljesen jól megy anélkül, hogy néha-néha rá kellene néznem és valamit alakítani.

( kleinie | 2014. 01. 17., p – 14:14 )

Egy kicsit bővebben is leírnád, hogy mi a munkakörnyezeted? Milyen programokat használsz? Asztali környezet, böngésző...
Hátha ezzel is tudsz valakinek segíteni, irányt mutatni az Arch méltatlanul is bonyolultnak titulált világában.

Először is lerántottam az iso -t, kiírtam usb kulcsra és megnyitottam ezt egy okostelón: https://wiki.archlinux.org/index.php/Installation_Guide
Szépen végiglépkedtem rajta és fent volt az alaprendszer (az UEFI boot miatt létrehoztam az EFI partíciót, de legacy MBR táblát használok és a grub is odakerül, ezen a gépen működik szépen)
Aztán:
- Mezei user beállítása: https://wiki.archlinux.org/index.php/Users_and_Groups#User_management
- X11: https://wiki.archlinux.org/index.php/xorg#Installation (semmiféle konfigurációt nem tettem, open source radeon driverrel megy szépen minden ami kell)
- XFCE: https://wiki.archlinux.org/index.php/xfce#Installation
- Slim login manager: https://wiki.archlinux.org/index.php/SLiM#Installation

Ezután szépen a csomagkezelővel jöttek a szükséges appok: chromium (+pepper-plugines flash player), pidgin (+sipe a communicator/lync -hez), skype, evolution (+ews plugin az exchange -hez), libreoffice, openjdk7, git, eclipse, idea..minden megvan csomagban (utsó kettőt inkább weboldalról töltsd le).

Az arch bizonyos fokon a felhasználóra bízza a döntéseket (pl. nincs default boot manager vagy login manager) de jóval kevésbé igényel rakétatudományt min pl. egy gentoo. Elég sokfelé tapasztalható az hogy elég bizonyos csomagcsoportokat feldobni és készen is vagy, mert értelmes default konfigokat szállít (az X11+XFCE annyiból állt hogy pacman -S xorg-server xfce4 xfce4-goodies). Ahol bizonyos fokú döntés és konfig szükséges ott nagyon jó a doksi.

--
http://developersideas.blogspot.hu/
http://neurogadget.com/