Sziasztok!
Igen. A kérdés nem költői, tudom, hogy mindenki tudna rá válaszolni.
Adott valamilyen gyártószerszámod, amiből egy terméket készítesz (legyen ez mondjuk dísztégla).
Anyagismereted és sok éves építőipari tapasztalatod azt sugallja, hogy a kereskedelemeben kapható rivális termékek a tiedhez képest kritikán aluliak.
Kérdés:
Mit tennél?
1.
Gyártanád a termékedet gagyi alapanyagokból, aztán jöjjön rá majd az obiakciós vevő, hogy 10 év múlva lezuhan minden tégla a homlokzatról, ha a kutyája nekifarol a ház sarkának
2.
Nem állnál szóba senkivel, csak azzal a körrel, amelyik tudja, mit beszél. Megélni nem tudnál ebből, de a fogyasztói társadalom funkcionális analfabétái elkerülnének.
----------
Szóval hivatás, vagy megélhetés?
Van stresszmentes középút?
(Kicsit kivagyok kelve magamból, a fentiek kissé nyersek emiatt)
- 8649 megtekintés
Hozzászólások
nem ertem a dilemmat. Pl. minden webes szolgaltatasnal kulonbozo plan-ek vannak. A te fiktiv esetedre alkalmazva csinalsz egy tablazatot, amelyben osszehasonlitod a gagyi plant a premium plan-nel, aztan az olcsojanosok es a minosegre aldozni hajlandok is megtalaljak a szamitasukat. Nekem ez lenne a kozeput...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mit teszel akkor, ha a terméked összetétele olyan bonyolult, hogy annak részletes leírása vegyészmérnököt igényelne, hogy megértse? (Informatikában mondjuk egy fizetős kernelmodulhoz hasonlítanám..)
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
egyszerusitenek, a vasarlo altal ertett fogalmak szerint magyaraznam el roviden, tomoren.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
...és ha ennyire hinnék a 10 évnyi tartósságban, akkor vállalnék rá ennyi év garanciát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
a) olcsóért annyi garanciával, mint a konkurencia
b) normális minőséget normális áron, 10 év garanciával.
A vásárlók meg majd választanak.
Ha idegesítenek azok, akik az a) opciót választanák, akkor velük ne üzletelj (értékesíts közvetítőn vagy automata rendszeren keresztül, esetleg sehogy).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sziasztok,
Először is +1 :)
Én mondjuk több szolgáltatási szintet definiálnék...
0. szinten relatíve zéró támogatás (megrendeli, megnézi, megveszi, viszlát témakörben), olcsón, olcsó minőséget, lehetőleg valamilyen template alapokra helyezett termékkel (elvégre is, ha neki olcsó kell, csak hogy menjen, a tucat cipő is cipő...)...
Ezt hivatalosan is lekommunikálva (persze itt ezen a szinte is lényeges, hogy valamilyen érzetre többet adj, de mégsem markáns mértékben. A kvalifikálást kezdjük kicsiben elvégre is :) )
1. szinten már támogatnék is, illetve jobb termék minőséget adnék, már valamelyest igényre szabva, megfelelően értékelt garanciával mérve. És, persze az előző szintről hiányzó egyedi igények is teret kaphatnak már (természetesen, még mindig template léptékekkel mérve, választható opcióként)
2. szinten már odafigyelnék rendesen a vevőre, az igényeire, és nem tucat termékkel szolgálnám ki, hanem azzal, amit kér, azokra az igényekre szabva, amit ő kíván.
Az egészben a trükk az lenne, hogy az elején közölném, hogy ez a termék palettám, ebből a három szolgáltatásból választhat, megadott ár/érték arány szerint.
(Template persze lehet akár még a gyártás technológia is, téglák esetén mondjuk az olcsó alapanyagokból, épphogy helytálló termék... Csak megfelelően kell értelmezni az adott helyen :) )
Így mindenki jól jár, úgymond. Te tudod, hogy a termékeidből csak az kér minőségit, aki hajlandó is megfizetni. Az Olcsó Jánosok meg úgyis az olcsóbb megoldást preferálják, vagy a második kategóriát, így a minőségi terméket már csak olyan veszi, aki tényleg azt akar, nem éri be kevesebbel :)
Üdv,
LuiseX
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tanulnék marketinget, kommunikációt vagy felvennék rá valakit, majd eladnék jót, drágán.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen.
Ma vettem le egy könyvesboltban 2 könyvet pont ezen témákról. Egyelőre visszatettem őket a polcra, egész nap tomboltam...
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Akkor a kezdőlépést megtetted, hátrafelé vissza a komfortzónában.
Neked kell eldönteni, hogy sírsz vagy cselekszel. Nem olyan szar ez a világ, mert neked mázlid van ugyanis. Valószínűleg a konkurensed sem olvas. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Melyiket? :)
BlackY
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a megelhetesem lenne a kerdes, siman valasztanam a 1. pontot. Csak nem irnam ra, nem utalnek a termekre ugy hogy "premium kategoria".
Figyelembe veve, hogy az emberek nagy tobbsege az "olcso gagyit" keresi.
Es ha van ra lehetosegem, akkor a megelhetesen kivul gyartanak nem olcso, cserebe premium termeket, amit megvennenek azok, akik tudjak hogy az hosszutavon miert jobb.
Es felkeszitenem magam arra, hogy meggyozoen eltudjam mondani egy laikusnak is, hogy miert jobb/mitol dragabb a premium termek.
--
"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Próbálj meg egy win-win megoldást találni. Gyárts alsó kategóriás terméket, és gyárts
extra minőségűt is. Mondjuk 80-20% arányban. Az extra minőségűt árazd túl egy kicsit,
hogy legyen rajta bőven hasznod, azt meg forgasd vissza marketingbe és termékfejlesztésbe.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
...csak fontos, hogy két külön céggel gyártsd a két terméket, hogy nyugodtan bedönthesd, amelyik nem megy.. ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1 a 80/20%-ra.
meg kell valahogy idealizalni is a premium kategoriat, ez bio, zöld, fenntarthato, es a szivcsakranak is jot tesz (vagy mi a tököm).
a profitnak is 80/20%-at hoznak (80-at a premium).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Két kategóriát egy cég nehezebben kommunikál le, mint egyet.
Sokkal nehezebben és nem csak kétszer nehezebben.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem kell kettőt kommunikálni: elég a jó minőséget, aztán úgyis megjelennek a "kompromisszumot keresők", akiknek tkp. nem is fontos a minőség, amikor látják az árát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"de a fogyasztói társadalom funkcionális analfabétái elkerülnének"
Erre szeretnék reagálni. Legyél jó a szakmádban (nem jó, nagyon jó) ami eleve folyamatos továbbképzést igényel. Ötletem sincs a "téglagyártásban" mik az aktuális új trendek, biztos ott is van évről évre megjelenő új szakirodalom, amit ha nem olvasol el, megmaradsz a posvány szinten. Gondolom csak példaként hoztad ezt fel, de akkor maradjunk itt. Nem misztifikálom túl az építőipar területetét, biztos ott is van annyi innováció mint az informatikában évről évre. Vagy csak mesterségesen generált változó jogszabályok seggelése, amiknek meg kell felelni, fogalmam sincs. Nade emelett legyél még pénzügyi zseni h. a folyton házaló unitlinked és egyéb ügynökök ne húzzák ki a zsebedből a megtakarításaidat azzal a jelmondattal hogy "nademajd20évmúlva milyen sok pénzed lesz". Értsél a tőzsdéhez, hogy tudd forgatni a kis megtakarított lóvédat, és a mgebízott brókered ne b*sszon át / úsztassa el a pénzed valami saját hülyeségével. Érts a lakásépítés minden szarságához, mesterembereket korbáccsal üsd, legyél ott minden nap különben csesznek dolgozni / össze fog omlani a ház 1 év múlva (neked muszáj utánanézni és képben lenni jóval jobban, mint annak az égetnivaló trógernek akinek fizetsz azért hogy értő módon csinálja meg). Értsél a kocsiszereléshez, mert a márkaszervízes kicserélteti a fél motorteret aranyárú gyári alkatrésszel, pedig csak ki kellett volna fújni az összegyűlt koszt valamelyik csőből, amibe a 6 hónapos szalonból platinaáron vásárolt prémiumkategóriás tragacsban lerakódott. Értsél a mosógép-TV-porszívó-kazán-kutyaf*sza szereléshez stb.
Ember nincs aki ehhez mind ért olyan szinten, h. ne lehessen csőbe húzni legalább a triviális átverésekkel. Ne vedd magadra, szerintem én meg téged tartalak konzumeridiótának, és ha akarnálak meg tudnálak vezetni mit vegyél meg tőlem informatikai rendszert, amit amúgy az ellenségemnek se kívánnék. Szóval óvatosan a más emberek lehülyézésével, mindenkinek 1 élete van és nem a téglák minőségi különbségével akarja tölteni, az agymosó reklámok és az ipar szándékos félrevezetése okolható ezért.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1/N, N>1 tetszőleges egész szám.
Amiket elmondtál, azok nagyjából stimmelnek, csak a "neked muszáj utánanézni és képben lenni jóval jobban, mint annak az égetnivaló trógernek akinek fizetsz azért hogy értő módon csinálja meg" mondatra válaszolnék: nagyon sokszor találkozom azzal, hogy pusztán azzal előrébb vagy, ha használod a common sense-t. És nem feltétlenül azért, mert át akarnak verni, ráadásul még energiát se fektetnek bele és nagyon átlátszó módon teszik (pffft... amatőrök :) ), gyakran tényleg hiányzik az emberekből az a képesség, hogy külső szemlélőként nézzék a munkájukat és ráeszméljenek, hogy éppen egy ordas nagy wtf!?-ot viteleznek ki.
BlackY
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sajnos a common sense nem segít semmit, amikor tőzsdén próbálsz meg pozitívban maradni, vagy amikor a 40 oldalas halandzsanyelven megírt szerződésben keresed az átverést. Talán a common sense oda elég, amikor húzzák fel a falat és nem merőlegesek az élek a sarkokban: na azt meglátod szabad szemmel is, arra lehet mondani h. szar, de egy behúzós ÁSZF-nél akinek ez csettintésre megy az szakmabeli adott területen, nem átlagember. Az az elkeserítő, h. ez a jogászkodós-halandzsa akkora ipar, alkalmazottak ezrei dolgoznak serényen napi szinten az átlagember rabszolgasorba kényszerítésén, hogy esély nincs rá h. ezen a terepen én győzzek valaha is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A jogász és pénzügyes valóban külön faj, de azoknál hiába vértezed fel magad saját jogászokkal és pénzügyesekkel, akkor sem nyerhetsz :)
BlackY
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem volna szükség sem a jogászra, sem a napi szinten kiskapukat is gyártó jogalkotóra, ha nem volna egyre bonyolultabb az élet a maga fizikai valóságában.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Szóval hivatás, vagy megélhetés?
Van stresszmentes középút?"
Vonulj kolostorba, Krisna-völgybe, tanyavilágba. Most ezt komolyan mondom. Engem egyre jobban foglalkoztat a dolog, hogy elvonulni a picsába és állatokat tartani egy tanyán. Messze mindenkitől. Csömöröm van az emberektől.
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezzel nem vagy egyedül. Állattartással egy bajom van: felnevelni egy malacot vagy akár csak csirkéket azért, hogy utána legyilkoljam? Képtelen lennék rá, pedig nagyon nem vagyok vegetariánus.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Detto, de amugy muszaj. Az egyik kedvenc sorozatom a River Cottage volt, ott is mar az elsö nap el kellett hataroznia a csavonak, hogy soha nem kerül erzelmi kapcsolatba az allataival, mert akkor nem tudna kesöbb megenni öket. Nekem is iszonyu nehez dolgom lenne, de lehet, hogy athivnek mindig csak egy böllert. A többi talan mar nem olyan gaz.
Egyebkent ha megtehetnem, mennek. De nem azert mert csömöröm van az emberektöl meg ilyen (szamomra) hülyesegek, hanem mert erre vagyom, es mert nem latok koncepciot a mai tarsadalomban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem véletlen bevált szokás a családunkba, hogy a csirkének és a malacnak nem lehet neve a tenyésztésre szánt kakasnak, kotlónak és a kocának lehet csak neve ;) Egyébként meg úgy gondolom, hogy ez az állítás " Képtelen lennék rá" addig állja meg a helyét amíg nem leszel igazán éhes.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jajj Anyám, hová jutott az emberiség! (Vagy legalábbis néhány embertársunk.)
A helyzet nálam a következő:
Tartottam és tartok ma is haszonállatokat. Én őket nagyon szeretem. Náluk jobban már csak a családomat és saját magamat kedvelem.
Ezeknek az állatoknak ez a sorsuk. Gyakorlatilag meg sem születnének, ha valaki nem akarná őket levágni és megenni.
De most egy pillanatra fordítsuk meg a gondolatenetet:
Mi történne, az ólban élő, ember által kitenyésztett, nemesített háziállataimmal akkor, ha én ezen pillanatban úgy döntenék, hogy undorítóság állatok és növények életét elvenni, és inkább fotoszintetizáló fénylényként szándékoznák élni további életemet.
- Egyrészt záros határidőn belül éhenpusztulnék.
- Másrészt a több ezer éve háziasított, vadonban gyakorlatilag életképtelen háziállataimmal is rövidesen ugyanez történne.
Na elhúztam tyúkhúslevest falni...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azért ez pofátlanság... jó fél éve ettem utoljára (igaz, nem tyúk-, hanem csirke-)húslevest. És per pillanat épp éhes is vagyok, erre jössz itt egy ilyen beszólással. :)))
----
Állatokkal úgy vagyok, hogy amíg nincs személyes kapcsolatom velük, addig nyugodt lélekkel megeszem a húsukat.
De ha pár percnél hosszabb az "ismeretség", akkor már képtelen lennék rá.
A növények hülye példa, mert azokkal egyelőre nem tudunk kommunikálni, míg egy röfi kifejezetten értelmes jószág tud lenni.
(pláne, ha némely humanoiddal hasonlítom össze ;) )
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez a kedvenc kajám, a másik meg az igazi falusi disznósonka sütve (nem az a 85%-ban, vizet, a maradékban pedig szóját és patkánymócsingot tartalmazó sz@r amit a boltban lehet kapni).
Na ezekért embert is hajlandó lennék ölni, nem hogy állatot ;)
--
http://csuhai.hu
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem sincs érzelmi kapcsolatom állatokkal.
A macskám iránt volt, de megbántam. Inkább kutya, az nem felejt sose. Persze megenni egyiket sem kell.
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A krisnások vegák ők nem eszik meg az állatokat, csak a tejért tartják ami olyan, amit meg meg kell enni olyat nem tartanak, szóval ott megszabadulnál ettől a problémától.
===============================================================================
// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)
http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csak egy ateista mit keresne köztük? Mert a vallásos körítést leszámítva, nagyon szívesen beállnék közéjük.
Talán még az a mániám is elmúlna, hogy mizantróp vagyok. ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az ateizmusod is elmúlna, hidd el. Az ember alkalmazkodik a környezetéhez. ;)
Az állatok levágása saját kézzel elképzelhetetlen egy városi ember számára, de ha túlélési szituációról van szó és egy hete nem ettél és ott szaladgál előtted egy csirke, valószínűleg nyersen is megennéd.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Biztos, hogy nem, de ennek objektív okai vannak. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A galambot kétszer kell megsütni, első alkalommal még nem pusztulnak el benne a kórokozók.
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én is sokszor hasonlóan érzek. Kell alapítani egy hup falut :-).
(De aztán belegondolok, hogy mennyire hiányozna a városi nyüzsgés, meg főleg a kényelem.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Kell alapítani egy hup falut :-)."
Ragyogó ötlet!
Poliverzum már írja is számunkra az ismertetőket paradicsom karózásáról, nyúl pároztatásáról, egres befőzéséről.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Önfenntartó vagy közel önfenntartó gazdálkodó falu van már több is az országban, tele lelkes és barátságos emberekkel. Nem kell egyedül nekifogni. Szóval a lehetőség mindenki előtt nyitott... A gond csak az, ahogy írtad is, hogy ott se pláza, se pub, se multiplex... Egyeseknek az ilyesmi létszükséglet.
A kényelemet nem értem, fűtés és áram falun is van, fotelt is vehetsz magadnak, igaz h nem lesz időd benne ülni. ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hm erdekes kerdes ez a "csomorom van az emberektol", sajnos egyetertek veled.
De sajna ez az elvonulos dolog nekem nem menne, en inkabb szeretnem az embereket megvaltoztatni.
Nyilvan ez nem fog sikerulni szoval nincs mit tennem.
Multkor a BBC-n lattam egy csaladot akik elvonultak egy szigetre elni.
A riporter bekoltozott hozzajuk par hetre hogy lassa hogy hogyan elnek, gazdalkodnak egyebek.
Hogy oszinte legyek az egesz csalad nagyon skizofren volt es elborult.
A csalad egyik fiatal tagja egy husanggal vert agyon egy kisallatot, mert az el van szaporodva a szigeten es ki kell oket irtani. (ez volt a vadaszat...)
A riporter full rosszul lett es nem csodalom, mert nem volt tul latvanyos az asszony meg atkapcsolta a TV-t, mert hogy O is rosszul lett.
A kisallat nagyon cuki volt szoval nem csodalom a csoportos nem tetszest. (nekem sem tetszett)
Hasonlo volt mint ez: http://www.edmontonjournal.com/travel/cms/binary/8731553.jpg?size=620x4…
Ha kozossegben nottel fel emberek kozott, akkor ettol nem lehet egykonnyen megszabadulni.
Mondjuk az is teny hogy tul sok mar az aberalt ember.
Persze ez csak az en velemenyem ebben a temaban...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A vicc az, hogy 93ezer nkilométeren nem lehet elvonulni. Az elvonulásra szánt hely vagy már másé, vagy saját, de akkor azután adózni kell - a NAV meg nem fogad el kecskesajtot.
A gyerekek kötelező oltatásából és iskoláztatásából adódó problémákat elképzelni sem kell, ui. már 25 éve is volt ebből országos ismertségű cirkusz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én, aki tanyán nőttem fel, állítom, hogy nem olyan stresszmentes az :) De tény, hogy a problémák 90%-át ott is az emberek okozzák, de őket nehéz távol tartani - bár arra is láttam példát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A legtöbb esetben azt tapasztalom a magyar "mesteremberekkel" kapcsolatban, hogy ugyan meg tudná csinálni jól is de szarik az egészbe. A szaktudása meglenne, de nem hajlandó odafigyelni azért hogy ne gány munkát végezzen, pedig nem tartana neki sokkal tovább megcsinálni és nem is kerülne többe, csak nem akarja jól megcsinálni.
Ha már téglagyártás akkor ne a leghulladékabb anyagból gyárts téglát, hanem valahol középminőséget célozd meg. Kialakulóban van egy olyan társadalmi réteg aki hajlandó kicsit többet áldozni a jobb minőségre de azért űretechnológia nem kell neki.
===============================================================================
// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)
http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Amikor a 90 fok, a párhuzamos, meg egy egyszerű tervrajz követése is komoly értelmi nehézséget okoz
egy magyar, magát "mesterembernek" hívónak, akkor nem meglepő, hogy az ember inkább magának csinál mindent.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egy szakmunkásképzőben az a (leendő) szobafestő, aki tud egyenes vonalat húzni, már "sztárnak" számít.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egyszerű: mi a fontosabb: a hivatás vagy a megélhetés?
Ha a kettő üti egymást, valószínűleg választani kell.
Megélhetés nélkül nincs hivatás, ez tiszta sor. Ha nincs más lehetőséged megélni, akkor nyelni kell egy nagyot, és a hivatást "beáldozni", és kicsit gagyibb terméket forgalmazni.
Ha már megvan a megélhetés, akkor el lehet kezdeni a hobbit is.
Ha nem bírod a "funkcionális analfabétákat", akkor nem kell csinálni(*), és akkor jönnek az "alfabéták". Ha belőlük esetleg nem élsz meg, akkor keresni kell valamit, amiből megélhetsz.
Nem tudom, hogy esetleg vannak-e tesztek, amelyek kimutatják a jó ill. rossz minőséget. Lehetne egy ilyet csinálni egy "obiakciós" termékkel és egy általad gyártott termékkel, hátha esetleg meggyőző lehet, és az "analfabéta" réteg egy része is tőled venne.
Amúgy ha rám hallgatsz, akkor azt csinálsz, amit jónak látsz :)
(*) Esetleg egy olyan probléma-megkerülés szóba jöhet, hogy felveszel egy némileg hozzáértő, birkatürelmű embert, akik az analfabétákkal tartja a kapcsolatot (ő lesz az eladó). Te meg csak otthon hátradőlsz a fotelban és dől a lé :) :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nemrég beszélgettem a témáról egy ismerőssel aki kazánokat gyárt, kérdésre, hogy "obiakciós" van-e, azt válaszolta: én a nevemet adom a munkámhoz, az meg csak egy van.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Érintőlegesen jutott eszembe ez:
http://blog.volgyiattila.hu/2013/04/15/a-profi-fotossa-valas-rogos-utja…
Ebből az érdekes, idevágó rész, hogy egy profi fotós munkájának 12,2%-a fotózás, a többi meg jó esetben szakma közeli tevénykeség, pl. képszerkesztés (amit én inkább lepasszolok grafikusnak ha olyan) illetve marketing, könyvelés, crm, miegyéb.
Tehát az első esetben a probléma 12,2%-át oldja meg, hogy remek dísztéglákat csinálni, a második esetben 80%-ot, de jó eséllyel éhen halsz :D
Ami a legfontosabb, és én is így tapasztaltam, hogy nem létezik a középút. Látom a fotós kollégákon, akik félprofi módon nyomják... állandóan késnek a műterem díjával, nyígnak hogy nincs meló, nem fizet a megrendelő, stb. stb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A linken leírtakat saját bőrömön megtapasztalva lettem inkább amatőr fotós.
Érdekes azonban, hogy amit főfoglalkozásként űzök, azon a területen nem fordul meg a fejemben ilyesmi, mint amit a topiknyitó írt: ha szükség van a munkámra keresnek, azzal hogy ott vagyok és magamhoz képest az optimumon dolgozom (tehát nem hajtom túl magam, mert holnap is lesznek feladatok, de nem is lopom a napot) szerintem mindent megtettem azért, hogy az adott feladat jól el legyen végezve. Aki nem megfelelő embert talál meg az adott feladattal, az majd viseli a saját döntése következményeit, esetleg megkeres mást, hogy végre csinálja meg rendesen is a munkát.
Tehát a dolog talán az érzelmi kötődéstől is függ, a napi munka elvégzéséhez kell egy bizonyos fokú egészséges közöny is. Biztos van persze mikor a szenvedélyesség és a profizmus találkozik, de nem hétköznapi jelenség szerintem. Ha valamit rosszul gondolok majd kijavítanak. :)
--
Direp
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez kb. az, hogy ha az ügyfél fizet. Ezért ha hülyeséget/gagyit kér, akkor azt fog kapni. Lehet neki szólni, hogy mi az ábra, de amíg fizet, addig azt kapja amit kért.
Persze ha az ember szemét, szívét, stb, bántja a dolog, akkor az már probléma. Keresni kell másik hobbit :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni