*LINUX és/vagy *BSD

[quote:90e12e2745="drastik"]nah hat ez eddig jo. az elso flame mentes forum errol a temarol.

1. akkor maradjunk annyiban hogy nagy es "nagy" gepeknel unix (nem az oprendszer lesz a koltsegvetes legnagyobb tetele)

2. nem lehet relaciojelet tenni a linux es a bsd koze.

viszont:

a, bsdnek a handbookja az egyik legjobb dokumentacio amit informatikaban ingyenes oprendszerek temakorben lattam

b, nincs 2hetente root jogok szerzesere alkalmas kernelbugja (vagy nem tudunk rola:) )

c, szepen mukodik az osszes olyan eszkoz amit szeretnek hasznalni usbs eger, usbs mobil rack, hangkartya,

d, sokkal egyszerubb konfigolni (szamomra) mint a linuxot

e, van benne olyan linux emulacio amivel az osszes linuxos program lenyeges sebessegvesztes nelkul fut (tennleg!)

f, a kernel es a modulok rendszere, sajat kernel forditas sokkal egyszerubb mint linuxon

g, a laptopomon mindent felismert, egyszeruen sysctl-el studom allitani a
procim sebesseget, nem tudom linuxban ez hogy van, itt a bootoloaskor berantja a _default_ kernellel is az acpi modult.

h, nem tudom a stallman fele brigadnak mi a baja a 4.4.0-as XFree86 licenszel nem is erdekel, nekem az a fontos hogy jolmukodo szoftverek legyenek

summa summarum most a freebsdt tartom a legjobb desktop free unixnak klonnak, regebben linuxot hasznaltam de tobb a szivas vele mint amennyit meger.
vannak betegsegei a bsd-nek is de remelem ezek javitva lesznek.

Azert meg mindig hozzatennem, hogy jelenleg a kereskedelemben kaphato "nagyteljesitmenyu" (ofcourse mar ez a szo is viszonylagos) IA64 es AMD64 rendszerekre a Linux eppen olyan jo valasztas, mint a kereskedelmi Unixok a nekik megfelelo vasakra.

Szerintem tamogatott periferiak szempontjabol a ket rendszer hasonlo szinten all.

Andrei

[quote:df28e8c3b9="drastik"]nah hat ez eddig jo. az elso flame mentes forum errol a temarol.

1. akkor maradjunk annyiban hogy nagy es "nagy" gepeknel unix (nem az oprendszer lesz a koltsegvetes legnagyobb tetele)

Nagy gepre UNIX, kisebbre mehet Linux, annal kisebbre valamilyen BSD. Tudtommal 8 processzor a FreeBSD-nel a maximum. OpenBSD 1 processzor, NetBSD SMP-je is felejtos jelenleg.

a, bsdnek a handbookja az egyik legjobb dokumentacio amit informatikaban ingyenes oprendszerek temakorben lattam

Ebben lehet, hogy igazad van.

b, nincs 2 hetente root jogok szerzesere alkalmas kernelbugja (vagy nem tudunk rola :) )

Hetente nincs, de az elmult par honapban volt. Az osszes BSD-t erintette.

c, szepen mukodik az osszes olyan eszkoz amit szeretnek hasznalni usbs eger, usbs mobil rack, hangkartya,

Ha olyan alaktreszekbol epitkezel, amit a FreeBSD tamogat, akkor nincs baj. Jelenleg a Linux kernel HW tamogatottsaga jobb. Ezt a fejlesztok is elismerik.

d, sokkal egyszerubb konfigolni (szamomra) mint a linuxot

ez szubjektiv velemeny, es nem teny :-)

e, van benne olyan linux emulacio amivel az osszes linuxos program lenyeges sebessegvesztes nelkul fut (tennleg!)

Ettol meg nem fut rajta Oracle :-), de a Quake 3 szepen elmegy rajta

g, a laptopomon mindent felismert, egyszeruen sysctl-el studom allitani a
procim sebesseget, nem tudom linuxban ez hogy van, itt a bootoloaskor berantja a _default_ kernellel is az acpi modult.

En 12 lepcsoben allitom a processzorom sebesseget. Az ACPI kerdest nem ertem, ahany disztributor, annyi kernelt fordit. En meg azonnal forditok sajat kernelt. __BSD-n is__

h, nem tudom a stallman fele brigadnak mi a baja a 4.4.0-as XFree86 licenszel nem is erdekel, nekem az a fontos hogy jolmukodo szoftverek legyenek

Nem csak a Stallman fele brigadnak van vele gondja, hanem az OpenBSD-seknek is.

summa summarum most a freebsdt tartom a legjobb desktop free unixnak klonnak, regebben linuxot hasznaltam de tobb a szivas vele mint amennyit meger.

Ez megint csak szubjektiv velemeny. :-)

vannak betegsegei a bsd-nek is de remelem ezek javitva lesznek.

Amen.

[quote:6a9b4e8a04="trey"]
[quote:6a9b4e8a04="drastik"]
b, nincs 2 hetente root jogok szerzesere alkalmas kernelbugja (vagy nem tudunk rola :) )

Hetente nincs, de az elmult par honapban volt. Az osszes BSD-t erintette.

Ha az shmat bugra gondolsz akkor azért azt nem kellene összehasonlítani a linux kernelben mostanában fellelt memóriakezelési bugokhoz...
4294967294 hívást kell kezdeményezni az shmget funkció felé meg mindenfélével kell trükközni, hogy exploitálható legyen. Eddig még nem jelent meg rá exploit... (ellenben a linuxos do_* hibákhoz)

Aztán megnézném, hogy azt valaki OpenBSD-n kitudja használni... Kernelszintű propolice + W^X jó szolgálatot tesz. Helyi DoS lehet belőle, legrosszabb esetben crash, más nemigazán.
(Bár nekem be sincs fordítva kernelbe a sysvshm, sz'al egyébként is sovány a dolog. :)

[quote:463fa21d7a="hunger"][quote:463fa21d7a="trey"]
[quote:463fa21d7a="drastik"]
b, nincs 2 hetente root jogok szerzesere alkalmas kernelbugja (vagy nem tudunk rola :) )

Hetente nincs, de az elmult par honapban volt. Az osszes BSD-t erintette.

Ha az shmat bugra gondolsz akkor azért azt nem kellene összehasonlítani a linux kernelben mostanában fellelt memóriakezelési bugokhoz...
4294967294 hívást kell kezdeményezni az shmget funkció felé meg mindenfélével kell trükközni, hogy exploitálható legyen. Eddig még nem jelent meg rá exploit... (ellenben a linuxos do_* hibákhoz)

Aztán megnézném, hogy azt valaki OpenBSD-n kitudja használni... Kernelszintű propolice + W^X jó szolgálatot tesz. Helyi DoS lehet belőle, legrosszabb esetben crash, más nemigazán.
(Bár nekem be sincs fordítva kernelbe a sysvshm, sz'al egyébként is sovány a dolog. :)

Elsosorban FreeBSD-rol van szo. De ettol meg egyik BSD sem lesz jobb. Ugyanugy megvannak a BSD-nek is a hibai biztonsagi szempontbol. Hogy miert? Mert a hagyomanyos UNIX biztonsagi mechanizmusokbol indul ki. Kar ilyen alapon osszehasonlitgatni a rendszereket.

De mivel a kollega FreeBSD-t emlegetett, itt egy januari local root hiba a FreeBSD-hez:

FreeBSD Kernel lék: egész túlcsorulás a FreeBSD kernelben

[quote:489054542a="BOB"][quote:489054542a="Andrei"]Na uj szoftver vs. regi szoftver. Tegyuk fel, hogy van egy adatbazis szervered es kell bele valami olyan feature (pl. tranzakciokezeles v. valami speci trigger), amit az un. "stabil" valtozat nem tud, csak a "current"-ben levo. Ilyenkor aztan lehet orlodni, hogy mi a turot csinaljon az ember, mert ha nem bir lemondani a feature-rol (pl. valamiert tenyleg nagyon kell a tranzakciokezeles), akkor megszivta es hasznalnia kell az unstable-t. Annak idejen en ezert alltam le a debiannal, mert a stable valtozat remenytelenul elmaradott volt (4.0 (4.1) XFree, 2.95 gcc, ezereves KDE), mire mindent belebuheraltam, addigra megoszultem a dependency-k kibogozasatol.

Latod, latod, padig hasznalhatnal PostgreSQL-t is ami a stabil valtozataiban tudja mindezt, sot meg kicsit tobbet is (tarolt eljarasok, triggerek, cluster-tamogatas, etc etc.). Vagy a MySQL kvaziszabvany lett volna GPL-korben? :)))

:D :D :D

Nem ez tenyleg csak egy hasrauteses pelda volt (akinek nem inge, ugyebar)! Mondjuk, ha free adatbazis kellene, en is a PostgreSQL-t kezdenem nezegetni.

:D :D :D

Mellesleg fontebb problemazott valaki a Linux gagyi teljesitmenyevel.

http://www.tpc.org/tpcc/results/tpcc_perf_results.asp

Itt most eppen a Linux az elso (ironikus, de a HP Integrity clusteren fut).

Andrei

[quote:fff5c823ab="Oscon"]
1. HP 656c USB
2. Ati R128 Pro 32 MB
3. LG 16x10x40x Cdíró (cdrecord+mkisofs?)
4. A4 tech ps2 görgős egér

SW:

1. Mozilla,Konqueror , netscape 4.77+netscape-java 4.77 (vagy alternatíva, de a Sun erőforrászabáló Run Timejai kíméljenek:)
2. Openoffice.org (vagy alternatíva:)
3. VICE C64 Emulator
4. Kmail (vagy alternatíva:) , azért KDE, mert a Desktop gépet nem csak én használom...
5. Apache+php4 (tanulásra)

kernel:

min követelmény:

2.4.18+grsecurity-s ficsőrökkel mindenképpen bírjon a BSD...

Ezeket be lehet-e állítani BSD alatt??

mennem kell...félbeszak..

No nezzuk:

1. A hardverrel nem lesz gond, a HP656c USP-s printert nem ismerem, ha a CUPS elhajtja akkor elhajtja :) (IMHO Linuxon is ugyanez a helyzet)
2. Raadasul SCSI-emulaciora sincs szukseged, rendszerbedrotozott burncd alkalmazas alapbol IDE-s irokra van megirva.
3. Videokartyam nekem is tok ugyanilyen, Windowson 1240x1024 32bpp ami kijon belole, XFree86 meg szepen elmaszik 1400x1050 24bpp felbontassal (ami azer nem is rossz), egyebirant ez szinten tokugyanigy megy Linuxon is es itt is van xf86cfg :)

Szoffer:

1. Mozilla is van, Konqueror is, Firefox is, etc etc. Javabol en a Sun-felet hasznalom (fel nap mig lefordul de utana fasza), igy nem tudom neked mit jelent a Netscape-Java 4.77 (gondolom azert te se 1.1.* Javat akarsz hasznalni)
2. OpenOffice.org 1.1 faszan megy, a BSD egyesuletben mostanaban keszul belole 5.2.1-re ferditett magyarnyelvu binaris verzio is, en az angol forditottat hasznalom, de az is tokeletes, PostgreSQL-bol tolom a korleveleket meg minden :)
3. VICE C64 Emulatort ugy ahogy van nem ismerem, azt latom hogy a ports faban az 1.13-as verzioja bent van (de legalabb 2 hetes a ports fam)
4. Apache + PHP4 sehol mashol nem fut olyan faszan mint FreeBSD-n (komojan, ahova webszervert teszek, gondolni sem tudok mas rendszerre mint FreeBSD-re es az Apache fejlesztoi is erre ajanljak, bar igaz, hogy a 2.0-as valtozat thread-kezelese FreeBSD alatt nem tokeletes ezert prefork threadelessel erdemes forditani).

[quote:6d5caebb96="Anonymous"]
Csak FreeBSD kezd abba a hibaba esni, hogy elganyoljak a dolgokat, és
useless dolgokat commitelnek. Eszméletlen sok példát tudok erre hozni. És még akkor ne is beszéljünk FreeBSD ports tree ről. Abba aztan több gányolás van mint azt az ember el tudná képzelni.
Csak meg kell nézni freebsd-cvs-all maillistet.
Szinte mindennapos dolog az, hogy nem mukodo kodot commitelnek CVS be. Ez igaz a base src -re és a ports tree re is. Nem tesztelik csak commitelik. Aztan par napra ra talan fixelik.

Sajnos sok minden igaz abbol, amit leirtal, de mentsegere szoljon a fejlesztoknek hogy mindezt nem a 4-es (STABLE) agban teszik. Az 5-os meg tenyleg van hova fejlodjon, pl. en se vagyok oda a preemptiv kernelert (foleg miota egy XFree86 el tudta crashelni az egesz rendszeremet kernelestul, mindenestul), de bizzunk benne hogy mire az 5-os ag STABLE lesz, addigra ezek javitva lesznek.

Az 5.2.1 egesz igeretes amugy (bar en meg mindig inkabb az 5.1-RELEASE-pXX verziokat hasznalom inkabb az 5-os agbol miota az 5.2-ben kevesebb dolog volt ami mukodott mint ami nem).

Hello!

Nezd en vitatkoztam mar nehany BSD felhasznaloval itt a HUP-on. Nem vagyok Linux maniakus, de a tenyek szamomra egyertelmuen a pingvin mellett szolnak. Az, hogy a BSD stabilabb, problemamentesebb, gyorsabb azzal nemigen tudok mit kezdeni (ezen dolgok egy resze kicsit szubjektiv is), mert ezen a teren a Linux szamomra nem volt problemas. Lehetseges, hogy egy webszerver v. tuzfal funkcionalitashoz pompas a BSD. Szerintem asztali gepre vagy egy taposabb gepre nem igazan alkalmas. A problema az, hogy asztali gep eseten jol mukodo, supportalt celalkalmazasok kellenek a legtobb usernek. Ezen specialis igenyek kielegitesehez mar nincs eleg fejlesztoi hatter a BSD mogott, mert egyszeruen tul keves ember hasznalja (meg ha a kulonfele valtozatait osszeadjuk, akkor is). A nagyobb vasak meghajtasanak technikai akadalya van (gyenge SMP support, nincs NUMA, esetleg maga a platform nem tamogatott (MIPS, Alpha, ....)).

Ezek a specialis teruletek szerintem:

- szamitogepes grafika (Maya, ....)
- CAD/CAM/CAE
- high performance computing
- vallalatiranyitasi szoftverek
.......

Addig amig nem sikerul meggyozni a nagy cegeket arrol, hogy portoljak a speci szoftvereiket, illetve vegyenek reszt a kernel fejleszteseben (a'la IBM, SGI), addig bizonyos kulcstechnologiak csak lassan kerulnek be a BSD-be.

A masik problema mar kicsit kellemetlenebb (igazsagtalanabb) a BSD szamara. Ugy tunik, hogy az MS hegemonia elleneben fellepo cegek -foleg IBM, Sun, Novell- mar letettek a garast valamilyen OpenSource alternativa mellett (ezugye a pingvin lett, ne firtassuk jol valasztottak-e), es nem igazan erdekeltek abban, hogy tovabbi rendszereket karoljanak fel. En szemely szerint azota tartom a Linuxot eletkepesnek, amiota a nagyobb cegek mogealltak.

Osszefoglalva: egy kicsit technologiailag es uzletileg is elszigeteltnek erzem a BSD-t, ezert a jelenlegi elmaradottsagan nem tudok felulemelkedni, mert nem latom biztositottnak, hogy valaha is lekuzdje a problemakat.

Andrei

u.i.: Neha zavar egy kicsit nemely forumozo hozzaallasa, amikor valamilyen velt vagy valos indokkal felsobbrendu rendszerkent hirdeti BSD-t. Ez szerintem szuksegtelen, arrogans viselkedes, es sokszor azt tapasztalom, hogy valotlansagokkal, csusztatasokkal van alatamasztva.

Igen a linux egy fos klon. De a BSD -k nem Unix klonok. Olvass kis
tortenelmet.

kis baratocskam nem arttana neha gondolkozni mielott beszolsz valakinek mert ha te ugy vagod a tortenelmet akkor figyelmedbe ajanlom a kovetkezo linket:
http://www.hup.hu/wiki/wiki.phtml?title=BSD_csal%C3%A1dfa
szerintem olvasgasd el, hasznodra valhat...

meg ez szerintem eleg ge**seg hogy nem mered bevallalni hogy ki voltal amikor szidod a Linuxot mint a *****t. en pl linuxot hasznalok, nekem tetszik de semmi bajom sem a bsd-sekkel, sem a bsd-kkel, mint OS-sel.

na pa

Laca

Sziasztok,

1. A flame az flame. Nem csak szamtech-ben, mindenhol talalkozhatsz vele. Ha mar hallottak valamirol, akkor lehet fikazni.Ezzel szerintem nincs mit kezdeni, ez van, ettol meg nem dol ossze a vilag.
2. A BSD nincs hatterbe szorulva. A projectek altal megcelzott teruleteken tokeletesen teljesitenek, azt pedig, hogy esetleg nehany mas helyen is hasznalhatoak csak extra. Minden eremnek ket oldala van, a mostani linux hype se fenekig tejfel. Persze jo dolog, hogy sok nagy cegtol kap mar tamogatast a linux, de azert azt is erdemes figyelembe venni, ez nemi beleszolassal is jar a fejlesztesbe. Aztan ugye ott a biztonsagi oldal. Ha mar 100 gepbol 95 mindenhol linuxot fog futtatni, akkor sokkal nagyobb port fog kavarni 1-1 linuxos exploit/worm is. Maga a linux nem garancia semmire se, erre is ugyanugy oda kell figyelni, ha pedig valaki nem frissit rendszeresen, akkor egyszercsak ugyanugy reszt vehet egy DDoS-ban, mint a windozeres zombik. Aztan ott a fejlodes iranya. Nincs olyan rendszer, ami ugyanugy tokeletesen megfelelne asztalra, es servernek is. Pedig mindenki ezt varja a linuxtol. Linuxon jatszani, linuxon netezni, linuxrol tolteni le a leveleket. Nem megy. A linux/BSD/un*x rendszerek egyik legnagyobb elonye az atlathatosag. Pontosan ezert ilyen jok servernek. Van par plain text config file, es mindig tudod, hogy mi miert van ugy, ahogy van. Aztan lasd a nagy distrokat. RedHat, SuSe, Mandrake, etc, etc. Csillogo-villogo config feluletek, mentenek ide, mentenek oda, aztan, ha valami rosszul sul el, akkor vakargathatod a fejed, hogy most hova is nyulj. Persze ott a debian, ott a gentoo, ahol azert meg kitartanak a regi szokasok mellett. De, ha azt mondjuk, hogy a BSD ezert, meg azert hatranyosabb helyzetben van, mint a linux, akkor ez ugyanugy igaz lesz majd a disztribuciok kozott is. Persze lehet taknyolni, kis erzekkel, hozzaertessel lehet distrok kozott koszalni, de mar jelenleg is sok problemat okoznak a kulombsegek. Ati driverek rpm-ben, oracle binaris vackok spec dependency-kkel, etc, etc. Ha 100 linuxbol 99 a nagy distroktol lesz, akkor nem valoszinu, hogy a cegeket erdekelni fogja, hogy szegeny debber nem tudja felrakni az uj ati drivert 1 paranccsal. Persze, ha a globalis 'gyozelemben' remenykedunk, akkor ez a kerdes nem sokat szamit, de szerintem sokan vannak ugy, hogy akar korom szakadtaig is ragaszkodnanak a jol bevalt debian/gentoo/akarmi linuxukhoz. A lenyeg annyi, hogy minden joban van egy kupac rossz is. A linux mar nepszeru, a linux mar sok tekintetben remekul tamogatott, de ennek a sok jo dolognak mindig megvan a rossz oldala is. A BSD kevesbe tamogatott, nincs flash plugin, nincs oracle, es a digitalis fenykepezogepem se eszi meg szerencsetlen. Viszont serverre tokeletes, a kernel ugy fejlodik, ahogy a projectek annak idejen kitalaltak. A Free szep, gyors, massziv, az Open biztonsagos, a Net meg mar minden vackon fut. Nem szol bele senki, hogy ki, mit, miert fejlesszen bele. Nem okoskodik az IBM, nem erolkodik az SGI a fs-e mellett, megvannak a celok, es szepen epitgetik a varat. Ketsegtelen, hogy jelenleg desktopra mar joval alkalmasabb egy linux, mint egy BSD. Varialni kell a flash-sel, maceras a 3D support, sok mm-es vasat nem tamogat. Persze vannak, akik ennek ellenere az asztalra is ezt rakjak, de az mar ugye a mi bajunk. Viszont serverre tokeletes, lenyegeben erre lett kitalalva. Cvs-ben fejlodik a rendszer, mindig nyomon lehet kovetni a valtozasokat. a legfontosabb vasakat mindig tokeletesen tamogatja, mas erre a celra nem is kell. Hogy nem hallunk rola minden nap a radioban? Kit erdekel? Az a lenyeg, hogy havonta 1x nezek ra a mail serverre, es mukodik. Igen, tudom. A linux is stabil, izmos, eros, massziv. Nem mondom, hogy nem az. De ettol meg, akarki akarmit mond, nem e korul forog a linuxos vilag. Talan most meg egyaltalan nincsenek hatranyai a desktop fele mozgasnak, talan most meg mindenhova elmegy, de aztan egyszer majd eljon az ido, mikor fontosabb lesz, hogy ne akadjon az mp3 lejatszas, mikozben az egerrel egy ablakot rangatsz (ha jol emlexem, igy testeltek valami utemezot, vagy mit :), mint az, hogy minden level a cimzetthez keruljon, es a weboldal is napi 24 oraban elerheto legyen. A BSD jobb, bizonyos szempontbol, a masikbol viszont a linux. A windoz meg mindig a legjobb, ha jatszani akarsz (mint PC), vagy az alulkepzett titkarno akarja valamin koptatni a mukormet. Olyan sose lesz, hogy tokeletes. Flamelni lehet, sokszor jol is esik :), de ettol meg minden marad a regi. Hasznald azt, amivel el tudod vegezni a munkad, vagy amivel a legszivesebben toltod a szabadidod. Ne az alapjan valogass, hogy most mi van a dobozra irva.

fif

... , mint OS-sel. ... => , mint OS-ekkel

egyebkent pont errol szol ez a tema hogy ne gerjesszuk az ilyen war-okat, foleg ne a UNIX-osok egymas kozott. vegulis ez a Hungarian Unix Portal....

[quote:ec88d773f0="lacipac"]

Igen a linux egy fos klon. De a BSD -k nem Unix klonok. Olvass kis
tortenelmet.

kis baratocskam nem arttana neha gondolkozni mielott beszolsz valakinek mert ha te ugy vagod a tortenelmet akkor figyelmedbe ajanlom a kovetkezo linket:
http://www.hup.hu/wiki/wiki.phtml?title=BSD_csal%C3%A1dfa
szerintem olvasgasd el, hasznodra valhat...

meg ez szerintem eleg ge**seg hogy nem mered bevallalni hogy ki voltal amikor szidod a Linuxot mint a *****t. en pl linuxot hasznalok, nekem tetszik de semmi bajom sem a bsd-sekkel, sem a bsd-kkel, mint OS-sel.

na pa

Laca

A stilus persze nem az igazi (bar a Tied se mondhato epp udvariasnak), de a lenyegeben igy van. A linux UNIX klon, mivel egy UNIX-os felepitesu rendszernek keszult, sok 5letet/megoldast 'loptak' bele a UNIX-bol, de az alapoktol attol fuggetlenul fejlodott. A BSD-k ezzel szemben UNIX-_bol_ lettek fejlesztve. Ennyi. :)

alapbol nem igy szoktam hozzaszolni, lehet hogy nem voltam tul udvarias, de elegge felidegesitett a tema hogy pont egy ilyen temaban szidja a masik agat a UNIXnak...

fifteen: a Te velemenyedet meg nem ertem:

... , sok 5letet/megoldast 'loptak' bele a UNIX-bol, ... A BSD-k ezzel szemben UNIX-_bol_ lettek fejlesztve

mi a kulonbseg? bocs, ha nem vettem eszre

laci

[quote:a9ec52fc9a="Andrei"]Na uj szoftver vs. regi szoftver. Tegyuk fel, hogy van egy adatbazis szervered es kell bele valami olyan feature (pl. tranzakciokezeles v. valami speci trigger), amit az un. "stabil" valtozat nem tud, csak a "current"-ben levo. Ilyenkor aztan lehet orlodni, hogy mi a turot csinaljon az ember, mert ha nem bir lemondani a feature-rol (pl. valamiert tenyleg nagyon kell a tranzakciokezeles), akkor megszivta es hasznalnia kell az unstable-t. Annak idejen en ezert alltam le a debiannal, mert a stable valtozat remenytelenul elmaradott volt (4.0 (4.1) XFree, 2.95 gcc, ezereves KDE), mire mindent belebuheraltam, addigra megoszultem a dependency-k kibogozasatol.

Latod, latod, padig hasznalhatnal PostgreSQL-t is ami a stabil valtozataiban tudja mindezt, sot meg kicsit tobbet is (tarolt eljarasok, triggerek, cluster-tamogatas, etc etc.). Vagy a MySQL kvaziszabvany lett volna GPL-korben? :)))

[quote:d1812c932b="lacipac"]alapbol nem igy szoktam hozzaszolni, lehet hogy nem voltam tul udvarias, de elegge felidegesitett a tema hogy pont egy ilyen temaban szidja a masik agat a UNIXnak...

fifteen: a Te velemenyedet meg nem ertem:

... , sok 5letet/megoldast 'loptak' bele a UNIX-bol, ... A BSD-k ezzel szemben UNIX-_bol_ lettek fejlesztve

mi a kulonbseg? bocs, ha nem vettem eszre

laci

Az egyik UNIX forrasbol indult (BSD), a masik a semmibol (linux).

[quote:f388735242="Andrei"]

Lehetseges, hogy egy webszerver v. tuzfal funkcionalitashoz pompas a BSD. Szerintem asztali gepre vagy egy taposabb gepre nem igazan alkalmas.

Ez vitathatatlan. Foleg nagyobb halozati forgalom eseten javasolt a kivalo IP stack-jenek koszonhetoen.

[quote:f388735242="Andrei"]
A nagyobb vasak meghajtasanak technikai akadalya van (gyenge SMP support, nincs NUMA, esetleg maga a platform nem tamogatott (MIPS, Alpha, ....)).

Igen, de ha megnezed a BSD mas skalazhatosagi szempontoknal erosebb, pl.

- robusztus 64 bites fajlrendszer NetBSD eseten (ffs max 4TB)
- TCP/IP referencia implementacio
- UVM memora-kezeles

[quote:f388735242="Andrei"]
Ezek a specialis teruletek szerintem:

- szamitogepes grafika (Maya, ....)
- CAD/CAM/CAE
- high performance computing
- vallalatiranyitasi szoftverek

Ezek elmehetnek banyaszni...valoban specifikus teruletek a high perf. computing-ot kiveve. Itt soha nem a hardver a donto faktor, hanem az adott feladatnak megfelelo es jol futo szoftver. Ha a szoftver fut az adott vason, akkor a vas megfelel.

[quote:f388735242="Andrei"]
u.i.: Neha zavar egy kicsit nemely forumozo hozzaallasa, amikor valamilyen velt vagy valos indokkal felsobbrendu rendszerkent hirdeti BSD-t. Ez szerintem szuksegtelen, arrogans viselkedes, es sokszor azt tapasztalom, hogy valotlansagokkal, csusztatasokkal van alatamasztva.

Nezd, ebben van vmi. A BSD UNIX implementaciok - ha tetszik, ha nem - kozelebb allnak a "tiszta kod" fogalmahoz. Eleg, ha csak a meghajtok platform fuggetlen-fuggo resz elhatarolasat nezed megnezed. A BSD-kben valoban kevesebb jellemzo van, viszont ami van, az nagyon magas szinvonalu. Nem ugy, mint a Linux, ahol nemreg az uj 2.6 kernel VM kodjaban 2 kritikus bugot is talaltak. Azonkivul, a BSD-k sokkal kozelebb allnak az eredeti UNIX-okhoz, mint a Linux. Azt pedig ne felejtsd, hogy a mai kereskedelmi UNIX-ok jo resze BSD kodokat hasznalt fel es ugy fejlodhetett csak fel. Az valo igaz, hogy a UNIX nagyagyuk a Linux mogott sorakoztak fel s emiatt a Linux fejlesztese nagyobb utemben halad, mint a BSD-ke. Ez viszont csak pusztan marketing szempont es nem pedig szakmai alapon megalapozott dontes volt.

En erre a kerdesre az alabbit szoktam mondani:

Minden celra a legmegfelelobbet. Jelenleg nekem ez ugy nez ki, hogy szerverre FreeBSD, desktopra Debian. Viszont van olyan szerver, ahol a FreeBSD nem rughat labdaba, es csak a Linux johet szoba.

Barkivel hajlando vagyok vitatkozni normalis keretek kozott. :-)

Hi!

Kb ket honapja itt a site-on volt ez hir, erdemes olvasgatni:
http://www.over-yonder.net/~fullermd/rants/bsd4linux/bsd4linux1.php

A stilus elegge foobar, szerintem se a bsd-hez, se a linuxhoz nem ertenek, csak pacskolnak xp alatt kvekharommal azok, akik itt anyaznak.
Csatlakozom trey-hez, legmegfelelobb rendszert kell alkalmazni adott helyzetben. De a HUP az UNIX portal, szoval a linuxosok huzzak meg magukat itt :-)))))))))

Szervusztok!

Én FreeBSD kinzom desktopként a gépemen. ;-) Hogy miért pont FreeBSD-önt, és miért nem Linuxot? Objektiven biztosan nem tudok válaszolni erre a kérdésre, de azért kéretlen szubjektiv választ megprobálom kipréselni magamból.

Munkahelyemen anno HP-UX alatti alkalmazással ment a munkálkodásom, igy fedeztem fel, hogy van más op. rendszer a világon is, nem csak Windows. Persze, persze elötte könyvekböl, magazinokbol is tudtam, hogy van más út, de csak akkor szembesültem igazábol ezzel a ténnyel. Azért más az életszagú tapasztalat, mint a "hallottam, olvastam róla valamit" kétes tudomásulvétele. ;)

Amikor megvettem első PC-met, akkor ahhoz Gentus Linuxot kaptam "ajándékba", amire vagy fél évig rá se bagoztam, aztán kiváncsiságbol csak feltettem a gépemre Windows mellé, vagy legalábbis szerettem volna. Tudatlánságom, net, infó hiány, etc. miatt nem volt valami sikeres a müvelet, elcsesztem a particiókat, naná, hogy adatvesztésem lett, sokat görcsöltem a visszaállitással. ;-) Igy sikerült szereznem egy negativ élményt, híába tudtam akkor, tudom most is, hogy csakis önmagamat ókohatom érte, de akkor is kivetittem Linuxra.

Ezért, amikor lett netem, és többett tudtam meg unix like-okrol, akkor a FBSD-önt választottam mint ujjabb proba alanyát. Az installálása számomra, tudatlan és _lusta_ halandó részére, sokkal egyszerübb volt mint Gentus Linuxé. Onnatól kezdve azt használtam.

Fórumokban (ezt altálában, az összes általam látottakra, olvasottakra értem), véleményem szerint, mindkét tábor egyszerübb képviselői eléggé fennsöbbségesen viselkednek, itt még nagyon enyhén fejeztem ki magam, csak mivel Linuxosok többen vannak, ezért az ö véleményük "erösebben" hallatszik.
Megitélni eme két rendszer valodi előnyeit, hátrányait egymáshoz képest, igazi sajáttapasztalatú felhasználás híányábol nem tudom megtenni, és öszintén szólva, nem is kivánnék ilyesmire vetemedni.

Nem érzem magam többnek vagy kevesebbnek Windows, vagy bármely más op. rendszer felhasználojanál, csak azért mert én FBSD-önt használok. Mindig van ember, aki többett vagy kevesebbett túd nálam az élet bármely más területén. Pont az op. rendszer felhasználása terén legyen kissebbségi érzetem kialakuloban? Nekem ez tetszett meg, jött be. Ezért használom vagy legalábbis igyekszem. :)

Az egész víta (*BSD vs Linux) a fórumokon számomra degradálodik a "Bombi vs Merdzsó", és "dögöljenek meg a másban ülők" színtjére.
Banyék, örülj az életnek, és annak hogy van autód! :)))

Szóval, nem igazán értem, hogy ki, mit, mikor és főlég miért akarja bebizonyitani a másik félnek, hogy az ö izéje bigyosabb, főleg mivel senki, és istenigazábol semmi se, nem kényszeriti a feleket izéjük cserére.

Na itt, azt hiszem befejeztem. ;-)

Nem a temaba vag, de en honnan ismerlek teged amerigo? 2 tippem van.
1. C-64 scene
2. regebbi szamtechujsag szerves tagja voltal.
(vagy csak a nicked ua. mint az ove).

Nezd nemsokara epitenem kell egy HPC clustert. 3-4 dualprocis Opteron a megcelzott hardver, gigabites ethernet lesz az interconnect. Tesztkeppen osszeszedtem ket leselejtezesre itelt Pentium Pro-t, egy kioregedett P3 Katmai-t meg egy 10 megas Cisco switchet es osszeraktam egy clustert, hogy kiprobalgassam az elkepzeleseimet. Altalaban 10-re jarok dolgozni, 1 orakkor ugy indultam ebedelni, hogy mar a LAM/MPI (parhuzamos programozast tamogato keretrendszer) tesztjeit futtattam. A legnagyobb szivas az volt, hogy a Pentium Pro-ban levo CD drive nem olvasta az ujrairhato lemezre irt Slackware telepitot. Ennel simabb telepites nekem nem kell, tekintve hogy a legtobb ido a csomagok felmasolasaval ment el, gondolom a FreeBSD sem masol gyorsabban CD-rol vinyora. Kiprobaltam mindent frankon, irtam egy jegyzetet magamnak a tapasztalatokrol, gyorsan tettem egy probat a 2.6-os kernellel (jelentem a tapasztalatok pozitivak) es mar kesz is voltam. Onnantol kezdve mar tenyleg csak a Fortran programjaimmal tokoltem.

Namost szivesen hasznalnek en BSD-t is (nekem tenyleg mindegy hogy klon v. nem klon), de ha azt kiprobalom, akkor nem tudom, hogy mi a helyzet, ha megvesszuk a nagyobb clustert. Tamogat AMD64 SMP-t? Tudtommal nem (utananeztem :-) !!!!!). A tapasztalataimat nem tudom atultetni, erre a rendszerre. Matlab, Fortran90 fordito, optimalizalt konyvtarak (LAPACK, BLAS, FFT) szinten nincsenek es ez mar tobbszorosen lerontja a teljesitmenyt, mint egy arnyalatnyival jobban megirt kernel.

A BSD alap kornyezet tenyleg jol hangzik, de amint az ember tenyleg professzionalis dologra akarja hasznalni (leszamitva a gumicsont webszerver/tuzfal funkciot), elfogy a talaj a laba alol. A linux emulacionak meg keves ertelmet latom, mert ha a lenyeges programok emulacioban futnak, akkor minek az alaprendszer?

Namost a UNIX ugy indult am annak idejen, hogy altalanos celu idoosztasos operacios rendszer legyen. Ha megnezitek ez teljesul a legtobb kereskedelmi UNIX-ra, es a Linux-ra is. Sokfele hardveren, sokfele feladatra alkalmasak. Mondjuk a sokfele hardver a kereskedelmi unixokon ugy teljesul, hogy egy-ket processzorcsaladon a desktoptol a mainframe-ig van tamogatas (AIX, HP-UX, Tru64, Solaris, Irix), es ebbe beleertek nagyon sok igazan utos alkalmazast is (nem browsert meg, levelezot). Szamomra nem tunik ugy, hogy a BSD-re teljesulne ez a kitetel. Emiatt erzem technologiai szempontbol elszigeteltnek.

Fentebb emlitette valaki, hogy vannak a FreeBSD-ben nagyon jol skalazhato reszek (filerendszer, IP stack, miegymas). Erzesem szerint ez mindaddig overkill, amig nem epithetsz fel erre egy durva sokprocis fileszerver (horribile dictu: adatbazis) clustert.

Mondjuk egy stagnalasra itelt kis ceghez be lehet allitani egy P4-es webszervernek BSD-t (mondvan ugysem novik ki), de ok akkor sem kapnak kevesebbet, ha arra a gepre tortenetesen Linuxot csusztatnanak fel.

Termeszetesen erdekelne masok tapasztalata a BSD professzionalis felhasznalasaban (most nem arra gondolok, hogy tiz perc alatt feltelepitette es most problemamentesen levelezik/netezik/chatel rajta, arra a jo oreg Win2k/WinXP is nagyon pompas minden fikazas ellenere), ha valaki tanacsot ker en nem beszelnem le BSD-rol, de ehhez tudnom kellene, hogy mi az a kornyezet, ahol bizonyithatoan jo (legjobb).

Andrei

En ezt sose ertettem a linuxos kernel fejleszteseben. Ha valami jo, akkor miert nem epul be az alap kernelbe, miert kell agyon patchelni a forrast, hogy elerd a kivant hatast?

Azért van, hogy idővel belekerülnek...

Éppen ma kora du.-ig próbálkozok 2.4.20-grsecurity 1.9.9h-et 2.4.18 -ashoz (debian 14.2-es verzió ~ 2.4.25) "visszailleszteni
és bizony a grsec patch egynémely részeit a debian átvette a 2.4.18 14.2-be...!

Jópár hunk failed keletkezett azért, mert a patchelni kívánt rész, már benne volt. Pl. fork.c-ben...

Hogy aztán mikor végzek, működik-e a az agyonhegesztett kernel, az egy jó kérdés, majd kiderül...
Mostani kernele(i)mben grsecurity 1.9.4-est illesztettem rá a 2.4.18 14.2-re, csak ebben már nem megy az alkalmazásszintű acl, legalábbis az ezt kezelő gradm 1.9.4 nevű cuccos már totál kiaakad...-(

http://freebsd.fifteen.hu/releases/5.2.1R/hardware-amd64.html

2 Supported Processors and Motherboards

FreeBSD/amd64 has supported the AMD64 (``Hammer'') architecture since mid-2003. It made its first debut as an experimental release based on FreeBSD 5.1-RELEASE.

As of this writing, this port supports the Athlon64 (``Clawhammer'') and Opteron (``Sledgehammer'') machines. The largest tested memory configuration to date is 8GB. SMP support has been recently completed and is reasonably robust.

In many respects, FreeBSD/amd64 is similar to FreeBSD/i386, in terms of drivers supported. There may be some issues with 64-bit cleanliness in some (particularly older) drivers. Generally, drivers that already function correctly on other 64-bit platforms should work.

FreeBSD/amd64 is a very young platform on FreeBSD. While the core FreeBSD kernel and base system components are generally fairly robust, there are likely to still be rough edges, particularly with third party packages.

[quote:851e6758f1="Andrei"]Mellesleg fontebb problemazott valaki a Linux gagyi teljesitmenyevel.

http://www.tpc.org/tpcc/results/tpcc_perf_results.asp

ez megint egy teljesen muanyag, szintetikus teszt. ilyenekbol sokat lehetne citalni, nezd meg pl ezt: http://bsd.slashdot.org/bsd/03/01/30/1352202.shtml?tid=122
de mi ertelme van? aki ezek alapjan dont arrol, hogy milyen OS-t valaszt adott celra...

Csak annyit offtopickodnék, hogy az Oracle10g simán megy Fedora alatt, ha a telepítés idején azt hazudjuk neki hogy Redhat 3.0 ES.

Szerintem ez egy elég parttalan vita, akárhogy is nézzük... Mindenesetre minden Linuxosnak kötelezővé tenném, hogy használjon BSD-t, és csak azt(!) a gépén egy pár hónapig, ettől elég sokat tanulhat arról, hogy mi az a UNIX, és nem csak grafikus felületet, illetve apt-get, emerge okosságokat fogja ismerni (na jó, a slackware-seket felmentem :wink:) hanem az alapokat is megtanulhatja. Utánna meg már minden izlés dolga, az is hogy mit használsz, meg az is hogy mire. Szerintem a BSD igen jól használható desktopnak, és szervernek is, kivéve ha játszani is akar a delikvens (bár a HOMM3 nekem szépen ment vele), illetve ha valami spec. hardware miatt ez nem jön össze. (Pl. nekem a notebookom nem volt jó, mert a linux framebufferen ki tudta tölteni a kijelzőt, a BSD meg nem) ennyi. Most jelenleg RedHat linuxokat hasznalok szervernek (kivéve a proxyt mert az BSD :D ) Desktopon meg gentoot, ahol tehetem. Nagyon jó dolog a BSD (legyen az bármelyik is) érezni rajta a tervezést a linux-szal ellentétben, viszont jobban van támogatva a linux, így ha valami extra igényed van vele (pl. SAPdb) akkor jobban jársz ha azt használod. Egyébként meg milyen csili-vili redhatról beszélt az egyik korábbi hozzászóló? Nem csak default lehet telepíteni, ugye...

üdv,
banyek

No megint en.
Van Fortran 90 fordito is, ha van penzed akar az Intel Fortran forditojat is megveheted ra.
De van gfortran is: GNU Fortran compiler suppotring 90/95.

A speci dolgokrol meg annyit, hogy pl. az Oracle 10i is csak RedHat Enterprise-on vagy UnitedLinux-on megy azt sem tudod felrakni akarmilyen GNU/Linux-ra.

No de en szeretem a GNU/Linux-ot is (foleg Debian parti vagyok, szerintem a kezdeti szellemiseget az orizte meg, no meg talan meg a Slackware) es a FreeBSD-t is, a tobbi BSD-rol nem tudok nyilatkozni, azokat meg nem hasznaltam.

Andrei-nek, a minek használjunk emulációt c. kérdésre, mert korábban a többit már kitárgyaltuk máshol:
A BSD-k Linux-emuja nem VMWARE, meg wine, hanem egy kernel szolgáltatás, hogy linuxos libeket és binárisokat is be lehessen tölteni, és futtatni, és azok elérhessék a rendszerhívásokat. Azaz natív CPU-utasításokat használnak a linuxos appok, de amikor pl. open() híváshoz érnek, akkor már a BSD-kernelben levő open hajtódik végre. Azaz pl. a korábban emlegetett BLAS, stb nyavalyáknak ha nincs is meg a natív, az Inteltől származó és (pl.) FreeBSD-hez készített libjei, _nagy eséllyel_ tudod az Inteltől a RedHat-re előállított libjét használni. És ekkor már az is lesz olyan gyors, mint Linux alatt. Szóval egy kisérletet a dolog megér, más kérdés, hogy ez - amíg valaki nem hajlandó ugyanannyit rááldozni az életéből arra, h megismerje a (pl.) FreeBSD-t, mint amennyit életéből a Linux megismerésére áldozott - szóval addig nincs nagyon oka, hogy véleményt nyilvánítson. És még valami: az _én_ tapasztalatom viszont az, hogy a komoly cégek - akiknek nem az ár számít -, nem nagyon _váltanak_ Linux-os SAP-ra és Oracle-ra pl. egy HP-s vagy Digital-os rendszerről.
Zahy

[quote:8ce67e9d91="vili"]ez megint egy teljesen muanyag, szintetikus teszt.

Aha, megis mi benne a szintetikus? Tudod egyaltalan, hogy mit mer?

sziasztok

imho a vitának azért nincs értelme, mert egyik sem profitorientált, tehát senkinek sem érdeke, hogy az ő kernelét használd

mindenki azt használ, ami neki jólesik

nah csak annyit, hogy a BSD-k Linux ``emulacioja'' nem hagyomanyos ertelemben vett emulacio. mi kulonbseg van a BSD es Linux rendszerhivasok kozott? a legnagyobb az, ahogy a syscall parametereit atadjak: a Linux a DOS konvenciojat koveti, a BSD-k meg a tradicionalis Unix-konvenciot (a stacken adjak at). a syscallok zome megegyezik a ket rendszeren, ami nem, csak azokat kell implementalni. tehat gyakorlatilag csinalnak plusz egy syscall tablat, es ezt hasznaljak Linuxos binarisok futtatasanal, valamint a syscall parametereit nem a stacken varja a rendszer, hanem regiszterekben. ennyi. ez bizony egy igen vekony reteg, gyakran elofordul, hogy egy Linux binaris gyorsabban fut FreeBSD-n mint Linuxon.

[quote:1c3234f044="Anonymous"]FreeBSD ports-collection:
----------------------------
Lapack: math/lapack
A library of Fortrann 77 subroutines for linear algebra

math/lapack++
Ua. csak C++

mazh/scalapack
Scalable LAPACk library

Blas: math/blas
Basic Linear Algebra, level 1, 2, and 3

FFT: math/fftw
Fast C routines to compute the Discrete Fourier Transform

Gondolom ezekre gondoltal, no ezek vannak, meg kene nezni a ports-collection-t !!! 8)

Megneztem, ennyire ostobanak azert egy linuxos-t sem kellene nezni :-). Viszont ezek a cuccok gagyik. Mindosszesen egy problema van. Az atlagos HPC alkalmazas (ami hasznalja ezeket a konyvtarakat) idejenek a nagy reszet ezekben a konyvtarakban tolti el, ezert ezeket a konyvtarakat a teljesitmeny erdekeben processzorok gyartoi keszitik el (IBM -> ESSL, Compaq->CXML, Intel->MKL, HP->HP MLIB, AMD->ACML, a Sun-nak is van, de nem tudom a nevet, nem is probaltam). Az ami a BSD-ben van az nem mas mint a referencia Fortran77 megvalositas (www.netlib.org/lapack ill. www.netlib.org/blas) leforditott valtozata. Tulajdonkeppen csak oktatasi, demonstracios celokat szolgal, igazabol nem hasznalhato). Namost kepzelheted, hogy az fenti gyartok nem csinaljak meg ezeket a konyvtarakat BSD-re (Linuxon tudomasom szerint van MKL, ACML, CXML talan ESSL is), emiatt ezek az alkalmazasok SOKKAL lassabban futnak BSD-n. Hab a tortan, hogy a processzorspecifikus megvalositasok gyanithatoan olyan informaciokon alapulnak (processzor belso idozitesei, elagazasbecsles mukodese ....), amelyek nem ferhetoek hozza a kulsos fejlesztok szamara, igy ha lenne is olyan szorgos BSD-s emberke aki felvallalja ezeknek a megirasat, iszonyatos hatranyban lenne.

Egyebkent BSD SMP ugyben a www.freebsd.org/smp (gondolom hivatalos) linken tajekozodtam. Ott nem azt az infot lattam, amit az elobbi hozzaszolas linkjen olvastam. Ketlem egyebkent, hogy az AMD64 SMP olyan jo (a leiras alapjan "csak" coarse grained SMP van a BSD-ben). Persze, ha elinditas ket alkalmazast, akkor minden OK. De mi a helyzet OpenMP (www.openmp.org) altal generalt tobbszalu alkalmazasokkal? Jaigen. Elerheto OpenMP preprocesszorrol egyrol tudok (Zachy kollega vilagositott fel) nev szerint az Intel C/C++/Fortran forditojarol, de az meg ertheto okokbol csak Intel processzorokkal mukodik jol.

Szoval a "van valami" es a "van es versenykepes is" az ket kulonbozo dolog.

De komolyan erdekelne nehany BSD-s aki feltette a fenti konyvtarakat es hasznalhato teljesitmenyt birt kicsikarni a gepbol. Az, hogy van a ports faban az keves. A fel vilag rohog azon a useren, aki ugyan a tok penge BSD-t hasznalja, az alkalmazasa meg minimum 20-30%-al lassabb, mint a "gagyi", "hype", "instabil", "klon" Linuxon vagy az "antikrisztus" Win2000-en. Egy orakig v. napokig futo szamitas eseten ez mar huzos kulonbseg.

Pelda: Louis Komzsik (nagy amerikai vegeselemes szoftvercegnel dolgozo mernok-tanacsado-kutato) mutatott par slide-ot egy autoiparban rutinfeladatnak szamito peldarol. A tervezoi workstationben ket Power proci ketyeg (az pedig nem babapiskota lebegopontos teljesitmenyben), meg valami 2 giga ram. Alapszamitasok eltartanak 6-8 oraig. A 10-20% teljesitmenycsokkenes azt jelenti, hogy a mernoknek tobb, mint egy oraval tobbet kell malmoznia (leven a modellezes/meretezes iterativ muvelet, ezert ezt jo sokszor eljatszak mire elernek a vegleges verziohoz), ami a kinti mernoki orabereket tekintve nem egy fonyeremeny. Az is fontos, hogy ha estere otthagyjak a szamitast, akkor reggelre kesz legyen, mert akkor megint munkaidoben kell varni az eredmenyre.

Andrei

hm, Andrei, mutass nekem egy olyan helyet, ahol sokprocis Poweres IBM vason Linuxot futtatnak. en olyan helyen dolgozok, ahol nem ritka joszag a nagygep meg a mainframe, de Linuxot ilyeneken meg nem lattam. az ilyen vasakra mindig jobb valasztas az eredeti oprencer, nem erdemes azon vitatkozni, hogy ezeken most akkor a BSD futna gyorsabban vagy a Linux. az, hogy nehany ceg megprobalja meglovagolni a linux-hype-ot, es a marketingosztaly utasitasara elkezdik ``tamogatni'', egy dolog, ennel tobb kellene.

ahol a BSD es a Linux meg tud merkozni, es ugy nez ki teljesitmeny szempontjabol is labdaba rugnak: az uj 64 bites Intel/AMD es PowerPC architekturak. itt nem latom, miben lehetne jobb a Linux.

[quote:2fc18a8f7b="vili"]hm, Andrei, mutass nekem egy olyan helyet, ahol sokprocis Poweres IBM vason Linuxot futtatnak. en olyan helyen dolgozok, ahol nem ritka joszag a nagygep meg a mainframe, de Linuxot ilyeneken meg nem lattam. az ilyen vasakra mindig jobb valasztas az eredeti oprencer, nem erdemes azon vitatkozni, hogy ezeken most akkor a BSD futna gyorsabban vagy a Linux. az, hogy nehany ceg megprobalja meglovagolni a linux-hype-ot, es a marketingosztaly utasitasara elkezdik ``tamogatni'', egy dolog, ennel tobb kellene.

ahol a BSD es a Linux meg tud merkozni, es ugy nez ki teljesitmeny szempontjabol is labdaba rugnak: az uj 64 bites Intel/AMD es PowerPC architekturak. itt nem latom, miben lehetne jobb a Linux.

Nem azt mondtam, hogy sokprocis Power vason futtatnak valahol Linuxot, a pelda arra utalt, hogy a teljesitmenykulonbseg neha mennyire fontos). A poen az egeszben az, hogy az elvi lehetosege megvan egy 32 procis IBM rendszer Linuxra allitasanak. Persze itt amiatt sziv a Linux az AIX-el szemben, ami miatt a BSD sziv a Linuxal szemben.

Tudok mutatni pl. Linuxos SGI Altix szervert 500-nal is tobb processzorral (nem cluster!!!!!), a top500 lista elso tiz helyezettjeben latatlanban 3-4 Linuxos rendszert sejtek (a maradek AIX, HP-UX, Super-UX ....). Ezek tenyek, kemeny fejlesztesi eredmenyek, hitelesitett meresek.

A nagy 64 bites rendszerek eseteben nem ellenfel a BSD, mert nincs NUMA support (pedig itt lenne eselye, mert a vasarlok a sajat szoftvereiket futtatjak rajta), a kisebb gepeknel meg a fent emlitett alkalmazasok hianyaban verzik el. En konkretan worstationokben-kis szervereken is nehezen kepzelem el, hogy valaki vesz egy ketprocis Itaniumot es BSD-t tesz ra. Es utana mit csinal vele: bzip-et tomorit es publikalja, hogy milyen gyors volt?

De tovabbra is varom, hogy meggyozzetek tenyekkel arrol, hogy a BSD ertekes tobbletet hordoz a Linuxhoz kepest, ertsd: hosszu tavon is alternativaja lehet. En szivfajdalom nelkul dozerolom le a Linux particioimat (hulyeseg egy OS rabjanak lenni, engem a teljesitmenye, hasznalhatosaga erdekel), ha van ertelme a BSD-nek. Eddig meg senki nem gyozott meg bizonyitekokkal.

Andrei

Kezd kicsit olyan erzesem lenni, mint par eve a linuxos csatikon, mikor feltevedt egy windozer, es szinte kovetelte, hogy gyozzuk meg, hogy jobb a linux, es akkor O is azt fogja hasznalni. Szerintem nem sok embert hat meg, hogy a Te spec feladataidra nem tudod hasznalni a BSD-t. Igaz, en joval poriasabb dolgokra hasznalom csak, de engem se erdekel, hogy a 'professzionalis' feladataidra nem talalod alkalmasnak. Mint fentebb tobben is irtuk, mindenki hasznalja, ami megfelel Neki. Szerintem hiaba varod, hogy a temaban valoban kompetens emberkek fognak itt benchmarkokkal gyozkodni, hogy marpedig milyen jo is a BSD.

egy kis segítséget kérnék: tudja vki, honnan lehetne HTTP-n keresztül letölteni FreeBSD 5.2.1-t? sajna melóhelyen nincs ftp-m :(

Hi,

Desktop vélemények (szubjektív):
Én három évig használtam RedHat-et Ximian Desktoppal meg, amióta van, RedCarpet-ot, ez a vége felé (RH9 + XD2) már annyira kényelmes volt, hogy tényleg csak kattintgatni kellett, mint az XP-ben. Office, internet, mail, multimedia, szóval mindenem megvolt otthonra.
Emellett használtam Mandrake-et, Slakeware-t, Suse-t és Debian-t rövidebb ideig.
Aztán egyszer meghalt a vinyóm, de úgy, hogy semmit sem lehet vele kezdeni.
Vettem egy újat és ekkor gondoltam arra, hogy kipróbálom a FreeBSD, ha már annyit olvastam róla.
Tavaly novemberben tettem fel és azóta fel sem merült bennem, hogy váltsak. Hogy miért? Ez egy jó kérdés, pontosan nem tudom rá a választ. Ahogy fentebb néhányan már írták, valami vonz...

De komolyabbra fordítva, nekem nagyon bejött a CVS-ük, mind az alaprendszer, mind a felhasználói progik esetében.
A portfából való programfissítési eljárásnál szerintem még senki nem talált ki jobbat (persze tudom, hasonló a Gentoo meg a Debian, de mégsem...).
Aztán a camcontrol nagyon jó szolgáltatásokkal bír, annak ellenére is, hogy a VCD-ket csak a hagyományos ATAPI-n keresztül lehet megnézni.

A linux emulációról csak annyit, hogy ugyanúgy fut az ET 3D-ben, mint RedHat alatt. Megy a flash is native Mozillából.

Úgyhogy nálam most egy kicsit jobban áll a FreeBSD. Persze ha lenne olyan feladatom itthonra, amit csak Linux-on tudok valami miatt megcsinálni, vagy ha egyszer lesz laptopom és az csak Linux alatt fog "megszólalni", akkor szemrebbenés nélkül azt fogok rárakni, csak azt nem tudom, melyiket...

Üdv, Laci

P.S.: Mindenki használjon azt, amit akar és legyen boldog vele. Csak senkit se korlátozzanak szabad választásában. A lényeg mindig ez lesz (számomra).

[quote:44a381a532="fifteen"]Kezd kicsit olyan erzesem lenni, mint par eve a linuxos csatikon, mikor feltevedt egy windozer, es szinte kovetelte, hogy gyozzuk meg, hogy jobb a linux, es akkor O is azt fogja hasznalni. Szerintem nem sok embert hat meg, hogy a Te spec feladataidra nem tudod hasznalni a BSD-t. Igaz, en joval poriasabb dolgokra hasznalom csak, de engem se erdekel, hogy a 'professzionalis' feladataidra nem talalod alkalmasnak. Mint fentebb tobben is irtuk, mindenki hasznalja, ami megfelel Neki. Szerintem hiaba varod, hogy a temaban valoban kompetens emberkek fognak itt benchmarkokkal gyozkodni, hogy marpedig milyen jo is a BSD.

Jaja. Csakhogy en eddig par olyan BSD-s embert lattam, aki majdnemhogy lesajnalt azert, mert a linuxal benazok. Piszokul hozzaertonek hitte magat (az a baj, hogy azert, mert szerinte a profik, meg a tokos gyerekek BSD-t hasznaltak, es erre valahogy a BSD propaganda is rasegit). Felvilagositottam szegenyket, hogy mi a problemam, es csak pislogott szerencsetlenul, de segiteni nem tudott.

Engem egyebkent nem a sajat szakteruletemrol kell meggyozni. Anno pl. Zahy sok dologra ravilagitott, ami erdekes volt, probalom folyamatosan figyelni a "konkurrenciat" :) . Azt varnam a BSD-t jol ismeroktol, hogy mutassanak olyan dolgokat, amik erdekesek, technikai szempontbol fogosak (pl. jo tudni, hogy megiscsak van valami SMP, innentol figyelni fogom a projektet, mert a tajekozatlansag gazos). Pl. nem hat meg tulzottan az sem, ha valaki elcsacsogja, hogy Windowson milyen jol mukodo excel makrot faragott.

Leveleztem egy keveset egy Solaris-t hasznalo urgevel, tole pl. rohadt sokat tanultam, pedig nem szakteruleten dolgozott, eszmeletlen felkeszult volt (forditoprogramokkal szerelt valamit, a Sunos forditokba is elegge beleasta magat, mondjuk a Linuxot sajat bevallasa szerint nem ismerte, de szerintem ha melleultettem volna tutira jobban boldogul vele mint en :-) ). Sok BSD-s szerintem sokkal jobban fokuszal az oprendszerre (ami szamomra furcsa, mert kevesen foglalkoznak melysegeben vele), es az azon kivul eso dolgokat nem annyira figyelik. Engem konkretan a Linux kernel csak akkor erdekel, ha nem v. rosszul mukodik.....

Andrei

mutass nekem nagy NUMA-s rendszert, ami Linuxot futtat (es ne 10 eves Sequenteket, amiket most dobnak ki mindenhol mert megszunik a support).

[...]

ahol a NUMA-nak van ertelme, oda nem Linuxot tesznek, hanem (regebben) vettek egy Sequentet Dynix-szal.

[quote:72a7c7c3d9="vili"]

mutass nekem nagy NUMA-s rendszert, ami Linuxot futtat (es ne 10 eves Sequenteket, amiket most dobnak ki mindenhol mert megszunik a support).

[...]

ahol a NUMA-nak van ertelme, oda nem Linuxot tesznek, hanem (regebben) vettek egy Sequentet Dynix-szal.

Upsz ezt elszurtam :-) bocs.

SGI Altix 3000

"A nyílt forráskódú számítástechnika segítségével csúcsteljesítményre törekedő műszaki felhasználók számára a az SGI Altix 3000 szervercsalád új skálázhatósági és teljesítménybeli magasságokba emeli a Linux®-ot. A beépített SGI® NUMAlinkTM technológia segítségével több száz Intel® Itanium® 2 processzort lehet összekapcsolni, ráadásul a csomópontok közötti adatáramlás 200-szor gyorsabb, mint a hagyományos klaszteres megoldások esetében. Egy SGI Altix 3000 szuperklaszter minden egyes csomópontja alkalmas egyetlen Linux operációs rendszert futtatni 64 db Intel Itanium 2 processzoron és maximálisan 512GB memórián.

A csomópontok között globálisan osztott memóriával az SGI Altix 3000 a teljes munkafolyamatok sokkal összetettebb geometriáit képes a memórában tartani, lehetővé téve az áttörést számos olyan alkalmazás számára, amelyekkel eddig a hagyományos Linux klaszterek, vagy az áttervezett e-commerce UNIX szerverek nem tudtak megbírkózni. Ez a példa nélküli skálázhatóság egy teljes mértékben támogatott, standard 64-bites Linux operációs rendszerrel és egy kifejezetten műszaki alkalmazásokra optimalizált fejlett fejlesztői környezet-tel társul."

[quote:944031ca2c="netchan"]Aha, megis mi benne a szintetikus? Tudod egyaltalan, hogy mit mer?

kepzeld jah. olvasd el pl ezt: http://www.sun.com/executives/realitycheck/reality-052703.html

ha a valo vilagban futo alkalmazasod nem azt a reszet dolgozza meg a database engine-nek, amire a benchmark rafekszik, akkor mi van? a legtobb ilyen benchmark (pl a TPCC is) egy nagyon leegyszerusitett modellel dolgozik, igy jo kerdes, hogy te ezt mire tudod felhasznalni. erre ertettem en azt, hogy szintetikus.

[quote:b481341a8a="vili"][quote:b481341a8a="Andrei"]Nem azt mondtam, hogy sokprocis Power vason futtatnak valahol Linuxot, a pelda arra utalt, hogy a teljesitmenykulonbseg neha mennyire fontos). A poen az egeszben az, hogy az elvi lehetosege megvan egy 32 procis IBM rendszer Linuxra allitasanak. Persze itt amiatt sziv a Linux az AIX-el szemben, ami miatt a BSD sziv a Linuxal szemben.

elvileg persze hogy meg lehet, de mutass egy olyan tenyleg utos Power vasat, amin Linux fut (ne kioregedett RS64-es gepeket, amiket leselejtezes utan hazavitt a sysadmin).

[quote:b481341a8a="Andrei"]Tudok mutatni pl. Linuxos SGI Altix szervert 500-nal is tobb processzorral (nem cluster!!!!!), a top500 lista elso tiz helyezettjeben latatlanban 3-4 Linuxos rendszert sejtek (a maradek AIX, HP-UX, Super-UX ....). Ezek tenyek, kemeny fejlesztesi eredmenyek, hitelesitett meresek.

jah, a masodik vagy harmadik pedig OS X-et futtat, ami igen boven merit a BSD-bol. a top10-ben mennyi a cluster? NUMA-t meg clustereket ne vegyuk egy kalap ala.

[quote:b481341a8a="Andrei"]A nagy 64 bites rendszerek eseteben nem ellenfel a BSD, mert nincs NUMA support (pedig itt lenne eselye, mert a vasarlok a sajat szoftvereiket futtatjak rajta), a kisebb gepeknel meg a fent emlitett alkalmazasok hianyaban verzik el. En konkretan worstationokben-kis szervereken is nehezen kepzelem el, hogy valaki vesz egy ketprocis Itaniumot es BSD-t tesz ra. Es utana mit csinal vele: bzip-et tomorit es publikalja, hogy milyen gyors volt?

hat, NUMA igazandibol 8/16 proci felett jatszik, ami mar erosen a Linux skalazhatosaganak hatara. raadasul a NUMA support Linux alatt is igencsak fiatal. mutass nekem nagy NUMA-s rendszert, ami Linuxot futtat (es ne 10 eves Sequenteket, amiket most dobnak ki mindenhol mert megszunik a support). amikkel en foglalkozom SMP rendszerek azok 2-4 CPU-sak, es joreszt sajat alkalmazasokat futtatunk rajta, itt nem latom miert ne hasznalhatnek BSD-t. itt jobban erdekel, hogy milyen gany a Linux SCSI alretege (Linux kernel hackerek szerint is, vagy ha nekem nem hiszel, nezd meg a cdrecord irojanak honlapjan az egyes OS-ek SCSI alrendszerenek osszehasonlitasat). ahol a NUMA-nak van ertelme, oda nem Linuxot tesznek, hanem (regebben) vettek egy Sequentet Dynix-szal.

SGI Altix NUMA rendszer es Linuxal szallitjak. Ket tipusa van:

Altix 350 (???) 1-64 procis Itanium 2 SMP rendszer, szoval a 8-16 procis skalazodas az tevhit. A 32 es 64 procis valtozatjonehany benchmarkban szepen viritott. Ennel nagyobb tisztan SMP rendszer az en tudomasom szerint mar ritka mint a feher hollo(Sun Fire 25k, Cray SX-6, HP AlphaServer). Ha jol emlekszem az IBM p sorozat is 32 procinal veget er (talan p690 ?), bar azokban a procikban boven van szufla, ugyhogy nem is kell tobb.

Altix 3000 (???) 64- procis Itanium NUMA rendszer. Ha jol emlekszem a hirekre, akkor a NASA-nak van 500-nal tobb procis Altix 3000-ese.

A skalazhatosag ezeknel a gepeknel sokkal inkabb architekturalis kerdes (cache meretek, cache koherencia protokollok, memoriasavszelesseg illetve a memoriakezelo hardver), nem a kernelen mulik. Nyilvan meg kell valositani a megfelelo zarolasi es cache mechanizmusokat, de csodat kar varni. Ehhez tarsul meg egy csomo memoriaeleres optimalizacio a NUMA implementaciok eseten, bar emlekeim szerint ezt szeretik az alkalmazasok hataskorebe (is) rendelni, mondvan ok ugyis jobban tudjak, hogy mit akarnak.

Az hogy a Linux rosszul skalazodik az mesebeszed, puder (remelem a 2.6-os vegleg eloszlatja ezeket a tevhiteket). Nekem ezt meg senki nem tudta igazolni. Az ellenkezojet viszont bizonyitja a fenti ket rendszer.

A SCSI-hoz kevesse ertek, de meg az sem zavar, ha gany, amennyiben jol mukodik. Ha kuldesz linket az osszehasonlitasrol, elolvasom, de igy a google-ben nem talaltam meg az oldalt.

A 2-4 procis gepekre eppen tehetsz BSD-t, de nem latom azt a ceges donteshozot, aki ilyesmit megreszkiroz. Azt viszont konnyeden megteheti, hogy felramol ra egy RedHat v. SuSe Enterprise Linuxot es olyan supportot kap hozza, hogy a tiz ujjat megnyalja.

Andrei

[quote:56b0ecbffb="trey"][quote:56b0ecbffb="drastik"]nah hat ez eddig jo. az elso flame mentes forum errol a temarol.

1. akkor maradjunk annyiban hogy nagy es "nagy" gepeknel unix (nem az oprendszer lesz a koltsegvetes legnagyobb tetele)

Nagy gepre UNIX, kisebbre mehet Linux, annal kisebbre valamilyen BSD. Tudtommal 8 processzor a FreeBSD-nel a maximum. OpenBSD 1 processzor, NetBSD SMP-je is felejtos jelenleg.

Volt egy hiba, amelyik meggátolta, hogy 8-nál több processzor (fizikai, logikai, tök mindegy) működhessen, de úgy emlékszem ezt javították, sőt mintha a Baldwin féle változtatásokkal elméletileg 255(6?) processzorig mehetne a dolog.
Az más kérdés, hogy mennyire működőképes és reális mindez FreeBSD-n.

[quote:79eb8eb837="Anonymous"][quote:79eb8eb837="BOB"][quote:79eb8eb837="Anonymous"]
Csak FreeBSD kezd abba a hibaba esni, hogy elganyoljak a dolgokat, és
useless dolgokat commitelnek. Eszméletlen sok példát tudok erre hozni. És még akkor ne is beszéljünk FreeBSD ports tree ről. Abba aztan több gányolás van mint azt az ember el tudná képzelni.
Csak meg kell nézni freebsd-cvs-all maillistet.
Szinte mindennapos dolog az, hogy nem mukodo kodot commitelnek CVS be. Ez igaz a base src -re és a ports tree re is. Nem tesztelik csak commitelik. Aztan par napra ra talan fixelik.

Sajnos sok minden igaz abbol, amit leirtal, de mentsegere szoljon a fejlesztoknek hogy mindezt nem a 4-es (STABLE) agban teszik. Az 5-os meg tenyleg van hova fejlodjon, pl. en se vagyok oda a preemptiv kernelert (foleg miota egy XFree86 el tudta crashelni az egesz rendszeremet kernelestul, mindenestul), de bizzunk benne hogy mire az 5-os ag STABLE lesz, addigra ezek javitva lesznek.

Az 5.2.1 egesz igeretes amugy (bar en meg mindig inkabb az 5.1-RELEASE-pXX verziokat hasznalom inkabb az 5-os agbol miota az 5.2-ben kevesebb dolog volt ami mukodott mint ami nem).

Sajnos nincs teljesen igazad BOB. Ugyanis a ports tree ből szinte mindeki a current et hasznalja. Igy akár egy 4.7 es FreeBSD is lehet ugyanolyan gány mint 5.2.1.

Cserébe viszont nem kell három éves programokat használnod, mint például a Debianban :)

[quote:a2f307dee5="Andrei"]Hi!

A hang a Linuxon az tenyleg szopas, bar en remelem, hogy mostantol az ALSA kiszoritja az osszes tobbi szutykot (meg ezek az esd, arts szarok sem kellenek igazan).

Andrei

Hmmm... :oops:
Én igazán nem értem
???
Két gépem van, kétféle hangkártyával és mindkettőt használom hangfelvételre, hanglejátszásra, hangszerkesztésre, és semmi gondom nincs vele....
Ennyi csapó :roll:

[quote:c147b9f104="Lakosimi"][quote:c147b9f104="Andrei"]Hi!

A hang a Linuxon az tenyleg szopas, bar en remelem, hogy mostantol az ALSA kiszoritja az osszes tobbi szutykot (meg ezek az esd, arts szarok sem kellenek igazan).

Andrei

Hmmm... :oops:
Én igazán nem értem
???
Két gépem van, kétféle hangkártyával és mindkettőt használom hangfelvételre, hanglejátszásra, hangszerkesztésre, és semmi gondom nincs vele....
Ennyi csapó :roll:

És milyen rendszer fut rajtuk? Windows vagy MacOS ? :roll:

De komolyan érdekelne, hogy milyen programokkal megy ez neked szépen, mert a linuxon jelenleg futó rendszereket és módszereket (alsa,oss,esd,arts,jack,mittomén) azért nem semmi játék összehangolni. Ráadásul mire kész vagy, kijön az újabb alsa az újabb esd és artsd; és kezdheted az egészet előröl.

Ahogy nekem frissül a rendszerem (debian/sid+kernel 2.6+kde 3.2+ gnome 2.6) éppen mindig más nem megy rajt és lehet heggeszteni folyamatosan.

Nem beszélve arról, hogy pl egy alsamixerben az sblive beállításai és az egymással össze-vissza keresztbe csatolt csatornái csodálatos őskáoszhoz hasonló rendszert alkotnak. Ami ráadásul folyton változik. Biztos marha profi az egész, de idegőrlő, amikor egy vacak dvd lejátszás előtt keresgetni kell, hogy most éppen milyen tolóka konstellációban lehet hangot kicsiholni az sblive-ból. Mert a master volume mindenre jó, csak erre nem. Tudom, miért használok ilyen egzotikus, ismeretlen kártyát...

No, most a csapó. :evil:

[quote:8232f23031="vili"]
kepzeld jah. olvasd el pl ezt: http://www.sun.com/executives/realitycheck/reality-052703.html

A Sun-nak tudtommal semmi baja nem volt a tcp-vel, amig ott voltak a topon. Az o okaikrol az fentebbi doksi linklistajaban lehet bovebben olvasni.

[quote:8232f23031="vili"]
ha a valo vilagban futo alkalmazasod nem azt a reszet dolgozza meg a database engine-nek, amire a benchmark rafekszik, akkor mi van? a legtobb ilyen benchmark (pl a TPCC is) egy nagyon leegyszerusitett modellel dolgozik, igy jo kerdes, hogy te ezt mire tudod felhasznalni.

Mint minden benchmark-nal, igy a tcp-c-nel is a rendszerek egymashoz valo viszonya az erdekes. Nyilvan senki nem kezeli azokat a szamokat abszolut erteken.

erre ertettem en azt, hogy szintetikus.

Azert vannak szintek, a korulmenyekhez (ugye futnia kell minden platformon) kepest a tcp-c eleg eletszeru. Mindenesetre nem '1millio konkurens ip kapcsolat' szinten van.

[quote:c265620e35="trey"]Nagy gepre UNIX, kisebbre mehet Linux, annal kisebbre valamilyen BSD. Tudtommal 8 processzor a FreeBSD-nel a maximum. OpenBSD 1 processzor, NetBSD SMP-je is felejtos jelenleg.

ugy tudom, 16 processzoros vason is futtattak mar fbsd-t. mondjuk 4.x-et ugye 4 CPU-nal tobbre rakni nem erdemes, de az 5-os ag igen igeretesnek tunik.

Ettol meg nem fut rajta Oracle :-), de a Quake 3 szepen elmegy rajta

kulon fejezet van rola a handbookban, ugyanugy ahogy SAP-rol es matlabrol is. mas kerdes, hogy igy a commercial stuffok fo elonye vesz el (support).

Aki azt varja el barmilyen informatikai rendszertol, hogy:

a) Mindenbol mindig a legujabb legyen meg, es
b) Minden alkalmazas a tokeletessegig kitesztelt legyen

az lehetetlent kivan. Szerintem a FreeBSD-nek az a hozzaallasa hogy a STABLE agba csak kitesztelt cuccok kerulnek be es mellette a ports CURRENT-aga hasznalhato a legujabb legfrissebb legcsillivillibb alkalmazasok telepitesere, az egyik legesszerubb kompromisszum. Igen, a ports faba kerulnek nem kelloen kitesztelt alkalmazasok. Ez van. Aki legjabbat akarja, az bevallalja vele hogy ezek nem kiteszteltek. Mas kerdes, hogy a fejlsztoi bazis szukossege miatt (meg egyeb uzleti erdekek miatt) pl. egy eszkozmeghajto lassabban kerulhet be a STABLE-agba mint ahogy mondjuk Windows alatt megjelenik. Teccettek volna gyari meghajtokat csinalni BSD-re, kedves hardvergyartok ....

[quote:9c667fc1e3="netchan"]Mint minden benchmark-nal, igy a tcp-c-nel is a rendszerek egymashoz valo viszonya az erdekes. Nyilvan senki nem kezeli azokat a szamokat abszolut erteken.

igen, de a fo kerdes, hogy mire tudod felhasznalni az adott eredmenyt? hogy adott gepen, adott hw-rel, adott OS alatt, adott beallitasokkal adott szoftver milyen eredmenyt ert el? ebben IMHO mar tul sok a valtozo... (amugy biztos eliras, nem tcp hanem tpc;)

[quote:00567fab24="Anonymous"][quote:00567fab24="Oscon"]^^^ Az agyad rulez. Kis balfasz

Hude merges vagy...most ijeggyek meg, vagy raerek kormanyvaltas utan? ;-))
Sz'tem Pihengesse...;-))

De hogy nem politikai jellegu forumon minek kell politizalni...

roadr

Jóvanno...

Akkor megkérdem mégecceer, mer' az egész vhogy a BSD desktop használatáról indult:

Sz'al: van -e :

1. van e legalább ilyen kernel:

grsecurity+serpent+hangkártya-modul (ossnél jobb!)+lm-sensor (Hardver szenzorok)

grsecurityból sz'al nagyjából ennyi kell, vagy ennek megfelelő:

- Proc Restrictions,Restrict /proc to user and group(1011),Additional proc restrictions
- Dmesg(8) Restriction,Linking restrictions,FIFO restrictions, Exec process limiting
- Randomized PIDs
- Socket restrictions:Deny all socket access(1015),Deny all client socket access(1016),Deny all server socket access(1017)
- Limit uid/gid changes to root(Deny pseudo consoles (pty))
- Randomized IP IDs,Randomized TCP source ports
- Altered Ping IDs,Randomized TTL

2. van-e magyar nyelvű kde? - mint modntam ezt a desktop gépet nem csak én használom.:

3. Mondjuk az, hogy a magyar openoffice -t az ún. 5.2.1-es kell, ami xezer óra alatt fordul le, és amihez többen írtátok, hogy "gány!", de ez nem tartana vissza...

[quote:c3c39606b4="trey"]SGI Altix 3000

"A nyílt forráskódú számítástechnika segítségével csúcsteljesítményre törekedő műszaki felhasználók számára a az SGI Altix 3000 szervercsalád új skálázhatósági és teljesítménybeli magasságokba emeli a Linux?-ot. A beépített SGI? NUMAlinkTM technológia segítségével több száz Intel? Itanium? 2 processzort lehet összekapcsolni, ráadásul a csomópontok közötti adatáramlás 200-szor gyorsabb, mint a hagyományos klaszteres megoldások esetében. Egy SGI Altix 3000 szuperklaszter minden egyes csomópontja alkalmas egyetlen Linux operációs rendszert futtatni 64 db Intel Itanium 2 processzoron és maximálisan 512GB memórián.

A csomópontok között globálisan osztott memóriával az SGI Altix 3000 a teljes munkafolyamatok sokkal összetettebb geometriáit képes a memórában tartani, lehetővé téve az áttörést számos olyan alkalmazás számára, amelyekkel eddig a hagyományos Linux klaszterek, vagy az áttervezett e-commerce UNIX szerverek nem tudtak megbírkózni. Ez a példa nélküli skálázhatóság egy teljes mértékben támogatott, standard 64-bites Linux operációs rendszerrel és egy kifejezetten műszaki alkalmazásokra optimalizált fejlett fejlesztői környezet-tel társul."

aha, pirospont a marketingosztalynak, amiert ezt ilyen szepen megfogalmaztak. en arra gondoltam, hogy mondja valaki azt, hogy ``igen, mi 32 procis vasat hasznalunk, NUMA, es a Linux hasit rajta''. nem arra vagyok kivancsi, hogy ki mit olvasott, a NASA-nal mire hasznaljak a Linuxot. nalunk van egy-ket komolyabb vas (Sequent, IBM, Sun, S135 etc), es egyiken sem Linux fut. lehet hogy tenyleg hasitana rajta a Linux, de ki az, aki ezekre Linuxot pakol? sajnos az iparban a Linuxot meg mindig ugy kezelik, hogy jah, jo ez valami kis gagyi webszervernek a titkarno pc-jet ugyis most csereljuk, arra pont idealis (legalabbis a donteshozok igy tekintenek ra).

[quote:e702548bfe="vili"][quote:e702548bfe="trey"]SGI Altix 3000

"A nyílt forráskódú számítástechnika segítségével csúcsteljesítményre törekedő műszaki felhasználók számára a az SGI Altix 3000 szervercsalád új skálázhatósági és teljesítménybeli magasságokba emeli a Linux?-ot. A beépített SGI? NUMAlinkTM technológia segítségével több száz Intel? Itanium? 2 processzort lehet összekapcsolni, ráadásul a csomópontok közötti adatáramlás 200-szor gyorsabb, mint a hagyományos klaszteres megoldások esetében. Egy SGI Altix 3000 szuperklaszter minden egyes csomópontja alkalmas egyetlen Linux operációs rendszert futtatni 64 db Intel Itanium 2 processzoron és maximálisan 512GB memórián.

A csomópontok között globálisan osztott memóriával az SGI Altix 3000 a teljes munkafolyamatok sokkal összetettebb geometriáit képes a memórában tartani, lehetővé téve az áttörést számos olyan alkalmazás számára, amelyekkel eddig a hagyományos Linux klaszterek, vagy az áttervezett e-commerce UNIX szerverek nem tudtak megbírkózni. Ez a példa nélküli skálázhatóság egy teljes mértékben támogatott, standard 64-bites Linux operációs rendszerrel és egy kifejezetten műszaki alkalmazásokra optimalizált fejlett fejlesztői környezet-tel társul."

aha, pirospont a marketingosztalynak, amiert ezt ilyen szepen megfogalmaztak. en arra gondoltam, hogy mondja valaki azt, hogy ``igen, mi 32 procis vasat hasznalunk, NUMA, es a Linux hasit rajta''. nem arra vagyok kivancsi, hogy ki mit olvasott, a NASA-nal mire hasznaljak a Linuxot. nalunk van egy-ket komolyabb vas (Sequent, IBM, Sun, S135 etc), es egyiken sem Linux fut. lehet hogy tenyleg hasitana rajta a Linux, de ki az, aki ezekre Linuxot pakol? sajnos az iparban a Linuxot meg mindig ugy kezelik, hogy jah, jo ez valami kis gagyi webszervernek a titkarno pc-jet ugyis most csereljuk, arra pont idealis (legalabbis a donteshozok igy tekintenek ra).

Easy boy, easy... Mondom top500-as gepek kozul is nagyon sokon fut Linux.

Szerinted az IBM mi a jo istent telepit az Opteron clustereire? WinXP-t? Mert AIX-et nem, az tuti. Bezony azokat is Linuxal hasznaljak.

Szerinted az SGI mi a francot tud meg telepiteni az Altix-ra? Tudtommal az IRIX csak MIPS procikkal megy. Nem marad valasztas, csak a Linux.

Azt kellene csak felfogni, hogy Itaniumra letezik HP-UX, Windows meg Linux a kereskedelmi megoldasok kozul. Asszem a "donteshozo" akarhogy is tekint a Linuxra, hacsak nem HP Integrity szervert valaszt (amihez Windows Datacenter v. HP-UX van), a Linux mellett fog donteni, mert nincs mas eletkepes alternativa.

Andrei

Erdekes ez a beszelgetes, sok dolgot tudtam meg nagyvasakrol. Egy dolgot azonban tovabbra sem ertek, es a beszelgetesbol nem derult ki: Mitol jobb egy unix, mint unix-like rendszer, es forditva? Mert erzesem szzerint altalanossagban ilyen kijelentes nem teheto.

En azt feltetelezem, hogy a 2 rendszer nagyjabol egy azonos dolog (hu mit kapok en ezert) 2 fele implementacioja. Nyilvan az implementaciok mutathatnak lenyeges kulonbsegeket a muszaki tartalom teren, de vegso soron a felhasznalo szamara akar meg egyenerteku is lehet a ket rendszer. Ez nyilvan feladatfuggo. En a beszelgetes alapjan ugy latom, hogy a ket rendszer elsosorban az eddig implementalt reszek (feature matrix ;-)), es bizonyos felhasznalasok eseten mutatkozo teljesitmenykulonbseg okan ter el.

A feature matrix eleg egyertelmu, nincs nagyon mit vitatkozni rajta. A teljesitmenykulonbsegekrol lehet itt ertekezni, de akkor leszunk szivesek az allitasainkat meresekkel megtamogatni.

Meg felvethetunk minosegi kerdeset is, de errol megint eleg nehez objektiv ertekelest adni. A kodolas minosegerol beszelunk, a technikai megoldasokrol, a dokumentaciorol, a hasznlahatosagrol, a rendelkezesre allasrol, vagy mirol? A globalis megnyilatkozasok pedig itt is egyertelmuen a "loves a kodbe" tipikus esetekent minosithetok.

Szoval nem ertem, hogy mire fel ez az egesz. Ha vki esetleg a valodi muszaki tartalom osszehasonlitasat megtenne, az lehet, hogy erne vmit, de nem biztos. Hiszen mindegyik rendszert hasznaljak mindenre. A kulonfele feladatokban jol vagy orosszul teljesites mindent elmond, a tobbi meg csak duma.

[quote:c1a6399fd7="vili"]nem arra vagyok kivancsi, hogy ki mit olvasott, a NASA-nal mire hasznaljak a Linuxot. nalunk van egy-ket komolyabb vas (Sequent, IBM, Sun, S135 etc), es egyiken sem Linux fut. lehet hogy tenyleg hasitana rajta a Linux, de ki az, aki ezekre Linuxot pakol? sajnos az iparban a Linuxot meg mindig ugy kezelik, hogy jah, jo ez valami kis gagyi webszervernek a titkarno pc-jet ugyis most csereljuk, arra pont idealis (legalabbis a donteshozok igy tekintenek ra).

Ez eleg nagy? Ezt en csinaltam par hete: IBM xSeries 445

Rajta Oracle 9i. Hozza FaStT 600 fibre storage, benne fibre SCSI 15k rpm diszkek. Ezt nem neveznem webszerver kategorianak.

Egy kis elozmeny. Ezt az adatbazist 2-3 eve Linux hajtja. Elotte voltak probalkozasok Netware, es Windows operacios rendszerekkel. A Windows par oraig birta a terhelest, a Netware par napig. Aztan megfekudtek. Az uzemelteto most szerver csere mellett dontott, de eszeben sincs a Linuxot lecserelni. Vegeztek teljesitmeny teszteket, es ez adta a legjobb eredmenyt.

nah Zahy egesz jol osszefoglalta, ami talan kimaradt

[quote:152788395c="Anonymous"]Az alap válasz: grsec nincs, de sztem az igényelt vackok többségét a _jail_ mechanizmus nyújtja. jail (ami nem egyenlő a chroot-tal) nélkül van amit kapsz, van amit nem

amugy nezegesd meg, hogy mit tud pl a MAC framework (sponsored by DARPA, written by Robert Watson), amihez nem kell szetpatchelni semmit, aztan ha jon a kovetkezo exploit varni, hogy az uj kernelhez is megcsinaljak a diffet;)

[quote:dafe9e91d6="drastik"]nah itt azert egy kicsit elmegy vicces iranyba a dolog.

nem kene neki :\

hehehe. nah nem akarok flamelni. azota nem hasznalok linuxot miota a szemem lattara torte fel egy 13eves fiucska. es nem volt semmilyen insecure beallitas.

mondjuk ez megint nem korrekt a Linuxszal szemben, ha valamihez van ismert local/remote exploit, akkor barki felnyomja, legyen az Linux, Solaris vagy BSD.

Hi!

A hang a Linuxon az tenyleg szopas, bar en remelem, hogy mostantol az ALSA kiszoritja az osszes tobbi szutykot (meg ezek az esd, arts szarok sem kellenek igazan).

Na uj szoftver vs. regi szoftver. Tegyuk fel, hogy van egy adatbazis szervered es kell bele valami olyan feature (pl. tranzakciokezeles v. valami speci trigger), amit az un. "stabil" valtozat nem tud, csak a "current"-ben levo. Ilyenkor aztan lehet orlodni, hogy mi a turot csinaljon az ember, mert ha nem bir lemondani a feature-rol (pl. valamiert tenyleg nagyon kell a tranzakciokezeles), akkor megszivta es hasznalnia kell az unstable-t. Annak idejen en ezert alltam le a debiannal, mert a stable valtozat remenytelenul elmaradott volt (4.0 (4.1) XFree, 2.95 gcc, ezereves KDE), mire mindent belebuheraltam, addigra megoszultem a dependency-k kibogozasatol.

Azert azt el kell fogadni, hogy a szoftverek fejlodnek teljesitmenyben, szolgaltatasokban, neha talan biztonsagossagban is. Nekem nem igazan szimpatikusak azok a kezdemenyezesek, ahol a stabil szoftvert a remenytelenul elavult szoftverrel azonositjak (pl. Debian Woody a jo pelda ilyesmire).

Andrei

[quote:9d52b3ffb1="trey"]Ez eleg nagy? Ezt en csinaltam par hete: IBM xSeries 445

Rajta Oracle 9i. Hozza FaStT 600 fibre storage, benne fibre SCSI 15k rpm diszkek. Ezt nem neveznem webszerver kategorianak.

Egy kis elozmeny. Ezt az adatbazist 2-3 eve Linux hajtja. Elotte voltak probalkozasok Netware, es Windows operacios rendszerekkel. A Windows par oraig birta a terhelest, a Netware par napig. Aztan megfekudtek. Az uzemelteto most szerver csere mellett dontott, de eszeben sincs a Linuxot lecserelni. Vegeztek teljesitmeny teszteket, es ez adta a legjobb eredmenyt.

4 Xeon proci, hat nem az a nagy vas kategoria. persze, x86-ra ha kell support is, akkor Linux a valasztas, esetleg Solaris. ugy nez ki nalunk is uzembe lesz allitva nemsokara ket uj oras adatbazisszerver, ofkoz en is Linuxot rakok ra, sajna ott meg nem tartunk, hogy a BSD-t supportalna az Oracle, es azer linuxulatorral nem mernem megkockaztatni az ora futtatasat. de az ora mellett a sajat alkalmazasaink ugyanugy mennek majd BSD-n, hasonlo (2-4 procis) vasakon.

tovabbra is fenntartom, hogy ha valakinek tenyleg utos vason (nem 4 procis x86-on es hasonlokon) fut Linux, arra valoban kivancsi lennek. nem vagyok a Linux ellensege, de a velemenyem az, hogy ahol a Linuxot altalaban hasznaljak, ott siman elmegy a BSD is kb hasonlo teljesitmennyel. szal aki 16 Power4 CPU-n hasznal Linuxot, jelentkezzen:)

En ezt sose ertettem a linuxos kernel fejleszteseben. Ha valami jo, akkor miert nem epul be az alap kernelbe, miert kell agyon patchelni a forrast, hogy elerd a kivant hatast? BSD-k alatt egy jo feature par honap, max fel ev alatt elerheti a STABLE agat, ha megfelelo szamu tester tud foglalkozni vele, es a fejleszto is fel tudja venni a ritmust. Ezt linux alatt miert nem lehet megcsinalni? 1 kernelopcio, default off, ha nem kell, akkor nem kapcsolod be. Hallottam mar rola, hogy jopar hasznos dolog Linus miatt nem kerult bele a kernelbe, 'mert Linus nem szereti', de ha ez valoban igy van, akkor azert igencsak megkerdojelezheto a fejlesztes megfelelo iranya.

fif

[quote:4553edba1d="Andrei"]

Azert azt el kell fogadni, hogy a szoftverek fejlodnek teljesitmenyben, szolgaltatasokban, neha talan biztonsagossagban is. Nekem nem igazan szimpatikusak azok a kezdemenyezesek, ahol a stabil szoftvert a remenytelenul elavult szoftverrel azonositjak (pl. Debian Woody a jo pelda ilyesmire).

Andrei

Az viszont relativ dolog, hogy neked mi a stabil szoftver jelentese. Gondolom szamodra otthon stabilan lejatszana az xmms az mpeg zeneidet a Sarge disztribbol is, es akkor nem kellene agyon dependelni a rendszeredet. Viszont en nem raknek be egy 3 honapos disztribet egy olyan helyre, ahol 24/7 modban fut egy Oracle paralell szerver 30000 felhasznalot kiszolgalva.

[quote:be01386b90="vili"][quote:be01386b90="trey"]Ez eleg nagy? Ezt en csinaltam par hete: IBM xSeries 445

Rajta Oracle 9i. Hozza FaStT 600 fibre storage, benne fibre SCSI 15k rpm diszkek. Ezt nem neveznem webszerver kategorianak.

Egy kis elozmeny. Ezt az adatbazist 2-3 eve Linux hajtja. Elotte voltak probalkozasok Netware, es Windows operacios rendszerekkel. A Windows par oraig birta a terhelest, a Netware par napig. Aztan megfekudtek. Az uzemelteto most szerver csere mellett dontott, de eszeben sincs a Linuxot lecserelni. Vegeztek teljesitmeny teszteket, es ez adta a legjobb eredmenyt.

4 Xeon proci, hat nem az a nagy vas kategoria. persze, x86-ra ha kell support is, akkor Linux a valasztas, esetleg Solaris. ugy nez ki nalunk is uzembe lesz allitva nemsokara ket uj oras adatbazisszerver, ofkoz en is Linuxot rakok ra, sajna ott meg nem tartunk, hogy a BSD-t supportalna az Oracle, es azer linuxulatorral nem mernem megkockaztatni az ora futtatasat. de az ora mellett a sajat alkalmazasaink ugyanugy mennek majd BSD-n, hasonlo (2-4 procis) vasakon.

tovabbra is fenntartom, hogy ha valakinek tenyleg utos vason (nem 4 procis x86-on es hasonlokon) fut Linux, arra valoban kivancsi lennek. nem vagyok a Linux ellensege, de a velemenyem az, hogy ahol a Linuxot altalaban hasznaljak, ott siman elmegy a BSD is kb hasonlo teljesitmennyel. szal aki 16 Power4 CPU-n hasznal Linuxot, jelentkezzen:)

Nem 4 hanem 8. 4-gyel lett telepitve, 8 lesz benne. Annyit a geprol, hogy ez az IBM legnagyobb Intel alapu szervere. Es ne csak a szervert nezd, hanem azt hogy Oracle minositett operacios rendszer kell (certifikacioval), kulso fibre storage-t kell hajtani. Itt meg csak a Red Hat vagy SuSE johet kepbe.

Te webszerverrol beszeltel, ez meg egy 26 millas projekt, szoftver nelkul. Csak a szerver + a storage. :-)

[quote:fc7218ec49="fifteen"]En ezt sose ertettem a linuxos kernel fejleszteseben. Ha valami jo, akkor miert nem epul be az alap kernelbe, miert kell agyon patchelni a forrast, hogy elerd a kivant hatast? BSD-k alatt egy jo feature par honap, max fel ev alatt elerheti a STABLE agat, ha megfelelo szamu tester tud foglalkozni vele, es a fejleszto is fel tudja venni a ritmust. Ezt linux alatt miert nem lehet megcsinalni? 1 kernelopcio, default off, ha nem kell, akkor nem kapcsolod be. Hallottam mar rola, hogy jopar hasznos dolog Linus miatt nem kerult bele a kernelbe, 'mert Linus nem szereti', de ha ez valoban igy van, akkor azert igencsak megkerdojelezheto a fejlesztes megfelelo iranya.

fif

Hozzateszem az ALSA sem volt fenekig dobostorta a kozelmultig (nem vagyok zenesz, csak tisztan XMMS user szintjen fecsegek). Megaztan a kernel fejlesztesi utemet figyelembe veve, ha a 2.4-es valtozatban szerettunk volna ilyesmit, akkor annak mar a 2.3-ban meg kellett volna lennie. Akkoriban meg csak annyi latszott az ALSA-bol, hogy az lesz a jovo, de nem hasznaltak olyan sokan.

Azert nem jo, ha a kernelt nagyon felhigitjak, mert azt az opciot karban is kell tartani, ritkan van olyan, hogy egy feature valtoztatas nelkul sokaig el, valami kis modositas mindig kell. Ha meg kidobjak, mert nincs aki fejlesztgesse, ezren verik a tamtamot, hogy miert vettek ki. Ez senkinek nem hianyzik.

Andrei

Gondolom ott is megvan minden kodreszletnek a maga maintainere. Ha ezt meg sehol se tudtak volna megoldani, akkor azt mondom jo, lehet, hogy nincs ra jobb megoldas, de nem 1 project csinalja ezt maskepp, es jobban. Ha pedig 2.4.x-es kernelfaban menet kozben gond nelkul cserelnek vm kodot, akkor nem ertem mi akadalya lenne egy opcionalis dolgot belepakolni. Ha jol tudom meg most is van olyan kapcsolo a stabil kernelfaban, hogy 'mutassa az experimental opciokat is'. Ha a legfobb okot kell megnevezni, amiert elonyben reszesitem a BSD-ket a linuxal szemben, akkor az a kernel fejlesztese. Persze ez valamilyen szinten abbol is adodik, hogy a kernel csak a kernel, a koritest mindenki sajat maga lopja hozza innen-onnan. De miert hasznal meg manapsag is sok ember 2.2.x, 2.4.x-es kernelt? Miert nem 'divat' ez mashol?

[quote:6fd0a219bf="fifteen"]Gondolom ott is megvan minden kodreszletnek a maga maintainere. Ha ezt meg sehol se tudtak volna megoldani, akkor azt mondom jo, lehet, hogy nincs ra jobb megoldas, de nem 1 project csinalja ezt maskepp, es jobban. Ha pedig 2.4.x-es kernelfaban menet kozben gond nelkul cserelnek vm kodot, akkor nem ertem mi akadalya lenne egy opcionalis dolgot belepakolni. Ha jol tudom meg most is van olyan kapcsolo a stabil kernelfaban, hogy 'mutassa az experimental opciokat is'. Ha a legfobb okot kell megnevezni, amiert elonyben reszesitem a BSD-ket a linuxal szemben, akkor az a kernel fejlesztese. Persze ez valamilyen szinten abbol is adodik, hogy a kernel csak a kernel, a koritest mindenki sajat maga lopja hozza innen-onnan. De miert hasznal meg manapsag is sok ember 2.2.x, 2.4.x-es kernelt? Miert nem 'divat' ez mashol?

Egy reszuk azert hasznal 2.2-t, mert nincs szuksege az uj szolgaltatasokra es nem akarja ujrainditani a gepet. Na ezek kevesen vannak. A 2.4-et meg azert hasznaljak sokan, mert a 2.6-ra meg nem minden disztribucio keszult fel (a Slackware pl. igen, a Debian is, de nem biztos, hogy az RH, vagy a SuSE is problema nelkul fogadna a 2.6-os kernelt). A nagy disztributoroknak idore van szukseguk, hogy auditaltassak a kerneleiket az osszes tamogatott platformra es a modositasaikat portoljak.

A vm csere valoban megtortent a 2.4 kellos kozepen, de nem egy joemleku cselekedet volt, szoval bizonyara nem lesz belole rendszer.

Andrei

[quote:c285da51ff="trey"]Nem 4 hanem 8. 4-gyel lett telepitve, 8 lesz benne. Annyit a geprol, hogy ez az IBM legnagyobb Intel alapu szervere. Es ne csak a szervert nezd, hanem azt hogy Oracle minositett operacios rendszer kell (certifikacioval), kulso fibre storage-t kell hajtani. Itt meg csak a Red Hat vagy SuSE johet kepbe.

Te webszerverrol beszeltel, ez meg egy 26 millas projekt, szoftver nelkul. Csak a szerver + a storage. :-)

ugy latszik mas-mas nekunk a ``nagy'' :) ennyi penzbol talan mar kapnal egy halozati interfeszt az S135-be:) raadasul ne hasonlitsunk egy 4 (vagy 8) utas x86 szervert mondjuk egy 16 utas alphaserverhez (vagy barmely high-end gephez AIX-szel Dynix-szal etc), amin tenyleg hasit az ora.

teny, hogy a Linuxnak van egy elonye a BSD-kkel szemben: a kereskedelmi tamogatas. ettol viszont nem lesz jobb az SMP-je, nem lesz skalazhatobb. en arra lennek kivancsi, amikor egy olyan gepet aminel valasztani lehet, hogy AIX-szel (Solaris-szal etc) veszi az ember vagy Linux-szal, valaki Linux-szal keri. 4 vagy 8 utas x86 nem nagy kaland, nem egy kategoria egy high-end IBM (vagy akarmilyen) vassal. de en is orulnek, ha valaki megcafolna, es konkret peldat mondana, hogy ok igenis Linuxot kertek a Power4 IBM-ukre (meg persze hogy miert tettek;)

alairom, hogy van ahol nem rughat labdaba a BSD, de ennel a kategorianal mar ritka valasztas a Linux. de lehet, hogy ez a jovo zeneje, es 10 ev mulva a high-end vasakbol is tobbet adnak el Linux-szal, mint kereskedelmi Unix-szal.

[quote:5302f59df9="vili"]ugy latszik mas-mas nekunk a ``nagy'' :) ennyi penzbol talan mar kapnal egy halozati interfeszt az S135-be:) raadasul ne hasonlitsunk egy 4 (vagy 8) utas x86 szervert mondjuk egy 16 utas alphaserverhez (vagy barmely high-end gephez AIX-szel Dynix-szal etc), amin tenyleg hasit az ora.

Arulunk mi ``nagy'' gepeket is. Itt az ugyfel kerese volt ez. Egyebkent ennyibol komoly ``nagy'' gepet nem veszel sehol.

teny, hogy a Linuxnak van egy elonye a BSD-kkel szemben: a kereskedelmi tamogatas. ettol viszont nem lesz jobb az SMP-je, nem lesz skalazhatobb. en arra lennek kivancsi, amikor egy olyan gepet aminel valasztani lehet, hogy AIX-szel (Solaris-szal etc) veszi az ember vagy Linux-szal, valaki Linux-szal keri. 4 vagy 8 utas x86 nem nagy kaland, nem egy kategoria egy high-end IBM (vagy akarmilyen) vassal. de en is orulnek, ha valaki megcafolna, es konkret peldat mondana, hogy ok igenis Linuxot kertek a Power4 IBM-ukre (meg persze hogy miert tettek;)

Ezert igazol ez engem. En azt mondtam, hogy mindent a megfelelo helyre. Ezert hasznalok Windows-t, Solarist, HP-UX-et, Linuxot, BSD-t, AIX-et, meg barmit amit amit az ugyfel ker :-) Ha magamnak kell, akkor nyilvan valogatok, de akkor sem allitom, hogy minden feladatot egy OS-sel kell megoldani. Mindegyiknek ki kell hasznalni a jo oldalat. Ennyi az egesz.

alairom, hogy van ahol nem rughat labdaba a BSD, de ennel a kategorianal mar ritka valasztas a Linux. de lehet, hogy ez a jovo zeneje, es 10 ev mulva a high-end vasakbol is tobbet adnak el Linux-szal, mint kereskedelmi Unix-szal.

Biztos lehetsz benne. Az IBM azt nyilatkozta, hogy ha megvalosul a Linuxban az amit ok szeretnenek (es ezert nyomjak annyira), akkor hajlandoak akar az AIX-et is lecserelni. Az, hogy ez jo lesz-e a Linuxnak, azt nem tudom. Majd elvalik. Nem a BSD ellen beszelek, mert en is hasznalom. De nekem egyelore mondjuk Desktopnak jobb a Debian, mint a FreeBSD. Te is hasznalsz Linuxot ugye? :-)

[quote:052bba0384="trey"]Arulunk mi ``nagy'' gepeket is. Itt az ugyfel kerese volt ez. Egyebkent ennyibol komoly ``nagy'' gepet nem veszel sehol.

jah, a ``nagy'' mashol kezdodik, mint ahol legtobben gondoljak:)

[quote:052bba0384="trey"]Ezert igazol ez engem. En azt mondtam, hogy mindent a megfelelo helyre. Ezert hasznalok Windows-t, Solarist, HP-UX-et, Linuxot, BSD-t, AIX-et, meg barmit amit amit az ugyfel ker :-) Ha magamnak kell, akkor nyilvan valogatok, de akkor sem allitom, hogy minden feladatot egy OS-sel kell megoldani. Mindegyiknek ki kell hasznalni a jo oldalat. Ennyi az egesz.

ezzel sohasem vitatkoztam, sot pl nekem semmi bajom azzal sem ha valaki windowst hasznal, bizonyos helyeken/esetekben igenis az a legmegfelelobb valasztas. azzal viszont vitatkoznek, hogy a Linux elerte/eleri a commercial Unix oprencerek szintjet (persze nem SCO Unixrol beszelek;) akar support akar teljesitmeny/skalazhatosag szintjen. ofkoz lehet, hogy csak nalunk az a helyzet, hogy ha komoly vasra van szukseg, nem kerul szoba a Linux.

[quote:052bba0384="trey"]Biztos lehetsz benne. Az IBM azt nyilatkozta, hogy ha megvalosul a Linuxban az amit ok szeretnenek (es ezert nyomjak annyira), akkor hajlandoak akar az AIX-et is lecserelni. Az, hogy ez jo lesz-e a Linuxnak, azt nem tudom. Majd elvalik. Nem a BSD ellen beszelek, mert en is hasznalom. De nekem egyelore mondjuk Desktopnak jobb a Debian, mint a FreeBSD. Te is hasznalsz Linuxot ugye? :-)

jah mondtam is elobb, hogy orat pl nem mernek BSD-re rakni (ugy nez ki most beallitunk egy uj rendszerhez kettot, ezek is 2 vagy 4 procis Xeonok lesznek, fibre channellel, nah ezek is Linuxon fognak futni). desktopra meg egyertelmuen jobb a Linux, a regi notebookomon nekem is az volt (a mostani OS X; desktopra sztem ez a legjobb, ha otthonra veszek majd uj gepet, valoszinu az is Apple lesz:)

[quote:55403fe839="Anonymous"]
Itt most senki nem beszel debianrol. Csakis BSD rol van szo. Nezd meg pgsrc-t vagy az OpenBSD Perl alapu pkg rendszeret. Illetve magat a ports treet. Nincs ganyolas.

Nem értek hozzá, egyik BSD ports "rendszerét" sem nézem még meg komolyabban, mint amennyire szükség lett volna rá.

Mi a gányolás a FreeBSD-ében?

[quote:2a60a64b90="Oscon"]Cserébe viszont nem kell három éves programokat használnod, mint például a Debianban :)

na ja a mostani stable 3 éves, bár talán inkább júniusban lesz 2, de ezen nem veszünk össze.

Na és mi ezzel a gond?

Attól, hogy valami "3 éves" még nem jelenti azt, hogy szar !

Security support pl. van rendesen erre a "3 éves rendszerre" !

debian rulez!

Üdv.
Oscon

Nehogy félreérts. Nem azt mondtam, hogy szar, sőt!
A Debianban ha felraksz egy szervert és folyamatosan frissíted, nem igazán érhet nagy meglepetés. Működik, nincs drasztikus működésbeli különbség, egészen addig, amíg nem frissítesz a következőre.

Aki ért a Debianhoz, meg úgy általában a Unix-szerű OS-ekhez fel fogja tudni tenni azt a programot/programverziót, amelyik tudásban megfelel neki. Viszont vannak olyan emberek, akik nem képesek erre, mégis az újabb kéne nekik (mindegy, hogy miért).
Nekik a Debian (stable) nem jó, viszont jó lehet például a FreeBSD stable.

Tudnám díjazni, ha valaki amikor kérdez, akkor úgy tenné, hogy ne kelljen utána keresgélnem.

Ok...bocsi.

2) _Természetesen_ van magyar KDE, meg magyar GNOME, meg magyar IceWM, meg magyar .... - amihez többé-kevésbé sztenderd a nyelvi támogatás megcsinálása, és L* alatt nem nagyon, de _régóta_ van, ahhoz van *BSD alatt is. Ha a magyarítás tegnap óta létezik, akkor majd amikor kijön a csomahoz valami apró javítás, amitől változni fog (új hivatalos verzió a fejlesztőtől, finomítás a port elkészítőjétől, stb), akkortól majd lesz BSD-ben is. De ha pl. még a fejlesztőtől sem tölthető a magyarítás, csak a lelkes honosítótól, akkor ugyanazokkal a módszerekkel, ahogy KDE, GNOME, akármi alatt beilleszted Linux alá a magyarítást, beillesztheted BSD alá is.

Köszönöm...

3) félreértetted. Nem kell 5.2.1 hozzá. És nem kell fordítanod sem, le lehet tölteni netről: http://sourceforge.jp/projects/waooo/. (Én is megtettem.) Csak _én_ pl. szeretném megcsinálni. Meg más is szeretné megcsinálni. És mivel atomerőmű kell hozzá, szeretnénk a BSD Egyesületben minél több ember számára _Magyarországról_ elérhetővé tenni azt, amit _mi_ csináltunk. Ez az egész olyan, mint amikor XYZ megcsinálta a magyar OOo-ból a .deb-et. Minek, bárki letöltheti office.fsf.hu-ról targézában, de az nem fog illeszkedni a rendszer egyéb csomagjai közé, és később nehézkesen kezelhető. Tehát igen is van értelme.

Már Értem. Köszi...
ha egy kicsit takarítok a vinyón, a közeljövőben nekibátorodok egy BSDnek...akkora önbizalmam nincsen, hogy debiant gyalu, és azonnal ripszropsz bsd-t, de ha szorítok neki egy kis helyet, akkor érdemesnek tartom desktopra "felpróbálni". aztán majd elválik mire jutok a bsdvel.

- aki magyar icewm alatt futó magyar thunderbird-del levelez, magyar firefox-szal írja magyar billentyűzettel ezt a marhaságot, magyar gnumeric-et és magyar abiword-öt használ (és néha-néha magyar OOo-t), magyar gaim-mal csetel ha éppen van ráérő ideje; és meggyőződése, hogy egy otthoni desktop gépen, ahol a magyarított KDE központi szerepet játszik, ott a grsecurity ágyúval verébre, ráadásul hamis biztonságérzetet nyújt, mert ebben az esetben a fizikai védelem sérül a gépnél - magyarul odamegy, egy csavarhúzóval kiszedi a diszket, bedugja a saját gépébe, majd röhög az egészen.

Khm...itt jön a serpent a képbe (titkosítási algoritmus 128 bites, fájl rendszer titkosításhoz használom. (/home ~ loop_serpent)

A phasphrase indításkor (init szkript) jön egy CD-n levő fájlból jön. Aztán az 1. felcsatolás után a cd azonnal ki...(1. felcsatolás titkosított image file a losetupnak /dev/loopx-nek, a 2. pedig a /dev/loop0-ról a /home-ra)

Úgyhogy aki netán kiszereli, attól tartok, hamar arcára fagy a vigyor...mikor meglássa az image file(ke)t, merhogy többen vannak, bár csak a /home titkosított. (ami(ke)t egyébként így menteni is eccerűbb!) és ha már csak egy -e -n múlik a titkosítás, akkor miért ne??? -)))

(Nem sértegetlek, de ez a véleményem. )

Amúgy chat/icq/p2p az én felfogásom szerint tiltott zóna.de ez off.

[quote:86951b4ac7="Andrei"][quote:86951b4ac7="fifteen"]Gondolom ott is megvan minden kodreszletnek a maga maintainere. Ha ezt meg sehol se tudtak volna megoldani, akkor azt mondom jo, lehet, hogy nincs ra jobb megoldas, de nem 1 project csinalja ezt maskepp, es jobban. Ha pedig 2.4.x-es kernelfaban menet kozben gond nelkul cserelnek vm kodot, akkor nem ertem mi akadalya lenne egy opcionalis dolgot belepakolni. Ha jol tudom meg most is van olyan kapcsolo a stabil kernelfaban, hogy 'mutassa az experimental opciokat is'. Ha a legfobb okot kell megnevezni, amiert elonyben reszesitem a BSD-ket a linuxal szemben, akkor az a kernel fejlesztese. Persze ez valamilyen szinten abbol is adodik, hogy a kernel csak a kernel, a koritest mindenki sajat maga lopja hozza innen-onnan. De miert hasznal meg manapsag is sok ember 2.2.x, 2.4.x-es kernelt? Miert nem 'divat' ez mashol?

Egy reszuk azert hasznal 2.2-t, mert nincs szuksege az uj szolgaltatasokra es nem akarja ujrainditani a gepet. Na ezek kevesen vannak. A 2.4-et meg azert hasznaljak sokan, mert a 2.6-ra meg nem minden disztribucio keszult fel (a Slackware pl. igen, a Debian is, de nem biztos, hogy az RH, vagy a SuSE is problema nelkul fogadna a 2.6-os kernelt). A nagy disztributoroknak idore van szukseguk, hogy auditaltassak a kerneleiket az osszes tamogatott platformra es a modositasaikat portoljak.

A vm csere valoban megtortent a 2.4 kellos kozepen, de nem egy joemleku cselekedet volt, szoval bizonyara nem lesz belole rendszer.

Andrei

Meg aztán a 2.6 eléggé gyerekcipőben jár még...Sz'tem lesz még benne jópár kellemetlen meglepi kb. 2.6.12-ig (?)...(ezt mondjuk az elődök 2.2.x, 2.4.x tapasztalatai is mondatják talán...)

Kipróbáltam a FreeBSD -t azt hiszem a 5.4 -s verziót. Igazi izgalom és nagyon tetszett is.
Aztán áttértem gentoora és ez mindennél jobban tetszik.

Nekem ami fontos egy oprendszerben, hogy hatékonyan tudjak vele dolgozni. Legyen openoffice, kile, levelezés, böngettyű, php, postgres tudjak filmet nézni. Reszelnem meg ne kelljen sokat. Ha meg elkap az 5 perc és játszani akarok, akkor fusson az NWN és az opentt...
Ahogy azóta figyelgetem a BSD dolgokat fejlődik az is, ellenben úgy látom, hogy reszelni ott többet kell és nagyobb a szívás lehetősége is. Nem érzem hatékonynak. A gentooba csalódtam eddig a legkevesebbet. A renccer összerakja magát szépen. Ha akarom akkor bsd kernellel is pöfög...