Napelemes rendszer, töltő.. építés, stb.

Fórumok

A Hup talán nem a legjobb hely erre, de mivel van elektronika topic, gondoltam felteszem a kérdést.

Napelemmel szeretnék tölteni ólom-savas akkumulátort minél egyszerűbben. Mondjuk legyen szó 12V-os aksiról. Én úgy gondoltam ezt, hogy a napelem cellákat sorba kötöm (egy cella 0,5V) úgy, hogy 14,5-15V legyen az üresjárati feszültség. Számoljunk 2A maximális töltőárammal. Teszek az akku elé egy mondjuk 4A-es diódát, és akkor az akksi nem bántja a napelememet. Úgy gondoltam ezt a dolgot, hogy az akku feszültsége folyamatosan nő, amikor eléri a 14V-ot, akkor egyszerűen nem töltődik tovább, mert már nem lesz potenciálkülönbség. Működhet ez így?

Esetleg annyiban egészíteném ki a dolgot, hogy párhuzamosan is kapcsolok napelemeket a nagyobb áram miatt, de akkor azokra is kell dióda, hogy ne károsodjanak. Ez pedig a másik kérdés, hogy bármilyen egyszerű pár Amperes dióda megteszi (pl. IN4004 ami mindenben megtalálható) vagy van valami speciális követelmény?

Tudom, hogy ennek nem valami jó a hatásfoka, mert ha kevés a fény és mondjuk csak 12V-ot termel a napelem, akkor nem valószínű már a töltés, de ezzel egyelőre nem akarok foglalkozni, csak amikor süt a Nap rendesen, akkor töltsön, amikor nem süt, akkor meg ne károsodjon a napelem. Később majd tervezem egy töltésvezérlő beszerzését vagy szeretnék építeni, de még ennek utána kell járnom, soha nem csináltam ilyet és nem tudom hogy működik. Csak az aksit ismerem. Gondolom valamilyen komolyabb DC-DC konverterrel oldják meg az ilyen töltésvezérlőkben is. Van ami már 90% feletti hatásfokkal dolgozik, csak azokat arany áron mérik főleg az 1-2Ampernél nagyobb áramúakat...

--Update--
Kapcsolódó írás: http://hup.hu/node/116688

Hozzászólások

Elvileg működhet, de a napelemek kapocsfeszültsége nagyon függ a terheléstől és a megvilágítástól. Nem is olyan egyszerű eltalálni a legmagasabb feszültséget ami az általad vázolt szabályozatlan rendszerben nem tölti túl az akkumulátort. Ugyanis a teljes töltöttség elérése után elkezd melegedni és megindul a vízbontás. A melegedés meghajlítja a lemezeket ezzel rongálva az akkumulátort. A gázfejlődés pedig csökkenti a savszintet. Zárt - zselés -akku esetében pedig egy ilyen húzás miatt a túlnyomás kinyitja a vész szelepet és eldobhatod az akkut.

Egy kis segítség:

Tájékozódás végett: Akkumulátorok feltöltése napelem segítségével (Kicsit száraz összefoglaló.)

Napelemek működése és alkalmazása

Hobbi Elektronika fórumok: Töltésszabályzó napelemhez, Napelem alkalmazása a lakás energia ellátásában

Napelem, Solar akkutöltő

PSR napelemes töltésvezérlők

Napelemes rendszer építése

(Az 1N4004-es dióda csak 1A-t bír ki tartósan. Az egész család: 1N4001-4007 ennyit tud. Csak a zárófeszültségük különbözik.)

"Kicsi, kevés, sovány" - mondaná Lúúúúdas Matyi

Valóban, a kocsikban használt akku viszonylag igénytelen jószág...

Ennek ellenére ajánlatos, egy feszültség/áram korlátozást beiktatni. Tehát a napelemekből kijövő fesz legyen nagyobb mint a tölteni kívánt akku, legalább 3-4V-al. Ekkor adsz lehetőséget a feszültség szabályzónak és a visszáram diódának. Ui mindegyiken esik valamekkora fesz az áram függvényében. Az általad említett diófánál ez 0,7V körüli. De mivel az csak 1A-t tud, így az csak kondícionálásnak épp elegendő áram mennyiség. Ajánlatos lenne valami egyéb, hűthető teljesítmény diódát alkalmazni erre a feladatra.
Gk akkut a kapacitás max 10%-val szabad tölteni, ezt is vedd figyelembe!

Arra jutottam, hogy házilag ez nem éri meg. Mindenképpen egy MPPT töltésvezérlőre lesz szükség :)

Diódával a föld lábán feljebb húzott low drop soros stabilizátor a barátod.
Ez a legegyszerűbb megoldás.

Hatásfokban azonban az inverteres, amely figyeli a napelem kapocsfeszültségét és leadott áramát is, továbbá az akkumulátor túltöltésének elkerülésére is figyel.

autó akkumulátor nem erre való nem erre lett kitalálva az rövid ideig nagy áramot ad le, míg vannak speciális akkumulátorok amik kimondottan árramelátásra lettek méretezve amik hosszú ideig képesek leadni konstans áramot.

tl;dr - lazán kapcsolódik

Van egy kollégám, aki SK csinált napelemes töltést APC szünetmentes akkuhoz. Működik neki évek óta, most is dolgozik. Ha visszajön Bp-ről megkérdezem, mert asszem' valami weboldalt is csinált, ahol leírja, hogy mit merre.

--
trey @ gépház

Na ez érdekes :)
Itt még ráadásul CRT monitorról volt szó. Ha úgy vesszük, egy mai notebookot simán kihajt a rendszer, ha az ember nem használ komolyabb cpu/gpu igényes alkalmazásokat.

Nekem is van egy "kezdő" készletem, ehhez hasonló. Csak annyiban különbözik, hogy én saját magam kötögettem össze a napelem cellákat. Próbáltam sokféle napelemes telefon töltőt. Az egyik minőségi darabot szétbontottam, illetve volt 2 régebbi notim ami meghalt, de az akkujuk megmaradt. Óvatosan szétbontottam az akkumulátorokat, a cellákat egy szintre hoztam, összekötöttem őket párhuzamosan (szépen gondosan ügyelve a hőterhelésre) és azt kötöttem be akkumulátornak az eredeti Li-Po akku helyett. Ez a napelemes töltő annyiban különbözik a kínai társaitól, hogy ott az akkumulátoron volt a túltöltés/túlmerítés védelem, itt pedig az eszköz panelján, szóval nyugodtan lehet cserélgetni a cellákat.

Miután kész volt az akku rész, utána jött a napelem. Az eredeti kis teljesítményű napelem helyett rákötöttem ezt a kb. 10W-nak megfelelő teljesítményűt. Kint van az ablakban, belül meg folyamatos 5V-ot ad a töltő USB kimenetén. Este ezzel világítok (egy csomó fehér nagy fényerejű ledből építettem fényforrásokat), a telóimat is tölti és ha valamit még lehet táplálni USB-ről, akkor a lehetőség adott. Az akku csomagot még 65-70% alá nem sikerült merítenem, pedig sokszor egész éjszakára úgy marad a világítás. A 2 laptop akku az összesen 8 cella. Már nem mai gyerekek, pár percet-negyed órát bírtak a notikban is, de ilyen célra még egy pár évig szerintem tökéletesen megfelelnek.

A rendszer már egy éve folyamatosan üzemel. Mindenképpen az a végső cél, hogy amennyire lehet, függetlenítsem az energia felhasználásomat a szolgáltatóktól. Végre sikerült az elmúlt hónapban egy viszonylag új laptopot szerezni, amiben az volt az első, hogy kicseréltem a core2duo T szériás procit P-re, mert az 10W-al kevesebbet fogyaszt. Most tervben van egy SSD még, csak az a baj, hogy a videokártya támogatása megszűnt a mostani drivertől kezdődően, és úgy vettem észre, hogy linux alatt többet fogyaszt és picit jobban is melegszik mint Win7 alatt. Egyébként a gép átlag fogyasztása most 25W.

Szia!

Amit leírsz működhet, csak éppen nem lesz hatékony. A napelemnek van egy feszültség-áram karakterisztikája, ami függ a megvilágítástól is. A legnagyobb teljesítmény természetesen a rövidzárral érhető el, ekkor azonban a napelemet fűti csak ez a teljesítmény és nem hasznosul a töltésre. Tehát arra van szükség, hogy a napelem kapocsfeszültségét olyan munkapontban tartsd, ahol a lehető legnagyobb a hasznosított teljesítmény. Az akkut így csak egy DC-DC konverteren keresztül érdemes tölteni, ami a napelemedet a lehető legjobban "kihajtja", az akkut pedig ezzel a teljesítménnyel tölti (az akksinak is van egy karakterisztikája, de ott egyszerűbb a dolog, mert csak addig kell emelni a feszültséget, ameddig a teljes áramot le nem nyeli). Természetesen arra is vigyázni kell hogy az akku ne legyen túltöltve, bár az ólomakksi erre nem túl érzékeny (egy bizonyos feszültségig), csak a vizet legfeljebb néha pótolni kell majd benne, mert elbuborékol. De valószínű nem az akku lesz a korlát, nem tudom mekkorád van belőle, de egy 45 Ah-s standard autóakkuba folyamatosan 2-4 A-t lehet csorgatni, akkor is ha már fel van töltve. Esetleg a fejlődő durranógázt majd eladod a főtávnak :)
Ha már használt akkut használsz, akkor vedd figyelembe hogy a kapacitása valószínűleg nem akkora mint újkorában. De egy új akkunak napelemes rendszerben elég sokáig bírnia kell, persze ha nincs agyonhajtva, mert a nagy teljesítmények elég hamar tönkreteszik, viszont legalább attól a rázkódástól kímélve van, ami az autóban jelen van. Amint írták előttem vannak "deep discharge" akkumulátorok erre a célra.
Néhány dolog amire nagyon érdemes figyelni: több akksit össze lehet kötni párhuzamosan, de akkor töltsd fel mindegyiket előtte. Ha nem egyforma a feszültség, akkor nagy áram indulhat meg ekkor. Sorosan kötni csak azonos akkukat, amiknek az élete is azonos volt!
A napelemeket párhuzamosan kötni lehet, de csak azonos típusokat! Sorba kötni szintén lehet, de ekkor ha az egyik árnyékra kerül, akkor nem fog áramot adni. Mindegyiket azonos megvilágítás kell hogy érje!
Ha mégis a diódás rendszer mellett döntesz, Schottky-diódát használj, hogy a feszültségesés kicsi legyen. Ilyen teljesítményhez érdemes hűtőbordás diódát használni, egyébként akár PC-tápból kiszedett is megfelel, azokban is ilyennel találkoztam. Remélem segítettem :)

Még nincs akkum. Egyébként egy régebbi épület alapvető energiaellátását tervezem megoldani ilyen megoldással. Egy boros pincéről van szó, távol a civilizációtól :) Nagyjából olyan 130Ah akksira gondoltam, hogy legyen benne valamekkora tartalék. Azt már egy 70-100W körüli napelemmel kényelmesen lehet tölteni. De lehet, hogy elég lesz akár egy 20W körüli napelem is, mert ritkán járunk ki oda, havonta 1-2x. Legfőképp csak világításra kell az áram, amit meg lehet oldani ledes lámpákkal, illetve kisebb szivattyúnak, mert van egy kút. De ne ilyen komoly cuccra gondoljatok, csak olyasmire mint autó üzemanyagpumpája. Az 12V-ról is működik, meg még akár a világítás is, de azért jó lenne, ha lenne 230 is elérhető mert bármikor szükség lehet rá. 300W -os inverterre gondoltam, de az már folyamatosan maximumon terhelve 30A körüli terhelés az akksinak, ami már nem biztos hogy egészséges. A 600W csúcsfeszültséget nem számolom bele, mert az csak pár tized vagy 1-2mp-ig állhat fenn. Mondjuk amikor bekapcsolunk egy elektromos eszközt. Mosógép meg fúró nem fog róla üzemelni az már biztos, de ha egy évben 1-2x esetleg kinézünk a haverokkal laptoppal, hangcuccal akkor legyen már valami :D

Igen, a töltést pedig MPPT egységre bíznám. Végső soron erre jutottam, csak egy kérdés maradt még bennem. Ez egy olyan hely, ahol nincs fűtés. Éjszaka, amikor télen akár -20 fok közeli hőmérséklet is lehet, akkor az úgy tudom, hogy nem tesz jót az akksinak. Gondoltam arra, hogy vannak ilyen fűtőbetétek vagy hogy hívják... ilyen lapos, vékony, talán még öntapadós is. Olyat tennék 1-2db-ot az akku oldalára, és ha 2 fok alá süllyedne a hőmérséklet, akkor azok szépen elkezdenének fűteni. Ezt egy egyszerű termisztor-ellenállás-tranzisztor-potméter párossal meg lehetne oldani, ami kapcsolna egy relét és menne neki a kakaó. Amikor felfűt mondjuk olyan 5-6 fok környékére, akkor kikapcsol. Ez ugye az analóg áramkör tulajdonságaiból ered, hogy a kikapcsolási pont pár fokkal a bekapcsolási felett lenne.

Schottky dióda, SPV1040, DCDC step-up. MPPT követés kell neked, az előzőekkel "gyerekjáték", kézihajtánnyal szopkodás. ;)

Ölomaksinál csak a nagyon sok ólmot tartalmazó aksi jó ilyesmire.
Ajánlom a Lítiumos aksikat inkább, én azzal kísérletezem, egyelőre kevés szállt el.

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

No akkor osztom az észt figyeljetek ! :)

Nem akartam ennyire bele menni, de van néhány félrevezető hozzászólás, és a végén még valaki leteszi rá a nagy esküt, hogy az így jól van mert itt és ott kivesézték és pont.

Valóban, 6Eft körül már lehet venni töltés vezérlőt, és az egész jó ár. Már be van dobozolva, tud valamennyi konstans feszültséget és áramot, csatlakozókkal rendelkezik, stbstb.
Viszont;
Házilag is tudsz hasonlót építeni, közel 1000Ft-ból, nincs benne semmit különleges. A különbözet a Te munkadíjad, és a TE siker élményed!
Jól láthatóan ebben a témakörben is megvan a forgalmazók részéről a megfelelő ködösítés, hogy az Ő adott termékeit vásárold, mert csak az a helyes út... HÁÁÁÁT NEM!
Ha értelemmel szétszedsz egy ilyet, akkor azonnal lehull a lepel róla.

Alap helyzet legyen az LM7812 fesz stab IC. 12V,1A-t tud. Rövidzár és hő védett, a visszáramra viszont nem, tehát jogos egy dióda a végébe.
Másik lehetséges verzió az LM317 család, ami állítható kimenő feszültséget és max 1,5A-t tud leadni (tokozástól is függ), de 2 pontos értékű ellenállással (max 30Ft) kell belőni a kimenő feszültséget. Tele van a net online kalkulátorokkal hozzá.
Ha ennél nagyobb áramra van szükséged, akkor vagy ráteszel egy teljesítmény tranzisztort, vagy LM 338-at használsz, ami működtetésre ua mint LM317, de 5A-t tud élből.
Természetesen hűtőbordára kell rögzíteni, és olyan helyre fixen szerelni, hogy a keletkezett hőt le is tudja adni. (A 78xx sorozat nagyon jó mert a gk kasztnira rögzíthető, mivel a hűtőborda része a negatív, a másiknál kicsit trükközni kell.)

- Gázképződés. Igen túltöltés, magasabb fesz esetén is beindulhat.
- A cella fesz elméleti 1,25-1,27V. Lítium akkunál 2,4V !
- Tévedés, hogy nem arra való a savas akku. Épp azért jó, mert minimális gondozást igényel és nem túl érzékeny. A zselésnek mondott akkukban valójában a sav meg van "kötve" egy anyagban, hogy ne lötyögjön vagy párologjon el, stb, tehát a cellában lehessen tartani, gondozás mentesen. Cserébe,tényleg finomabb töltés szabályzást kell neki építeni, mert fokozottan érzékeny a gáz képződésre (felfúvódik). Cserébe, nem szabad belőle hirtelen nagy áramot kivenni, mert az gáz képződéssel járhat (pl önindító 3-500A másodpercekig).
Viszont mindkettőből hosszan tudsz közel konstans áramot kivenni.

Ha az LM3xx sorozatot használod, akkor a bemenő fesz és a kimenő között min 1,25V-nak kell lennie, plusz a dióda, de értelmesen kötözgetve ez nem gond....
HA az 7812-et használod, akkor a GND lábába bele kell még tenni egy 3,5V-körüli zenert (nem 5-6 diódát sorba!!!). Ezzel emeled a kimenő feszt 15,5V-ra, abból lejön a soros dióda 0,7V-ja, így 14,8 körüli kimenő feszt kapsz. Nagyon perecíz voltam :)
Mivel a kimenő áram a stabilizátor IC felső korlátjánál többet nem fog elérni (kivétel ha speciálisan úgy megy tönkre - de inkább elszakadni szokott)
További részletekbe nem mennék bele mert így is kimerítem a karakter számot.

Ellenörzés/szakmai háttér infók (Hofit idézve "ha csak én mondanám, akkor 1 hülye lenne - Jobban állunk ennél"):
http://www.panelectron.hu/akkumulator_gyik.html
http://energiapedia.hu/akkumulator-felepitese-es-mukodese

Mert akkor csak 14.3-ra töltöd a védő dióda miatt. Korrektül feszültséget emelni a dióda elméleti 0,7V-os nyitó feszültségére hagyatkozni nem szabad. Azért, mert ez a feszültség áram függően 0.2-07V között változik. Tehát az üresjárati fesz, az lehet, hogy a helyén lesz, de terhelve rögtön letörik fél volttal.
Valószínűsítem hasonló okból van a zenerek sorozata ezen a tájékon igen sűrűre véve. 2.2-2.7-3.0-3.2-3.3-3.5-3.7-3.9-4.5-4.7V.
Érdemes egy picit pipeckedni, mert a "profi", nagyon drága töltők sem tesznek egyebet, mint azt a pár százaléknyi teljesítményt ki optimalizálják az akkuból. Elmondható, minél drágábbak, annál több intelligencia van bennük, de a végén már csak tized százalékokért folyik a harc.

Szerintem maga a 78xx széria már alapból nem lenne jó, mert a felesleges feszültséget hővé alakítja és 1-1 napelem akár 20 voltot is adhat.
Ráadásul a napelemek áramgenerátorként működnek, terhelésre drasztikusan csökken a feszültség, így semmiképpen sem megoldható ilyen egyszerű eszközzel. Az LM317 már egy fokkal jobb, de ki kéne próbálni.

Valószínű, hogy egy komolyabb DC-DC konverter segítene, mert elég nagy az intervallum bemeneti feszültségből, a kimenetet meg 1-2 ellenállással be lehet lőni, csak ugye ezen elég nagy áramok folynak át. Hűtés is kell és az ilyen IC-k sem olcsók már, 3-4ezer forint is lehet. Így meg már inkább megéri venni egy kész eszközt.

Vettem is egy 10A-est 5 db ezresért, hozzá egy 30W-os napelem modult. (egyelőre erre volt pénz, majd a jövőben tervezem bővíteni)
A laptopom linuxszal minimum 26, átlagban 30W-ot fogyaszt, de egyszerű fájl másolásnál akár 36W is lehet a fogyasztás.
Az az érdekes, hogy win7-el az az érték mindössze 16W. Most ahogy itt pötyögöm ezeket a sorokat wifivel, 16W-ot kér magának a noti. Ez 10-el kevesebb mint linux alatt, és nem sűrűn megy 25 fölé. Nem tudom mitől van ez, de így kevésbé is melegszik a gép, szóval sajnos energetikai okokból egyelőre a Win lesz a fő OS.

Ha kész lesz a napelemes rendszerem, már meg is van a folytatás, mert van még itthon egy olyan 10W-nyi napelem, csak az 6V-ot ad. Na oda tökéletes lenne a DC-DC konverter, ami felfelé alakítja át a feszültséget és akkor annak az áramát is tudnám töltésre használni.

Vagy ezek a bolti töltésszabályzók tudnak ilyet? Mert elvileg a töltés okozta terheléstől lecsökken a feszültség, de áram van bőven. Ebből kiindulva úgy gondolom, hogy talán még konverter sem kellene, hanem csak azt is rákötném a töltésvezérlőre és elvileg azzal is töltené az akkut, mert a vezérlő átalakítja az akkuhoz szükséges feszültségre.
Ha van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata, az leírhatná, de a héten úgyis kiderül, mert szerintem addigra megjönnek az alkatrészek :)

Sajnos áram sincs bőven. ;) Ami tapasztalható <6V napelemeknél (ilyenekkel van tapasztalatom, mikropower cuccokkal "játszom", ha... :D ) az az, hogy fogalmatlan terhelés hatására vészes gyorsasággal kikerül a napelem munkapontja a szabályzóelektronika által értelmezhető tartományból, és UVL miatt (UnderVoltageLockout) lekapcsol. Aztán persze be, miután megszűnt a terhelés, és így oszcillál a cucc. Be-ki-be-ki...

Szóval elég gyorsan eljutottam az igazi MPPT-s napelem "leszívókhoz"...

Mégegyszer: tapasztalataimat kizárólag 6V és 2A alatti napelemekkel és max. 2 cellás (8.4V) LiIon töltőkkel szereztem. Viszont ilyen kondíciókkal összerakható a napelem után ~80%-os hatásfokú elektronika. Okos csipekkel, mert a diszkréten eltévedni hamar. ;)

Napelemeket sorba vagy párhuzamosan érdemes kötni? Ha párhuzamosan kötöm, akkor több lesz az áramom, de a hosszú/vékony kábelen sok lesz a veszteség, viszont nagyobb árammal töltődik az akksi. De ha jól tudom, akkor oda dióda is kell. Ha meg sorba kötöm, akkor a 2 db 20V-os modulból már 40V is lehet, ami kedvez a megtermelt áram szállításának, de ha jól láttam, az akksit ez a töltő annyi volttal tölti amennyi a bemenet. PWM-es. Ezt sem igazán tudom, hogy mit jelent és azt sem, hogy a úgy egészséges-e.

Itt egy videó a dobozról: http://www.youtube.com/watch?v=aB-CMxA3MW0&feature=related
Mégegy (teszt): http://www.youtube.com/watch?v=ax8DuHakSxE&feature=related
Gyártó oldala: http://www.koneze.com/eprc-ec-solar-lighting-controller

A manual szerint valami termal valamit tud, de nem igazán értem, hogy az benne van-e, vagy bővíteni kell valamivel és hogy az mire jó
Azt tervezem, hogy veszek egy hőmérőt és ráteszem a nepelemre, hogy tudjam milyen meleg, mert nálunk sötét szürke betoncserép van a tetőn és az alapból is elég meleg. Szerintem olyan 70-80 fokra felmegy a hőmérséklete. Csak azt nem tudom mit csináljak vele..

Még tervben van egy USB-s szivargyújtó elosztó, és akkor lesz USB portom is, amiről a telót direktben tölthetem (jobb hatásfok), és lesznek szivatgyújtó csatlakozóim. Egyikre rádugom a routerem, mert az 12V-os, másik tartalék lesz a nyákfúrónak és még marad egy tartalék :)

Adtál egy jó tippet! (Adamyno és tbs)

Van-é neked otthon elfekvőben szivargyújtós telefon töltőd? Szedd szét és nézd meg benne, az IC-t! Ha 34063 csücsül benne, akkor nyertél magadnak egy csokit. (Próbálom 1000Ft alatt tartani a költséget :)! )
No, az egy egész jó kis dc-dc cucc. Viszonylag egyszerűen meg lehet emelni a kimeneti feszültségét és az áramát. Elég széles skálán képes kezelni a bemeneti feszültséget, de ha jól tévedek, akkor 3V körül már korrektül elindítható, és 40V-ig bírja a strapát. Max 1,5A- tud alapból, de ha megfejeled egy teljesítmény tranyóval, akkor lényegesen többet is kihozhatsz belőle. (Egyébként maga az IC 95Ft, a sallang mellé smd ből még vagy 10 Ft, az induktivitás és a kondi még vagy 200Ft, de akkor már érdemes nyákot gyártani. Szivargyújtós töltő meg készen van, beültetve, csak a megfelelő poziban levő alkatrészt kell kicserélgetni. Levegőbe senki ne építse meg!)
Ha van otthon, de rossz , akkor a legtöbb esetben csak a kábel szakadt, vagy a csatlakozód rossz, maga az áramkör nem. Elég nehéz tönkre tenni. Fogtam párat, amelyben a belső végtranyó pusztult el. Néha elő fordul vele! :) Mivel ennek a meghajtása nincs kivezetve, így nem lehetett külső tranzisztort ráépítve újra lendületet adni neki. Néhány Texas gyártmányú hasonló ic-t viszont sikerrel meg lehet menteni ezzel a trükkel.

Most az a gondolatom támadt, hogy vajon hányan szedték szét ez idő alatt a sajátjukat, és/vagy hányan gondolkoztak el azon, hogy hova is tették azt a vacakot? :))) Lehet szavazni ! ??? (vagy tegyél +1-et a kommentem alá!)

Max 1,5A- tud alapból,

Meg egy nagy lófaszt. Ha úgy hűtenéd, ahogy nem tudod. A gyakorlati tapasztalat az kb. 200-500mA különleges erőlködés nélkül - mert egy DIP tokra hogy a búbánatba raksz rendes hűtőbordát? Kb. sehogy.
Külső kapcsolótranzisztorral lehet belőle alkotni, ott ez a probléma nem jelentkezik, de ennyi erővel kell venni egy NE555-öt meg egy TL431-et, aztán abból gyakorlatilag bármit ki lehet hozni. Pl.: http://skory.z-net.hu/kapcstapok/kapcstapok.html

Csak megjegyezném, hogy számosan hozzáférhetők olyan LiIon töltőcsipek meg dcdc konverterek, 5-8 lábú SOT tokozásokban, amik rendesen szerelve kiszolgálnak 2+A-es igényeket is a hőtűrésükön belül. Az integrált fetjeiknek durván nincs RdsOn-juk.

Példaképpen tudok mutatni neked olyan 1.5A-es 10uH tekercset, ami elégett egy LM2731 mellett - aminek meg nem sok baja lett...

Szerk.: a hivatkozott (34063) ic-t nem ismerem. Nem is akarom, ha gigantikus DIP tokban 500mA-nél kifullad. :DDD

Nos lehet, hogy én is tévedek, meg az adatlapja is. Meg azok is, akik ezt építik bele a jelenleg is kapható 16-24 portos switchekbe. Disztingváljuk kérem!
Mivel ipmulzus üzemben megy ezért nem kell neki akkora hűtés. Használtam ténylegesen közel max árammal, szerintem annyira nem rossz.

Más.: Érdekelnének azok a LiOn és DcDc chipek, amiket említettél. Felsorolnál párat? Megnézném az adatlapjukat, hátha a jövőre nézve találok köztük érdekeset! Köszi!