filmes hatás

Multimédia

Régóta próbálom megfejteni, mi a titka annak, hogy a filmek olyan filmesen néznek ki, az egyéb mozgógépek pedig olyan házikészítésű / dokumentumfilmes hatásúak.

Tudom, hogy nem túl egyértelmű, de én magam sem tudom, mit keresek. A lényeg: hogy érik azt el, hogy ha meglátok pár képkockát valamiből, rögtön tudom, hogy az egy mozifilm és nem egy hiradó. Élesen elválasztható akár egy discovery-s természetfim is egy akciófilmtől. Mitől van ez? Speciális szűrő? Vagy framerate? Esetleg fokúsz különbség?

Köszi

  • 4143 megtekintés

( raziiii v | 2011. 10. 16., v – 17:47 )

kamera(olcsóbb-drágább,stúdiókamera, kézikamera), beállítások(lencsék-fókusztávolság), fevétel helyszíne(stúdió/szabadtér)
esetleg?

----
Razii@fs1:~#

( atomheart v | 2011. 10. 16., v – 17:58 )

Jah ertem mire gondolsz, bennem is sokszor felmerult a kerdes! (subs)

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"

( NagyZ v | 2011. 10. 16., v – 18:03 )

engem meg az, hogy miert nem nez ki ugy egy magyar sorozat se (kepvilagilag, nem csak a gagyizasrol beszelek), mint egy kulfoldi.

Pontosan. A magyar sorozatok úgy néznek ki, és úgy is hangzanak, mint amit 15(?) éve otthoni szalagos videokamerával lehetett felvenni.

Nem tudom hogy csinálják a hollywood-i mágusok. Szűrő, megvilágítás, meg valami utólagos színmanipuláció. Sokkal plasztikusabb valahogy. Érdemes lenne megnézni a nyers felvétel színhisztogramját, meg utána a feldolgozottét is.

Filmre forgatnak... Pl 16mm, vagy digitalis mozikamera... Es bizony van colorista, stb, mig itt lofsz sincs, csak egy vago... :D masreszt meg nincs is rendes magyar sorozat, max fos soapok, azoknak meg kb. mindegy is. Oh es meg egy dolog: mashogy komponalnak. Es hat ne felejtsuk el, hogy ahhoz az alom-szeru hatashoz az is kell, hogy 25/24 frame/sec progresszivben forgass. Az interlace-es videok kepe sokkal folyamatosab, amit a ket field kozotti idoelteres tesz lehetove.

+1 funnysag: tudtad, hogy a mozik hangjat 1 negyed hanggal magasabban hallod tvben, mert 4%-al fel kell gyorsitani a 23,976 fps-es videot, hogy 25fps legyen? :)

a +1-edet még anno szinkronhangmérnökként elég sokszor kellett megcsinálnunk. Kaptunk egy DVD-re kódolt kópiát egy régi filmből, de mivel anno már egyszer leszinkronozták, nem akarták még egyszer, olcsóbb a régit felturbózni. Igen ám, de anno a Pannóniában még filmszalagos szinkronok voltak (innen jön a mai napig használatos "tekercs" kifejezés a szinkronizálás folyamán, azaz egy intervallum, amit egyhuzamban mondanak fel). Ekkor jött a hókabóka a timestrech-el a régi mozihangra, majd ezt még vágással finomilleszteni az új DVD kópiára. Ekkor ugyan hangmagasság-emelkedés nincs, mert ugye csak sztreccseltük, viszont néhány helyen a kettő közti különbségekből lehet észrevenni "furcsaságokat" :)
Egyszerűbb művelet persze az volt, ha a képet is nekünk kellet "nyújtani" az általad jelzett módon.

Alap témára válaszolva: igen, ahogy mondani tetszik, 24/25 progresszív a titka, vagy közvetlenül jó minőségű filmszalag és rengeteg utómunka.

( krychek | 2011. 10. 16., v – 18:05 )

Ezen én is sokat gondolkodtam. Egyből meg lehet mondani, ha egy film francia, német, dél-amerikai, profi amerikai film, házi felvétel, stb.. de nem értem, hogy mitől van ez. Tuti, hogy a kamerától és az utómunkálatoktól függhet.

( bbandi | 2011. 10. 16., v – 18:17 )

Valahol olvastam olyat, hogy az a titka, hogy a filmeket 24 fps-sel rögzítik, a többit meg 50-60 fps-sel (persze ilyenkor sokszor interlaced, de a két félkép különböző időpontban készült). Állítólag ezért tűnnek mesterkéltnek a mai 100 Hz-es tévéken (amikben kitalálják a köztes frame-eket) a filmek.
Mindazonáltal személyes tapasztalatom erről egyáltalán nincs, de engem is érdekelne, hogy mi az igazság.
Van erről egy wiki szócikk, de kíváncsi lennék, az ott leírt hatásokból mi a fontosabb.

,,de kíváncsi lennék, az ott leírt hatásokból mi a fontosabb''

Úgy nézem/gondolom, hogy az fps, a szín és a fény a legfontosabb, ebből a háromból már egész jó eredményeket lehet élérni.

Ami számomra meglepő, hogy a majdnem mindegyik módosítás afféle limitálás/rontás (fps csökkentés, színszabályozás, fény-központosítás).

Néztem minap egy media marktban egy full hd-s tv-n blue-rayről valami brutál minőségű filmet, az egyik x-men volt. Nagyon nagy felbontásban ment, magas fps számmal. Gyönyörű volt a látvány, de egyátalán nem éreztem filmes érzést, esetlennek tűnt ilyen dinamikusan látni. Fura az emberi agy (vagy csak ehhez szoktunk hozzá?) :)

( Fisher v | 2011. 10. 16., v – 19:05 )

Utómunka és átfényelés.

http://www.youtube.com/watch?v=2xTZtgApuDI
http://www.youtube.com/watch?v=M4zRMLbZZxw
http://digitalfilms.wordpress.com/2009/12/05/color-grading-effects-demy…
Otthonra: http://www.redgiantsoftware.com/products/all/magic-bullet-looks/ (én ezt használom)

Nem annyira otthonra: http://blackmagic-design.com/products/davinciresolve (bár ebből talán van free is). Itt meg is mutogatják, hogy mire jó: http://www.youtube.com/watch?v=z8OaHAQT1fA

Viszont: http://www.cracked.com/article_18664_5-annoying-trends-that-make-every-…

A mozifilmeket is - amennyire tudom - igyekeznek viszonylag laposan felvenni, hogy legyen hely a dinamikában az utómunka számára. Olcsóbban és megbízhatóbban lehet így eredményt elérni.

( MoltenIce | 2011. 10. 16., v – 19:13 )

Bár nem vagyok szakáértő de, ....

A filmeket, általában mint a nevük is mutatja, filmszalagra rögzítik, ami a nyersanyagtól, alkalmazott vegyszerektől függően más-más színtartományokban érzékeny (pl. az egyik főleg a sárgára, míg egy másik típus a zöld és kék tartományban stb. Fényképeken is különbséget lehet tenni a különböző gyártók filmjei között, sok fotós eleve attól függően választott nyersanyagot hogy mit szeretett volna fotózni.). Bár manapság egyre elterjedtebbek a digitális kamerák, általában ezek képét is utólag filmre transzferelik. Az egyes felvett jeleneteken szín, kontraszt, stb. állítanak hogy az egész film színvilága megfeleljen a rendező elképzeléseinek. Ez is rengeteget hozzátesz a dologhoz.
Modern TV-ken vannak különböző algoritmusok (szerencsére a legtöbb TV-n kikapcsolható) amik belenyúlnak ebbe az összhatásba és az általa nem színhelyesnek vagy nem eléggé kontarsztosnak ítélt képeken "javít" egy kicsit (Panasonic TV-ken ezt Intelligent Frame Creation- nek hívják). Ettől ugyan színhelyes lesz a kép, viszont úgy fog kinézni mint egy rossz kézikamerás felvétel.
Aztán persze azt sem szabad elfelejteni hogy Filmeknél rendes felszereleéssel dolgoznak, manuális fókuszállítással, Szinte minden jelenethez, beállításhoz a megfelelő lencsével, és nem keveset szórakoznak persze megvilágítással sem.

***Szerk: Közben már az előttem szóló is megadta a választ***

----------------
(:> )B

( nanto | 2011. 10. 16., v – 19:33 )

en onnan tudom, hogy dokumentumfilmet nezek, hogy szinkrontolmacsolas van (hallod az angolt is), es onnan tudom, hogy nem hazi gagyi videot nezek, hogy ugyanazt tobb kameraszogbol is felvettek (direkt a legprofibbakbol es azokat megfeleloen is valtjak). Igazabol ez inkabb tudatalatt jon, de valahogy megis hamar eszrevesszuk ezt, meg ha nem is fogalmazodik meg bennunk konnyen, hogy emiatt

meg sokszor maga a szinkron hangulata is sokat elarul a mufajrol, ami azt illeti, szerintem a magyar "szinkronszineszek" ilyen szempontbol kifejezetten jo minoseguek, tudnak alkalmazkodni a mu stilusahoz (ellenben a leforditott szovegek minosege sokszor pocsek, pofatlanul pontatlan, es "lekorosztalyositott", meg kepesek akar egy "fuck your bitch mother"-t is karomkodas nelkul leforditani)

( talisker | 2011. 10. 16., v – 20:07 )

subscribe
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

( Mcsiv v | 2011. 10. 16., v – 20:27 )

a fénybeállítások/fényviszonyok, a használt megoldások illetve az utómunka (nagyon nagy részt). Ha megnézed a külföldi, nagy költségvetésü, de élő közvetítéseket ahol nem lehetséges az utómunkázás pont a live miatt, ugyanaz a hatás mintha egy "barátok közt"-öt néznél, pont az utómunka lemaradása miatt. Egy napi sorozatot, ami itthon jellemző, és egy olyat, mint pl. egy house md, nem lehet összehasonlítani. A barátokköztnél napi szinten szerintem örülnek, ha a vágást összehozzák;)

( Hiena v | 2011. 10. 17., h – 12:45 )

Dramaturgia része: A dokumentumfilmek, amatőrfilmek, sorozatok, agyhalott, kriptaszökevény magyar rendezők, hosszúsnittes beállításokkal dolgoznak. Ennek legtöbbször spórolás az oka, mert lecsökkenti a jelenetek munkaidejét és költségét.
Akciófilmeknél rövid snittes, gyors, dinamikus jelenetek vannak, viszont ezeknek sokkal magasabb költsége. Pl. egy jelenet 4-5 állásból történő felvételéhez, vagy több kamerát, operatőrt, stb.-t kell használlni (több 10 millás tétel), vagy többször kell ismételni (díszletmunka, szerelés, stb.)

Egy másik fontos dolog, hogy mit és hogyan akar filmezni a rendező. Egy dokumentumfilmnél, a kamera legtöbbször portré beállításban van. Egy akciófilmnél a közeli, szuperközeli beállításokkal lehet fokozni a jelenetek dinamizmusát.
Pl. Transformes első részében szinte követhetelen az Álcák és az Autobotok harca, mert a rendező az emberek nézőpontjába vitte le a kamerát.
Ugyancsak sokat számít, hogy ne legyen folyamatosan fejmagasságban a kamera. Ha megnézel werkfilmeket, sokszor látható, hogy normál jeleneteknél a kamera, 80-120 cm közötti magasságban van 3-4 méterre a szereplőktől. Ennek pl. az a hatása, hogy a szereplők magasságkülönbsége kihangsúlyozódik, minden sokkal nagyobbá, "tapinthatóvá" válik. Próbáld ki. Fotózz le bármit ugyanolyan távolról állva és leguggolva.

Technikai része: Olcsó filmeknél, egy kamera van, egy objektívvel. Ilyen esetben a rendező a nagylátószögű, nagy mélységélességű lencsére teszi le a voksát, mert egy beállítással a teljes jelenet belőhető elhagyható a focus-puller a stábból, stb. Az amatőr filmeknél a használt kamerák laikusokra vannak méretezve, emiatt a gyártók úgy tervezik, hogy "mindig jó képet csináljanak", amihez a nagylátószögű, nagy mélységélességű objektívre van szükség.

Ugyancsak sokat nyom a latba a díszletezési költség. A dinamikus kamerakezeléshez sok helyre és technikai felszerelésre van szükség. Állványok, dollik, daruk, stb. Ezek felépítése, kezelése pénz és idő. Több állásból felvett jelenethez részletesebb, több irányból kidolgozott díszlet kell, ez megint csak pénz és idő.

A dokumentum filmeknél legtöbbször az adott hely természetes megvilágítása adja a fényt. Egy amatőr filmnél meg nem foglalkoznak vele. Egy olcsó kamerával is lehet jó képet csinálni, de "szarrá kell világítani a beállítást".
Profi filmnél, a rendező váltogathatja az alapanyagot, vagy magát a kamerát.

Utómunkák, az amatőr, öreg rendezők nem foglalkoznak az utómunkával, összevágják, betolják alá az utószinkront és kész. Egy komolyabb filmen retus, fileterezés, dinamika tartomány szerkesztése mind, mind hozzátesz a filmhez. Pl. Különvélemény atmoszféráját a túlexponáltra effektezett, és egészen pasztelre összenyomott színtartomány adja. Sin city-ben ez még végletesebb.

Szóval elég összetett dolog.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Engem kegyetlenül zavarnak olyan és hasonló filmek "színei" mint amit a Koltai Lajos is forgatott pl. a Sorstalanság. Hol vannak belőlük színek?
Szerintem sokkal kifejezőbb lehet egy film ha szépen, színesen adja vissza a történetet.
Hadd döntsem én el, mit képzelek bele a történetbe.
Ezzel az erővel lehetnének életlenek a képek, vagy ugrálna, kötélkarcos...stb. hogy éreztessék a a korát.

Tessenek szívesek színes filmet gyártani!

Egy jó filmnél a legfontosabb, hogy az effektezés egyensúlyban legyen a történettel és történetvezetéssel, és itt bejön a képbe, hogy kinek készül a film. Ha átlag nézőnek szól, akkor a kevesebb több. Ha a kritikusoknak és a szakmának, akkor az úgyis nézhetetlen lesz.
Pl. az általad említett film pasztelesítésének az oka, hogy ezzel fejezze ki a kilátástalanságot, a történelmi hidegséget, félelmet és ezzel pótolja azt, hogy egy ezerszer lerágott csontról próbál újabb koncot hasítani. Mint a legtöbb magyar film, ez is a kritikusoknak és a pénzosztó apparátusnak készült, nem a nézőközönségnek. Elég csak megnézni az amerikai forgalmazásának az eredményét. A film 12 millió dollárból készült, ami még Hollywoodban is tisztességes költség, és ebből alig 2 millió dollárt hozott be. Ez mindent elmond róla.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( uid_15426 | 2011. 10. 17., h – 21:26 )

Amit meg talan nem irt senki: a mozifilm 24/25 fps, kozel sem olyan 'sima', mint egy modern kezikamera HD 60p felvetele. Tehat a mozifilm 'rosszabb', de ezt szoktuk meg.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

( creed23 v | 2011. 10. 18., k – 22:07 )

Szia!

Ezen én is elmélkedtem! Szerintem az FPS miatt! (és nem a first person shooterre gondolok :D ) Sokkal darabosabbak a komoly hatású videók! Valami magyar műsorban láttam egy olyan váltást amikor megvilágosodtam! Magyarázott a konferanszié hogy mi lesz a produkció és amikor az elkezdődött, akkor láthatóan kisebb lett az fps. :)

( Byron | 2011. 10. 19., sze – 08:00 )

Sokat számít a film is. A szalagnak vannak érdekes tulajdonságai, teljesen más alapszín (ezt mondjuk utómunkával lehet bűvölni), a sötét részeken látszanak az ezüstdarabok (olyan pöttyös), stb.
A nagy digitális világban sokan azt gondolják, hogy a filmek is már SSD-re, memóriára rögzülnek, pedig digitálissá csak az utómunka során válik, szalagra születik. Ez igaz a nagyobb sorozatokra is.

Ez tuti? Mert a 4K meg RED cuccok korában már egyre kevésbé hiszem, hogy filmre forgatnának. Hacsak nem azok, akik még filmben gondolkoznak. Esetleg csak úgy tudnak gondolkozni.

Nem beszélve az utómunkáról. A mozifilmeken szerintem nincs egyetlen eredeti pixel se, mindent teljesen átfényelnek.

Így van, ez a technicolor megoldás, mikor is fekete-fehér képeket rögzítenek adott szűrőelőtéttel, így csak az adott színcsatorna "fényességértékei" kerülnek rá. Ezt a 3 színcsatornát szintén szűrőn keresztül egybevetítve megkapod a színes filmet. Ennek is van öregedése, mint minden cellulóznak, de még mindig tartósabb, mint egy HDD.

( transglob v | 2011. 10. 19., sze – 10:54 )

Tudtommal még az az alapvető difi a sima kamerás illetve a filmes felvételek között, hogy más fps-el veszik fel.

( ang | 2011. 10. 19., sze – 11:01 )

++ soksok mesterseges, szort feny
++ DOF

( hajbazer v | 2011. 10. 20., cs – 00:45 )

Nemrég láttam egy videót a neten, az egyik FED ellenes tüntetésen készült Amerikában. Mikor néztem, abszolút úgy éreztem, hogy filmet látok, holott élő felvétel. Érdekes. Az egyik amit észrevettem rajta, hogy a kép eléggé ekvalizálva van, tehát a sötétebb/világosabb részek ki vannak egyenlítve, a másik pedig az, hogy a fókuszpont sokkal határozottabb, mint pl. egy amatőr kézikamera esetében: végig a kiabáló srácra fókuszál és mögötte szinte minden homályos.

Ha felvétel, akkor nem lehet élő :)

Itt a dinamika számít sokat, nincsenek felkoccanva az arcán, homlokán a piros csatorna bitjei (talán felhős volt az ég, szép, szórt a világítás), illetve nincs szarrákontrasztozva, hogy "szép" legyen. Csináltam régebben egy összehasonlítást, hogy a kamerám "cine mode"-ja, az mi is lenne: http://blog.fisher.hu/index.php/2011/10/20/cine-mode/

A "mögötte szinte minden homályos" az a DOF, azaz a mélységélesség. A videokamerák általában nagyon nagy mélységélességgel bírnak, azaz a képen szinte minden éles. Ezen persze lehet segíteni, nagyobbra kell nyitni az íriszt, és az vagy segít, vagy nem. De a 35mm-es filmmel nem veszik fel a versenyt (pláne nem a nagyobb, furább filmméretekkel). Viszont ahogy terjednek a fényképezőgépek, amik képesek a HD felvételre ez a probléma is kezd eltűnni, mert jó részükben 35mm-es, teljes méretű szenzor van, és a dinamikájuk se feltétlen gyenge.

Elképzelhetőnek tartom hogy ezt már fényképezővel vették fel. Egy barátomnak van egy Canon 550D gépe és olyan full HD videókat csinál vele, hogy szebb mint bármilyen film! Ha ránézel erre a vidre http://www.youtube.com/watch?feature=player_profilepage&v=kXnRaW66Xrs meg a többire amit csinált, szerintem vannak egész filmesek közötte.

Azért Bea sokat dob a filmen :) Aki meg csinálta a filmecskét az meg tehetséges :)

Én úgy tapasztaltam, hogy viszonylag statikus dolgokhoz nagyon jó a fényképezőgépből lett kamera. Öcsémék pl. bibliákat, fóliánsokat, ilyesmiket vettek fel vele, és döbbenetesen jó volt a hatás, részben pl. pici mélységélesség miatt.

Viszont abban a pillanatban, hogy mozgó lett a téma (végigmentek egy vitrinsoron) azonnal bebolondult a képvilág, nem volt fókusz, a kis mélységélesség miatt nem annyira volt látható / élvezhető a kép.

Persze ezen is lehet segíteni, pici rekesz, magas ISO, de szerintem még nem alkalmas bármire a fényképezőgépes filmezés.

A vicc az, hogy épp a hollywood-i módszerekhez, a manuális kókuszállításhoz viszont remek.

http://en.wikipedia.org/wiki/Canon_EOS_7D

"The Canon 7D has acquired significance in the independent filmmaking world as an affordable alternative to digital cinema cameras. The camera was used on feature films, such as Black Swan and Stanley Ka Dabba."

Szóval elég sok dologra alkalmas, a Fekete Hattyú egyetlen jelenetéről sem mondtam volna meg, hogy fényképezőgéppel lőtték. (Persze nem csak 7D-t használtak, hanem 1D mark IV-et, 5D mark II-t, meg a jó öreg Super 16mm ARRI-t is)

"A vicc az, hogy épp a hollywood-i módszerekhez, a manuális kókuszállításhoz viszont remek."

Eztet magyaráztam én is :D

http://en.wikipedia.org/wiki/Focus_puller

http://www.youtube.com/watch?v=Z9-i_L3Gu_Q

Ugyanakkor láttam a problémákat vele igaz az nem 7D volt, hanem 5D, de nem hiszem, hogy olyan nagy különbség lenne a kettő között.

( Smokey2k | 2011. 10. 20., cs – 11:59 )

amúgy jó kis blog bejegyzés sok érdekes dolog hangzott el!