FreeBSD vs OpenBSD vs NetBSD vs Solaris vs GNU/Linux vs HP/UX vs AIX vs Mac OSX vs egyéb *nix

 ( subchee | 2011. július 12., kedd - 14:11 )

Pro és kontra érvek érdekelnének, hogy melyik miben jobb, mire (milyen feladatra) jobb és miért jobb az adott feladatra. Ha lehet, akkor flém nélkül és indoklással. Olyan *nix rendszer is jöhet, ami kimaradt a felsorolásból. Egyébként az is érdekel, hogy melyik rendszer miért rossz, de ez is csak szakmai jellegű indoklással, nem kell a szokásos binugz fos/apple fos/stb flém.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Hahó!

Miért kérdezed, milyen célra szeretnéd ezeket a rendszereket használni?

(Ez kissé befolyásolhatja a válaszokat.)

G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."

Általánosságban érdekel. Pont ezért kérdezem, hogy melyik rendszert milyen célra érdemes használni.

Hasonlitsunk ossze egy lovat egy sportkocsival egy viragcsereppel meg egy gumikacsaval. Kb. ennyire ertelmes ilyen formaban a kerdes :)

----------------
Lvl86 Troll

Értelmezd a kérdést, légy oly' kedves! A hasonlatoddal élve ez lenne a kérdés: mondd el, hogy mire jó a sportkocsi, a virágcserép és a gumikacsa! Nem pedig az, hogy melyik jobb.

Roviden, erosen szubjektiv velemenyek:

GNU/Linux: elfut mindenen ami el es mozog, es ertelmes, kb. Divatos, annak minden elonyevel es hatranyaval egyutt. En kb mindenhol linuxot hasznalok, mert igy kenyelmes, es az alternativak tobb hatrannyal birtak hozza kepest, mint elonnyel.

FreeBSD: Ha a Linux epp nem jo, mert jobban fekszik a BSD filozofia, ez a legfelkapottabb. Nem fut el annyi mindenen, mint a Linux, kicsit kevesebb a HW tamogatasa, de ettol fuggetlenul, ha az ember HW-jat tamogatja, szinten egy egesz jo rendszer. Relative friss csomagok erhetoek el hozza portsbol, es nem kell vele sokat szivni, mert tobbnyire tamogatni szoktak meg a GPL-es alkalmazasok is, a commercial cuccok szinten, tobbe-kevesbe.

NetBSD: Legutobbi tapasztalatom vele az, hogy puritan. Szerettem, pont ezert. Hatranya, hogy lenyegesen kevesebb tamogatas letezik hozza, mert nem annyira 'divatos'.

Solaris: Vannak benne jo dolgok (DTrace, ZFS (allitolag, kis igenyu ember vagyok, nekem ext3/4 teljesen jo :P)), ellenben vannak benne nagyon agyament elkepzelesek (pl init rendszer). Sunfreeware egy fos, modernebb alkalmazasokat solarisra forgatni neha nagyon nem trivialis, es sok szopas van vele.

OSX: Hat... unix-like, unix-like de annyira szerintem megsem. Van par dolog, amiben erosen elter a unixoktol. Raadasul a GUIjatol falra tudok maszni, de ez az en egyeni velemenyem.

Hogy melyik mire jo, az nagyon erosen ember fuggo. Van aki eskuszik ra, hogy Linux szerverre teljesen es tokeletesen alkalmatlan, es OpenBSD mindenekfelett. Van aki pedig eskuszik ra, hogy OpenBSD szerverre teljesen es tokeletesen alkalmatlan, mert X szoftver ami neki kell, nem fut rajta. Vagy epp nem tamogatja a hardveret, vagy az SMP tamogatasa fos. Meg Linuxos kvm egyebkent is josag, es OpenBSD fuj.

Van aki eskuszik ra, hogy a mellbimbo ota az OSX a legintuitivabb dolog a vilagon, mas meg fogja a fejet hogy uristen, es eskuszik ra, hogy ahol nem Emacsot bootol az alatta levo akarmi, az el van rontva.

Magyarul korrekt, objektiv valaszokat ne varj, mert nem leteznek :P

--
|8]

OMG, HIRES VAGYOK!

--
|8]

Ha már itt vagy, érdekelne a te véleményed is. Miért pont FreeBSD + Max OSX?

A hozzászólás korrekt; Solaris-szal kapcsolatosan annyit tennék hozzá:

Rendkívüli mélységekig konfigurálható, elsősorban ami a biztonságot illeti. Igen, ne nagyon akarj rajta új dolgokat futtatni, főleg ne akard azokat magad helyben forrásból előállítani. Amire a tervezői gondoltak, az hihetetlenül egyszerűen röffenthető be rajta - amire nem, azzal vagy csak vért pisálva jutsz előre, vagy úgy sem... Az SMF pedig jó amúgy, csak kicsit foglalkozni kell vele, hogy rájöjj, miért. All-in-all, a Solaris szerintem remek igásló.

Jah, ez is szubjektív... ;]

“We live on a placid island of ignorance in the midst of black seas of infinity, and it was not meant that we should voyage far.” - Howard Phillips Lovecraft

Hasonló kérdéseket tettem fel nemrég én is a kollégáknak (mondják el, miért jó a HPUX és helyezzék el egymáshoz képest az AIX - HPUX - Solaris - Linux kvartettet).

HPUX: "régebben" (=a linux térhódítása előtt) háttérrenszerek (pl. DB backendek) futtatására volt nagyon népszerű. Állítólag agyonverhetetlen és viszonylag faék bonyolultságú (pl. a robosztusság érdekében), világéletében támogatta az volume kezelést és nagyon stabil clusterek hozhatók vele létre.

Solaris: szintén sokat látott kollégákra hivatkozva azt tudom mondani, hogy esetenként lehet rémálom az adminisztrálása (pl. clusterezés), ráadásul kihalóban van.

Ami az OS X-nek egyertelmu elonye a tobbivel szemben desktopon, az az, hogy nem az X11 (Xorg) a fo display vezerlod, igy nem a Xorgos API-valtozasok miatti szivas folyamatos aldozata vagy, hanem pl. a hardveredhez kapsz rendes videodrivert akkor is, ha nem vagy szerencses.

Ami pl. a FreeBSD-ben lenyegesen konnyebb Linuxnal: a pf egy eleg jo dolog pl. traffic shaping beallitasara, IO scheduling is erv lehet eppen meg a FreeBSD javara, de a Linux kernel (3rd party) ck-patchsettel versenykepesnek mondhato vele elso ranezesre (fixme). Ja es ugye stabilabb a kernel API, meg maga a kernel is.

Ami a Linux egyertelmu hatranya, az a kernel szinten instabil API, valamint Linus egy-ket erdekes dontese, amik miatt a szakmabeliek tobbnyire 3rd party patchekkel hasznaljak (ebben benne is van, hogy az algernon altal leirt elonye valoban megvan ("divatOS"), mert eleg sokmindenre csinalnak is patch-et hozza, a gond ott kezdodik, hogy biztonsagra se art kulon patch).

Ha biztonsagot tekintunk, tudtommal az openBSD a nyertes, de fixme

Az OpenBSD is csak addig nyer, amig default install. Amint rapakolsz mindenfelet, amit az osszes tobbire pakolnal, pontosan ugyanugy sebezheto lesz. Legjobb esetben nem jut el rootig, mert kernel exploit mar nincs, de ha minden mast mar megszerzett, akkor annak, hogy epp csak rootja nem lett a betoronek, mar kevesse tud orulni az ember.

Persze, szamit valamit, de en legalabbis ezt kevesnek erzem, mint biztonsagossag-ervet az OpenBSD mellett.

--
|8]

OpenBSD az a bsd amit akkor hasznal az ember ha gyorsan kell jo tuzfal vagy olyan kis szerver amit utana le akar szarni. Nekem evekig mentek obsd-vel szervereim amiket nehany havonta egyszer neztem meg, h minden rendben van-e. Mondjuk az alap installon tul nem is nagyon akartam ra mast, ez is teny. Volt olyan ami 5 evig logott egyetemi halon 100-as neten es probalkozason tul nem jutottak vele a nepek. Tobbre nem alkalmas.

---
pontscho / fresh!mindworkz

+1

--
|8]

a pf egy ganyhalmaz, bar mostanaban eleg sok munka ment bele (megint), lehet, h mar jobb egy picit. de en elfogult vagyok :-)

majd meglatjuk. az idei eurobsdconra lemerek par tuzfalat (a mi ujunkat s beleertve) 10g kornyezetben, meglatjuk, ki meddig birja a skalazodast.

Az npf-re kiváncsi vagyok, van már ipv6 és divert socket támogatás benne?

az ipv6ot most rakom bele, lenyegeben van (github repo), most a tables reszen dolgozok (ez az iptableses ipset megfeleloje), jovoheten pedig IP6 csomagfragmentacio. utana megnezem a divert socketeket is.

Király. A divert jó lenne ha kompatibilis lenne az ipfw és pf divert implementációjával (ez a kettő elvben kompatibilis: http://marc.info/?l=openbsd-cvs&m=125467287101327&w=2 ), hogy ne kelljen már meglévő userspace appokat (snort,suricata pl.) módosítani.

megnezem majd, ha oda jutok, bebookmarkoltam, koszi!

Más: Nem tudom, hogy a NetBSD-ben van-e IP_BINDANY socket opció, ez pl. nagyon fontos a transzparens proxyzáshoz,azt tudja , hogy fel lehet bind-olni egy nem lokális ip-re. Linuxon IP_TRANSPARENT-nek hívják.

nxr -el hirtelen nem latom, hogy lenne ilyen opcionk. ranezek majd.

"IO scheduling is erv lehet eppen meg a FreeBSD javara"

:)

Ami "nincs" azt nem lehet elrontani. Amire te gondolhatsz, az a SoftUpdate miatt kerult bele, de az nem annyis IO scheduling. IO scheduler 8.1-be kerult talan be, GEOM modulkent, es alapbol nincs bekapcsolva GENERIC kernelben, ha te akarod, akkor behuzhatod, de by default nincs. A jobbsaga meg akar az egyszerusegbol is fakadhat.
___
info

csak annyit tudtam, hogy van benne. :D Bar tenyleg erdekelne, hogy a ck patchsetes Linux kernelnel jobb-e :)

hajra, merd ki
___
info

AIX:

Pro
+ fekete szinu hardver FTW
+ szerintem egy eleg jo LVM implementacio (mellesleg az egyik legelso)
+ rugalmas online FS manipulacio
+ stabil, konnyen megkedvelheto egyedi cmdline eszkozok (pl /usr/sbin/[ls|ch|mk|rm]*)
+ kereskedelmi Unixok kozt egyedulallo free update-ek/patch management
+ korrekt, boseges dokumentacio nem csak sysadm, hanem fejlesztesi oldalrol is (publib, Redbooks)
+ viszonylag kellemes virtualizacios megoldasok (VIO Server, LPAR, HMC)
+ meglevo support eseten letoltheto, update-elt ISO-k
+ legjobb bootable backup/netboot restore/remote update megoldas (NIM, mksysb)
+ konnyen klonozhato rendszer (pl alt_disk_install)
+ rengeteg program ksh/Perl script (egyszeru es tanulhato)
+ letezo aktiv online kozosseg
+ a legfrissebb verzio fut 10 eves modelleken is (AIX 7.1 - POWER4)

Kontra
- hardver IBM PPC only (jelenleg tamogatott verziok nem futnak se PC-n, se emulatorban, se Macen)
- ibm.com support site allandoan valtozik
- virtualizacio licenckoltsege magas +kizarolag sajat management konzollal megy VAGY java agenttel
- manapsag nagyreszt Made in China (na jo, mi nem?)
- az alap OS rendkivul sok figyelmet igenyel az optimalis teljesitmeny elereseig (pl VMM/IO tuning)
- Unix toolok valaszteka feltunoen szegeny (vannak GPL cuccok az IBM-tol, de elavult es keves, ld AIX Toolbox)
- sosem ereztem meggyozonek/lehengerlonek a teljesitmenyt a papiron brutalis orajel/IO perf ellenere (x86 architekturan futtatott egyezo workload elleneben)
- ugyanolyan horror bugok vannak benne, mint az open source OS-ekben
- default ertekek, beallitasok benak/insecure-ok, post-install komoly munka
- gyenge kompatibilitas mas rendszerek szabvanyaival (CIFS, LDAP, filerendszerek)
- kisse elavult runtime verziok (Java, Perl...)
- nincs C/C++ fordito a rendszerben (ibm.com regi GCC, 3party frissebb GCC, IBM XL C trial/payware)
- zagyva storage driverek (MPIO, RDAC, PCM...)
- bizonyos trivialis parameterekhez (pl max_logname) tovabbra is reboot kell...

ps. ez csak par, sebteben osszekapott gondolat ;)

ehh... megelőztél.
Bár tény hogy én nem tudtam volna ilyen jól összeszedni.
Talán még a SMIT-et tudnám említeni mint pozitívum, bár erről szerintem megoszlanak a vélemények.
Nekem nagy segítség volt az elején.

------------------------------------------
"Nincs ez el**szva, csak másra lesz jó!"

smit / smitty rendben van, nem kell flame-elni róla. HACMP-t is lehet vele pátyolgatni. Mi kell még? :)
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Pont egy évvel ezelőttről: Milyen UNIX-ot?

Én ennyit bírtam hozzászólni az OSF/1 (később Tru64) kapcsán: OSF/1-re (asszem OSF1 V4.0 1091 volt) fantasztikus volt SUSv1 alá fejleszteni. Mintha az ember a SUSv1 64 bites referencia-implementációja elé ült volna le.

sub

HP/UX vs AIX nem mennek Pc-n. :)

Valamit szólj már érdemben a topighoz, tényleg érdekelne a véleményed!