BSD változat, amely leginkább stabilitásáról és teljesítményéről ismert

Címkék

Egy igehirdető cikk jelent meg a napokban a ServerWatch oldalon a FreeBSD-ről. A cikk szerint a FreeBSD egy vállalati-szintű operációs rendszer, de mintha egy kicsit a háttérbe lenne szorulva.Sok ember kipróbálta már a Linuxot, de meglepően sokan vannak, akik nem próbálták ki a FreeBSD-t. A cikk szerint, ha valaki még nem nézett rá a FreeBSD-re eddig, akkor itt a legjobb alkalom, mert most, a FreeBSD 6.0 megjelenésével aztán hiper-szuper lett, szikla-szilárd a stabilitása, és számos rendkívül jó funkcióval gyarapodott.

A cikk végén elolvashatjuk a FreeBSD mellett és ellen szóló érveket is.

A cikk igazi kedvcsináló. Elolvashatod itt.

Hozzászólások

dyn wrote:
> Ebbol nem csinalunk hitvitat. A gondom nem az volt hogy nem ismerte a
> relative uj (par eves :) nforce4 halozati kutyut, hanem hogy felismerte
> helyesen, volt hozza driver ES nem mukodott. Ha nincs hozza driver, egy
> budos szavam sincs, igy kicsit mas a helyzet szerintem.
Lásd Linux és Intel PRO/100. :)

Hitvita biztos, hogy nem lesz belőle. Nagyjából tisztában vagyok a
FreeBSD korlátaival és a Linux előnyeivel és te sem vagy elvakult
Linux-hívő.

Tényleg :)

Nézd én egy szóval sem állítottam hogy

Magyaroszágon ma (MÉG) jól működik ez a dolog, de azért a 0ánál több van

már most is...

Mielőtt megvádolnál hogy terelek, csak

annyit mondok, nem is olyan régen láttam

a HUPon cikkeket, pl adamentes.hu, amely

cég messzemenően elkötelezte magát a

FreeBSD mellett.

http://adatmentes.privcd.org/szolgaltatasok.phtml

"Műszaki tanácsadás

Ha problémák vannak Microsofts Windows 9x/NT/2000/XP, Linux (akkármilyen distribució), FreeBSD, OpenBSD, NetBSD vagy más Unix-hasonló Óperaciós Rendszeren, Novell Netware, MAC OS (akkármilyen verzió), segíthetünk."

Tudom ez csak csepp a tengerben, de

legalább már ilyen is van.

Ja és számtalan kisebb cég foglalkozik,

fő/mellék tevékenységben Unix,

ezen belül FreeBSD-s kérdéskörbe eső

supportal, max nem reklámozzák

megukat agyon, és jól elkérik az árát:).

De ha van igény, és cash akkor valaki

meg fogja oldani a problémádat...

Ha pedig akkora horderejű hogy mégsem, akkor miért ne vonnál be külföldi segítséget?!

Rendben. Ha szigorúan nézzük, akkor MA Magyaroszágon tényleg nincs még annyira komoly support mint külföldön. Ezt el kell ismernem.

De én ezt sehol nem is állítottam...

Az opensource oprendszerek csoportokba rendezhetok:

enterspajz: Redhat, SUSE, (az ajton kopogttat: Mandriva, Ubuntu, Opensolaris)

kozossegi: Debian, Gentoo, FreeBSD, es meg tobb, mint 100 opensource oprendszer

a masodikbol szerintem lehetetlen atkerulni az elsobe. Leszarmazottak viszont gond nelkul megprobalhatjak (pl: Ubuntu). A kozossegi oprendszerek eselye, hogy kelloen nagy informatika kozeli cegek belso hasznalatra csinalnak beloluk egy sajat derivativ oprendszert. pl: a HP 5000 fejlesztomernoke mar evek ota debian leszarmazotton dolgozik. (a Progeny szabda nekik testre a cuccot)

"Az opensource oprendszerek csoportokba rendezhetok:

enterspajz: Redhat, SUSE, (az ajton kopogttat: Mandriva, Ubuntu, Opensolaris)"

Hát ha jó pénzért megvetted akkor persze.

A supportot is megvetted vele...

Egyébként ugyanolyan mezei disztrók mint a többi, az hogy valaki ráaggatja az "enterprise" jelzőt, és ettől jobban érzi magát, lelke rajta, engem tényleg nem zavar :)

Csak nemértem mitől enterpráz az entőrpájz...

Vagyis ki kompetenes ezt eldönteni?

> http://adatmentes.privcd.org/szolgaltatasok.phtml

Ezt soroljuk egyelore a lelkes szoftverfejlesztok kategoriaba.

> Ja és számtalan kisebb cég foglalkozik, fő/mellék tevékenységben Unix, ezen belül FreeBSD-s kérdéskörbe eső

supportal, max nem reklámozzák megukat agyon, és jól elkérik az árát:).

Konkretan tudsz mondani egy olyat, akit be lehet irni egy tenderbe, mint szupport ceg? Megfelelo ideje van a piacon, megfelelo referenciakkal rendelkezik, megfelelo emberei vannak, van mogotte bank garancia, stb. ezer dolog, aminek meg kell lennie, hogy komoly cegekhez vagy intezmenyekhez be lehessen kerulni. Rohogni fogsz, de sokszor meg az is meg van adva, hogy mekkora letszamunak kell lennie a cegnek. Marhan nem biztos, hogy van koze hozza, de vannak ilyenek is.

> Ha pedig akkora horderejű hogy mégsem, akkor miért ne vonnál be külföldi segítséget?!

- Mert nem tud bizonyos (nehany ora) idon belul reagalni a problemakra (egy reszere biztos tud, de egy reszere biztos, hogy nem).

- A tavoli eleres nem mindenhol hasznalhato szupport modszer (pl. van egy-ket paranoias ugyfel, aki nem engedi a rendszeret kivulrol matatni).

- Sok cegnek hiaba mondod hogy van szupport, neki azonnal kell, es 10 km-es korzeten belul.

> Rendben. Ha szigorúan nézzük, akkor MA Magyaroszágon tényleg nincs még annyira komoly support mint külföldön.

Folyamatban van egy olyan ceg migracioja nalunk, amely azt hiszem, hogy eleg nagy nevu (tobb, mint szaz eves, tozsden jegyzett, sok szaz dolgozoval (ezer?) rendelkezik, es tobb milliardos a forgalma). Na ennel a cegnel operacios rendszereket es vasakat kell cserelni. Netware keves.x-rol kell valami masra. Magyarorszagon (talan) ketto olyan ceget tudok megnevezni, akikkek egy ilyen munkanak neki lehet vagni. Microsoft, Novell. A tobbit nyugodtan felejtheted. Amikor tobb millios felelosseg van a fejed felett a donteskor, akkor hidd el, hogy a Jolinformalt IT Support Bt.-t nem bizod meg.

A 8139-es kartyaknal nem a driverekkel van a bajom, azzal valoban nincsen gond, maga a hw viszont elegge tragya, es jobbszeretem minimum 2 darabban latni.

> nf4 megy jol...

Amennyiben a brutalis packetloss-tol es ugy altalaban a driver teljesitmenyetol eltekintunk, akkor mondhatjuk, hogy jol megy :)

Legalabbis regen ez volt a tapasztalatom tobb nforce lappal.

Nem biztos, hogy ez az enterprise, de szerintem ez. Sokan _szerintem_ keverik a SOHO, Office es Enterprise fogalmakat.

A Microsoft szerint is 75 userig max. Small Business-rol beszelhetunk, tehat egy 75 usert kiszolgalo MSSQL, Exchange, ISA, stb. felallas meg akkor is csak kis uzlet, ha alatta x darab member szerver van, es azok kozt akar mondjuk egy Oracle-t futtato szerver van (gyakorlatilag ha a Small Business szerver van a domain csucsan, akkor akarmennyi masik szerver fuzheto ala).

Az enterprise szerintem nem a szerverek szamatol, hanem dokumentalt es szabalyozott mukodesi kornyezettol (mint peldaul az ISO), a tudasban szinten tartott adminoktol, operatoroktol, es a megfeleloen megkotott tamogatastol lesz az ami (es meg egyeb dolgoktol, amit mar szamtalanszor hallottam, de mindig kimennek a fejembol).

Szoval, szerintem ha egy kutyautore rabiznak egy HP Superdome-ot, attol meg az nem enterprise, barmekkora is a vas.

Hát, bármennyire jó is a 6-os, nekem megint nem akart menni...

6 éves IBM Netfinity szerverre akartam feltenni, felismer RAID és SCSI vezérlőt, mindent, aztán az alaplapi hálókártyán elszáll... hálókártya letilt, beleraktam egy Realtek8139-eset, végre elindul az install, kezdeném netről a letöltést és telepítést...eljut kb 30%-ig a /-en, és Signal 11 error-al elszáll a fenébe, bármit csinálok.

Újabb IBM xSeries 220 szerveren ugyanez.

Sima desktop gépen szintén signal 11 error.

És mindegy volt, hogy netről akarnám telepíteni, vagy CD-ről.

Megjegyzem, ugyanerre a sima desktop gépre még az 5.3-as meg az 5.2.1-es gond nélkül felment...

Én elismerem, hogy kezdő vagyok FreeBSD-ben, de ha 3 különböző gépen elszáll 2 féle módon is az install, ugyanott, ugyanazzal a Signal11 error-al (ami, ahogy utánanéztem a FreeBSD hibaleírásban, szinte bármi lehet), akkor talán nem feltétlen nálam volt a gond...

Amikor en igy jartam annak idejen egy IBM-mel, akkor azt mondtak itt az okosok, hogy ez azert van, mert az IBM *****. En ezzel buzgon egyet is ertek (aki ismer, tudja), csakhogy ez engem nem vigasztal. Mivel sokszor nem en mondom meg, hogy mivel kell dolgozni.... :-)

>Csak nemértem mitől enterpráz az entőrpájz...

ugy tunik nem létezik teljesen pontos a definició. érzésre van kettéválasztva a világ.;)

http://en.wikipedia.org/wiki/Enterprise

http://en.wikipedia.org/wiki/Enterprise_software

http://en.wikipedia.org/wiki/Enterprise-level_application

Dettó.

Nem tudom, az IBM-nek ez valamilyen politikája-e, de a Fedora/RedHat-on és a Win2000-en kívül semmi mást nem tudtam az említett szerverekre gond nélkül felrakni...

És baromi idegesítő, hogy ott áll két jó és használható szerver a szerverszobában, és nem tudok feltenni rájuk más Linuxot/BSD-t sem.

Egyébként a desktop PC nem IBM, mégse ment fel rá a FreeBSD 6. :-)

Hm... rszikla-szilárd, hiperszuper?!?!? hát nem tudom. Én FreeBSD-t használok, de egy szikla-szilárd, hiperszuper vállalati szintű oprendszertől nem azt várnám, hogy egy Brand gyártó gépében lévő SATA vezérlőre széttárja a kezét és közli, hogy nem talált diszket... (HP ML150G2-ről van szó konkrétan) az amd64 verzióval is megszívtam, nForce4 hálókártya támogatással nekem is meggyűlt a bajom. Szóval amúgy tök jó a FreeBSD, de ez a cikk erős túlzás így ebben a formában...

> HP ML150G2-ről van szó konkrétan

Igen, errol beszelgettunk a forumban. Az ML150 G2 SATA-t (marvell|adaptec) csak a SLES es a RHEL tamogatja a Linuxok kozul is. Mas Linux disztrokkal trukkozi, pancsolni kell. A tamogatas AFAIK majd a vegleges 2.6.15-ben lesz ehhez a chiphez.

Szoval meg eleg uj dolog, plane a Marvell nem ad doksit, igy a HP-nek kell gyartani drivert. Az meg nem gyart a FreeBSD-hez, es Linuxhoz is csak ehhez a kettohoz. Es nem, CentOS 4-gyel sem megy, mert probaltam. Legalabbis egyszeruen nem (driver letolt, floppy-rol bead).

Jó, hogy van a FreeBSD, de ha azt akarják, hogy ne is haljon ki akkor bizony jobban kellene mozgolódni. Azt hiszem az hiányzik neki a legjobban, hogy nem használják elegen. A Linuxhoz képest néhány év lemaradást érzek. Gyakran találkozom olyan problémával, aminek a megoldását Linuxon elkényelmesedve már elfelejtettem.

A telepítés nálam nem volt gond. Viszont nem értem miért mondják, hogy nagyobb teljesítményû, mint a Linux. Az én programjaim (sok string mûvelet, sok számolás, sok lemez i/o)

kifejezetten lassabbak (+20%) FreeBSD-n, mint ugyanazon a gépen, de Linuxon.

Nem õk tehetnek róla, de nincs rendes Jáva és Oracle támogatás. A Jáva telepítése FreBSD-re egy agykár, ui. az egészet forrásból fordítja, de ehhez szüksége van a Linux emuláción futó Jávára, úgyhogy rögtön két Jávája lesz az embernek. Legalább a GNU Jávát használnák erre.

> Jó, hogy van a FreeBSD, de ha azt akarják, hogy ne is haljon ki akkor bizony jobban kellene mozgolódni.

Szerintem kihalni nem fog, es hasznalni is hasznaljak azert.

> Azt hiszem az hiányzik neki a legjobban, hogy nem használják elegen.

Ami szerintem kene: certifikaciok a nagyobb vallalati szoftverekre. Tobbszor felmerulo kerdes a freebsd-* listakon, hogy miert nem certifikaltatja a FreeBSD Foundation a stuffra az Oracle-t, meg az ilyen dolgokat. Valasz altalaban: nincs penz.

Szerintem mas is van itt:

- technikai dolog: meg kene oldani, hogy ezek a dolgok (pl. Oracle) nativan fussanak es ne Linux-emu-val. Igy sosem lesz certifikalva.

- kell penz: letre kellene hozni egy alapitvanyt (de nem is kell mert van - FreeBSD Foundation, sajnos egy ***** szot nem lehet hallani a mukodeserol), aminek kemenyen kene anyagi dolgokat bevasalni, hogy legyen penz:

- reklamra (jo bornak is kell ceger -> Firefox teljes oldalas hirdetes a New York Times-ban)

- minositesre

- normalis FreeBSD advocacy oldalra, mert egyaltalan nincs semmilyen

- valami team-re aki nepszerusiti

Majd ha ezek kezdenek kialakulni, akkor egy komoly szupport ceget tenni moge (mint a Red Hat a RHEL mogott, mint a Novell a SLES mogott).

Sajnos ceg nem hogy letrejonne, hanem ami volt az is atalakult linuxos cegge. Volt kereskedelmi BSD (BDSi -> sehol sincs, csodbe ment). Volt ceg (Wind River -> Linuxot arul).

Ez mi ennek az oka? Azt kell, hogy mondjam, hogy az egyik oka a BSD licenc. Nem igazan lehet belole penzt csinalni. Szep valoban, hogy egy-ket ceg minden even ad par szaz dollart adomanykent a The FreeBSD Foundation-nek, de ebbol nem lehet megelni.

Ti már probáltatok a drága pénzen megvett Redhat EL hez supportot igénybevenni Mo-n.

Én igen... :(

A kizárólag Redhat EL-vel supportált (vagy Solarissal) nagy nevű mentőszoftver (10M Ft) + Naagy Tape Library, nem úgy működik ahogy kéne, a mentőszofver gyártója szerint biztos a driver ***** , RH supportör szerint ***** a hardver , hardver gyártó szerint ***** a driver, érdemben nem tudtak hozzászólni megoldottuk magunk évi sok százezer ft support pénzért.

Üdv

Godot

Van ez igy Windows-zal is. De meg mindig _nagyobb_ az eselyed, ha ilyen szerzodesed van, hogy tudnak segiteni, mintha semmilyen szerzodesed sincs. Es nem utolso szempont az sem, hogy ha te felelos pozicioban vagy, es megkerdezik:

- ``Kedves IT vezeto kollega, mi van a mentessel?''

- ``Haaat, igazgato ur... nem megy...''

- ``Es mit tett annak erdekeben, hogy menjen?''

itt jon az elegazas:

/support nelkul/

- ``Hat sajnos a beszerzeskor olyan szoftvert valasztottunk, ami ugyan ingyenes, es azt irtak az interneten, hogy enterprise-grade de megse... Most nem megy, de majd irunk a listara, es lehet, hogy lesz valami... Majd ha Ize Fejleszto hazajon a szabadsagrol...''

Edermeny: lefokozas, elbocsatas, felnegyeles, de legalabbis rondan nezes, egy fizetes emelesbol / premiumbol kimaradas

/support-tal/

- ``Igazgato ur, a beszerzeskor korultekintoen jartunk el, olyan szoftvert vettunk, ami a vasra XY altal certifikalva van, olyan szoftver fut, ami ZX bevizsgalt es ajanlott, a hadrvert ehhez a rendszerhez ajanlotta a Johardver szallito ceg, van telefonos es helyszini szupport lehetosegunk amit kihasznaltunk, de ennek ellenre meg nincs megoldas. Ugy erezzuk, hogy a magunk reszerol felelossegteljesen dontottunk, a harom ceg nem tud megegyezni, hogy kinek a felelossege a problemas mukodes.''

Eredmeny: normalis cegvezeto mar rendeli is oda a harom ceg kepviselojet, mernoket, es addig nem mennek el, amig nincs megoldas.

Es a lenyeg: nem tege rugnak seggbe, mert amit ember meg tudott tenni, azt megtetted (ha megis, akkor fel kell mondani, munkaugyi birosaghoz kell fordulni).

Ha kell mondok konkret peldat az utobbi scenariora.

Az nve driver nem csak az nForce4, hanem az nForce3 meg talán régebbi nForce chipsetek hálózati interfészéhez van, és a régebbiekkel működik is jól. Ami az újabbakat illeti, ott meg vegyes tapasztalatok vannak, nekem is nForce 4-em van és tökéletesen működik, egyszer sem volt vele gondom a végleges kiadásban, csak a bétákban.

Azt túlzásnak tartom, hogy az nForce4 pár éves, nem nézek most utána, hogy mikor jött ki.

Az meg szintén nem helytálló, hogy inkább ne legyen, mert a régebbi nForce chipeket, és néhol - mint pl. nekem - az újakat is kezeli. Persze még van mit javítani rajta, de a 7-CURRENT-be már commitoltak pár bugfixet.

Amúgy biztos vannak olyan hardverek, amikkel meg Linux alatt van gond... Semmi sem tökéletes....

Igen, és az sem lenne rossz, ha végre normálisan kezelné az optikai egereket, meg a telepítő nem fagyna atommá az első pillanatban azon a gépen, amin amúgy 1 OpenBSD 3.7 és 1 Debian Sarge csücsül, és köszönik szépen jól vannak...

Mészáros András wrote:
> itt jon elo a git elonye. megmarad, hogy ki kezdemenyezte a commit-ot,
> persze csak ugy lesz belole valodi commit, ha az alrendszer karbantartoja,
> Morton, es Linus is jovahagyta. Ezek a Signed-off sorok a kommitban, de
> akkor is megmarad, hogy ki az aki csinalta.
Érdekes, ez a FreeBSD CVS-ben is benne van.

hunger wrote:
> A minap egy 2 éves Intel chipsetes gépre szerettem volna feltelepíteni
> Linuxot. ASUS P4C800-E alaplap, Intel 875-os chipset, ICH5R SATA RAID
> vezérlő (rajta két 120 gigás vinyó RAID1-ben), IDE-n egy CD-ROM.
:)
Nemrég egy új DL380-asra szerettünk volna Linuxot tenni. Broadcom GE van
benne. Gyorsan kiderült, hogy mindkét driverrel (bcm és tg3) gondok
vannak, így csak régebbi kernelt lehetett rátenni.

Természetesen FreeBSD-vel ezek a gépek teljesen jól mennek.

dyn wrote:
> Persze hogy van ilyen dogivel, nem ervnek hoztam fel csak meseltem hogy en
> miert nem jutottam messzire a 6-os fbsdvel :) Amugy valoban nem tartom
> magamnak elvakult l1nux3rnek ;)
Tudom.

Mesélhetnék én is, hogy az Intel dual core Xeonjával meddig jutottunk
Linuxszal és meddig FreeBSD-vel, de aláírtunk egy NDA-t, úgyhogy nem
tehetem. :)

De az eredményt gondolom sejted.

Mészáros András wrote:
> a masodikbol szerintem lehetetlen atkerulni az elsobe. Leszarmazottak
> viszont gond nelkul megprobalhatjak (pl: Ubuntu). A kozossegi oprendszerek
Szerintem nem lehetetlen, inkább mostanában már nem is cél, sem az OS
oldalon, sem a gyártói (mint ahogy a RedHat a Linuxnak) oldalon.

Le vannak zsírozva a határok, el van döntve, hogy a Linux a Microsoft és
a Unix killer, épp elég pénz van már benne, hogy bármi mást behozzanak a
nagy bizniszbe.

Ennyi. Ehhez képest talán a BSD-k leginkább azok, amelyek mögött
hivatalosan egy cég sem áll, mégis egy csomó cég fizet BSD fejlesztőket,
hogy belefejlesszenek. Amelyek aztán vagy visszakerülnek a mainstreambe,
vagy nem, értelemszerűen utóbbi kevésbé látszik, de az elsőt sem verik
nagydobra, max a commit logban szerepel.

akkor a tervezesenel basszak el valoszinuleg

gyakorlatilag mindegy hogy a tervezomernok ekkora kokler vagy a kedves tajvani gyarto

stratoszfera magassagbol fosom telibe

egy a lenyeg az eredmeny

es az nem tul fenyes, nforceos gepen se linux se freebsd se windowssal nem volt megbizhato mukodes nekem

innentol kezdve en szeretnem is kerni a freebsd fejlesztoket hogy NE fejlessszenek ilyen gepre mert egy rakas f0s

Micskó Gábor wrote:
> /support nelkul/
> /support-tal/
Ebben igazad van, de én hozzátennék egy harmadik lehetőséget is:
abból a pénzből, ami supportra menne egy vödörnyi programozót lehet
"venni". Bizonyos esetekben (nem mindben) én ezért inkább így döntenék:
- ha kellően fontos egy alkalmazás, felveszek egy kis csapatot és a
használt programokat végigolvastatom velük
- az ő dolguk eldönteni, hogy egy-egy ilyen nyílt forrású alkalmazás
mennyire vállalható be
- ha bevállalják érteniük is kell
- és ha értik és gond van vele, meg kell javítaniuk

Nem vagyok biztos benne, hogy többe kerülne, mint egy nagy cégnél az
éves support, cserébe viszont bármikor van 2-3 embered, aki ha kell,
debugolja a problémát és záros határidőn belül előáll egy workarounddal,
rá meg max egy hónappal a szép, korrekt megoldással, ami illeszkedik az
eredeti programba.

És mivel szeretem, ha a cégem sok lábon áll, az így felhalmozódott
tudást nem hagynám veszni, bővíteném a csapatot és eladnám a tudásukat
más cégeknek, magyarul supportot nyújtanék. :)

mrev wrote:
> Jó, hogy van a FreeBSD, de ha azt akarják, hogy ne is haljon ki akkor
> bizony jobban kellene mozgolódni. Azt hiszem az hiányzik neki a legjobban,
> hogy nem használják elegen. A Linuxhoz képest néhány év lemaradást érzek.
> Gyakran találkozom olyan problémával, aminek a megoldását Linuxon
> elkényelmesedve már elfelejtettem.
Sokkal többen használják, mint gondolod, csak nincs akkora felhajtás
körülötte, mint a Linux esetében.

> A telepítés nálam nem volt gond. Viszont nem értem miért mondják, hogy
> nagyobb teljesítményű, mint a Linux. Az én programjaim (sok string művelet,
> sok számolás, sok lemez i/o)
> kifejezetten lassabbak (+20%) FreeBSD-n, mint ugyanazon a gépen, de
> Linuxon.
Ez teljesen változó. Van, amiben a FreeBSD jobb, mint a Linux és
fordítva is. Azt viszont bátran kijelenthetem, hogy ha tudsz programozni
és megismered mindkét rendszer felépítését, bármelyikre tudsz szinte
azonos teljesítményű megoldást fejleszteni.

A FreeBSD listákon sokszor volt már szó róla, hogy a nyílt forráskod
"ellinuxosodott", azaz a mai fejlesztők ritkán tudnak jól portolható és
jól tejlesítő kódot írni és a Linuxra fejlesztenek.
Tipikus példa a mysql, amely tudna ugyanolyan jó lenni FreeBSD-n is, de
ez jelen pillanatban sokkal inkább múlik a mysql-en, mint a FreeBSD-n.

> Nem ők tehetnek róla, de nincs rendes Jáva és Oracle támogatás. A Jáva
> telepítése FreBSD-re egy agykár, ui. az egészet forrásból fordítja, de
> ehhez szüksége van a Linux emuláción futó Jávára, úgyhogy rögtön két Jávája
> lesz az embernek. Legalább a GNU Jávát használnák erre.
Viszont ezt csak egyszer kell megcsinálnod. Szerintem egyáltalán nem
agykár, pont ez a FreeBSD lényege. Az, hogy nem adhatnak ki natív
binárist meg a Sun hibája.

Igen, csak ezeket a jolly-joker embereket nem lehet komoly versenytargyalasokon, ertekezleteken felmutatni, es nem lehet veluk ervelni. Egy cegvezetonek biztositek kell, hogy a munka el lesz vegezve. Esetleg akkor lehetne, ha a cegvezeto megkockaztatja, hogy alkalmazza egyszer, es ha bevalik, akkor tobbszor is. Csak nem mindenki vallalja fel, hogy o legyen az aki kockaztat.

Vagy esetleg van erre konkret, mar mukodo peldad (nem olyan, hogy a testverem mar latott olyat, aki mar evett rantotthust)?

ez az a verzio, amikor hazilag keszul az enterspajz. pl a google is ezt csinalja.

A lenyeg, hogy az eles rendszeren a valtoztatasok _kizarolag_ elore pontosan ismert hatasokat okozzanak. a hazi keszitesu enterspajznal erdemes, ha az eles szervereknek van hardverileg pontosan megegyezo backup szervere es azon jatszadozhat az enterspajz ridi csapat:)

lehet ilyennel indulni versenytargyalason, de csak akkor, ha van 2-szer akkora referenciajuk, mint a megpalyazott cucc. ekkor a bizalmat is meg kell teremteni,

a masik esetben csak szajkozni kell a IBM/HP/... nevet, es a toluk megszerzett diplomakat kell mutogatni.

de ebben neked van nemi tapasztalatod trey nem?

Van. Ezert mondtam el, amit elmondtam. Sajnos magam ellen beszeltem, mert en altalaban a szenvedo oldalon allok (a fenti sztoribol az a krapek, aki addig nem mehet haza, amig a problema nincs megoldva). Igy tudom, hogy mit beszelek. Aki csinalt mar ilyen munkat az tudja, hogy a szupportot megvasarlo cegek kemenyen ervenyesiteni szoktak az abban foglaltakat. Indultam en mar az orszag egyik vegebol a masikba hajnali 3-kor, kodben, minusz 15 fok hidegben csak azert mert valaki szupportot vett.

Szoval, ha en lennek olyan helyzetben, hogy az allasom fuggne tole, _en vennek szupportot_. En be is hajtanam rendesen :evil: :-D

>de az elsőt sem verik nagydobra, max a commit logban szerepel.

hasonlitsuk mar ossze, erdekelnek, hogy hanyan/hany helyrol fejlesztik a BSD-ket.

andrej@opata:tmp$ wget http://kernel.org/pub/linux/kernel/v2.6/ChangeLog-2.6.14

[...]

andrej@opata:tmp$ grep ^Author: ChangeLog-2.6.14 |wc -l

3627

andrej@opata:tmp$ grep ^Author: ChangeLog-2.6.14 |sort|uniq|wc -l

629

andrej@opata:tmp$ grep ^Author: ChangeLog-2.6.14 |sed -e 's/^.*@//' -e 's/>.*$//' |sort|uniq|wc -l

373

probald mar legyujteni a FreeBSd kernelre egy hasonlo idoszakra(28-Aug-2005 19:58 27-Oct-2005 17:17), vagy hasonlo meretu verzio ugrasra hany fejlesztoi commit volt, es hany fejleszto, es hany kulonbozo domain, ahonnan voltak fejlesztok.

Elarulom neked, hogy a zsirosfazekhoz nem nagyon tudsz kozel menni, ha nincs a hatad mogott nagy ceg. 110 fos cegnel dolgozom, es sokszor kicsit vagyunk egy-egy melohoz. Van ugy, hogy ennyi emberrel csak ugy tudunk elvallani valamit, hogy alvallakozoi vagyunk mondjuk a nem nevezem meg melyik multinak. Na akkor itt mit akar a Jomunkasember Bt.?

Micskó Gábor wrote:
> Vagy esetleg van erre konkret, mar mukodo peldad (nem olyan, hogy a
> testverem mar latott olyat, aki mar evett rantotthust)?
Nem vagyok döntési pozícióban a cégnél, így még nem sikerült kipróbálnom
élőben. :)

De egyébként igen: volt pár probléma a binddal és a FreeBSD-vel, amelyre
lett volna pénzért jelentkező. Magyarországról is. Aztán végülis
megoldották a fejlesztők ingyen. :)

Szerintem megfelelő emberekkel és menedzsmenttel lehetne ezt jól csinálni.

Mészáros András wrote:
> A lenyeg, hogy az eles rendszeren a valtoztatasok _kizarolag_ elore
> pontosan ismert hatasokat okozzanak. a hazi keszitesu enterspajznal
> erdemes, ha az eles szervereknek van hardverileg pontosan megegyezo backup
> szervere es azon jatszadozhat az enterspajz ridi csapat:)
Normális helyeken ez akármilyen szoftverrel igaz és teljesül, tipikusan
nem csak open source-szal.

Természetesen ez marketing besorolás. Mert ugye ez egy termék, amit veszel, meg a támogatást is hozzá. Amit meg is kapsz, meg x évig adnak javítást hozzá, meg tömik a biztonsági lyukakat. Persze, ebből mennyi a realitás, és mennyi az üres szó az más kérdés.

Meg még egy dolog, ezen tanusítottam fut SAP, Oracle, meg sokminden más, aminek a futtatásához papír is kell. :)

>Szerinted egyértelműen attól lesz jó valami, hogy sokan fejlesztik?

most nem a josagrol beszeltunk, hanem arrol, hogy hany ceg/fejleszto fejleszti a FreeBSD-t.

>Joel, van a Sunnak 3627 kernelfejlesztője? :)

az a commitok szama, a 629 a fejlesztoke, akik commitoltak a 2.6.14-be, es a 3xx pedig a domain-oke, ahonnan valok a fejlesztok.

Nem gondoltam, hogy itt meg kell magyaraznom, bocs. :)

Szószó, én is próbáltam egy Asrock K7S8X alaplappal (SiS 748) és bizony, sajnos csak a DMA error hegyekig jutottam, pedig védett módban indítottam a telepítő CD-t. Avagy a DMA hiába volt kikapcsolva mégsem jutottam el még a sysinstall betöltéséig sem. :-(

Majd legközelebb.

Érdekes, hogy a 4.9-es FreeBSD ment ezen a vason, az 5.11-es szintúgy......

Ez ismerős, az egymásra mutogatás tipikus példája. Szerintem minden rendszerről találhatunk ilyet. Mivel nincs az a tesztlabor ahol mindenféle konfigot kipróbálhatnának.

Megfelelő szerződés, fellépés - ami ugye a szerződés vagy kapcsolat kérése - meg a remélt további üzlet sokat lendít a dolgon.

Ott kell hagyni az ilyen céget, kérdés van-e alternatíva?

Azért láttunk mi már karón varjút.

A második lehetőség sem ilyen fényes. Egy idealizált világban talán így megy, de a valóságban.

Abban egyetértünk, hogy saját magát természetesen így védi az ember, ha a felelősség a szállító(ko)n van.

NEM!

A cégeknek megoldás kell, nem programozók.

Nem fognak felvenni, mert ők bizbaszt gyártanak és nem szoftver fejlesztő cég.

A programozó mellé kell, tesztelő, dokumentáló, szupportos is, projekt vezető.

Ennél a szupport díj sokkal olcsóbb, ez tuti.

Pláne nem fognak informatikai vállalkozást indítani, mert van egy megoldandó feladat.

Nem biztos, hogy találsz/ meg tudsz fizetni kellően hozzáértő embereket. Pláne bizonyos technológiához nem tudsz hozzáférni.

Egyébként tetszik az elképzelés, de nem ez a realitás. Nézz körül, hol megy ez így?

Mészáros András wrote:
> most nem a josagrol beszeltunk, hanem arrol, hogy hany ceg/fejleszto
> fejleszti a FreeBSD-t.
Nyilván kevesebb, mint a Linuxot, viszont a BSD-knél commit jog elég
kevés van, így az sem mindig egyértelmű, hogy egy adott fejlesztés egy
adott céghez köthető-e. Általában bele szokták írni a commit logba,
aztán van mikor nem. :)

>> Joel, van a Sunnak 3627 kernelfejlesztője? :)
> az a commitok szama, a 629 a fejlesztoke, akik commitoltak a 2.6.14-be, es
> a 3xx pedig a domain-oke, ahonnan valok a fejlesztok.
> Nem gondoltam, hogy itt meg kell magyaraznom, bocs. :)
Magas az uptime-om és csak rápillantottam az első számra, elnézést. :)

Székely Krisztián wrote:
> A cégeknek megoldás kell, nem programozók.
> Nem fognak felvenni, mert ők bizbaszt gyártanak és nem szoftver fejlesztő
> cég.
Az IT szektorban dolgozom, ahol amúgy is vannak programozók a cégnél.
Értelemszerűen nem a gombgyártó bt-re gondoltam.

> Egyébként tetszik az elképzelés, de nem ez a realitás. Nézz körül, hol megy
> ez így?
Körülnéztem és sok olyan helyet látok, ahol akár mehetne így is.

dyn wrote:
> Ebbol nem csinalunk hitvitat. A gondom nem az volt hogy nem ismerte a
> relative uj (par eves :) nforce4 halozati kutyut, hanem hogy felismerte
> helyesen, volt hozza driver ES nem mukodott. Ha nincs hozza driver, egy
> budos szavam sincs, igy kicsit mas a helyzet szerintem.
Na. Itt van előttem egy jó kis IBM/Lenovo R52-es notebook. Van benne egy
Broadcom GE NIC (bge BSD-ben és Solarison).

FreeSBIE (FreeBSD Live CD) látja, Linux (2.6.14.3) tg3 driverrel nem.

Ha jól tudom (a srácok ezt mesélték) mindkét driverrel (a linuxos
tg3-mal és a Broadcom féle bcm5700-zal is) vannak azért még problémák.

:)

>viszont a BSD-knél commit jog elég kevés van, így az sem mindig egyértelmű, hogy egy adott fejlesztés egy adott céghez köthető-e

itt jon elo a git elonye. megmarad, hogy ki kezdemenyezte a commit-ot, persze csak ugy lesz belole valodi commit, ha az alrendszer karbantartoja, Morton, es Linus is jovahagyta. Ezek a Signed-off sorok a kommitban, de akkor is megmarad, hogy ki az aki csinalta.

Azért annyira nem kellene lehúzni a BSD-ket hardver támogatottság szempontjából, főleg a Linuxal példázva nem...

A minap egy 2 éves Intel chipsetes gépre szerettem volna feltelepíteni Linuxot. ASUS P4C800-E alaplap, Intel 875-os chipset, ICH5R SATA RAID vezérlő (rajta két 120 gigás vinyó RAID1-ben), IDE-n egy CD-ROM.

Ha már Linux (és biztonság ;), akkor gondoltam legyen Hardened Gentoo... Telepítő CD berak, boot és a CD-ROM felismerésekor:

ide-cd: cmd 0x5a timed out

hdc: lost interrupt

Néhány perces BIOS állítgatás után sikerült elérni, hogy ezen túljusson a drága, viszont amikor a modulokat kezdte el betölteni, akkor megállt ott, hogy

:: Scanning for ata_piix...

Jó. Gondoltam biztos az Experimental Hardened Gentoo miatt van. Kipróbáltam sima Gentoo telepítővel, hasonló eredményre jutottam. Biztos a Gentoonál van csak ez, jutott eszembe és már vettem is elő a Debiant. Ha már Security, akkor ugye a Trusted Debian jöhetett szóba (Adamantix), de azzal se értem el sikereket. Bár volt olyan eset, hogy a vinyókat látta, de a RAID-et nem. Na sebaj, elvégre ez csak vacak sw raid... Próbáljuk ki a rossz hardver támogatottságú FreeBSD-t. Eredmény: Gond nélkül bebootol, a vinyókat külön és RAID-ként is megjeleníti és megfelelően kezeli. Telepítése a SATA RAID-re gyerekjáték. Tanulság: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a FreeBSD-nek minden esetben gyengébb a hardver támogatottsága.

Jah, megneztem en is.. ugy indult hogy nforce4 mobo halot felismerte helyesen aztan link pattogott parmasodperckent fel es le, hasznalhatatlan. Egy rock-solid atomstabil whatevertol kicsit tobbet vartam volna (es mielott a bsd-sek izzitjak a mailbombereket, az nforce4 meglehetosen elterjedt hardware platform szerintem). Szal FreeBSD ismet bebukott nalam, OpenBSD-vel (bar azt regi vason hasznalom) soha semmi bajom nem volt, tetszik.

A vallalati szintu oprendszer legfobb jellenzoje, hogy supportaljaka vallalati hardvereket/szoftvereket szallito nagyagyuk: IBM, HP, SUN, Dell, Oracle,SAP,...

Ezen kene izmoznia a FreeBSd kozossegnek.

Micskó Gábor wrote:
> Sok ember kipróbálta már a Linuxot, de meglepően sokan vannak, akik nem
> próbálták ki a FreeBSD-t. A cikk szerint, ha valaki még nem nézett rá a
> FreeBSD-re eddig, akkor itt a legjobb alkalom, mert most, a FreeBSD 6.0
> megjelenésével aztán hiper-szuper lett, szikla-szilárd a stabilitása, és
> számos rendkívül jó funkcióval gyarapodott.
Hát a hiper-szupert és a sziklaszilárdot leszámítva tényleg király. :)

dyn wrote:
> Jah, megneztem en is.. ugy indult hogy nforce4 mobo halot felismerte
> helyesen aztan link pattogott parmasodperckent fel es le, hasznalhatatlan.
> Egy rock-solid atomstabil whatevertol kicsit tobbet vartam volna (es
> mielott a bsd-sek izzitjak a mailbombereket, az nforce4 meglehetosen
> elterjedt hardware platform szerintem). Szal FreeBSD ismet bebukott nalam,
Erre mit mondjak? Anno a Linux Intel PRO/100 támogatása ugyanilyen
pocsék volt. Érdekes módon a FreeBSD-vel sokkal használhatóbb volt az a
kártya.

Igazad van, mert a Linux nálam is bebukott, úgyhogy egyformák vagyunk.
:) (más kérdés, hogy nálam nem ezért)

Mészáros András wrote:
> A vallalati szintu oprendszer legfobb jellenzoje, hogy supportaljaka
> vallalati hardvereket/szoftvereket szallito nagyagyuk: IBM, HP, SUN, Dell,
> Oracle,SAP,...
> Ezen kene izmoznia a FreeBSd kozossegnek.
FreeBSD támogatása egyre több hardvernek van (hivatalosan is), főleg a
kisebb cégek kezdenek ilyen irányba nyitni. Ebből talán (nagyon lassan)
lesz valami.

A szoftverek terén viszont szinte kizártnak tartom, ugyanúgy, ahogy a
Debiant sem támogatja egyik nagyágyú sem (és a Linuxot sem, csak egyes
disztribúciókat, ha már itt tartunk).

Hát amit írtál igaz, de most nem azért, de fordítva is kéne ezt a dolgot nézni...

Talán a IBM, HP, SUN, Dell, Oracle,SAP és Miszter NagyÁgyúaknak kellene több

supportot nyomniuk a BSD-be.

Mert a Linuxod is ebből kamatozik perpill,

a nagy cégek tesznek a Linuxért és nem fordítva...

Szerintem.

A másik support dolog ami eszembe jut

az meg talán az, ha van pénzed, akkor

ugyanúgy kaphatsz commercial supportot

BSDhez is mint linuxhoz. De jó

ez meg már más tészta megint.

A Linuxok sem enterprise-grade operacios rendszerek. Meg a RHEL es a SLES is csak akkor, ha megveszed legalisan, es meg van hozza a megfelelo subscription-od. De ez vonatkozik a Solarisra is. Na tevedesben van szerintem az, aki a letoltott es feltelepitett OpenSolaris-ara azt hiszi, hogy az enterprise. A benne levo technikai megoldasokat tekintve lehet, de a Sun-os vagy azzal egyenerteku (ha lehet egyaltalan ilyen) nelkul meg veletlenul sem az.

Bar mindenkinek mas az enterprise. Nalunk az enterpise: csak szupportalt OS (elofizetessel, frissitessel), csak tamogatott patchlevel (hw firmware es OS szinten), alkalmazas egyuttes megfelelo patchlevel-en, plusz jobb esetben az ISV tamogatasanak meglete (pl. Solaris-on Oracle, es az Oracle-tol megvasarolt ezurt vagy mittom en minek hivjak most szupport).

Pl. volt olyan korhaz, ahol nem engedtek az IBM szerverhez csatolt kulso fibre storage vezerojenek es diszkjeinek firmware-et egyel magasabb verziora emelni, mert az tudottan problemakat okozhatott a mittom-en-mi-szuper-adatbazis-kezelobe(TM). Ez mar kezd hasonlitani az enterprise-hoz.

Na ilyet FreeBSD-re szerintem senki sem reszel mostanaban.

> A másik support dolog ami eszembe jut az meg talán az, ha van pénzed, akkor ugyanúgy kaphatsz commercial supportot

BSDhez is mint linuxhoz. De jó ez meg már más tészta megint.

Tenyleg? Ezt mesled el Magyarorszagon hogyan mukodik. Tenyleg erdekelne...

>az nforce4 meglehetosen elterjedt hardware platform szerintem

Igen, es meglehetosen sz*r driverek vannak hozza mindenhol, nem csak fbsd-n. :) 2.6.8 korul probaltam utoljara linuxos forcedeth drivert, aztan felkerult a feketelistamra, kozvetlenul a 8139-es realtek csoda moge :))

Ebbol nem csinalunk hitvitat. A gondom nem az volt hogy nem ismerte a relative uj (par eves :) nforce4 halozati kutyut, hanem hogy felismerte helyesen, volt hozza driver ES nem mukodott. Ha nincs hozza driver, egy budos szavam sincs, igy kicsit mas a helyzet szerintem.