Miért jó a zárt forrás!?

Flame

http://computerworld.hu/milyen-kovetkezmenyei-lehetnek-az-rsa-incidense…

Ezek után tényleg kiváncsi lennék, hogy hogyan lehet megvédeni a zárt forrású rendszerek biztonságát.

Esetleg ha valaki segítene összegyűjteni a zárt kódú rendszerek előnyeit, akkor szívesen megvédem a trolloktól.

  • 3959 megtekintés

( tomaza | 2011. 03. 21., h – 20:35 )

trolloktól? úgy érted magadtól? :) a cikk (viszonylag) jó, te érted talán szándékosan vagy tudatalatt félre

a zárt forrás azt a pluszt adja nyílthoz aminek most a lehetősége vetült fel hogy elveszthette... de azt írják nem és ha még nyílttá is vált volna sem érteném a felvetésed, egy _pluszt_ ad a biztonsághoz, nem azon alapul

a zárt forrás azt a pluszt adja nyílthoz aminek most a lehetősége vetült fel hogy elveszthette... de azt írják nem és ha még nyílttá is vált volna sem érteném a felvetésed, egy _pluszt_ ad a biztonsághoz, nem azon alapul

Hmm, hát nem is tudom...

http://en.wikipedia.org/wiki/Kerckhoffs's_Principle

Petya

Ott nem az OTP elvet tortek fel, hanem kihasznaltak azt, hogy az egyszerhasznalatos jelszo bizonyos ideig el, es elloptak a jelszavat. Olyan, mintha barmilyen auth. rendszerben a 2 percenkent lejaro jelszavaid kozul ellopnak egyet, igy van (2 perc - epsilon) idejuk belepni. Az OTP egyetlen torese az, ha ellopjak a kulcsot. De ez minden rendszert tor. Viszont a kriptografiai elmeleti biztonsag azt mondja ki, hogy ha nincs meg a kulcs, akkor semmikeppen nem tudod feltorni a rendszert, brutefroce-szal sem. Az OTP az egyetlen ilyen modszer, a tobbi a kulcs ismerete nelkul is torheto.

A lenyeg az, hogy egy OTPs megoldast megtortek, igy vagy ugy. Nem az elvet, valoban. Viszont onnantol, hogy van az embernek X ideje arra, hogy a jelszot felhasznalja, maris van egy sebezhetosegi felulet.

=> OTP sem tokeletes, legfeljebb elvben, mert gyakorlatban mindig lesz valami kis tamadasi felulet.

Elmeletben sok minden sokkal szebb es jobb, mint a gyakorlatban =)

--
|8]

Oké, tudom, kicsit (?) provokatívra sikerült a cím (nem volt véletlen - ezért is tettem a Flame kategóriába)!

De ettől eltekintve: szakmai szempontból egy zárt forrású titkosítás lehet olyan biztonságos (a forrás megszerzése után), mint egy nyílt forrású? pl. a GPG-ben ismernek már gyengeséget?
Ugye a cikk arról ír, hogy félő, hogy a forrás kikerülése után (véletlen szám generátor) feltörhetővé válhat a védelem.
És tényleg szívesen vennék egy szakmai vitát, mert hogy be kell vallanom én is a zárt forrásból szerzem a megélhetésem (de azért próbálok a nyílt világnak is segíteni).
Üdv:

Lippi

hogy érted hogy szakmai?

a zárt vagy nyílt nem szakmai hanem elvi vita

egy adott, konkrét esetben a zárt vagy nyílt kérdés szakmai

jelen esetben nem a mi dolgunk eldönteni hanem az rsa embereinek a dolga, ők látják hogy mennyire és mihez értenek

továbbra sem értem mire gondolsz, arra hogy mivel nyílttá válhat ezért már legyen is nyílt (nem érdemes élni mert úgyis meghalunk??) vagy arra hogy nem értesz a kriptográfiához és jobban bízol abban hogy mivel nyílt másoknak már kellett volna hibát találni benne (vagy mint hogy ha valaki talált benne megtartja magának)?

ha tényleg konkrétan erre az esetre kérded szerintem az rsa megbízhatóbb látatlanban mint a nyílt gpg (egyszerűen máshogy működnek, több kulcsot kell ismerni a zárthoz)

( c4nn1b4l | 2011. 03. 21., h – 20:37 )

#1: kurt roecx nem fejleszt zárt forrást

( uid_15426 | 2011. 03. 21., h – 23:37 )

Peldaul altalanossagban tobb penzt lehet vele keresni, mint nyilt forrasu programok fejlesztesevel.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

( bodhidarma | 2011. 03. 23., sze – 09:54 )

Érdekes felvetés, de így ebben a formában ráadásul a cikkhez kapcsolódóan számomra nehezen értelmezhető.

Én inkább a "Miért jó a zárt forrás?" kérdést más irányból közelíteném meg, méghozzá otthoni felhasználói szempontból ami nekem igazából érdekes, annak ellenére, hogy fejlesztőként dolgozom.

Én azt vettem észre, hogy a linux vállalati téren erőteljesen beerősített, pl. nálunk is váltás következik be, igaz vállalati linux irányába. Ez azért előrelépés, mert pár évvel ezelőtt a linux vállalati környezetben való értelmezése szitokszónak hatott.

Viszont otthoni desktop környezet tekintetében még mindig gondjaim vannak. Egyszer volt egy írás a szabad szoftver/ zárt szoftver témában és ott az egyik postoló kifejtette, hogy bizony sokan rosszul értelmezik a szabad szoftver fogalmát, mert mást várnak el tőle, mint ami. Azaz a linux felhasználók egy nagy része nem a szabad szoftvert keresi, hanem a Microsoft Windows elől menekül (a Mac OS elől nem nagyon menekülnek), azaz őnekik megfelelne egy jól/más üzleti modellben működő windows is. Én alapvetően bevallom magamra ismertem, mert engem a linuxban nem a szabadság iránti vágy vezérel elsősorban, hanem azok a működésbeli dolgok amiket ott szeretek.

Szeretem azt a filozófiát, hogy a programok 90%-ka amiket használok repositorykba vannak szervezve, szeretem azt, hogy a rendszer gyors testre szabható, szeretem azt, hogy stabil, szeretem azt, hogy jól dokumentált, vagy probléma esetén találok segítséget a legtöbb esetben. Szeretem azt, hogy a legtöbb dologra van ingyenesen jól használható megoldás.

Mi az amit nem szeretek. Amit nem szeretek, gyakorlatilag egy okra vezethető vissza szerintem, amire ki fogok majd térni.

Nem szeretem azt, hogy nincsenek játékok (nem nekem kell a gyerekeimnek :)), problémás a hardwarek illesztőprogramja, vagy még több esetben a kezelő programja, sok jó szoftver sajnos elérhetetlen linux alatt, vagy ha van is valamiféle alternatíva az nem olyan jó.

A fentiek szerintem abból fakadnak, hogy kicsi a felhasználó tábor (ha jól tudom alig 2%) és a gyártóknak nem éri meg erre a platformra fejleszteni. Már egy 10% elég lenne arra, hogy a Mac OS szintű szoftver támogatottság legyen. Én ennek örülnék. Az a csuda, hogy ilyen jó rendszer tudott kiépülni ilyen kis felhasználói táborral, én már 40 évesen, több mint 25 év fejlesztő munkával a hátam mögött csodálom azt, hogy emberek ilyen sokat fejlesztenek közösségi alapon. Én sem lustaságból nem veszek részt ebben a munkában elsősorban, hanem azért, mert a plusz időmet vagy a családommal, vagy plusz pénzkereséssel töltöm.

Valószínűleg jön a fentiekre majd egy olyan reagálás, ami valószínűleg jogos is, hogy a szabad szoftver nem arról szól, hogy csináljunk egy jobb windowst, hanem egy közösségről aki más elvek alapján akar működni.

Én úgy gondolom ez önmagában így nem működik, szerintem a két dolog meg tudna férni egymás mellett. Szerintem engedni kéne az üzleti zárt alkalmazásokat a linuxba, mert ha valakinek az kell megveszi. Én jelenleg is használok olyan linuxos programot amiért fizettem (igaz nem volt drága), de fizetnék olyan alkalmazásokért amik hiányoznak. A nagyobb felhasználó tábor, automatikusan megoldaná a fenti problémák jelentős részét. pl. a zárt videómeghajtók tekintetében a közösség engedett már, és szerintem helyesen tette.

nem igazán értem azt amit írsz

VAN rengeteg nagyon drága sw linuxra és VAN rengeteg nyílt dolga nagyon drága cégeknek is

egy elvi kérdés az hogy 'zárt vagy nyílt'

legyen zárt:
ahogy az oviból kijönnek és már a tízórait megveszik maguknak, ugyanígy ne egy tanterembe üljenek ahol a tanár magyaráz, hanem minden egyes oldalt meg kelljen venniük, egymástól vegyék darabra, percre a tudást, a tanár ugyanígy egyetlen gyereknek adhat csak órát ... nonszensz, a világ nem működik így, ha meglátom hogy milyen jól néz ki hogy a szomszéd lenyírta a füvét, ellopom az ötletét és én is lenyírom

legyen nyílt:
... na ne, van az a mondás hogy "aki a kolbászt szereti ne tegyen üzemlátogatást a kolbászgyárba", egyszerűen jobb nekünk ha nem tudjuk hogy készül egy-egy sw :)

az egész egy elvi kérdés, nem csak egy folytonos skálán van az a határ a 'vagy' helyett, hanem egyetlen területen is sok ilyen skála van, ráadásul idővel változnak

Én sem egészen értem amiről írsz. :)

Én elsősorban desktop otthoni felhasználásról beszéltem. Abban igazad van, hogy a zárt/nyílt kérdés az nem windows/linux függő, ha jól értettem részben amit írtál, hiszen van mindkettő oprendszer alá nyílt és zárt szoftver is. Ugyanakkor azért a linuxra rámondható, hogy jellemzően nyílt, és a windowsra pedig azt, hogy jellemzően zártak a rá írt szoftverek. Ha azokat a problémákat amiket én felvetettem eliminálni akarjuk, akkor a felhasználói tábort kell növelni. Én örülnék neki, ha megmaradna a linux mint platform, de a fenti hátrányok nélkül.

ha gondolod írok egy konkrét listát arról, hogy mit szeretek a linuxban és mit hiányolok belőle. Pontosabban nem az operációs rendszerből hiányolok bármit is, hanem mik azok a problémák amikkel akkor szembesülök, ha linuxot használok.

hát listával könnyebb vitatkozni mint elvekkel :)

(amit én hiányolok a desktop linuxból azon nem segít a felhasználók számának növelése mert épp a zárt forrás által kikényszerített igény kielégítése az:) attól még hogy adott területen lehet jobb megoldás is a nyílt, a wine nem fogja a wordviewert futtatni)

Na nézzünk konkrétumokat. :)

Van egy logitech távom harmony 1000-es és a logitech nem csinál linux alá kezelő programot. Van egy linuxos project a congrunity , de az nem támogatja a logitech 1000-est.

Nincs itunes linux alá. A kérdés jogosan vetődik fel, hogy minek az itunes, hiszen már szinte mindegyik zenelejátszó kezeli az ipodokat. A gond az, hogy az új generációs ipod nanokon lévő voice over támogatást nem tudják a linuxos megoldások.

Nincs igazán jó dvd authoring megoldás, ami minőségében, kényelmében, mondjuk egy "corel dvd movie factory" szintjét elérné.

Nincs microsoft office linux alá. Mondhatnánk minek, hiszen ott pl. az openoffice. valóban jó is és elég is amire nekem kell, de a világ microsoft office-t használ és a dokumentumok nem 100%-osan úgy nyílnak meg sok esetben openoffice alatt, mint windowsos office alatt.

Volt egy olyan külső firewire speciális hangkártyám amire kb. 3 éve is ígérték a támogatást, de azóta sincs. Windowsra Mac OS-re persze van támogatás.

A fentiek miatt ezek wine-ban futnak nálam, illetve most már dual bootos a gépen tekintettel arra, hogy van .net-es melóm is.

A fentiek mind a kis felhasználótábor következményei.

A linuxok igyekeznek megnyerni maguknak minél több felhasználót ez erősen látszik a disztribúciókat készítő vállalatok hozzáállásából (lásd. pl. canonical), de közösség irányából lehet hallani olyan hangokat, hogy ez nem windows, itt tanulni kell, nem kell a "buta" felhasználók tömege.

A vicces az, hogy a fentiektől eltekintve egy "egyszerű" felhasználó sokkal könnyebben telepít már egy linuxot, mint egy olyan windowst, ami egy pl. ubuntu linux telepítésével rendelkezésére áll. Én reménykedem abban, hogy a felhasználói tábor növekedésével a szoftverellátottság is javulni fog.

most reverse engineeringről írsz vagy arról hogy mutassák meg a gyártók hogy készül a kolbász?

utólag írja meg az a nagy felhasználótábor az itunes-t mindig amikor egy kicsit változik? nem működik, a wine még a wordviewert sem viszi, pedig arra biztos lenne igény

a gyártók a nemfizető közösségnek írjanak nyílt programot? biztos nem megy! zártat ingyé'? minek vesződnének vele! zártat mert fizetnek? igen, nagy felhasználótábornak megéri, .. de nem jutottunk előrébb mert nem csak nagynak (ami nincs) hanem nagyon nagynak kellene lennie annak a tábornak (a költségek miatt és az "árukapcsolt" pl windows elvesztése miatt)

De azért összefügg, hiszen maga az alapelv amivel a linux rendszerek megszülettek, ellentmondott annak az üzleti modellnek amit a microsoft, apple, ibm stb. követtek. Aztán szerintem a dolog kinőtte magát már használható megoldást ad desktopon is, és befúrta magát az üzleti szférába. Én azt gondolom itt az ideje valamiféle "nyitásnak", de lehetséges, hogy a linuxos közösségnek ez nem igénye, csak az enyém. A "nyitás" alatt a felhasználói szám növelését értem.

A zárt videódriver "éppen megtűrt" kategóriás, pl a kernelhez semmiféle supportot nem kapsz ha használod és a nagy disztrókba csak külső forrásból települ. A Debian Squeeze ezzel szemben pl nemrég száműzte még a "binary blob" firmware-eket is. Szerintem semmiféle trend nem mutatkozik arra, hogy elfogadott legyen a zárt forrás Linuxon, hála a magasságosnak'.

Ha bekerül egy zárt forrás ebbe az ökoszisztémába, az gányolásokat eredményezhet, ld. flash player. Egy apró zárt szoftver, mégis rengeteg nyűgöt okozott a 64 bites átállásnál, a hangrendszerek cseréjénél. Ha elterjedne egy zárt szoftver (pl MS Office), onnanstól akár szándékosan hátráltathatná az innovációt a platformon.

Éppen erről írtam, hogy a zárt szoftver, valamiért a közösség ellenállásába ütközik, ami szerintem nem tesz jót a linuxnak. Pontosabban annak nem tesz jót amit én szeretnék. Nagyobb felhasználói bázist, ezáltal jobb hardware és szoftvertámogatottságot.

Mondok egy példát.

A hobbim a vetítés, filmnézés, ehhez célszámítógépet használok, és véleményem szerint nvidia alapon a linux alá implementált VDPAU, szerintem jobb mint a windowsos DXVA vagy CUDA. Továbbá az nvidia nyílt drivere szerintem soha nem lesz olyan jó, mint az nvidia által szállított driver. A gyártó tudja az eszközéhez a legjobb meghajtó programot írni. Én úgy gondolom a két elgondolás nyílét szoftver és zárt szoftver meg tud férni egymás mellett ezért a közösségi ellenállás, mint amit pl. a debian csinál nem jó.

Tehát itt bekövetkezett az, hogy a zárt és nyílt megoldás találkozásából jobb dolog született, mint a teljesen zárt megoldás.

Az Nvidia arra jó példa, hogy aki komolyan gondolja a Linuxos jelenlétet, az most is meg tudja oldani, pedig alattuk nagyon ingoványos a talaj: a folyamatosan változó Kernel és Xorg.

Nem látom értelmét annak, hogy az innovációt lelassítva (mert a stabil ABI azzal jár) terepet adjanak a zárt forrásnak. Inkább nyissa meg az MS a windows forrását! ;)

Azt hiszem félreértesz. Linux alatt most is vannak zárt megoldások, de ahhoz, hogy még nagyobb felhasználótábor legyen szerintem jobban nyitni kellene a zárt megoldások felé. Ezzel nem hinném, hogy az innováció sérülne.

A nagy innováció azért sok esetben káros is tud lenni, mert jól működő dolgok elromlanak. Ezért én lassabb innováció nagyobb stabilitás híve lennék. Mondok erre is egy példát. A lirc kernel drivereit átírják éppen (erről olvasgattam valahol), ezért pl. az imon távomat másképp kell konfigurálni mint eddig. Ez nem is lenne baj (eltekintve a szívástól amire az ember rájön, hogy a kernel frissüléssel jött a baj), hanem azzal, hogy az újraírt kernel driver bugos, a táv parancsokat sok esetben végtelen ciklusban elkezdi ismételni, amitől én nem tudom rendesen használni. lehet, hogy a kernel így nagyon szép és sokkal jobban strukturált lett, de én szívok pár hónapig amíg a javítás elér hozzám.

Én csak a nagy ellenállással nem értek egyet, a zárt megoldások irányába, és nem a nyílt megoldásokkal van bajom. Pontosabban van, de más okból, mint pl. a fent említett eset.

minek frissítettél kernelt?
a biztonsági bugokat szokták patkolni a disztró alapkernelében, ergo átlag userként nemigen van szükséged más verziószámú kernelre.
ha meg felraktad a legfrissebb stock kernelt, akkor te nem átlag user vagy, hanem kernel tesztelő. ennek megfelelően fogadd el, hogy ha mindig a legutolsó kernelt használod, akkor az időnként eltörik.

tehát nem az a probléma, hogy időnként változnak az apik, hanem az, hogy te más szerepkörben focizol, mint amit hiszel magadról.

A kérdés jogos is lehetne, de ebben az esetben nem az. A distro alapkernelében nem működik jól a fenti driver. Amikor a normál hdd-t cseréltem ssd-re, akkor az ubuntu 10.04-ről, upgradeltem 10.10-re. Na itt jött a váltás, ami engem negatívan érint. Továbbá szerintem a normál javasolt frissítéséket futtatni teljesen átlag user dolog. Én csak arra szoktam frissíteni.

"Továbbá szerintem a normál javasolt frissítéséket futtatni teljesen átlag user dolog. Én csak arra szoktam frissíteni.": ez igaz, de user frissítésnél nem szokott lenni verzióváltás.

Amikor te 10.04-ről 10.10-re léptél, az kb. az a szint, amikor xp sp2-ről xp sp3-ra lépsz. Ott is lehetnek driver gondok, tehát nem csak a linuxszal van baj ilyen téren.

Miért ne lenne verzióváltás? A rendszer simán jelzi a "mezei" usernek, hogy újabb distro érhető el. Fontos az, hogy az egyes frissítések rendben menjenek. A windows alatt lényegesen ritkábbak a frissítések, de összességében stabilabbak, egy sp2->sp3 frissítést nem is nagyon lehet észrevenni. A windows 7 már eléggé stabil és gyors is. Miért is nem használok windowst? Egyszerűen azért, mert e linux számomra egy logikusabban, könnyebben kezelhető rendszer, ahol ha gondom van utánaolvasás után többnyire mindent meg tudok csinálni. Lehetséges, hogy a htpc-n maradnom kellett volna az LTS verziónál, de ott is simán egy kernelfrissítésnél bejöhetett volna a gebasz. Ne frissítsek kernelt? Akkor meg az esetleges hibajavításokról maradok le. Ami most a lirc kontra imon esetében van az nagyon bosszantó. Többen panaszkodnak a fórumokon ugyanarra amire én.

Szivesen latnek konkretumot toled, mert szerintem az atlagos zart forrasu programozo egyatalan nem kereset tobbet az atlagos nyilt forrasu programokon dolgozo embernel. (Ahol mindkettonek ez a foallasa, nyilvan nem hobbista vs fizetett programozo osszehasonlitast akarunk tenni, mert annak nem sok ertelme lenne)

--
|8]

Nem azt állítottam hogy egy zárt forrású eszközökkel operáló kóder többet keres. A kérdés sem ez volt, hogy egy programozó mennyit keres ha nyílt vagy zárt forrású holmikkal vacakol. Azt állítottam, hogy a zárt forrású kódok pénzt termelnek.

Konkrét példa: Bill Gates vs. Linus Tovalds.

Mert Linus nem keres penzt, vagy mit akarsz mondani?

Az osszehasonlitasodbol ez jon le. Vagy, ha ertelmet keres benne, akkor az, hogy Bill Gates tobbet keres, es akkor maris azt hasonlitod ossze, nem azt, hogy egyatalan keres-e. Ezesetben meg felhivnam a figyelmed az "atlag" szora. Se Gates, se Linus nem teljesen atlagos ember, ebben szerintem megegyezhetunk.

--
|8]

Nem, nem atlag ember egyikojuk sem. A kepessegeiknek nem feltetlenul van koze ahhoz, hogy nem atlagemberek: eleg ha jo helyen voltak, jo idoben, es ezaltal tuntek ki az atlagbol.

De ettol meg kituntek, igy vagy ugy, es ha az atlagembereket vizsgaljuk, egyikojuket sem kene belevenni a halmazba.

--
|8]

alapvetően ha nem gondolkoznék azt mondanám igaz az eredeti felvetésed hogy zárttól várhatóbb hogy keresel.. de statisztika nélkül ez így tényleg kevés, csak feltételezi azt hogy a nyíltak kevés száma úgy jön ki hogy a maradékot nullának veszed (mert nekik annyira sem jött be)

Tényeket minek statisztikával alátámasztani?

Tény: Az asztali gépek piacán a microsoft részesedése kiugróan nagy a nyílt forrású egyebek összessége mellett.
Tény: A windows-t pénzért veszik meg sokan, tehát már itt kerestél rajta.
Tény: A support is pénzért van, itt is keresel rajta, igaz a nyílt kódok is hoznak ezen a részen bevételt...valamennyit.
Tény: A legelterjedtebb rendszerre fejlesztenek a legtöbben, mivel zárt, ezért egyéb előnyöket (pénzeszközben kifejezhetőket) lehet kicsikarni a nagyobb fejlesztőktől.
Tény: Láthatóan a zárt kódok termelnek annyi pénzt, hogy abból telik marketingre, a nyíltak nem. Ezért a zárt kódok egyeduralkodónak nevezhetőek a legjobban fizető piaci szegmensekben, közszféra, versenyszféra. (Elhanyagolható a nyílt rendszerek részvétele ezen a piaci szegmensen.)
Tény: Volt egy ígéretes próbálkozás német nyelvterületen, hogy nyissanak a nyílt kód felé...de ez visszafordulni látszik.

De ha statisztika kell, akkor álljon itt ez: 


OS Platform Statistics
________________________________________
What is the trend in operating systems usage?
________________________________________
Web Statistics and Trends
Statistics are important information. From the statistics below, collected from W3Schools' log-files over a period of seven years, you can read the long term trends of operating system usage.
________________________________________
OS Platform Statistics
Windows XP is the most popular operating system. The Windows family counts for almost 90%:
2011		Win7	Vista	Win2003	WinXP	W2000	Linux	Mac
February	32.2%	8.3%	1.0%	44.2%	0.2%	5.1%	8.1%
January		31.1%	8.6%	1.0%	45.3%	0.2%	5.0%	7.8%
 	 	 	 	 	 	 	 
2010		Win7	Vista	Win2003	WinXP	W2000	Linux	Mac
December	29.1%	8.9%	1.1%	47.2%	0.2%	5.0%	7.3%
November	28.5%	9.5%	1.1%	47.0%	0.2%	5.0%	7.7%
October		26.8%	9.9%	1.1%	48.9%	0.3%	4.7%	7.6%
September	24.3%	10.0%	1.1%	51.7%	0.3%	4.6%	7.2%
August		22.3%	10.5%	1.3%	53.1%	0.4%	4.9%	6.7%
July		20.6%	10.9%	1.3%	54.6%	0.4%	4.8%	6.5%
June		19.8%	11.7%	1.3%	54.6%	0.4%	4.8%	6.8%
May		18.9%	12.4%	1.3%	55.3%	0.4%	4.5%	6.7%
April		16.7%	13.2%	1.3%	56.1%	0.5%	4.5%	7.1%
March		14.7%	13.7%	1.4%	57.8%	0.5%	4.5%	6.9%
February	13.0%	14.4%	1.4%	58.4%	0.6%	4.6%	7.1%
January		11.3%	15.4%	1.4%	59.4%	0.6%	4.6%	6.8%
 	 	 	 	 	 	 	 
2009		Win7	Vista	Win2003	WinXP	W2000	Linux	Mac
December	9.0%	16.0%	1.4%	61.6%	0.6%	4.5%	6.5%
November	6.7%	17.5%	1.4%	62.2%	0.7%	4.3%	6.7%
October		4.4%	18.6%	1.5%	63.3%	0.7%	4.2%	6.8%
September	3.2%	18.3%	1.5%	65.2%	0.8%	4.1%	6.5%
August		2.5%	18.1%	1.6%	66.2%	0.9%	4.2%	6.1%
July		1.9%	17.7%	1.7%	67.1%	1.0%	4.3%	6.0%
June		1.6%	18.3%	1.7%	66.9%	1.0%	4.2%	5.9%
May		1.1%	18.4%	1.7%	67.2%	1.1%	4.1%	6.1%
April		0.7%	17.9%	1.7%	68.0%	1.2%	4.0%	6.1%
March		0.5%	17.3%	1.7%	68.9%	1.3%	4.0%	5.9%
February	0.4%	17.2%	1.6%	69.0%	1.4%	4.0%	6.0%
January		0.2%	16.5%	1.6%	69.8%	1.6%	3.9%	5.8%
 	 	 	 	 	 	 	 
2008		Vista	W2003	WinXP	W2000	Win98	Linux	Mac
December	15.6%	1.7%	71.4%	1.7%	0.1%	3.8%	5.3%
November	15.1%	1.6%	72.0%	1.8%	0.1%	3.8%	5.3%
October		14.4%	1.7%	72.2%	1.9%	0.2%	3.8%	5.5%
September	13.2%	1.8%	73.3%	2.2%	0.2%	3.8%	5.2%
August		12.5%	1.9%	73.9%	2.4%	0.2%	3.9%	4.9%
July		11.5%	2.0%	74.7%	2.6%	0.2%	3.9%	4.8%
June		10.0%	1.9%	74.6%	2.6%	0.2%	3.7%	4.8%
May		9.3%	1.8%	74.0%	2.9%	0.3%	3.6%	4.7%
April		8.8%	1.9%	73.3%	3.3%	0.5%	3.7%	4.6%
March		8.5%	1.9%	72.7%	3.7%	0.6%	3.9%	4.4%
February	7.8%	1.8%	72.4%	4.0%	0.8%	3.8%	4.3%
January		7.3%	1.9%	73.6%	4.0%	0.8%	3.6%	4.4%
 	 	 	 	 	 	 	 
2007		Vista	W2003	WinXP	W2000	Win98	Linux	Mac
November	6.3%	2.0%	73.8%	5.1%	1.0%	3.3%	3.9%
September	4.5%	2.0%	74.3%	5.4%	0.9%	3.4%	3.9%
July		3.6%	2.0%	74.6%	6.0%	0.9%	3.4%	4.0%
May		2.8%	1.9%	75.0%	6.5%	0.9%	3.4%	3.9%
March		1.9%	1.9%	76.0%	7.2%	0.9%	3.4%	3.8%
January		0.6%	1.9%	76.1%	7.7%	1.0%	3.6%	3.8%
 	 	 	 	 	 	 	 
2006		Win2003	WinXP	W2000	Win98	WinNT	Linux	Mac
November	1.9%	74.9%	8.0%	1.0%	0.3%	3.5%	3.6%
September	2.0%	74.6%	9.2%	1.4%	0.3%	3.5%	3.6%
July		2.0%	74.3%	10.1%	1.5%	0.3%	3.4%	3.6%
May		2.0%	74.2%	10.7%	1.6%	0.2%	3.4%	3.6%
March		1.8%	72.9%	11.9%	2.0%	0.3%	3.4%	3.5%
January		1.7%	72.3%	13.1%	2.4%	0.3%	3.3%	3.5%
 	 	 	 	 	 	 	 
2005		Win2003	WinXP	W2000	Win98	WinNT	Linux	Mac
November	1.7%	71.0%	14.6%	2.7%	0.4%	3.3%	3.3%
September	1.7%	69.2%	15.8%	3.2%	0.5%	3.3%	3.1%
July		1.6%	65.3%	17.7%	3.9%	0.6%	3.5%	3.0%
May		1.4%	64.5%	19.4%	3.9%	0.8%	3.3%	2.9%
March		1.4%	63.1%	20.2%	4.7%	0.9%	3.2%	3.0%
January		1.2%	61.3%	21.6%	5.3%	1.0%	3.2%	2.8%
 	     	 	 	 	 	 	 
2004		WinXP	W2000	Win98	WinNT	Win95	Linux	Mac
November	59.1%	23.7%	5.6%	1.2%	0.1%	3.1%	2.7%
September	55.9%	26.2%	6.4%	1.5%	0.2%	3.1%	2.6%
July		52.5%	28.4%	7.5%	1.9%	0.2%	3.1%	2.4%
May		51.0%	29.6%	8.2%	2.0%	0.3%	2.9%	2.5%
March		48.0%	31.1%	9.4%	2.4%	0.4%	2.6%	2.4%
January		44.1%	33.6%	10.4%	3.0%	0.4%	2.7%	2.4%
 	 	 	 	 	 	 	 
2003		WinXP	W2000	Win98	WinNT	Win95	Linux	Mac
November	42.6%	36.3%	10.9%	3.5%	0.4%	2.6%	2.2%
September	38.0%	37.9%	12.1%	4.1%	0.5%	2.4%	2.0%
July		33.9%	40.6%	12.6%	5.3%	0.6%	2.3%	1.9%
May		31.4%	41.0%	13.9%	5.8%	0.7%	2.2%	1.8%
March		29.1%	41.9%	14.8%	6.6%	0.8%	2.2%	1.8%

Platforms that count for less than 0.5% are not listed.

Tudtam, hogy nem lesz jó! :D

Igen, az is hiányzik, hogy hány nyílt kezdeményezés bukott be. De ugye a téma nem a bebukottak aránya, hanem a pénztermelés, ebből a szempontból meg az élők számítanak. Ehhez hozzáteszem még azt a kis adalékot, hogy ez a stat lefedi a nyíltak majdnem teljes palettáját, míg a zártak pallettájának kis részét. Ezzel kedvez a nyíltaknak, akik így sem érik el a piaci részesedés 10 %-át alulról sem.

Mellesleg ha a zártak - e statisztika szerint - 10 %-át vették csak meg pénzért, akkor is durván több pénzt hozott már csak az eladásuk is, mint a nyíltaké. :)

Hozzáteszem, hogy debian hívő vagyok, de nem vak, tehát nem kell engem győzködni, maradjunk a tényeknél.

Az apache udvozol, tobbek kozt. Statisztikat mindenre lehet gyartani, es mindent be lehet veluk bizonyitani.

A teny attol meg az marad, hogy a nyilt forraskodu termekek is tudnak penzt hozni a hazhoz, mint azt jopar pelda mutatja. Tehat legfeljebb azt tudod osszehasonlitani, hogy mennyit. Nagy atlagban pedig azt fogod talalni, hogy egy atlag programozonak nem fog a zart tobbet hozni. Nyilvan lesz par kirivo eset, ahol a zart milliomossa tett valakit, de az kozel sem az atlag.

Hany olyan zart kodu szoftver volt, ami becsodolt, de csunyan? Ezt is erdemes lenne beleszamolni a statisztikaidba :)

--
|8]

Nem értem, miért jó ellenpélda. Az Opera egy kiváló szoftver, ami nem tudott volna létrejönni anélkül, hogy zárt forrású lett volna, személyes véleményem szerint a saját piacán magasan a legjobb.
Az Androidra egyik sem teljesül: se nem a legjobb, se nem volt létfontosságú, hogy ópenszósz. Ha a google tolja, és megfelelő licenszeléssel és garanciákkal, megfelelő APIval jön, akkor nem fontos a nyílt forrás, amíg nem akarják testreszabni, és a legtöbben még nem akarják.
----
Hülye pelikán