A Firefoxot sírba döntheti a Google elleni per

Hozzászólások

Mondjuk azt szomorúnak tartom, hogy ennyire függ a Google-től.

Elég keményen. A bevételeinek 95+%-a abból származik, hogy a Yahoo, Baidu, Yandex és Google keresőket teszi meg default keresőmotornak a világ különféle részein.

http://linuxreviews.org/US_Department_Of_Justice_Lawsuit_Against_Google_Could_Kill_Firefox

Mozilla has entered into contracts with search engine providers for royalties which expire through November 2020.

Approximately 91% and 93% of Mozilla’s royalty revenues were derived from these contracts for 2018 and 2017, respectively, with receivables from these contracts representing approximately 75% and 79% of the December 31, 2018 and 2017 outstanding receivables, respectively.

Ha ezt a több, mint félmilliárdos bevételt kirántják alóla, akkor csengettek neki.

Szerinted miből kellene fenntartani egy browser fejlesztését?

(vannak amúgy alternatívák, legyen fizetős? Legyenek benne reklámok? Dolgozzanak rajta ingyen? Semmiből, nincs szükség ilyenekre?)

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Miből tartják fent a PaleMoon fejlesztését? Az IceWeasel-UXP-ét? Az Otterét? A Midoriét? A QupZilláét? A Falkonét? Nem tudom, átment neked, hogy itt éves szinten félmilliárdnál is több dollárt bevételeznek? Az olyan laza 170 milliárd Ft. Per év. Kisebb országoknak összesen nincs ekkora éves bevétele. Ekkora bevétellel éppen csak lecsúsznának a kormányzati top10-ből, ha a Mozilla ország lenne.
Minek a fenntartására megy el ekkora összeg? Merthogy nem a - visszafele fejlődő - böngészőjüket tartják fent belőle, arra beveheted a ciánt, ugyanis, amikor a Firefox még egy használható böngésző volt, akkor töredékennyi bevételből is futotta fejlesztésre.

> Szerintem ezeknek század vagy ezred annyi commit igénye van egy évben, mint a Firefox-nak.

Mert százszor, vagy ezerszer annyi fejlesztője van, akik ingyen írnak bele kódot.

> Nem mintha releváns lenne ezt a Firefox-hoz hasonlítani, de melyik országnak nincs 170 milliárd Forintnyi éves bevétele?

Bevételt hirtelen nem találtam, de itt vannak az országok éves kiadásai 2018-ban (ezer dollárokban mérve): https://unsceb.org/content/FS-I00-07?gyear=2018
Pl. Észtország és Szingapúr picit kevesebbet költött, mint amennyit a Mozilla bevételezett és ők egy kisebb országot tartottak fent ebből a kiadott pénzből.

Akkor szerinted jo szoftvert, szolgáltast lehet csinálni megbízhatóra, hosszútávúra, kiszámíthatóra, pusztán arra támaszkodva, hogy mindenki ingyen fog bele fejleszteni?

Ha egy ilyen mögül kiugranak a fejlesztők, mert pl van egy hasonló, de jobb projekt, amin sokkal többet dolgozhatnak ingyen, akkor a szoftverünk felhasználóival mi lesz? Le lesznek szarva, ingyér volt az egész.

Nem azt mondom, hogy nem lehet társadalmi munkában jót csinálni, de egy ingyen projektnek sosem lesz kiszámítható jövője, ami miatt nehéz is bízni benne.

"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

Azért az ingyen és a 2.4 millió dolláros CEO (~740 millió Ft) fizetések közt még van pár átmenet.

Mármint nem sajnálom tőle, ne érts félre. De valahogy a cég (~= felső vezetés) teljesítménye nem feltétlen indokolja az ilyen mértékű javadalmazást.

Van egy süllyedő hajó érzésem, azaz mivel ez a cég már elúszott (a töketlen management miatt), mindenki próbálja menteni a menteni valót.

Az a baj, hogy aki menteni tudja a sajátját, az a senior management, már a hiearchiából kifolyólag is. A többi meg megy a levesbe.

Ebben nincs köztünk vita.

De TCH az ingyen szót hangsúlyozta, én arra reflektáltam. :)

Félreértés ne essék, követett tartalmaimból látható, hogy én még fejlesztőt nem védtem. 😃

De az ingyen munka felvet bizonyos kérdéseket. ;)

"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

Ingyen nem feltétlen kell fejleszteni, de a klasszikus ESR féle bazár értelmezés is inkább az önkéntes/ingyenes felfogást tolta, a fizetett fejlesztők helyett/mellett. Nyilván vannak nagy(?) cégek, akik azért fizetik a fejlesztőiket, hogy open-source kódot adjanak ki/fejlesszenek, de egyrészt ez nyilván önös érdekből van (ld. The Cathedral and the Bazaar vonatkozó fejezete), másrészt szembe megy a bazár elvvel (= kell valami, lefejleszted, közreadod).

Mindenestre fentebbről kimaradt:

In 2018 she received a total of $2,458,350 in compensation from Mozilla, which represents a 400 % payrise since 2008. On the same period, Firefox marketshare was down 85%. When asked about her salary she stated "I learned that my pay was about an 80% discount to market. Meaning that competitive roles elsewhere were paying about 5 times as much. That's too big a discount to ask people and their families to commit to."

https://en.wikipedia.org/wiki/Mitchell_Baker#Mozilla_Foundation_and_Moz…

Nahát na. Egyem a szívét, még zsömlére se tellik neki, miközben az általa vezetett cég szárnyal rohamosan piacot veszít. De ez nem gond, mert Ő megérdemli.

Mondjuk, ha elvan vízen és kenyéren, mondjuk évi $1.000.000-ral (307,916,000 Ft) akkor a fennmaradó összegből vajon hány fejlesztőt lehetett volna még fizetni pár évig? És ha mellette csatlakozik a közös teherviseléshez a maradék management is...?

Raknék egy smileyt valahova, hogy elvegye az élét a kommentemnek, de nem érzem úgy, hogy ebben a témában bárhova is illene. De talán ide elfér :)
 

> De TCH az ingyen szót hangsúlyozta, én arra reflektáltam. :)

Lentebb olvashatod ennek az indoklását.

> De az ingyen munka felvet bizonyos kérdéseket. ;)

Igen, többek közt azt, hogy mire megy el a lóvé, ha a munka egy jelentős részét önkéntesek csinálták.

Még szerencse, hogy nonprofit, mert különben még 24 millió $-t kereshetne.

Az Economic Policy Institute  elemezéséből az is kiderült, hogy ez nem mindig volt így az Egyesült Államokban, a cégvezetői bérek az utóbbi évtizedekben szálltak el igazán az átlagos munkavállalók jövedelméhez képest.

Az alacsony oszlopok miatt alig látszik, de az éves munkavállalói átlagbér 1965-ben 40 ezer dollár volt, 2017-ben pedig 53,3 ezer dollár. Ehhez képest a cégvezetőké 843 ezer dollárról 15,6 millió dollárra növekedett. Nehéz elképzelni olyan teljesítményjavulást, ami ezt indokolná.

https://g7.hu/penz/20180911/egyenlosdinek-szamit-ha-15-szor-keres-tobbe…

Ha igaz az 52 év alatti szinte hihetetlen, csak ~14e $-os emelkedés, akkor simán jobban éltek a munkavállalók 64-ben, , mivel az infláció a sokszorosa lehetett a bérnövekedésnek.

a cégvezetőké 843 ezer dollárról 15,6 millió dollárra növekedett. Nehéz elképzelni olyan teljesítményjavulást, ami ezt indokolná.

Ha tippelni kéne, akkor a verseny hozta ezt.

Kevés olyan ember van, aki bizonyított nagyvállalat vezetésében, a cégek nem akarnak kockázatot vállalni azzal, hogy valaki olyannak adnak lehetőséget, aki még nem bizonyított, szóval inkább egymásra ígérve elcsábítják egymástól az értékesnek gondolt embereket.

Persze értem a logikát, ha kevesebbet fizetünk, a jobb képességű vezetők máshova mennek, pl. a konkurrenciához, ha a konkurrencia jól megy, mi tönkremegyünk, szóval inkább fizessünk sokat, hogy ne ez legyen.

Kívülállóként úgy gondolom, hogy nem jó ez az irány. Elég sok cégnél szerintem a drága CEO nem ér annyit egyszerűen, mint amennyit fizetnek érte. Biztos vagyok benne, hogy egy csomó tehetséges és tanult ember van a világban, aki boldogan bizonyítana CEO szerepben, és ezek egy része jobb is lenne néhány mostani megfizetett de nem túl jó főnökért. De persze tudom, hogy a kockázat elkerülése nagyon mélyen bele van égve a legtöbb nyugati vállalat céges kultúrájába.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Mondom, hogy értem a logikát, de persze van egy csomó cég, aminek nincsenek közkézen forgó részvényei. Ezeknél se jellemző.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ne keverjuk a nonprofit szervezeti format a vezetoi juttatasokkal. A nonprofit nagy vonalakban annyi, hogy a megtermelt tobbletet a tulajdonosok nem vehetik ki a for-profit cegekhez hasonloan, pl. osztalek formajaban. Hogy egy adott alkalmazott (a CEO is az) hogyan es milyen juttatast kap az szerzodes kerdese.

Eleg sok kutatas foglalkozott es foglalkozik a vezetoi juttatasok temajaval. Annak, hogy az adott organizacio for- vagy nonprofit, nem feltetlenul van olyan hatasa, mint ahogy azt elsore gondolnank.

Jó kis szalmabáb érvelés sose rossz. Én nem ezt mondtam.

Én csak arra válaszoltam, hogy azért van több commit, mert több fejlesztője van. Az ingyent azért emeltem ki, hogy jelezzem azt, hogy a commit nem feltétlenül kerül pénzbe, valamint azt, hogy a Firefox nagyrészét önkéntesek rakták össze, tehát egyszerűen nem igaz, hogy azért kell ilyen irdatlan összegeket beszedni, mert ennyibe kerül egy browser fejlesztése. Nem, nem kerül.
Amikor a Firefox még használható volt, töredék ennyiből is megcsináltak ennél többet is és most, amikor egyre rosszabb (vajon miért szaporodnak a Firefox forkok, miért kellene forkolni egy jól működő böngészőt?), az utódai töredék ennyiből is megélnek.
És nem, az, hogy "mert a Firefox már lerakott/kifejlesztett alapjaira építkeznek", az nem állja meg a helyét két okból is: egyrészt a Firefox is a saját lerakott/kifejlesztett alapjaira építkezik és mégis szarul csinálják, bődületes összegekért, másrészt azt az alapot is - mint már említettem - a mostani költségvetés töredékéért sikerült előállítani, évekkel ezelőtt. Ez sehogy sem jön össze.

Nem mondom, hogy nincs igazad, de azért elég sok opensource projekt van, amik mind úgy indultak, hogy ingyen fog bele mindenki fejleszteni.

Hogy ne menjünk messzire, mindjárt itt a Linux kernel.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Kicsit korrigalnam, mert nagysagrendi tevedesben vagy. Ez amit itt felsoroltak, az az amit a KORMANY sajat magara koltott. Ez messze nem egy orszag komplex koltsegvetese. Csunya volna :) Gyakorlatilag ez amit wcpapirra, q7 q8 helikopter maganjet picasso es a tobbi vasarlasara forditott hivatalosan. Nem nem orszaggyules, annak kulon van meg egy tetele.

Semmi koze a teljes koltsegveteshez az olyan 6000 milliárd konyeki szam emlekeim szerint.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Nem, te vagy tévedésben. Egyrészt, mert a kormányzati büdzsé az itt van, sokkal kisebb számokkal (a fentebb linkelt oldalon amúgy ki is van írva, hogy "Total Expenditure by Country"), másrészt meg mert elsiklottál afelett, hogy itt ezer dollárok vannak kiírva, nem sima dollárok. Pl.: Hungary: 28,332,636 ezer dollár, azaz 8,724,071,946,576, azaz 8724 milliárd Ft.

Ne haragudj, de nagyon nem vagy tisztaban egy cegmukodesevel. a $400m az a netto arveveteluk. NEM az adozott nyereseguk.

Megnezheted a 2018-as eredmeny kimutatsukat. A bevetel tobbmint a fele ment el bérekre és jarulékukra azert egy kozel 1000 nem minimal beres fogalkozato cegrol beszelunk az USA-ban. Ott egy egy ekkora ceg meg KKV-nak szamit. Es akkor meg nem fizetet ingatlanberletet, nem vett internetet, nem vett ramot a felhojebe etc-etc. Valamint az alapitvany kozel $50m koltseget is a corp allja. es hogy olvad el az a "hatalmas" osszeg.....

https://assets.mozilla.net/annualreport/2018/mozilla-fdn-2018-short-for…

Nem haragszom, csak nem értek egyet. BTW, sehol sem írtam, hogy ez nyereség lenne én mindenütt konzekvensen bevételt írtam, olvass vissza.

Kirúgtak 250 embert és a bérezések harmada a górék zsebébe megy. Elolvastad ezt a cikket, vagy legalább megnézted ezt a grafikont? Picit sem sántít a dolog?

Az utóbbi években azért is kapott egyre nagyobb figyelmet a cégvezetők fizetése az angolszász országokban, mert gyakran még a válság alatt bajba került vállalkozások vezetőinek sem csökkent a fizetése, miközben embereket bocsátottak el. Sőt, sokan eközben még emeltek is saját, már eleve csillagászati összegű fizetéseiken.

https://g7.hu/penz/20180911/egyenlosdinek-szamit-ha-15-szor-keres-tobbe…

A tábla még mindig ezer dollárokban beszélget. Itt van Magyarország 2018-as költségvetési terve zanzásítva: ebben 20 ezer milliárd Ft-os kiadást terveztek. Hogy akkor a fenti linkelt táblában az a közel 9 ezer milliárd Ft-os kiadás az micsoda, azt nem tudom, de nagyságrendi eltérés a 9 és a 20 között nincsen.
A költségvetésben egyébként 2 ezer milliárd Ft-nyi személyi jövedelemadóról beszélnek ("Personal income tax revenue is targeted at 2,090.2 billion forints"), ami cca. 6.7 milliárd dollárnak felel meg, a Mozillának az éves bevétele pedig több, mint 0.5 milliárd dollár volt, azaz a Mozilla éves bevétele annyi volt, mintha közel egymillió magyar nekik fizette volna az éves jövedelemadóját.

Az állítás pedig az volt, hogy "kisebb országoknak összesen nincs ekkora éves bevétele."

Érdekelne, miért? Vesd össze, hogy a Mozilla sosem volt a piacorientáltság ellen. A Netscape dobta be a "közösbe" a kódot és nem csupán jóarcságból. Nincs ezzel semmi gond. Az Ubuntu is kemény üzletpolitika eredménye.
Nem kell elfogultnak lenni.

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

remélem nem azt implikálod hogy elég pénz jut outreachy, diversity és egyéb social justice programokra
egy RSS, NNTP, IRC, email klienst és webböngészőt fejlesztő cégnél elengedhetetlen hogy az ideológiai alapok is rendben legyenek!

arról nem is beszélve hogy saját hipsternyelv is kell

let's go Brandon!

"Miből tartják fent a PaleMoon fejlesztését? "

Pl. a PaleMoon a Firefoxon alapul. A motorja Gecko (más néven, meg azért változtatva persze), aminek a fejlesztését a keresőoldalak fizették (a Mozillának), lásd topicnyitó. 

Nincs olyan browser, ami egyszerre jó, elterjedt, és pénz nélkül jött létre. Az összes példád olyan enginen fut, amelynek a fejleszését közvetve vagy közvetetten nagyrészt ilyen bevételek támogatták/ják.

“Any book worth banning is a book worth reading.”

> Pl. a PaleMoon a Firefoxon alapul. A motorja Gecko (más néven, meg azért változtatva persze), aminek a fejlesztését a keresőoldalak fizették (a Mozillának), lásd topicnyitó.

Egyrészt a Firefox motorjának a legnagyobb részét még bőven azelőtt kifejlesztették, hogy a keresők ekkora lóvékat tettek volna a Mozillába (ld. a belinkelt grafikonon), másrészt meg az a rengeteg beáramló lóvé mindenhova megy, csak nem a browserbe.

> Az összes példád olyan enginen fut, amelynek a fejleszését közvetve vagy közvetetten nagyrészt ilyen bevételek támogatták/ják.

Nyavalyatörést. Az összes WebKit alapú browser motorja a régi KDE-s KHTML-ből (tudod: Konqueror) jön, amit aztán az Apple fejlesztett tovább; sem a KDE, sem az Apple nem így finanszírozta a motor fejlesztését. A Gecko-sokat meg egyel feljebb leírtam, hogy miért nem a gugli pénzéből írták.

BTW, csak a motor van? A felület miből keletkezik? Pl. az Otter felületét nulláról írták meg.

> ez a legnagyobb része

Ez igaz...

> és fölé húzni egy felületet már kb minimális munka.

...de ez viszont már távolról sem az. Egy jó browserfelületet jól megcsinálni minden, csak nem "minimális munka". Komplex felületekről beszélünk, ami rengeteg helyen csatlakozik a motorhoz, töméntelen sok user-interakciót kezel, hálózatot is kell kezelnie, többféle protokollal (ezek sem a motorban vannak), beállítási lehetőségek garmadájával bír, baromi sok mindent kell tudnia megjeleníteni (nem csak a HTML widgetekről van szó, egy mai browser pl. videót is játszik és az is a felületen jelenik meg), mindezt több nyelven (amihez fordítók kellenek, meg sok idő), tele van ikonokkal (azt is meg kellett valakinek rajzolnia és valakinek a helyére pakolnia) és még sorolhatnám. A motor csak a web2 fost emészti meg és rendereli le, de minden egyéb a felület dolga. Ez pedig egyáltalán nem minimális munka.
Kisebb munka, mint a web2 mocskával megbírkózni, ezt aláírom, de nem minimális munka. Ha szerinted az, akkor hajrá: mind a WebKit, a Gecko, a Servo, és a Blink nyílt (valahogy mégsem borítanak el minket az ezekre épített browserek, csak pár darab van össz-vissz); tessék építs valamelyikre "minimális munkával" egy fasza böngészőfelületet. A vendégem vagy egy vödör sörre, ha megcsinálod. (És harlequin is az, ha ő csinálja meg.)

A PaleMoon egy egyszemélyes hobbi projekt. Ahogy az IceWeasel-UXP is ugyanazé.
Az otter browser szintén egy személyes hobbi. A Falcon (QupZilla) is egy személyes. 
A midori már egy fokkal jobb, mert ketten is dolgoznak rajta és egy alapítvány is képbe került. Így, ha egyiket elcsapja a villamos, még lehet, hogy létezni fog utána is. 

Egészen más egy céget, fejlesztőcsapatot fenntartani, mint hobbiból a munka vagy rokkant nyugdíj mellett játszani valamivel. 

A nagy open source projektek úgy tudnak működni, hogy vannak cégek, akik úgy gondolják olcsóbb finanszírozni ezen dolgozó fejlesztőket (akár pénzzel, akár maguk által azon a projekten dolgozó alkalmazott fizetésével), mint önállóan fejleszteni és karbantartani. Biztosan nagyon sok ember dolgozik hobbiból is módosításokon, fejlesztéseken. De a stabil alapot azok a százak és ezrek adják, akik munkaviszony kereteiben dolgoznak rajtuk különböző cégeknél.

Az, hogy egy leader van, az nem azt jelenti, hogy egyszemélyes a buli.

És szerinted évi félmilliárd dollár kell egy fejlesztőcsapat fenntartásához, miközben az execek milliós fizukat visznek haza? Hogy működött akkor a Mozilla akkor, amikor még töredék ennyi lóvét kaptak? Hogy működhetett akkor jobban? Hogy működhetnek ezek a kis projektek jobban?

Nem egy leader van, hanem a felsorolásodból 3-4 konkrétan valami retro-összeesküvős projekt a magányos harcosával. Ha ezekre gondolsz jobban működő projektként, akkor van egy rossz hírem: ezek nem léteznek. Csak valami apró rajongótábort érdekelnek, akiknek hasonló hitviláguk van.

A jobban működés meg nem abszolút. Felhasználószámot tekintve biztos vagyok benne, hogy a firefox mai pár százalékos részesedés is sokkal több felhasználót jelent, mint a szép időkben a 85%.
Hogy a mozilla mit és hogyan csinál, azt nem tudom. Pláne, hogy miért. Elment mellettük a világ és nem úgy helyezkedtek, nem olyan irányt választottak, ami népszerű.

Az amúgy jó kérdés, hogy mire költik el a fél milliárdos bevételt. Pláne, hogy 250 embert kirúgtak nemrég.
https://www.theverge.com/2020/8/11/21363424/mozilla-layoffs-quarter-sta…
Az látszik, hogy a fizetések jelentős részt tesznek ki, és ha jól látom a bérezés harmada a managementre megy el
https://assets.mozilla.net/annualreport/2018/mozilla-fdn-2018-short-for…

> Nem egy leader van, hanem a felsorolásodból 3-4 konkrétan valami retro-összeesküvős projekt a magányos harcosával. Ha ezekre gondolsz jobban működő projektként, akkor van egy rossz hírem: ezek nem léteznek.

Nekem van egy rossz hírem, nem te döntöd el, hogy mi létezik, vagy sem; a Firefox is pár darab felhasználóval kezdte. Majd meglátjuk mi lesz a PaleMoon-ból, vagy az Otterből.

> Csak valami apró rajongótábort érdekelnek, akiknek hasonló hitviláguk van.

Az meg nem hit, hogy a web vagy épp a Firefox rossz irányba megy. Ezek a böngészők pedig műszaki és privacy szemszögből messze jobban működnek, mint a szétvert és rommábutított Firefox.

> A jobban működés meg nem abszolút.

LOL, hát relatívan pláne jobban működött, mint most.

> Felhasználószámot tekintve biztos vagyok benne, hogy a firefox mai pár százalékos részesedés is sokkal több felhasználót jelent, mint a szép időkben a 85%.

85%? Mikor volt neki annyi?
Több felhasználója van most a kevesebb százalékkal, mint régen a többel? Ez hogy jött ki? A Firefox részesedése a böngészőpiacon 2010-ben - amikor a csúcson volt - 30% volt. Ez mostanra kb. 5%-ra apadt. Aztán. Az internetet 2010 szeptemberében kb. 1971 millió ember használta. 2020 júniusában kb. 4833 millió. Tehát 2010-ben a Firefoxnak 591.3 millió felhasználója volt (1971 millió user 30%-a). És most pedig 241.65 millió (4833 millió user 5%-a).
A Firefox tehát abszolút számokban elbukta a felhasználótáborának 60%-át (százalékos arányban a 83%-át, 30%->5%), úgy, hogy közben az internetfelhasználók száma a két és félszeresére nőtt azóta. Miről beszélsz?

> Elment mellettük a világ és nem úgy helyezkedtek, nem olyan irányt választottak, ami népszerű.

Hát igen, hülyének nézték a saját júzereiket.

> Az amúgy jó kérdés, hogy mire költik el a fél milliárdos bevételt. Pláne, hogy 250 embert kirúgtak nemrég.
> Az látszik, hogy a fizetések jelentős részt tesznek ki, és ha jól látom a bérezés harmada a managementre megy el

Hát ez az. Erről beszéltem, meg Hevi is ilyeneket linkelgetett fentebb.

Haha, rossz híred. Egy ilyen összeesküvő sem jut el sehová. Egyrészt, mert elavult, régi rendszereket tákolgatnak. S nincs mögöttük fejlesztői kapacitás. Pénz sincs. Csak (tév)eszmék. De a saját kis világukban ők tudják az igazságot, mindenről is :D

Műszaki paramétereket hanyagoljuk. Eleve valami régi verzió tákolására épülnek. A privacy kapcsán meg semmit sem tudni róla, hogy hány hiba van bennük, amit nem portoltak a rendes, azóta sokszor frissült verzió kiadásaiban. Még csak nem is vizsgálja senki, hogy milyen sebezhetőségei vannak a régi verzióknak. Ez ilyen fogalmatlanságra / tudatlanságra épülő ál biztonság érzet. 

Bocs, abban igazad van, hogy a firefox nem ért el olyan magasságig, bár volt magasabban is valamivel 2009-ben. Hozzá vettem a Netscape-t is, mivel lényegében az a Firefox egyenes ági elődje, annak forráskódjából született és egy időben a netscape is mozilla kódra épült. A netscape fizette a fejlesztését kezdetben.
https://en.wikipedia.org/wiki/Netscape
https://sudonull.com/post/80379-Never-give-up-how-Netscape-waged-an-une…

Szóval a cég működésével kapcsolatban lehetnek kétes dolgok. A döntéseik kapcsán is. De nem szabad beleesni abba a tévhitbe, hogy bármiben megközelíti a terméküket valami retro vagy üldözésmániás egyéni fork valami régi verzióból. Ez zsákutca. Mi lenne, hogy ha nem akarnánk elmebetegséget szakmai alappá nyilvánítani. Ha valaki retro hobbiból csinál valamit, az ő szórakozása. De ne legyen már szektázás mellé.

> Egy ilyen összeesküvő sem jut el sehová.

Összeesküvő... /o\ Ha magányos harcos, akkor kivel esküszik össze?

> Műszaki paramétereket hanyagoljuk. Eleve valami régi verzió tákolására épülnek.

Tisztázzunk valamit. Tákolásnak azt hívjuk, amit a Mozilla csinál a Firefox-szal. A régi verziók pedig sokkal használhatóbbak voltak; csak vesd össze a featurelistát, hogy mi mindent szórtak ki a Firefoxból a 28-as verzió óta; rommá van butítva az egész és lassú, mint az állat. A szomszéd topicban egy kolléga akkor dobta ki, amikor már a tyúktúb se ment vele. (Miközben a szar retrofirefoxokkal meg megy.)

> A privacy kapcsán meg semmit sem tudni róla, hogy hány hiba van bennük

Mert a mainstream Firefoxról lehet tudni, hogy mennyi van benne, ugye?

> amit nem portoltak a rendes, azóta sokszor frissült verzió alatt

Mert sokszori frissítés egyenlő biztonság. Na, ez a fogalmatlanságra / tudatlanságra épülő ál biztonság érzet.

> Még csak nem is vizsgálja senki, hogy milyen sebezhetőségei vannak a régi verzióknak.

Jók a meglátásaid májköll ezek az ex-katedra kijelentéseid, hogy senki se vizsgálja, meg senki se használja... Itt valaki szépen felmérte, hogy melyik browser hogy áll privacy szempontból és a PaleMoon-nál sem rejtette véka alá, hogy mit talált benne (amit még nem ganajoztak ki a Firefoxos kódbázisból).

> Bocs, abban igazad van, hogy a firefox nem ért el olyan magasságig, bár volt magasabban is valamivel 2009-ben. Hozzá vettem a Netscape-t is, mivel lényegében az a Firefox egyenes ági elődje, annak forráskódjából született és egy időben a netscape is mozilla kódra épült.

Nem ez volt a lényeg. Tettél egy eléggé magabiztos kijelentést, hogy tuti, hogy ez a kevés százalék is több felhasználó, mint amennyi a Firefoxnak régen volt, a több százalékkal. Ezt cáfoltam. És itt irreleváns a Netscape, mert nem a win98-as időket sírják vissza a Firefox dezertőrök.

> A netscape fizette a fejlesztését kezdetben.

Évi félmilliárd dollárral? :] Ne fárassz már...

> De nem szabad beleesni abba a tévhitbe, hogy bármiben megközelíti a terméküket valami retro vagy üldözésmániás egyéni fork valami régi verzióból.

Tökéletes fogalmatlanság. Mondom vesd össze a feature listát. Könyörgöm a XUL funkcióinak és feature-jeinek egy batár nagy része egyszerűen hibádzik a WebExtensions-ből, nem csoda, hogy egy csomó addont nem lehetett portolni az új Firefoxok alá, miközben a régiek alatt meg mennek. Hát mi ez, ha nem visszafele fejlődés?

BTW, nagyon úgy állítod be, mintha az összes alterbrowser az valami retro-firefox lenne. Az Otter egy upstream WebKit/Qt5 alapú cucc nulláról összerakva. Az Ungoogled Chromium a latest Chromium, csak kiganajozva. Miről beszélgetünk?

> Mi lenne, hogy ha nem akarnánk elmebetegséget szakmai alappá nyilvánítani.

Pedig pont ezt csinálod ezzel a latest mániával és a mainstream mániával.

Elfogytak az érvek? Nem sikerült megmagyarázni, hogy a latest a best, meg minden alterbrowser retrofirefox, vagy, hogy a Firefoxnak régen kevesebb júzere és kevesebb feature-je volt, amikor nem?
Egyébként, aki szerint az adblockerek botnetnek számítanak, amiknek a célja a károkozás és a fejlesztőiket, a hozzájárulóikat (rulelistek írói) és a használóikat, hatóságilag vegzálni kéne, mert bűncselekményt követnek el, az csak ne pszichiátriázzon.

Szerkesztve: 2020. 10. 24., szo – 13:34

Én pár hónappal ezelőtt töröltem a Chromiumot. Tele volt vele a cipőm, hogy egy félnap alatt fordult le. Pár hete dobtam a Firefoxot, és most jól elvagyok  a qutebrowserrel, mellette a másik, az újraindult luakit. Tartaléknak. Szóval felőlem fizethetnek a főnöknek akár kétszer ennyit, meg lehet az összes fizetett alkalmazott az angol ábécé összes betűjéből, már elengedtem Őket.

A qutebrowserre átállást én is fontolgatom, főleg, hogy szeretem a vi-os keybindingeket is. De azt hallottam róla, hogy egy csomó weboldalt nem jól jelenít meg, vagy ha igen, akkor sokkal lassabban. Pedig nekem is elegem van a nagy böngészőkből, elviselhetetlenül bloat lett mindegyik.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Kösz a visszajelzést, nekifutok vele én is. Tiling WM-et használok (SwayWM), meg mindenből vi-keybindiges toolokat, vim, Vifm, Bash vi-os billentyűkkel, Zathura, FF-ot is Tridactyl addonnal, stb..

Sőt, már pár perce próbálgatom is, és eddig nekem sem akadt vele gondom, nem tűnik lassúnak egyáltalán. DistroTube is ajánlotta már többször ezt a qutebrowsert.

Szerk.: eddig a tapasztalatok pár óra után vegyesek. Text only zoom-ot nagy nehezen beállítottam, de a fontok renderelése nem szép, valahogy nem néznek ki olyan jól, mint a nagyobb böngészők alatt. A reklámszűrő és a nagyítás beállítása nem mentődik weboldalanként, ha valamit nagyítok, akkor abban a fülben minden oldal akkora nagyításban jelenik meg. Nem kizárt, hogy ezeket be lehet konfigolni jobbra.

Reklámszűrő egy csomó oldalon nem működik. A YouTube-videóknál sem, de arról tudtam, mpv-vel megkerülhető.

Az viszont tetszik nagyon benne, hogy nem lassabb, mint a FF, kb. 60-75%-a memóriát használja csak, és a vi-s billentyűkkel több funkció elérhető, mint Tridactyl vagy Vimium addonokkal.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A fontokal spec nálam semmi gond. A firefox nálam sz@rabb, főleg a HUP-on.:) A reklámszűrő host alapú. Nem tudom mit értesz az alatt, hogy csomó oldalon nem működik. Nyilván nem olyan könnyen állítható mint egy ublock. Viszont biztos nem botnet:)
Youtube-t meg mpv vel, ahogy írva van a faqban.
Update: Pont most futottam bele olyan oldalba. amin kifejezetten rosszul működik. Szét van esve az oldal.
Szóval kéne egy normális böngésző.

Reklámszűrő lehet az én hibám, nem update-eltem az :adblock_update paranccsal. Még tesztelem, lehet most már működni fog megfelelően. A betűrenderelés nem szép továbbra sem. Van fontsimítás, de mintha kicsit mégis szögletes, darabos lenne.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerintem meg nem érinti a FF-ot. Sőt, ha lehet, ez az antitröszt per még inkább arra fogja sarkallni a Google-t, hogy ilyen nyílt forráskódú projekteket támogasson, mert ez pont az antitröszt irányába mutat. Rá is fér a Google-re egy kis per, mert tényleg kezdenek disznó mód visszaélni a hatalmukkal, már lassan minden böngészőt a motorjuk hajt, meg egy csomó Electron-appot, meg az egész keresőpiacot, online videóoldalak piacát uralják, túl nagy lett a hatalmuk, le kell törni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerintem a Google nem engedheti meg magának, hogy Chrome egyedül maradjon a piacon a rá épülő klónjaival mint Edge, Opera és a többiek. Akkor is találni fognak valamilyen módot rá, hogy lélegeztetőgépen tartság a Firefox fejlesztését ha a mostani pénzcsatornát le kell kötni. 

Ennél?

Most komolyan, most megyek vissza chrome-ra, mert az elmúlt két hónapban vagy 3-4-szer megszívatott azzal, hogy frissült és ő bizony nem nyit új lapot, csak ha újraindítom. Anyád! Komolyan, mint a 90-es években a windows...

üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

Ha már annyira temetitek a rókát próbáljátok ki a Min Browsert. Chromium alapú a legutolsó stabil változata a 83dev-en alapul. Alapvetően minimális, de a bitwarden kiegészítőt tudja kezelni :)