( hajbazer | 2010. 04. 11., v – 16:28 )

Gyakorlatilag mindegyikben, de a legnagyobbat az Ubuntuban, mint desktop. A Linux kernel eredetileg abból a célból látott napvilágot, hogy legyen egy nyílt forráskódú, UNIX-alapú, és a hardvererőforrásokat az addigiaknál sokkal jobban kihasználó rendszermag, melyre operációs rendszer épülhet. Ez a célkitűzés az, amivel egyet tudtam érteni és amíg a Linux nem terjedt el annyira, mint most, addig nagyjából ez is volt igaz rá. Ma a Linux disztribúciók legyen szó akár desktopról akár szerverről megkövetelik maguk alá a hardvert, mert a fejlesztők egyre csak lustulnak és lustulnak inkább megírják valamilyen framework-ben vagy tákolmány library-ket használva, minthogy assembly-ben optimalizálnak vagy hatékony kódot írnának. Sajnos ez igaz a gcc-re is, amit leginkább használnak a disztribek csomagjainak fordítására. Évről évre egyre inkább lassult, több memóriát eszik és a generált kódok sem követelnek meg új hardvereket.

Nyilvánvaló, hogy mely tendenciáról van szó és a hardvergyártók miért kezdték el ilyen széles körben támogatni a linux-alapú rendszereket. Azért, mert ha a Linuxban is sikerül affelé terelni a fejlesztőket, hogy azért annyira ne optimalizáljanak, azért egy új disztribúció alá kelljen már új gépet is venni, akkor ők is jól járnak (mármint a hardvergyártók), mert nem reked be a piacuk a "túl gyors" szoftverek miatt. Ez a tendencia több szempontból is káros. Egyrészt tisztességtelen a fogyasztókkal szemben, másrészt környezetkárosító, pazarló, irreális és beteges.

Ha megnézem a Linux disztribúcióit, nem találok olyat, ami mondjuk egy Pentium 3-as gépen olyan sebességgel és hatékonysággal futna, mint egy Windows XP, holott pont ez volt az alapcélkitűzés a kereskedelmi szoftverekkel szemben (melyekre szintén igaz az előbb említett tendencia, sőt). Onnantól, hogy grafikus felületet kell használni, néhány kivételtől eltekintve nem találni olyan felületet vagy megoldást ami ne lenne erőforráspocsékoló bloatware (GTK2, QT stb.). Mellesleg a Windows 7-nek erőforrásigényével és -pocsékolásával már sikerült behoznia a "lemaradását" a legtöbb Linux disztribúcióhoz képest. De nem csak a grafikus alkalmazásokkal van probléma. Van egy Pentium II-es gépem, amit routernek használok. Debian Sarge van rajta, egy évek óta kihalt disztribúció. Azért van ez rajta, mert ha frissítenék, felére lassulna a gép, a rajta lévő programok sebessége és hatékonysága (kipróbáltam már és ugyanez volt, mikor Woody-ról Sarge-ra frissítettem) drasztikusan csökkenne. Nem azért, mert az új disztribúcióból többet használnék, hanem azért, mert egyre kevésbé optimalizálják (nem gcc-vel, hanem forrásszinten) a kódokat, hiszen az úgyis jól fog majd menni azokon a gépeken, ahol van mit elpazarolni - valószínűleg ilyen gépeken fejlesztik és tesztelik. Természetesen vannak up-to-date kicsi disztribek, de abban pedig nincs benne az, ami nekem kell, meg Debianhoz vagyok szokva és meg vagyok vele elégedve.

Radikális szemléletváltásra lenne szükség a Linux disztribúciókat illetően, vissza kéne térnie annak a felfogásmódnak, hogy igenis régi hardvereken is jól fusson és igenis, ha már azzal feszengenek, hogy mennyi architektúrára jó, akkor települjön fel egy Pentium I-re is és használja ki minden lehetséges erőforrását a legoptimálisabban, ne az aktuális piaci szempontok határozzák meg, hogy mire és hogyan programoznak a fejlesztők.