Oda akarnak kilyukadni, hogy nyílt kódú szabad szoftverekkel nem lehet olyan világcéget építeni mint a...
"Lám a Borland is ingyen adta a Kylixet és mi lett belőle!"
Megjegyezném, hogy a Borland sohasem készített szabad szoftvert.
A Bolralnd egyszer kódot nyitott az InterBase 6.0 esetében, de az újabb verziók már abból is zárt kódúak voltak. Az InterBase 6.0-ból született a Firebird. Remélem nem ez tette őket tönkre!
Ami ingyenes volt az sem volt szabad szoftver és az ingyenesség mellé korlátozott célú használat társult: csak ingyenes szoftverek fejlesztésére volt használható. A szabad szoftver definíciója ezt ugye kizárja.
Tehát a Borland teljesen érdektelen ebből a szempontból.
Én emlékszem olyan hírre, amikor a Borland felhagyott az integrált fejlesztő eszközük azaz at IDE gyártásával, arra hivatkozott, hogy amikor olyan IDE-k vannak mint az Eclipse, akkor senki sem ad olyan relatíve magas árat az ő termékeikért. Profi fejlesztők nem igénylik azokat a "fogd és dobd" és egyéb kényelmi szolgáltatásokat, amiben pl. a Borland eszközei többet nyújtottak, az amatőr hobbi fejlesztők, pedig jobb esetben csak az ingyenes eszközeiket, rosszabb esetben pedig kalóz példányokat használtak.
Szóval végképp nem értem én sem a Borlandot, meg a NetGear piaci részesedését.
Ellenben akkor én is az Eclipse részesedésével példálóznék. Ők sem ingyen dolgoznak, valaki fizeti őket. És annak a valakinek biztosan jó oka van rá, hogy azért fizessen egy eszköz fejlesztéséért, hogy mások használhassák akár ingyen.
Valamelyik FSF.hu roadshown volt előadás a szabad szoftver üzleti modelljeiről. Szerintem keresse mag akit érdekel, hogy miként lehet finanszírozni szabad szoftverek fejlesztését és hogyan lehet belőle jövedelemre szert tenni, életképes vállalkozást építeni rá.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!