Amugy ha a theora 2 alatt a tarkin-t erted, az idoben megelozte a theorat, viszont tenyleg nem jutott sehova.
Bocs, nem, egyszerűen fasságot írtam, a Vorbis2-re gondoltam. :)
Ami a waveleteket illeti, nyilvan nem csodaszer, de pl. a blokkosodas ellen jo.
A wavelettel (ez persze elég sokféle algoritmust takar) igazából már matematikai szinten is vannak nehézségek, mert nincs pl olyan szép egyszerű energiatétel, mint a DFT/DCT transzformációknál. Aztán az impluzusválasz és spektrum közötti összefüggés sem olyan egyszerű, főleg az a gond, hogy a periodikus impulzusoknál a felharmonikusok nagyon nehezen azonosíthatóak. Ez főleg hangtömörítésnél gáz. A képtömörítésnál a blokkosodás ellen nem elsősorban maga a wavelet véd, hanem az, hogy nem kell 8x8-as blokkokra bontani a képet, mert az alacsony térbeli frekvenciákat is viszonylag hatékonyan lehet kódolni, ha exponenciálisan változnak a sávméretek. Ez itt kevésbé hátrány, mint a hangnál.
En veled szemben ugy gondolom, hogy a tomoritesi algoritmus sokat szamit,
Nem mondunk ellen egymásnak. Viszont a tömörítési algoritmus csak a lehetőséget adja meg, a többi az encoder nagyrészt kézi finomhangolásának kérdése. A korai AAC encoderek pl az MP3-ak minőségét sem hozták, pedig az algoritmus mégis "fejlettebb". És minél többféle algoritmust lehet egy kodekben használni, annál nehezebb feladat jól belőni azt a logikát, ami eldönti, hogy mikor melyiket használja és milyen paraméterekkel. Fraktáltömörítőkre nem tudom emlékszel-e még? Kb 10-12 éve ez volt a sláger, hogy majd ezek megváltják a világot. Gyakorlatilag az automatikus paraméterválasztáson (illetve ennek megvalósíthatatlanságán) bukott meg az egész.
---
Internet Memetikai Tanszék