Akkor azt hiszem elkövettem egy ballépést ami a profilalkotást illeti, azt gondoltam, hogy egy középvezetővel állok szemben, aki védi a pozicióját alulról és próbál felfele törni (és sosem sikerül neki, bizonytalan a jövője), de persze itthon a fizetése egy angliai segédmunkásét sem éri el és szórakozás helyett, esetleg munka mellett fórumozik (és ezek miatt flusztrált).
Ami viszont lenyűgöző (a magamfajtáknak legalábbis), hogy megtaláltam az embert aki minden szempontból az ellentéte annak ami most vagyok, és azonos azzal amivé igazán szerettem volna válni, ami nem lenne elképzelhetetlen ha nem az lennék ami (a személyiségünk rendkivül eltérő), vagy legalább törekednék rá, ezzel szemben inkább egy a személyiségemről és képességeimről alkotott jelenlegi kép által meghatározott irányba haladok (ez ilyen önismereti válság szakasz lehet ami alatt sokszor felmerül az emberben mi akar lenni, hogyan váljon azzá stb.).
Persze nyilvánvaló, hogy a cselekvés okozza a különbséget, ez olyan mintha dobókockák felett hajtogatnánk dobás előtt, hogy két négyes lesz, de mi van ha nem, lehet hogy hármas is lesz közte.. egyszerűbb szerencsét próbálni és dobni, aztán kiderül.
"Érettségim nincs, tanulás helyett dolgozni kezdtem."
És még anyám erőlteti a diplomát. Na jó, igaza van, a legtöbbeknek ez az egyetlen esélye a megélhetéshez.