"Mondhatnánk azt is, egy ártatlan vs. bűnös szituációról beszélünk. A macskán semmit nem lehet számonkérni, mert macska. A gazdán sem, mert lakó-pihenő övezetben szerintem lehet helye egy szabadon lévő, egészséges, emberre veszélytelen állatnak (akkor is, ha nincs gazdája, mert pl. ő egy mókus és van saját lakása). Bűnösünk nem megfelelő körültekintéssel közlekedett egy kiemelt figyelmet kívánó útszakaszon; valószínűleg a megengedettnél gyorsabban hajtott; elmulasztott segítséget nyújtani."
Ártatlan vs. bűnös szituáció kicsit erős. Az állatokat nem kéne emberi tulajdonságokkal felruházni. Azt, hogy az autó nem megfelelő körültekintéssel közlekedett, valamint, hogy _valószínűleg_ gyorsan hajtott, hagyjuk, mivel semmi sem igazolja ezt.
Lehet, hogy 30-cal ment, lehet, hogy 60-nal, nem tudjuk. De hogy egy macskát elütött, ami lehet, hogy a semmiből ugrott elé hirtelen, s ezért bűnösnek kikiáltjuk, azért az nonszensz, remélem egyetértünk....
Egyébként velem is megesett 3 éve, hogy Balatonbogláron (amikor még nem volt autópálya) reggel a kamionok mögött mentem a városban, hangsúlyozom, hogy kellő távolságot tartva, mert tartok a köfelverődésektől, olyan 40km/h sebességnél, az út szélén parkoló autók közül pár méteren belül kirohant elém egy redves tacskó. Satufék, de hiába, mert tényleg csak pár méterre ugrott ki, én meg kb 40-nel mentem. A mögöttem jövő is egyébként majdnem belémjött a satufék miatt. A lökhárítóm bánta, 200.000 Ft kár + idő mire elviszem a fényezőhöz/műanyagoshoz + egy hétig nincs kocsi (szerencsére van másik). A kutya elszaladt, de láttam, hogy hová szaladt be. Persze ott letagadták, hogy ott van kutya, szerencsére a szomszédok elmondták nekem és a kiérkező rendőröknek, hogy igenis van ott egy kutya, ami a leírásomnak megfelel, és a gazda annyira gondatlan, hogy a kaput állandóan nyitva hagyja (mint ekkor is), a kutya meg szabadon lófrál.
TErmészetesen igazam lett, a rendőrség, mint elsőfokú hatóság is megállapította ezt, a kutya tulajdonosának lakásbiztosítása nem volt, így perelnem kellett volna, de azt meg hagytama francba.
Na ebből kiindulva mondom én azt, hogy némely esetekben igencsak felelős az állat gazdája!
Mert allatot tartani úgy kell, hogy az másnak kárt ne okozzon semmilyen körülmények között (kutya megkötve, vagy zárt kapu mögött, macska úgyszintén), ha pedig okoz, akkor a kártérítésért felelősséget kell vállani.
Azt hiszem, ez így normális, s ebben is egyetértünk, nagyon remélem.
" Hazudhatnám, hogy egyetértek, de akkor hogyan venné ki magát, hogy pl. a menhelyről hozott kutyánkért adtunk némi adományt a menhelynek és a kutyát azóta is gondozzuk, etetjük, szeretjük, azaz nem egy nehéz sorsú ember megsegítésére fordítjuk ezen anyagi és nem anyagi erőforrásainkat...?! És nagyon remélem, hogy egyetértesz velem abban, hogy akit szeretünk előrébb helyezendő bárki másnál...
"
Egyetértek abban, hgoy akit szeretünk, azt előrébb helyezzük bárki másnál (még szerencse, hogy nem vagyok bibliaforgató elvakult keresztény, mivel ott ugye nem ezt írják....) , de avval nem, hogy egy állatra úgy tekintünk, mint egy emberre. Egy állat mindenképp kevesebb kell, hogy legyen egy embernél, még az utolsó botswanai leprás menekültnél is. A mondat helyesen úgy hangzana, hogy "És nagyon remélem, hogy egyetértesz velem abban, hogy _amit_ szeretünk...", ugyanis nem "valakiről", hanem egy állatról, "valamiről" van szó.