maradjunk annyiban h Tanenbaum ur tobbet tett le az asztalra informatikaban mint a teljes hup linuxfag allomanya a kovetkezo 30 evben egyutt fog
# Structured Computer Organization, 5th ed.
# Computer Networks, 4th ed.
# Operating Systems: Design and Implementation, 3rd ed.
# Modern Operating Systems, 2nd ed.
# Distributed Systems: Principles and Paradigms
Ezek a konyvek mar par kiadast megert csillio nyelvre leforditott kiadvanyok amik jopar intezmenyben az oktatas alapjat kepezik -tudom, az itteni atlaguser a debian egyetemre jart apt-get update szakra, de most tetlezzuk fel h van ettol magasabb szintu kepzes is-
Egyszeruen ertelmetlenul allok a teny elott h minden nem linuxot istenito vagy annak ficsorjeit magasztalo cikket azonnal szetfikkant az osszes m$, funboy, mailware proligyerek fuggetlanul attol h tudjak hogy mirol beszelnek.
Itt van egy tenylegessen nyilt kezdemenyezes amit az egyik legnagyobb szakmailag elismert prof vezetsevel fejlesztenek ami az alabbi celokat tuzte ki:
* Applications where very high reliability is required
* Single-chip, small-RAM, low-power, $100 laptops for Third-World children
* Embedded systems (e.g., cameras, DVD recorders, cell phones)
* Applications where the GPL is too restrictive (MINIX 3 uses a BSD-type license)
* Education (e.g., operating systems courses at universities)
Ebbol ugye barmelyik szoftver project profitalhat hiszen a BSD licensz elegge megengedo. Nem utolso sorban magyar fejleszto is dolgozik a projecten.
http://piotrkosoft.net/pub/mirrors/minix/minix/who_doing_what.html
http://fixunix.com/minix/28200-minix3-vfs-thesis-implementation.html
Tisztelhetnetek annyira a nem GNU-s opensource projecteket h nem alltok neki itt gerjedni mint gerjedos tomi a hyperspacen azert mert egy nem-linux project kap tamogatast arra h valami ujszeru erdekes dolgot implementaljanak.
Persze ezek a kommentek is csak vastagon alahuzzak mennyire szuklatokoru begyoposodott linuxos a 90% userbase.
--
.