édesapa, van felelősség érzetem, mert apja vagyok egy gyereknek,
s csak ott "száguldoztam", ahol azt a körülmények lehetővé tették.
továbbá 12 éves hivatásos jogsimmal eddig nekem kellett kimenekülnöm
mások által előidézett baromságokból: R-GO engem még megtanítottak
a helyzetfelismerésre, kezelésére, nameg a vezetésre.
hogy aztán még tovább fokozzam az izgalmakat: pl egy előzésbe
általában úgy mászok bele, amennyiben 2-3 km hosszan ellátok előre,
szemből nem érkezik senki, illetve az előzendő jármű sebessége nem
haladja meg a 90 km/h sebességet. természetesen ezt is csak akkor,
ha az én járművembe van akkora nyomaték, hogy a műveletet biztonsággal
be is tudom fejezni. Nem, nem vagyok notórius gyorshajtó, soha nem
szerettem száguldozni, de előfordult, hogy m1-esen nem 130-al
libegtem, hanem 150-el, de csak azért, mert éjszaka mikor jöttem
haza, se előttem, se utánam senki, km-eken keresztül.
azt hiszem ezzel még nem idéztem elő balesetveszélyes helyzetet.
szóval én azt mondom, hogy NEM kéne a felező/záróvonalakat tiporni
a közlekedés során, hanem azt a köcsög jobbratartást magunkra nézve
kötelezőnek érezni, meg aztán ott van még a KRESZ 3.§ c pont.
nem azt mondom, hogy én kurvára tökéletes vagyok, de hogy nagyobb
az önfegyelmem a közlekedésben, abba megnyugodhatsz.
és ennek ellenére minden alkalommal megállok segíteni, mikor
valaki az árokba/szántóföldön köt ki. ráadásul nem is baszogatom
érte, mert mindig az jáz az eszembe: egyszer én is járhatok így.
--
Sony Vaio &