( bitvadasz | 2009. 01. 08., cs – 18:45 )

Oroszok: szerintük ők találták fel az abacust, (IS!)
(már nem emlékszem minek hívják ők a golyós számológépet)
na jó, csak vicceltem.

Anglia:
Charles Babbage (1792-1871) brit matematikus és feltaláló kidolgozta a modern programozható digitális számítógép alapelveit (de csak mechanikus megvalósításban gondolkodhatott)
és ugyanott:
A gép működési elvei miatt azonban sok történész Babbege-et és a munkatársát, Augusta Ada Byron (Augusta Ada Lovelace) matematikust (Lord Byron angol költő lányát) tartja a modern digitális számítógép igazi feltalálójának.

Bulgária:
Az elektroncsöves bináris áramköröket, a dobmemóriát, a műveletvégző és az összes többi részegységet egy Bulgáriából emigrált családnak a fia, John V. Atanasoff találta ki. Ő volt az, aki Clifford Berryvel együtt megépítette a világ első elektronikus számítógépét, az ABC-gépet (az Atanasoff Berry Computert).

USA:
Mauchly és Eckert szabadalmaztatta az ENIAC-ot, ennek valamennyi áramkörét, tehát a korai számítógép elvét is,
noha maga a számítógép (ennek az alapelve) nem az ő találmányuk, az UNIVAC miatt az amcsiknál ők a nyerők
(pedig van ott egy érvényes bírósági ítélet is, miszerint:
„Az első elektronikus számítógép megalkotója John Vincent Atanasoff.”)

Aztán jött Neumann János:
margittai Neumann János Lajos
Johann Neumann von Margitta
Johann von Neumann
John von Neumann
a mostani működő alapelvekkel.
A Neumann-elvek:
- teljesen elektronikus számítógép;
- kettes számrendszer alkalmazása;
- aritmetikai egység alkalmazása;
- központi vezérlőegység alkalmazása;
- belső program- és adattárolás.
Ez leginkább abban különbözött a korábbi két számítógéptől, hogy párhuzamos működésű volt, tehát sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig – fő vonalaiban – megegyezett a mai modern számítógépekével.
Ezért a világ tájékozottabb fele ma is ezt a gépet tekinti minden számítógép dédapjának.

Ez olyan, mint Edison telefonja Puskás Tivadar központjával, ami később mechanikus (rotary) majd digitális lett.