No erre van egy elmélet, ami szerintem teljesen logikus.
Megérkeztünk a Kárpát-medencébe, volt egy nagyon jó kis rovásírásunk(1), ami 46 betűböl állt. Nagyjából az összes hangunknak volt megfeleltethető betű. Tellik, múlik az idő, "Pogányfelkelések és trónharcok sora után, a 11. század végén a népszerű lovagkirály, I. (Szent) László végleg megerősítette a keresztény magyar államot" (2). Tehát menet közben lesz nekünk egy Latin ABC-nk (3), ami rendelkezik ~22 betűvel. Látszik is, hogy picit szűkös volt az a mi nyelvünknek, ki is egészítettük a dupla (tripla!!) és az ékezetes (rövid, hosszú) betűkkel. Összehasonlításként, a mai magyar ABC 40 betűt tartalmaz (4).
Ezek után nem nehéz elképzelni, hogy egy fele akkora jelkészlettel milyen meló lehetett leírni egy magyar szöveget. Nem is kell elképzelni, láthatjuk az Ómagyar Mária-siralom (5) példáján. Ha meglenne ez a vers rovásírt formában is, igen nagy valószínűséggel azt tapasztalnánk, hogy nem is annyira érthetetlen, mint amennyire annak tűnik.
A másik dolog. A betűk által jelölt hangok állandóan változnak. Régebben ugye volt két 'j' hangunk, csak, hogy egy tipikus példát hozzak. Manapság viszont semmi különbség nincs a két hang közt. Gondolom nem nehéz azt se elképzelni, hogy 1000 évvel ezelőtt a betűk nem feltétlenül azt a hangot jelölték, amit ma. Főleg, hogy egy igen frissen "beszerzett" ABC-ről van szó.
Szóval egy olyan művet nagyon óvatosan kell kezelni a nyelv változékonyságáról folytatott vitában, mely egyrészt nem kiforrott ABC-n alapul, hanem még épp formálódik és amely ABC-vel íródott az köztudomásúlag igen szűkös volt a beszélt nyelv (hanghelyes) írásbafoglalásához.
1: http://hu.wikipedia.org/wiki/Rovásírás
2: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_történelem
3: http://hu.wikipedia.org/wiki/Latin_ábécé
4: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_abc
5: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ómagyar_Mária-siralom