1) Gyors. Honnan szeditek azt, hogy a Linux gyorsabb a Windows-nál? Egy ügyesen feltelepített és kellően karbantartott Windows XP + a program-állomány lényegesen gyorsabb, mint bármelyik mai Linux disztró. Ez egy egyszerű empirikus tényállás, nem kell hozzá semmilyen további bizonyiték.
Persze erre lehet azzal az ellenvetéssel felelni, hogy az XP egy régi rendszer, és hogy a mai disztrókat a Vista-val kell összevetni. Ez az álláspont szerintem nem szerencsés, mivel az XP nyújtotta lehetőségeket csak a mai Linux disztrók kezdik-kezdik megközelíteni/elérni. (Itt most az asztali felhasználás tipikus igényeiről beszélek!!!)
2) Asztali felhasználás szempontjából a Windows viszonylag stabilabb. A mai Linux desktop-okon rengeteg összeomlás, elszállás, esetenként lefagyás tapasztalható. Ahogy a Linux desktop a szolgáltatásaiban kezdett felnőni az XP-hez, úgy fokozatosan egyre instabilabbá vált. A "rock solid Linux desktop" egy hamis marketing szlogen manapság. Persze ha csak a "fekete" megy (egyszerű konzol, framebuffer nélkül néhány szerveralkalmazással), akkor a Linux még mindig stabilabb, de itt most asztali rendszereket vetünk össze. Kivételt képeznek az idiótán mindenfélével telepakolt Windows rendszerek. Mert ugye a Windowst-t is tudni kell használni.
3) Kiforrott és egységes rendszer. Ezzel szemben a mai Linux hihetetlenül fragmetált: ezer forrásból eredő elemek összetákolása. Aztán még ott van az, hogy a Slacki így, a RedHat úgy, a Debian meg amúgy stb. stb. oldja meg ugyanazt. Rengeteg bajt okoz a Linux desktop-nak a félévenkénti kiadások ámokfutásának idiotizmusa. Kiadnak egy "new", "rock solid" "release"-t, s aztán persze kiderül, hogy tele van hibával, mert 6 hónap alatt nem is lehet különbet összehozni.
4) A legfájdalmasabb pont: a programok száma. Vannak olyan helyzetek és igények, amikor az embernek már-már az a benyomása, hogy a Linux mindössze arra jó, hogy bámuld és forgasd rajta compiz-kockát. Én például sehogysem értem azt az afrikai nábobot, hogy miért nem csináltat egy jó két paneles fájlmenedzsert az Ubuntu-jához (ha már a KDE-t Krusader-estől úgy is kilökte a horizontjából, a Gnome-ot választva). De az agyonmediatizált Ubuntu/Gnome nem csak ezt nem nyújta. A Totemet nyomatja, amivel nem választhatsz külső feliratot. Szánalmas. A K3b tud ellenőrizni, de ugyebár az "gonosz" KDE, nyomatja hát a Brasero-t, ami szép kis hibákkal elszáll, ha ellenőrizni akarsz a híres LTS-en.
Mégis Linux-ot használok, bár egyre frusztráltabban. Ennek elvi okai vannak, de a világban nem a magamfajta idealista széplelkek alkotják a többséget. Két-három évvel ezelőtt a csapból is az folyt, hogy nagy jövő elé néz az asztali Linux. Sajnos nem váltak be a remények.