Szia!
Egy kicsit elnyúlt a péntek délutáni gyereknap ;) Eddig nem jutott idő "huppolni".
Igen tömbházban nőttem fel (illetve kollégiumokban, mert általános iskola után már nem otthon laktam). Volt egy próbálkozás szüleim részéről: építkeztünk, így 2 évig Sében (Szombathelytől kb. 5 km-re.) laktunk egy kertesházban, de anyagi okok miatt vissza kellett költözni a városba.
Általános iskolai nyaraimat, pedig szinte teljesen falun töltöttem nagyszüleimnél,akik gazdálkodtak, ezért hatalmas kertjük volt állatokkal (nagypapám készített igazi, de gyerek méretű kaszát, vasvillát stb. amivel én is dolgozhattam). Így nagyon jól tudom, hogy mit veszítek, illetve mit veszítenek gyermekeim ennek hiányával :(
A jól átgondoltan felvett hiteltől nem félek, én is tudom, hogy a hitellel történő finanszírozás előnyösebb a teljesen saját tőkével történő beruházásoknál. A gond csak az, hogy senkire nem számíthattam az indulásnál - jelenlegi lakásunk vételénél - és olyan csekély volt az önerőm, hogy ennél nagyobb fába nem mertem belevágni a fejszét. Alkalmazottként a keresetem sem olyan dinamikusan nő és az instabil adórendszer is csökkenti a kockázatvállalási kedvet. Pl. a vételkor még a hatályos SZJA kedvezmény miatt az állam fizette ~4 havi hiteltörlesztésem, a biztosításom nagy részét stb. ... mára ez már megfeleződött a fizetés pedig nem követte le az energia és napi fogyasztási cikkek árának növekedését.
Mindezek ellenére nincs okom panaszra szépen élünk, csak éppen fejlődni nem nagyon vagy nagyon nehezen tudunk.
Na befejezem, mert már szétblogolom a blogod ;)
Szóval ki, mit tud a lakáslízingről, az ne titkolja FibertI elől :)
Bye, Fifi