( FébertI | 2008. 04. 29., k – 19:47 )

pillanat, pillanat...
én nem tűröm/tűrném :) ha nekem meg akarná mondani valaki a tuttit.
DE szeretem amikor valaki elmondja az általa használt jónak tartott dolgokról a tapasztalatát. Aztán meg lehet velem beszélni hogy nekem az megfelelő e, akarnám e, előnyös lenne e. Aztán pedig a döntés mindig az ENYÉM, ha a saját dolgomról van szó. No persze elötte mérlegelek mindig.

A kommunikáció, beszélgetések nem úgy zajlanak hogy én azt mondom neked ez kell...
hanem pl. itt volt nálam a gyöki és meséltem neki arról hogy van e ötlete arra hogy a Réka az által készített fotókat valahogy átvariálja, stb.
Azóta használja a lányom a gimpet. és tutti jó fotókkal van tele igy a szobája.

természetesen a vonaton megkérdezheted a lányt arról is hogy szivesen megnézné e Bécsben az egyiptomi kiállítást. Aztán innen annyi felé el lehet jutni.. pl. pénteken igy kezdtem vkivel a bezélgetést.
kiderült hogy látta is már ezt a kiállítást annyira fel keltette az érdeklődésemet a búvárkodás iránt, hogy komolyan foglalkoztat a gonodlat hogy ki kellene próbálnom.