( portage | 2007. 06. 25., h – 18:01 )

A rohadalom nálunk is szólásforma volt. :) A magyar oktatással (az egyetemit nem ismerem, nem arról nyilatkozom) sztem az a baj, hogy nincs koncepció. Két főbb cél képzelhető el sztem:
- egy minimáltudást elérni mindenkinél, amire később bárhol lehet építeni, lehet rá hivatkozni mindenkinél,
- vagy megtanítani ami "az élethez kell", mindenki rendelkezzen a világról, az életről, a tudományokról egy átfogó képpel, lehetőleg mindenből minél több ismerettel.
Úgy tudom, külföldön sok helyen az előbbi a cél, itt viszont a másodikat mondják, pedig valójában egyik se valósul meg. Az, hogy tkp. melyik tárgynak mi az értelme, sose derült ki számomra, és nem is fog valszeg. Magyarból pedig nagyon szánalmas, hogy szinte minden alkotó öngyilkos/depis/bolond/elmebeteg/nagyon szegény éhező volt, pedig valójában nem ilyen volt az arány, ez a tananyag züllesztése miatt van, nehogy elmenjél írónak, mert öngyilkos leszel stb. A maximalizmust úgy tudnám elképzelni, hogy pl. 8tól 16-17 óráig bent vagyunk, tényleg leadják az anyagot a 20-30 tantárgyból, nem szivatnak követelményrendszerekkel, de a számonkérés ebben az esetben megoldhatatlan. A tanári kultusz pedig tovább bonyolítja a rendszert (a tanár személye érinthetetlen, ha bármi nem tetszik, akkor kiba* nagy balhét csinálnak). Nyilvánvaló, hogy lehetetlen teljesíteni a "mindent tudni kell, mert azt muszály" elvárást. Az vizsgaelnök (közép szóbelin) mondta, hogy most vagyunk a legszélesebben tájékozottak, mostmár csak egy adott területet ismerünk meg mélyebben. Ezt gondolja sok tanár is, valójában teljesen értelmetlen kijelentés, ezzel elhomályosítják az egészet, és mindenféle hülye elméleteket helyeznek előtérbe a használható tudás értékéhez képest. Már 10 éve tudtam, hogy engem mi érdekel, és lesz@rtam kb. minden mást, azzal, hogy nem volt időm progizni, sportolni eleget, végülis kinek lett jobb? Ez a tipikus magyar mentalitás, gyártani az elveket, aztán a konkrét megvalósítás végülis mindenkinek sz@r. Mindenki azt mondta, hogy az ő tárgyával csak 15-20 percet kell foglalkozni naponta, de honnan legyen egy percem is, ha eleve 16 órára érek haza, és a létfenntartás (evés és mindennapi teendők) 2 óra, meg persze ezer más dolog, ami "az általános műveltséghez hozzá tartozik" (hírolvasás, beszélés a családdal, segítés ha vkinek kell a családban, edzés stb.) Sokan persze nem edzenek, nem esznek semmit, nem progiznak, nem tanulnak olyat, ami érdekli őket, így nem nehéz jól tanulni a suliban.

A szabad gondolkodás pedig nyilván lehetetlen, a tanár saját személyének élvezetével van elfoglalva, nincs ideje ilyen baromságokra, minth xy diák mit gondol... kérdezni meg nem szabad, ha érdekel vmi, utána kell nézni, de egyébként meg tudj mindent, ha nem tudsz mindent, az csakis kizárólag egyedül a te hibád, lusta voltál.

Szal, szánalmas és értelmetlen az egész, és ezt nem hinném, hogy bárki értelmes érvekkel meg tudná cáfolni.

szerk.: De ami általában érvényes a magyar intézményrendszerekre (és főleg a mostanában meghozott döntésekre), érvényes a sulira is, egyszerűen érthetetlen az egész.

-------------------
2.6.17-gentoo-r4