( prygme | 2005. 02. 15., k – 16:00 )

Hiba volt Linustól, hogy BK-t kezdett használni.

Bár a jelentősége inkább elméleti mint gyakorlati, azaz valószínűleg az a érdemi munkát végző kb 1000 kernelfejlesztő, valamilyen cég- alapítvány- stb. supportal úgyis megkapja a BT-t. Másrészt viszont,

a linux kernel a szabad szoftverek egyik zászlóshajója. Nemlehet csak szűklátókörűen, pusztán technikai szempontból nézni, hanem (szerzői)jogi sőt elvi nézőpontból is fontos megvizsgálni.

Ha csak egy sokoldalúan használható és megbízható un*x rendszermag kellett volna, el sem kellett volna kezdeni a linux fejlesztését. Már akkor ott volt a SunOS HP-UX, az akkori még nem teljesen free BSD, nem is szólva a Digital-Unixról...

Ha a hatékonyság miatt feláldozza Linus a szabad licenszekre épülő szofverfejlesztést, egyszer csak azt vesszük észre, hogy a Gnu/linux rendszer kritikus pontjai többé nem szabad szoftverek.

Bár ez ma még túl sötét jóslat, egy párhuzamra azért felhivnám a figyelmet:

Az XFree86 licenszének egyébként sokkal kisebbmértékű megszorítása oda vezetett, hogy az eredeti licenszel forkolt Xorg mára átvette az XFree86 helyét, az pedig elvesztette addigi jelentőségét.

Másik példa a Trolltech QT-ja. A GTK alapú Gnome project indítása később arra kényszerítette a TT-et, hogy módosítja a QT licensz vitatott pontjait. Ma mindkét project sikeres és szabad softver.

A Bitkeeper esetében ez lehetetlen,

Larry McVoy azt csinálhat amit akar. Minél nagyobb zökkenővel jár egy átállás BK-ról, annál több megszorítást tehet a licenszében.

És még valami. A FreeBSD, Open és többi BSD-t kernelét a mai napig CVS-ben fejlesztik, és szerintem nem kisebb "hatékonysággal" mint a linux kernelt.