Az erőművek kétharmada olcsó zsinóráramot termel. Az egyharmadnyi PSP szolgál kigyenlítésre.
Figyelj, ez nem úgy megy, hogy az összes "run-the-river" vízerőmű az termel, a kulcsmondat ezeknél az, hogy "they can run continuously, not that they always produce power".
Az egy nettó faszság, hogy összeadod szivattyús tározók és a vízerőművek teljesítményét (5,9 + 3,5 GW ~ 9,5 GW), majd azt mondod, hogy mivel a vízerőművek teljesítménye kétharmad (5,9 / 9,5 ~ 60%), ezért azok zsinóráramot termelnek. Ha nem ez a logikád, akkor kérlek vezesd el, hogy jött ki a kétharmaduk zsinórárama.
Segítek amúgy egy kis definícióval:
- a "run-the-river" vízerőmű az, ami 3-15 méteres duzzasztással működik és/vagy 24 órán belüli tárolókapacitása van, példaképp a tisza-tavi vízerőmű egy "run-the-river" típusú vízerőmű, az energiatermeléshez hasznosítható vízlépcsője 1,5-7,5 méter, ha épp nem kell termelnie, akkor visszaduzzasztják a mögötte lévő tavat, a Tisza vízhozama ~1000 köbméter másodpercenként, a tó felülete 127 négyzetkilométer, a vízerőmű névleges vízigénye ~360 köbméter másodpercenként, 30-50 centi az ökológiai engedély a vízfelület szintváltozására, szépen kiszámolható, hogy 1-2 napi vízmennyiséget be tud tárolni és használják is időnként ilyen céllal.
- "pondage reservoir" vízerőmű az, ami 10-50 méteres duzzasztással működik és/vagy 1-7 napon belüli tárolókapacitása van, magyar példa erre nincs, földrajzi adottságok miatt, az osztrákoknak van több ilyen is (Ybbs-Persenburg, Wien-Freudeanau, stb), de ők ezeket is "run-the-river" kategóriába teszik.
- "pondage dam" vízerőmű az, ami 30 méternél nagyobb duzzasztással működik és/vagy 7 napon túli tárolókapacitása van, ilyenből nagy tárolókapacitású nincs nagyon Európában, csak 30 méternél nagyobb duzzasztású néhány kisebb.