A helyzet az, hogy a Ford T modellje nem azért terjedt el annyira Amerikában, mert az elmaradott konzervatív lovaskocsis polgárokat maguk alá gyűrték a fejlódés és az automobilizmus hívei. Hitler apátok sem azzal találta ki a népautót, hogy majd az elkötelezett nácik teszik naggyá a terméket. A Corolla sikere sem a tudatmódosító szerek következménye volt. Ezeknek a termékeknek a sikere a piac értékítéletének a következménye volt, a termékek a versenyben megmérettettek és jobbnak minősíttettek, a vevők számára vonzó, sőt értelmes opcióvá vált a zsebükben levő dollárokat, birodalmi és német márkákat, fontokat és frankokat ilyen termékekre cserélni. A termék gyártói pedig nem valamiféle wishful thinkingre alapozott központi döntés alapján fejlesztették a produktumaikat, hanem azért, hogy azok ár/szolgáltatás arányának javítása révén minél többet el tudjanak adni és ebből minél nagyobb profitot csináljanak a részvényeseik számára. A piacot a profitérdek és nem az ideológia mozgatja.
A 2035-ös határidő olyan termékek preferenciáját írta elő a piacnak, amit a piac nem volt hajlandó tudomásul venni és a kereslet csökkenése emiatt romba döntötte az európai autóipart. Ez egy rossz döntés volt, ami rengeteg pénzébe került Európának és a részvényeseknek, rengeteg munkahelyet tett tönkre és évtizedekre visszavetette Európa pozícióit az autógyártási versenyben. Kína ezzel szemben éppen ezeket a piaci mechanizmusokat aknázta ki, amikor hatalmas pénzekkel támogatja a fejlesztéseket és a belső piacán európai szemmel nézve elképzelhetetlenül kemény versenyhelyzetbe vitte az egész autóiparát. A kínaiak nem az ideológiával, nem a környezettudatosság felépítésével és nem a valóságtól elrugaszkodott, önkényes célkitűzésekkel operáltak, hanem a piaci megmérettetés eszközével, ami azt a helyzetet teremtette, hogy Kínában az elektromos autó már régen nem luxus, nem drágább a hagyományos motorú autóknál és a vevők számára racionálisabb döntés a pénzüket EV-re költeni mint másra. Amit a kínaiak csináltak egyszerűen annyi, hogy lekoppintották a művelt nyugat profitérdeken és piaci versenyen alapuló működési modelljét, sőt, továbbfejlesztették, végletesen kiélesítették a versenyt. Európa mindeközben az erőforrásait ideologikus ügyekre, LMBTQ érzékenyítésre, ukrajnai háborúra, migrációra, "zöld paradigmaváltásra", az egyébként jól működő, biztonságos és gazdaságos atomerőművei lerombolására és egyéb agyrémek keresztülkényszerítésére fordította, az autóiparát meg gazdasági tényezőkön alapuló racionális döntések helyett politikai akarat kiszolgálójává tette.