nekem ez nagyjából ugyanaz a szint, hogy legyen a 230 V-os konnektor csatlakozóhüvelye aranybevonatos, mert akkor high end.
Az audiophile marhaságokról (meg lehet különböztetni értelmes, és értelmetlen dolgokat, de nem minden hülyeség):
Az aranyozott "izé" tényleg értelmetlen. Meg a kábel bejáratás, és az audióphile wifi router is hülyeség. :)
Abban teljesen igazad van, hogy a 44.1 kHz önmagában bőven elég otthon - nem ez a legfőbb különbség.
A forrásanyag minősége sokkal többet számít: a zenék 90–95%-ánál nincs is mit "meghallani" a külön DAC-on, erősítőn, fejhallgatón, mert eleve olyan a felvétel, és semmi újat nem fogsz hallani. De az a maradék pár százalék, ami jól van keverve, masterelve, ott kijönnek olyan apró részletek, amik egy átlagos alaplapi hangkártyán, és gamer fülesen amúgy nem hallatszanak, elmaszkolódnak.
A fejhallgató szerintem sokkal nagyobb különbséget okoz, mint egy DAC, viszont a DAC-nál is számít, mennyire pontos az analóg konverzió, azaz megmarad-e a jel időbeli pontossága és transzienseinek élessége, milyen a sávok szeparációja, és a térérzet. Egy erős kiugrással járó dob pl koppan, vagy csak "puffog". Vagy a csend az mennyire csend.
Nem "szebben" szól, hanem a céleszköz kevésbé mossa össze a részleteket - így bizonyos felvételeknél kiderül, hogy amit addig dobnak hallottál, az valójában egy csörgő hangszer vagy kicsengő cintányér, amit csissegésnek hallottál. Sőt, néha egyszerűen "megjelenik" egy plusz szólam, amit korábban egy régi fejhallgatóval teljesen elnyelt a háttér.
És de igen, mindenki fülével hallható a különbség, és ez a része nem audióphile sámánizmus, vagy placebó effekt. :)
A profi világról meg már írtunk a thread-ben, nekik pedig szükségük van a nagyobb bitmélységre, kHz-re, a keverés miatt, effektezés miatt, hogy Te hallgathasd a 16 bit 44.1 kHz-et.