minden ott kezdődik, hogy felméred: mit szeretnél és ennek érdekében mit tudsz tenni. Amit tenni tudnál, az mekkora erőfeszítéssel jár, mekkora "haszonnal", nem utolsó sorban kell némi önkritika is, hogy mire vagy képes.
Térdelsz, és elégedett vagy vele.
a következő iteráció: a céljaid, elvárásaidhoz képest milyen jelenlegi elgondolás áll közelebb, és akkor a lehetőségeidhez mérten azt támogatod. Ez többek között szavazat választáson (igen, van, amikor érvénytelen szavazat a megfelelő szavazat), adó 1%, egyéb támogatások stb.
Ha meg tudod venni a kínai savanyú uborkát, nem kell uborkát termesztened, sem ecetet és befőttes üveget gyártanod, sem konzervüzemet fenntartanod, csak kereskedned. Aztán amikor ilyen-olyan okok miatt nem jön a konténerhajó, vagy rózsaszín vattacukrot hoz savanyú uborka helyett, pislogsz, hogy az uborkatermesztő konzervgyáros letarolja a piacot.
Persze lehet picsogni, sírni, mindenkit szidni
Nekem úgy tűnik, nálatok ez nem a "lehet" kategória, hanem a "kell".
biztos, hogy azzal semmi nem jut előbbre
Szerintem Orbánékat sorban négyszer valamiképpen előbbre juttattátok vele.
van, amikor az orrbefogással történő szavazás a megoldás adott körülmények között.
Jah, befogott orral eszed a sült húshoz a rózsaszín vattacukrot.
Definiálni kell, mit értünk kommersz technológia alatt
Teljesen mindegy, mit értünk alatta, mert a kínai azt nagy volumenben gyártja.
Kína is rá van utalva a nyugatra.
Lélekben nincs. Ezzel szemben a te "nyugati" "lelked" a rózsaszín vattacukrot is elfogadja savanyú uborka helyett.
ilyen nagy arcod van
Nem nagyobb a sorban négy orbáni kétharmadnál, avagy a sorban négy bukásotoknál.