Ez már az ellenzéki narratívák kiagyalóinak felelőssége. Sokakat hajtanak bele az elviselhetetlenség képzetével a menekülésbe. Ezek túlnyomó része véres orral jön haza, amikor kiderül, hogy máshol sincs nagyobb befolyása az aktuális politikai hatalomnak az ember életvitélére, mint itthon. Sokak számára a menekülés tartós konfliktust, szomorú élethelyzetet és kiúttalanságot hoz, mert a hontalan képtelen szembenézni a döntése következményeivel és szégyelli magát abban a környezetben, amelyik valójában a változásra, menekülésre kényszerítette. Aztán nyilván vannak, akiknek úm. "bejön" a váltás, de ezek súlyos kisebbségben vannak és többnyire nem az itthoni viszonyok állítólagos "elviselhetetlensége" a kiváltó ok, ami miatt távoznak (hanem pl. a brain-drain, a családi viszonyok vagy egyszerűen a jószerencse, ami mindig, mindenhez kell).
Nomeg otthonod sok is lehet, nem csak egy.