Elnézést, boldondok háza volt egész nap, nem jutottam ide reagálni.
" Kriptoeszközt – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke rendeletében meghatározott kivételekkel – csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani.""
Nekem ez azt jelenti, hogy csak a nyilatkozat alapján lehet váltani, azaz ameddig nincs ilyen nyilatkozat, addig nem lehet kriptóeszközt váltani.
Mármint, ez van ékes magyar betűkkel odaírva.
A problémát az jelenti, hogy ez a nyilatkozat nem tud megszületni, mert a hozzá való szabálycsomag még nem létezik. Az SZFH elnökére vár mindenki, hogy akkor itt most csodát kéne tenni, de mocsok gyorsan ám.
A 60 nap érdekes kérdés. Ha ezt az egész hóbelevancot valójában a SZFH elnökének döntése utáni 60. naptól kell alkalmazni, akkor miért volt olyan nagyon-nagyon fontos ezt az egészet jőli 1-gyel életbeléptetni? Eleve, az SZFH elnökének is felülről korlátos ideje van (tippre véletlenül az is történetesen 60 nap, és ez is okozhatott kavarodást) megoldani a szabályozását valaminek, ami korábban sehogyan se volt szabályozva, illetve kidolgozni egy olyan ügyfélmegismerési (KYC) rendszert, aminek szintén korábban nem voltak alapjai. Ez jobb helyeken is hónapok szakmai munkája, egyeztetés a piaci szereplőkkel, stb, és nem ilyen lóhalálában összerakott valami. A pénzügyi rendszereknél mocsok fontos mindkét oldalról, hogy bőven legyen idő hagyva a szabályok lefektetésére, nem csak azért, mert akkor le tudnak fedni mentül több kiskaput, hanem azért is, mert a naponta változó pénzügyi szabályrendszereknél semmit sem szeret kevésbé a piac. Milliárdokat lehet bukni ilyeneken - és buktak is már a történelemben.
Egy normális, tisztességes országban ez úgy működik, hogy a kormány jelzi a megfelelő hivatalnak, hogy ezzel el kellene kezdeni foglalkozni, leküldik a törvénytervezetet, és elindul egy oda-vissza folyamat, aminek két dolog a végeredménye:
- A szabályozó hatóság a törvény életbelépésére előre elkészül egy szabályzatcsomaggal, ami szakmai oldalról egyeztetve van, a törvény életbe lépésétől kezdődően van X ideje a piaci szereplőknek ezt bevezetni
- A jogalkotó pedig egy olyan törvényt iktat be, melyet akár gránitba is lehetne vésni, mert nincs szükség az utólagos módosítására amiatt, mert valaki olyan szövegezte meg, aki a kriptót és a kriptát nem feltétlenül tudja szabad szemmel megkülönböztetni egymástól.
És ha jól értem, az okozza most a kavarodást, hogy Magyarország - ősi lovas nomád nemzet módjára - fordítva ülte meg a lovat, és készen áll hátrafelé nyilazni. Azaz, van egy életbeléptetett törvényünk, ami mögött a szabályzó hatóság jelenleg pingvint játszik minden technikai kérdésre, a piaci szereplők (nem csak a Revolut) meg néznek mint hal a szatyorban, mert a tövényt mindenki a saját szája íze szerint értelmezi ahelyett, hogy a törvény szövege és a szabályozási környezet egyértelmű lenne, vagy csak egyáltalán készen állana.
A másik gond - és valójában a piac ettől ijedt meg - hogy a jelenlegi szövegezésből az jött ki nekik, hogy az átváltást kezdeményezőt büntethetik - márpedig nincs olyan pénzpiaci szereplő (lett légyen az bármennyire is virtuális pénz), aki csak ötlet szinten is megfontolná azt, hogy az ügyfeleit kitegye a büntethetőség lehetőségének pusztán azzal a ténnyel, hogy egy szolgáltatást használnak. Na ez senkinek se érdeke. És egyvalamiben ne tévedjünk: ezt nem a Telex cikkére alapozva sakkozták ki. Egy ilyen szereplőnek, mint a Revolut, telejsen biztos vagyok benne, hogy egy mocsok nagy és mocsok drága ügyvédhadsereg értelmez minden fingást, amit azokban az országokban elengednek a döntéshozók, ahol ők jelen vannak.
A jelen helyzetben az lenne a logikus lépés az SZFH-tól, ha ezt a megfeleőségi nyilatkozatot nagyjából a MiCA alapján csinálná meg, azaz ha megfelelsz a MiCA követelményrendszerének, akkor csak egy yet another adminisztrációs teher csak a piaci szereplőknek ezt is megszerezni. És egy normális uniós országban valószínűleg ez is történne, hiszen a szabályokat egyszer már valaki kidolgozta, az Uniós szerződés értelmében így is, úgy is alkalmaznunk kell azokat (helló, közös piac), nincs nagyon értelme másban gondolkodni, legfeljebb néhány plusz, helyi sajátosságokat is figyelembe vevő szabályozást tesznek hozzá.
Az elmúlt 15 évben azonban meglepően alacsony azon döntések száma, amelyek logikus, jól felépített érvrendszerek mentén hozott meg a kormány és a hatóságok, és kellemetlenül magas azoknak a száma, amik mindenféle vibe-ok alapján alakultak úgy, ahogy, az akkori hangulatnak megfelelően. Ez utóbbinál a célszám a 0 lenne, és ennél biztosan több ilyen döntés született. Úgyhogy a kriptós szereplőknek jelenleg úgy jött ki a matek, hogy az a biztos, ha vállalják az átmeneti időszak alatt kezdeményezett mindenféle tranzakciók teljes bebukását.
Azért ebbe is érdemes belegondolni. A mai kapitalista világban egy egyszerű zöldséges nem igazán szokta meglépni azt, hogy akkor most amíg meg nem érti, mi történik itt, nincs paradicsom/szeszesital árulás, mert neki az a jól felfogott érdeke, hogy mentül többet adjon el, aztán majd egyszer kimatekol a matek. Hasonlóan, mivel ezek a kriptovaluta kereskedők valójában tősgyökeres hagyományos értelemben vett pénzpiaci szereplők, nekik valójában teljesen mindegy, melyik nem létező dolgot pakolásszák innét oda (a hagyományos pénz oldaláról nézve a kriptopénzek olyan értékes dolgok, amiknek nincs semmiféle fizikai manifesztációja, tehát nem egy darab piros alma, amibe bele lehet harapni vagy egy részvény amit ketté lehetne tépni), nekik abból van - hagyományos - pénzük, ha az emberek oda-vissza váltogatnak a valódi pénz és a kriptó között (ez a kereskedés lényege), és ők meg leemelik a sápot. Na, ezt szüntették be mostan.
És még a szándékot érteni is vélem emögött - jelenleg tényleg vadnyugat van a kriptó terén - a megvalósítás az amivel nem értek egyet.