Mostanában nincs a környékemen UPS, pedig kíváncsiságból megmértem volna, hogy milyen maradék-töltőáramot produkál új akkukészlettel.
A precízen beállított kapocsfeszültség is addig jó, amíg vadonatúj az akksi. Amikor elkezdenek a cellák paraméterei szétdriftelni, az egyik már fel van töltve, a másik még nincs... innentől a már feltöltött cella túltöltődik, amíg a lemaradt cella is utoléri a többit. Értem én, 100 éven át elvoltunk ezzel a megoldással (mert nem volt jobb). 12V-nál a 6 sorbakötött cella még hagyján, de volt dolgom (csak üzemeltetés, nem szétszedés) 6000VA-es dögökkel, amikben 48V-os akkupakk volt. Az EMC-k 30V-os (5x 6V-os) SPS moduljai is megértek egy misét, egy szimpla sorbakötés volt, semmi közbenső leágazás. Ette is az akkukat rendesen (ráadásul felhasználó által nem cserélhető, kb 250eFt volt a modul darabja - persze aprópénz az EMC storage árához képest, én úgy 25eFt ára eredetivel pontosan gyártó és típusazonos akkuval felújítgattam őket). A gyári akksik abból mindig kicsit dudorodva és repedezetten jöttek ki.
A töltési időről meg annyit, hogy eleve C/10-zel töltésnél, mintha valahogy nem is lenne szempont, hogy áramkimaradás után mennyi idő múlva lesz újra bevetésre kész...
Valahogy úgy vagyok ezzel az egésszel, hogy egy átlag notebookban nagyságrendekkel fejlettebb akkutechnika van. Nem most, már 15 éve is. Nem értem miért nincs előrelépés...