Furcsa ez a gamer terminus. Nekem kifejezetten csicska feelinget hordoz. Valamikor fiatalon (helytelenül) lekockáztak akkor is, ha mai értelemben gamer voltál. Mégis, akkor az valamivel korrektebb volt, úgy rémlik.
Ha PC.. a sok vadhajtás mellett Diablo-ba, Quake-be, Age of Empires-be, Heroes os MM-be, majd Diablo2-be, Unreal-be, Incubation-be egész őrült időket tettem. A két Diabló és az Incubation kifejezetten keményen nyomja a mérleget, miközben azért megvoltam nélkülük is ha kellett.
Talán nem is a játék volt az egyedüli lényege, hanem a többedik-, s talán utolsó *nem* divat ill. kényelem ill. mesterséges elavultatás hajtotta forradalom. Jó volt részt venni benne. Jó visszagondolni rá, az egészre. Tuti adott akkor némi endorfint :) S ennek a “megállapításnak” biztosan van köze a mai homelab jelenléthez és gyűjtő betegséghez.. mármint nálam.
Az egészet jóval később Silkroad Online-al zártam, ami utólag egész csinos függőségig ment. S épp ez utólag nagyon fura, mert értelmetlennek tűnik úgy, hogy bár minden porcikájára emlékszem (simán tudnám JÓL vezetni a legtöbb kasztot), nem okoz semmilyen jóérzést rágondolni. Míg az elöl soroltak igen. De itt már divat és értelmetlen kivagyiság hajtotta az egész ipart. Nem biztos, hogy ezt jól fogalmazom, de talán átmegy.