„Nincs szabályozás” – Ez nem igaz.
Valójában számos szabályozás létezik, amely tiltja a megtévesztő, csalásra alkalmas hirdetések megjelenítését – még akkor is, ha azt egy magáncég algoritmusa engedi át:
-
Az EU-ban a Digital Services Act (DSA) kötelezi a platformokat, hogy hatékony szűrési mechanizmusokat alkalmazzanak a tiltott tartalmakra.
-
A Google saját szabályzata is tiltja a megtévesztő pénzügyi szolgáltatásokat reklámozó kampányokat.
-
És ne feledjük: 2011-ben a Google már kapott egy 500 millió dolláros büntetést az USA-ban, mert engedélyezte illegális gyógyszerhirdetések megjelenését – tehát a felelősség nem újkeletű kérdés.
⚠️ Nem csak „kirakta a hirdetést”, aktívan részt vett benne:
-
A hirdetést nem algoritmus dobta ki véletlenül, hanem jóváhagyta a Google Ads rendszere.
-
A csaló oldal Google SSL-tanúsítványt is kapott, ami a „zöld lakatot” jelenítette meg a böngészőben – ez a Google biztonsági garanciájaként hat a felhasználók számára.
-
A Google tehát nem csak passzív közvetítő volt, hanem profitált is a megtévesztésből.
?? Felhasználói oktatás fontos – de nem lehet kizárólagos védekezési forma
Természetesen, a felhasználók oktatása elengedhetetlen – amit te tettél, az példaértékű. De:
-
Egy 75 éves néni, aki „MBH Bank belépés” kifejezést ír be a Google-be, és a legelső találatra kattint, nem hibás, hanem kiszolgáltatott.
-
Ha a világ legnagyobb techcégei nem vállalnak érdemi felelősséget, akkor a jövő generációi sem lesznek nagyobb biztonságban – hiába minden oktatás.