Persze, ezt mondom én is a kemoterápiára. Alapvetően más irányba indul el a történet, már 1920-ban felvetette Otto Heinrich Warburg, h a daganatok esetleg nem genetikai elváltozásnak indulnak, hanem az csak az okozat. Mellesleg a faszi nóbel díjas ürge (tudod, volt akit megégettek anno, mikor azt mondta, h a nap körül forog a föld, és nem fordítva). Na, nagyon úgy néz ki, h anyagcsere betegség áll a daganatok mögött. Magyarán addig tömöd magad szénhidráttal, h azt már nem bírja a mitokondrium, átáll fermentációs energia termelésre, és így alakul ki a daganat. Ezt már jó pár éve kutatják, és innen jött az, amit írtam, h meg van állapítva, h csak glükózt, és csak glutamint tud hasznosítani. EZ már tény. Innen már 60-as IQ is elég ahhoz, h eljuss arra a következtetésre, miszerint ha ezeket elveszed, és nem tud mit enni, akkor elhal. Vannak klinikák a világon, tömve, ahol így gyógyítanak. De még nem ez az orvosi protokoll, mert az nagyon lassan változik, évtizedek alatt.
Csak ugye vannak érdekek, nehéz lenne megmagyarázni, h azt a horror pénz egy téves feltevésre ölték bele a gyógyszergyártók. Nekik ebből profit kell. A kemó nem megoldás. Ha az lenne, akkor azt a statisztikákon látnánk, de ennek az ellentétét látjuk. Nézz utána a 10+ éves túlélési esélyeknek, hibahatáron belül 0.
És ezt továbbgondolva eljuthatunk a megelőzésig, ahol a cél egy folyamatos alacsony, és stabil inzulin-vércukor szint fenntartása, a megfelelő étrenddel.