Adás-vételről és Földhivatalról volt szó, hogy ez utóbbihoz be kell nyújtani a tulajdonszerzést igazoló okiratot (adásvételi szerződés, jogerős hagyatéki végzés, stb.). A NAV-nak SZJA kapcsán, mint írtam, nem releváns, hogy mennyiért cserélt gazdát az adott ingatlan, ugyanis attól, hogy anno 100 peták volt a szerzéskori érték, még egy 234 petákos eladási árnak - akár néhány éven belül is - lehet nulla adóvonzat, ha volt 134 petákos, számlával igazolható költség (szerzéshez kapcsolódóan, illetve a megszerzést követő értéknövelő beruházások költségeként). Ha meg az adókötelezettség sávos csökkenésében eljut odáig az eladó, hogy nulla% az adóalap, akkor meg de jure bevallandó ugyan az eladásért befolyt összeg, de az adókötelezettsége nulla lesz.
Igen, illeték kapcsán a vevőhöz odakerül az adat, és szinte biztos, hogy a visszaellenőrzés során lehetőség van az eladó bevallását is vizsgálni ez alapján - ha egy eladó van. Ha viszont több, _és_ nem egyenlő arányban osztoznak a vételáron, akkor azt a szerződésből kellene a NAV-nak kibogarászni, hogy kinek mennyit kellene az "ingatlan értékesítésből származó..." (satöbbi) sorban feltünteni, mert emlékeim szerint ilyen részletezés nem kerül a NAV-hoz, mivel illeték a vevő oldalán merül fel. De majd NAV-os okosok kijavítanak, ha kell :-)