Állatorvos magyarázza el, miért kell levágni marhák ezreit, hogy megmeneküljön a magyar mezőgazdaság
Az eredetileg a Facebookon közzétett írás szerzője Bendzsel Dániel állatorvos, a FuzioVet Állatkórház és a Hungarovet Állatorvosi Információs Hálózat társalapítója.
1) Ma sem ölik le Magyarországon az állatokat egyelőre, csak a fertőzött állományokat. Ezt is szigorú szabályok mellett. Ezek az állatok, még ha nem is elsődlegesen a húsuk miatt tartják őket, hanem tejhasznúak, a végén vágásra kerülnek egyébként is. (Hazánkban évente kb. 60 millió baromfit, több mint 1 millió sertést és közel 100 ezer szarvasmarhát vágnak le évente.) Fontos, hogy a tiltakozók tisztában legyenek ezzel. Ahogy azzal is, hogy egy átlagos disznóvágás sem egy lightos hétvégi program az adott sertés számára, amikor hajnalban részeg emberek nyakon szúrják. Sajnos, a gazdasági haszonállatokat levágják, definíció szerint.
Elég nagy csúsztatásokkal indul. Régen a fertőzött állatot sem vágták le, pláne nem az egészségeseket, szemben a mostani módszerrel. A másik csúsztatás, hogy úgy tünteti fel, mintha ez levágás lenne, pedig itt nem levágják az állatot, hanem elpusztítják és eltemetik.
2) Ötven éve hazánk és Európa nem volt mentes a vírustól, tehát nem volt gond, hogy a túlélő állatok még évekig fertőzhettek. Ma mentesek vagyunk, létezik az Európai Unió, és minden EU-s ország mentes, ahogyan a fél világ az, szerencsére. A mentesség csak szigorú szabályokkal tartható fenn. Ezek minden tagállamra kötelezőek. Ezen szabályok szerint jártak el Angliában 2001-ben, 2007-ben, vagy éppen idén januárban, Németországban is. Ismétlem, nem is járhatunk el másképp, mert ez a jogszabály kötelező érvényű ránk is, annál csak szigorúbb lépéseket tehetünk, lásd Szlovákia.
Önmagának mond ellent. A régi szabályok alkalmazásával, amikor "a túlélő állatok még évekig fertőzhettek", a vírus 50 évre eltűnt. Az új szabályok alkalmazásával, "meg Angliában 2001-ben, 2007-ben, vagy éppen idén januárban" is előjött.
Ezzel akkor is és ma is szakemberek foglalkoztak, foglalkoznak. Ahogy nem lenne szerencsés laikusoknak beleszólni abba, hogy egy orvos hogy operálja meg a nagypapa aorta-billentyűjét, egy mérnök hogyan tervezi meg egy autó fékrendszerét, egy pilóta hogy teszi le a Wizzair párizsi járatát a kifutóra, úgy talán ebbe sem kellene. Pláne nem olyan érveléssel, hogy bezzeg hogy operálták, tervezték, repülték ezt ötven éve.
Ezek a szakemberek hosszú évtizedek óta dolgoznak azon, hogy biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalokra, és eddig is vakon megbíztunk bennük.
A laikusok sajnos rengetegszer találkoznak rossz kezelést alkalmazó orvosokkal, trehány munkát végző autószerelőkkel, illetve egyéb más "szakemberekkel". A következő pontban látni fogjuk, hogy ismét saját magának mond ellent.
3) Ötven éve a nem mentes, fertőzött állományok húsát, tejét is el lehetett adni külföldre: a Szovjetunió felvásárolt mindent. Ma nem. Amennyiben hagyjuk, hogy a fertőzés elterjedjen, nem csak az export válik lehetetlenné, hanem hadd kérdezzem meg: melyik aggódó fog a gyerekének, vagy magának fertőzött állományból származó tejet, húst vásárolni? Pedig nyilván ehető, meg »ez nem is egy halálos betegség«. Tegye fel a kezét, aki evett birkát az elmúlt évben! Mivel a juhágazat a húst döntő többségében külföldre értékesíti, ez exporttilalom esetén mind itthon maradna. Ki fogja nagy kedvvel elfogyasztani, pláne az átvészelt, de még vírust tartalmazó állat húsát? Vagy inkább majd együnk mentes országokból importált termékeket? Megjegyzem, ötven éve például remek áron lehetett gyapjút értékesíteni, ma veszélyes hulladék, és azért kell fizetni a gazdáknak (!), hogy elszállítsák. Most meg majd nyilván az export tilalom segít az ágazat túlélésében…
Ha szerinte 100%-ban meg lehet bízni a szakemberekben, hogy biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalunkra, akkor miért ne vennék meg az emberek a fertőzött állományból származó tejet, húst, ha azt biztonságosnak ítélik meg a szakemberek. Egyébként én szívesen vennék fertőzött állományból származó, egészséges (akár felgyógyult) állatból származó terméket, főleg, ha olcsóbban adják.
A gyapjúnál látszik, hogy egy értékes dolgot, miként lehet szabályokkal, törvényekkel értéktelenné, sőt költségessé tenni. Sajnos a fordítottjára is van példa.
4) Ötven éve más jellegű szarvasmarhákat tartottak. A tejhozam akkor a mostanihoz képest minimális volt. Akkor egy magyar tarka adott, mondjuk, 3000 kg tejet egy évben, ma egy holstein-fríz 10 000 kg-ot. Egy betegség, étvágytalanság, vagy kifekélyesedett tőgy akkoriban nem okozott akkora gondot, mint ma. Ha egy mai fajta nem eszik, nem fejhető a betegség idején, kisebb eséllyel éli túl, és az átvészelés esetén jelentősen visszaesik a termelése. Ötven éve egy Trabant még simán, akár otthon szerelhető volt, ma egy Teslát valószínűleg nem fogunk tudni otthon megszerelni. A gazdasági haszonállatokat nagyon precíz számítások alapján tartják. A gazdaságok haszna a visszaeső termelés, a gyógykezelés költsége, az export tilalma és a romló minőség miatti csökkent felvásárlási ár miatt gyakorlatilag megszűnik, sőt, ráfizetésesek lesznek. Emlékszünk, amikor a gazdák kiöntötték a tejet a minisztérium előtt? Az a helyzet semmi nem volt ehhez képest!
Ma is tartanak más jellegű marhákat (pl. szürke marha), de azokat is ugyanúgy le kell ölni. Igen, óriási probléma, hogy a nem allergén magyar tarkák teje (A2) helyett az allergén holstein-fríz tejet (A1) issza a magyar lakosság. A trabant példája azért is rossz, mert ma sem bonyolultabb otthon tartani haszonállatokat, mint régen, sőt. Az igaz, hogy a szabályozási rendszerrel meg lehet nehezíteni, ahogy a trabant szerelést is meg lehetne.
Itt egyedül a gazdaságosság lehetne érv, de hát nincs semmi vizsgálat mögötte, ami azt indokolná.
A fenti cikk is ékes példája annak, hogy értelmes emberek, miért nem bíznak meg 100%-ban a "szakemberekben".